Brenzovics: Brüsszelben nem törődnek a nemzeti kisebbségekkel

A KMKSZ elnöke, Brenzovics László szerint bár egyes politikusok ellentéteket szítanak, a kárpátaljai magyarok és ukránok békében élnek egymással.

A magyar kormány támogatása nélkül a kárpátaljai magyarok magukra lennének utalva, hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikussal a kárpátaljai magyarok ellen irányuló, egyre súlyosbodó politikai támadásokról és arról is beszélgett a Magyar Hírlap, hogy Brüsszel szemet huny az EU-hoz csatlakozni kívánó országban történő jogsértések felett.

– Mutatkoznak-e már az ukrán nyelvtörvény káros kihatásai a magyar kisebbség mindennapjaiban, és ha igen, legfőképp hogyan?

– Természetesen mutatkoznak. Már hatályos a nyelvtörvénynek az a része, amely például a szolgáltatói szférára vonatkozik, ahol elő van írva, hogy kifejezetten csak az államnyelven lehet az ügyfeleket kiszolgálni, de ugyanez várható az egészségügytől kezdve minden más területen is. Már arra is láthattunk példát, hogy Tarasz Kreminy nyelvvédelmi ombudsmannál feljelentettek kárpátaljai magyar óvodákat és iskolákat azért, mert a közösségi oldalon magyar nyelven köszöntötték a pedagógusokat és a gyermekeket. Mindenképp megoldást kellene találni erre a kérdésre is.

– Érezhető-e félelem a magyar ajkúak között az ukrán nacionalizmus kihágásai miatt?

– A nacionalista, sőt fogalmazhatnánk inkább úgy, hogy soviniszta megnyilvánulások az elmúlt esztendőkben szinte mindennapossá váltak. Gondoljunk csak a kárpátaljai nacionalista szervezetek 2016. március 13-i felvonulására, amikor azt üvöltözték Ungvár utcáin, hogy kést a magyarba. Vagy az egy évvel későbbi szélsőjobboldali erődemonstrációra, amikor Beregszász utcáin füstgránátokat robbantottak, és terepszínű ruhában masíroztak.

De még sorolhatnánk… A Kárpátalján békésen élő magyar közösségre az ilyen akciók negatívan hatottak és hatnak. Legutóbb például a Ternopol Megyei Tanács elnöke uszított a magyarok ellen egy országos tévécsatorna élő adásában, aki azt találta mondani, hogy a magyar–orosz gázszerződés miatt keményen neki kell menni a kárpátaljai magyar kisebbségnek. Az ügyben a szövetségünk feljelentést tett, hiszen megengedhetetlennek tartjuk, hogy egy közösség ellen bárki nyilvánosan uszítson. Ugyanolyan állampolgárai vagyunk Ukrajnának, mint bárki más.

– Megváltozott-e a viszony az átlag ukrán polgár és a velük együtt élő kárpátaljai magyarok között a kormányaink között kialakult ellentétek következtében?

– Kárpátaljára mindig is a békés egymás mellett élés volt a jellemző. A magyarság elleni provokációk, nacionalista kirohanások nem ezen a vidéken fogalmazódnak meg, hanem Belső-Ukrajnában, illetve Kijevben. A nemzetiségi béke tehát nem bomlott meg, itt ugyanis az emberek egymásra vannak utalva.

– Gondolja, hogy a magyarok az ukrán nyelvtörvénynek, amely elsősorban az orosz kisebbség ellen jöttek létre, csak véletlen elszenvedői, vagy ezek a rendelkezések célzottan a magyar kisebbség ellen is irányulnak?

– A nyelvi kérdés elsősorban az ukrán–orosz konfliktusból ered, a kárpátaljai magyarság viszont valamennyi Ukrajnában élő kisebbséggel együtt elszenvedője ennek. Fontos lenne megoldást találni erre a kérdésre, hiszen Ukrajna egy soknemzetiségű ország, így valamennyi kisebbség igényeit európai módon kellene kezelni – a kárpátaljai magyarságot is beleértve. Az itteni magyarság jogainak ügyét pedig nem az orosz–ukrán konfliktuson keresztül kellene nézni, mint ahogyan azt Kijev teszi, sokszor ott is ellenséget látva, ahol nincs.

– Az EU vezetése hajlandó feláldozni a kárpátaljai magyarok jogait és biztonságát és hizlalni az ukrán nacionalizmust azért, hogy megtartsák Ukrajnát ütközőzónának maguk és Oroszország között?

– Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, mindössze társult országa, amely kijelentette csatlakozási szándékát. Viszont ha egy elitklubnak valaki a tagja szeretne lenni, akkor illene annak szabályait betartani, illetve betartatni. Nem lenne szabad kettős mércét alkalmazni, mint ahogy ezt most teszik. Jelenleg az uniónak sokkal fontosabb az LMBTQ- és a hasonló közösségek felkarolása, mint a nemzeti kisebbségek támogatása. Az „egység a sokféleségben” alapelvet az ukrajnai nemzeti kisebbségekre nem vonatkoztatják.

– Hogyan értékelné a magyar kormány eddigi külföldön tanúsított kiállását a kárpátaljai magyarság érdekében?

– Hálásak vagyunk, és köszönettel tartozunk Magyarország nemzeti kormányának ezért a következetes kiállásért, amit az elmúlt években a kárpátaljai magyarságért, jogaink megvédése érdekében tett. Fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi színtéren is folyamatosan napirenden tartják az ügyet. Ezen támogatás nélkül teljesen magunkra lennénk utalva.

– A kormánypártokon kívül kaptak-e eddig helyben vagy akár nemzetközileg bárminemű támogatást a többi magyar párttól?

– A jogfosztó ukrán oktatási törvény négy évvel ezelőtti megszavazása után az Országgyűlés ötpárti felszólítást küldött Kijevbe. Akkor a magyar parlamenti pártok elfogadhatatlannak tartották a jogfosztó ukrán jogszabályt, és közösen szólították fel Petro Porosenko ukrán államfőt, hogy ne írja alá, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak. Amit azonban sajnálattal tapasztalunk, az az, hogy a magyarországi választási kampány fokozódásával egyes ellenzéki pártoknál ismét előkerült a külhoni magyar kártya.

– Felvették-e már a szomszédi kapcsolatot a nemrég alakult Szövetség felvidéki párttal?

– Természetesen igen. Elsők között gratuláltunk, illetve jómagam is részt vettem a legutóbbi közgyűlésükön. Gratulálunk felvidéki barátainknak az összefogáshoz, és sok sikert kívánunk számukra a jövőben a felvidéki magyarság érdekében kifejtett tevékenységükhöz!

Forrás: magyarhirlap.hu