Győri Enikő: az EP ismét politikai nyomás alá akarja helyezni Magyarországot

Az Európai Parlament (EP) baloldali pártjai minden hónapban Magyarországról kezdeményeznek vitát, szerdán a koronavírus-járvány utáni fellendülésre szánt helyreállítási alap forrásainak kifizetéséről, ami valójában nem más, mint egy ismételt politikai nyomásgyakorlás – nyilatkozta Győri Enikő, a Fidesz EP képviselője az MTI-nek a testületnek a jóváhagyásra váró helyreállítási tervek jelenlegi állásáról szóló plenáris vitája előtt.

A képviselő szerint az „EP baloldali többsége állandóan reflektorfénybe helyezi Magyarországot, mert nem bírja elviselni, hogy ott nem úgy mennek a dolgok, ahogy ők szeretnék meghatározni”.

Győri Enikő elmondta: idén áprilisban az Európai Bizottság a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások során már közel volt ahhoz, hogy elfogadja a helyreállítási tervet. Mint mondta, a magyar terv minden tartalmi elvárásnak megfelel a zöld és digitális átállásra vonatkozóan, fontos egészségügyi, munkaerőképzési, közlekedési programokat tartalmaz olyan intézményi garanciák vállalásával, amelyek az uniós pénzek tisztességes felhasználásához kötődnek.

Kiemelte: a bizottsággal folytatott tárgyalások azonban elakadtak, amikor a magyar országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt. A brüsszeli testület a tervek elbírálásának meghosszabbítását kérte, egyelőre eredmények nélkül, ahogy a lengyel helyreállítási alap esetében is történt. Az eredeti időpont szeptemberben járt le. Hozzátette: az EP pedig fenn kívánja tartani a politikai nyomást, meg akarja félemlíteni az Európai Bizottságot, mivel nem akarja, hogy a bizottság a hatályos jogszabályok alapján, ugyanazon tartalmi elvárások mentén egyeztessen a magyar és a lengyel kormánnyal, ahogyan azt a többi tagállammal is teszi.

Kitért arra is, hogy Magyarország nagyon fontosnak tartja a helyreállítás ügyét, ezért saját erőből fogja elkezdeni a források folyósítását, amelyhez 4,5 milliárd euró értékben vett fel hitelt a pénzpiacokról. Utalt arra, hogy Magyarország pénzügyi minősítése javult, „így alig van különbség aközött, amennyiért a pénzpiacokon jut forráshoz, mint amennyiért az Európai Bizottság kapja azokat. „Az uniós helyreállítási alap elvileg támogatás, de ezt majd vissza kell fizetni, nem ingyenpénzről van szó” – emlékeztetett.

Győri Enikő felhívta a figyelmet: „nem kérünk mást, mint egyenlő elbánást, a kettős mérce kerülését. Magyarország nyitott a párbeszédre, a bizottságnak pedig össze kell szednie bátorságát, és ellen kell állnia a politikai nyomásnak.

A politikus a vita után az MTI-nek kijelentette: véleménye szerint az Európai Bizottság visszafogottságot tanúsított a parlamenti eszmecserén. Nem vádaskodott, megismételte azt, ami a helyreállítási alapokhoz fűződő jogszabályban van, az uniós pénzügyi érdekéhez kapcsolódó feltételeket, kimondva, hogy nem lehet extra kritériumokat támaszani. „Ha a bizottság valóban így cselekedne, akkor nem lennének problémáink, mert a magyar gyermekvédelmi törvénynek például nem lenne köze a források folyósításához” – tette hozzá.

Győri Enikő elmondta: a vitában egy német liberális képviselő azt szorgalmazta, hogy az EU ne pénzeljen illiberális államokat. „Ilyen jogszabály pedig nincs, de a liberálisok azt szeretnék, hogy a forrásokban csak az egyfajta ideológia meggyőződésű országok, emberek részesüljenek. És az ilyen nyilatkozatokat az EP-ben ezt meg is tapsolják” – tette hozzá. Véleménye szerint az EP baloldali többsége azt akarja, hogy a bizottság ne adjon zöld utat a magyar és lengyel terveknek, mert ha megteszi, akkor nem tudja elindítani azt a jogállamisági kondicionalitási mechanizmust, ami így politikai alapját veszti.

A politikus szerint Cseh Katalin és Ujhelyi István ellenzéki képviselők háborút akarnak szítani az uniós testületek és Magyarország között. „Cseh Katalin a megbékélés elutasítása ellen foglalt állást, Ujhelyi István pedig kifejezetten felszólította a bizottságot, hogy az tartsa vissza az uniós forrásokat” – közölte.

A Fidesz képviselője végezetül megjegyezte: a vita folyamán Magyarország legnagyobb korrupciós botrányáról, a négyes metró szocialista kormány idejében történt építéséről nem esett szó.

MTI