Elengedhetetlen a határinfrastruktúra fejlesztése az EU külső határain – Bocskor Andrea

Bocskor Andrea és Deli Andor fideszes EP-képviselők írásbeli választ igénylő kérdést nyújtottak be az Európai Bizottsághoz az ukrán–magyar határátkelőhelyek leterheltsége kapcsán, a kapacitásnövelés és az átkelési idő felgyorsítása érdekében. Ukrajna vízummentességének 2017-es bevezetését követően többszörösére nőtt az ukrán állampolgárok schengeni országokba való látogatásainak száma. Azonban a megnövekedett forgalmat a jelenleg működő határátkelők nem tudják megfelelő módon kezelni. A képviselők a Bizottsághoz intézett kérdésükben rámutattak, hogy a helyzet megoldása az új határátkelők létrehozásával és a meglévők bővítésével, korszerűsítésével lenne orvosolható, és arra kértek választ, hogy a Bizottság hogyan tudná ösztönözni ezt a folyamatot.

A vízummentesség bevezetését követően jelentős mértékben megnövekedett a közúti utasforgalom Ukrajna és a vele szomszédos uniós tagállamok között, melyek közül a magyar–ukrán és a lengyel–ukrán határszakaszon a legégetőbb a probléma. A Magyarországgal közös határszakaszon öt közúti határátkelő próbál megbirkózni a megtöbbszöröződött utasforgalommal, míg az újabb határátkelők létrehozása évek óta várat magára. A személygépkocsival határt átlépni szándékozók időnként nyolc–tizenkét órát, a gyalogosok pedig a nyári csúcsidőszakban akár négy–hat órát is várakoznak a határon, ami elviselhetetlen, főleg gyermekekkel közlekedő családok számára.

„Már a legutóbbi, Az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás végrehajtásáról szóló jelentésben is kezdeményeztem módosító javaslatokat az EU és Ukrajna között lévő határátkelőhelyek helyzetével kapcsolatosan, melyeknek sem az infrastruktúrája, sem a kapacitása nem elégséges ahhoz, hogy a határt átlépő személyek számára megfelelő és humánus feltételeket biztosítsanak. Továbbá arra ösztönöztem az EU-t, hogy támogassa az új határátkelőhelyek létrehozását és a már meglévő határinfrastruktúra bővítését a finanszírozás és végrehajtás szigorú nyomon követésével. Kérdéseinkben most csak az ukrán–magyar határszakaszra koncentrálva arra kértünk választ, hogy eljutott-e a jelentésben foglalt februári üzenet az EB-hez, várható-e konkrét ilyen célú támogatás, és ha igen, akkor mikor örvendezhetnek a kárpátaljai emberek újabb határátkelők megnyitásának” – hangsúlyozta  Bocskor Andrea.

Deli Andor vajdasági fideszes EP-képviselő kiemelte, hogy hasonló helyzet alakult ki Magyarország és a Szerbia határszakaszán is, ugyanis az egyre intenzívebbé váló gazdasági kapcsolat a közúti teherszállításban is növekvő tendenciákat mutatott, ami torlódásokhoz és többórás várakozáshoz vezetett a magyar–szerb határátkelőkön. „Példaértékű, hogy a két ország kormánya felismerte a problémát, és a legutóbbi együttes magyar–szerb kormányülésen döntés született a határátkelőhelyek áteresztő kapacitásának nagyfokú növeléséről. Meggyőződésem, hogy az Európai Uniónak is feladata, hogy ösztönözze és pénzügyileg támogassa a külső határokon az átkelőhelyek korszerűsítését, ami egyben segíti a határok hatékony védelmét is” – tette hozzá Deli.

Háttér: Már a vízummentesség bevezetését követő 3 hónapban 15%-al növekedett a schengeni térségbe utazó ukrán állampolgárok száma az előző (2016) év adott időszakához viszonyítva. A 2020. évi adatok szerint 2017 júniusa óta több mint 40 millió alkalommal utaztak uniós országokba ukrán állampolgárok.

Strasbourg, 2021. szeptember 14.