Az Európai Parlament szinte egyhangúlag – ami ritkán fordul elő – úgy véli, hogy Ukrajnának az EU tagjává kell válnia – közölte Roberta Metsola, az EP korrupciós botrányba keveredett exalelnöke.
„Júniusban minden miniszterelnök, minden elnök azt mondta, hogy Ukrajnának az EU tagjává kell válnia. Ez azt mutatja, hogy lehetetlennek tűnő dolgokat politikailag el lehet elérni, ha jól csinálják. És itt véleményem szerint az Európai Parlament fontos szerepet játszik” – jelentette ki.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Parlament szinte egyhangúlag – ami ritkán fordul elő – úgy véli, hogy Ukrajnának az EU tagjává kell válnia – közölte Roberta Metsola, az EP korrupciós botrányba keveredett exalelnöke.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1674403980
[modified] => 1674386369
)
[title] => Az EP szinte egyöntetűen úgy véli, hogy Ukrajnának az EU tagjává kell válnia – Metsola
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=68127&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 68127
[uk] => 67861
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 67862
[image] => Array
(
[id] => 67862
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/original-2-2.jpg
[original_lng] => 127251
[original_w] => 1134
[original_h] => 780
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/original-2-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/original-2-2-300x206.jpg
[width] => 300
[height] => 206
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/original-2-2-768x528.jpg
[width] => 768
[height] => 528
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/original-2-2-1024x704.jpg
[width] => 1024
[height] => 704
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/original-2-2.jpg
[width] => 1134
[height] => 780
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/original-2-2.jpg
[width] => 1134
[height] => 780
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/original-2-2.jpg
[width] => 1134
[height] => 780
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1674379170:5
[_thumbnail_id] => 67862
[_edit_last] => 5
[views_count] => 371
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 47
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Vélemények
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 238
[1] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Parlament
[1] => Ukrajna
)
)
[1] => Array
(
[id] => 67907
[content] =>
Roberta Metsola, az Európai Parlament néppárti elnöke az elmúlt napokban több mint 140 ajándékról nyilatkozott, amelyeket korábban nem közölt az átláthatósági szabályoknak megfelelően – írja a Politico.
A probléma az, hogy mindezt visszamenőlegesen tette, holott a listát rendszeresen vezetnie kellene.
Roberta Metsola az ajándékokat ugyan hivatalos és nyilvános nyilvántartásba vette, erre azonban csak múlt héten kerített sort, s ezzel viszont kicsúszott abból a határidőből, ameddig az európai parlamenti képviselőknek be kell jelenteniük ajándékaikat. Itt egy olyan listáról van szó, amelyet a törvényhozók egyébként csak ritkán szoktak frissíteni.
A parlamenti elnök csapata azzal érvelt, hogy épp Metsola szakított a parlament korábbi elnökeinek évekig tartó titkolózásával, akik közül mindeddig egyik sem ment el odáig, hogy nyilvánosságra hozza a külföldi méltóságok által rájuk zúdított több száz ajándék listáját.
Az EP-elnök szóvivője egyébként azzal próbált érvelni, hogy az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó határidő „szokás” szerint nem vonatkozik Metsolára, mert ő a parlament elnöke és európai parlamenti képviselő is. Ugyanakkor a csapata nem tudta bizonyságát adni annak, hogy ezt a mentességet hivatalosan bárhol írásban rögzítették volna.
„Ez azt mutatja, hogy a rendszer rossz” – mondta Michiel van Hulten, a Transparency International EU igazgatója, egykori európai törvényhozó.
„Íratlan szabályok alapján nem lehet etikai rendszert működtetni. Jó, hogy most megtette ezt, de a szabályok betartásáért nem jár jutalom” – fogalmazott a holland politikus.
Metsola ajándékainak bevallására mindenesetre egy igencsak kényes időszakban került sor, hiszen az Európai Parlament egy hónapja azért küzd, hogy helyreállítsa hitelességét, miután december eleje óta egy olyan rendőrségi vizsgálat folyik, amely szerint magas rangú brüsszeli személyiségek korrupcióban, pénzmosásban és bűnszervezetben vettek részt, és kenőpénzeket fogadtak el a katari és a marokkói kormánytól.
Pezsgőt, csokoládét, süteményt, tortát és szárított kolbászt is kapott Metsola ajándékai között szerepelt például egy arany makett torony, amit Naam Mayara vezető marokkói politikustól kapott, de van köztük egy arany hímzésű fehér ruha is, amit Fawzia Zainaltól, a bahreini parlament elnökétől kapott. Egy sálat Élisabeth Borne francia miniszterelnök ajándékozott az EP elnökének, míg a német Parlament egy vezeték nélküli fülhallgatóval kedveskedett a máltai politikusnak. Szerepel a listán egy váza is az EU Tanácsának cseh elnökségétől, egy fehér blúz Maia Sandu moldovai elnöktől és egy dísztányér is Üzbegisztán Benelux-országokbeli nagykövetétől. Valamint egy kék műanyag birka is, a karlsruhei európai Iskolától.
Az Európai Parlament szerint különleges nemzetközi törvényszék létrehozására van szükség az Ukrajna elleni orosz agresszió során elkövetett bűncselekmények felelőseinek elszámoltatására, valamint a nemzetközi igazságszolgáltatás joghézagainak felszámolására a büntetlenség elkerülése érdekében.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 472 szavazattal, 19 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők leszögezték, a különleges törvényszék létrehozása és a nemzetközi jogi lépések egyértelmű jelzést küldenének Oroszországnak és a világnak a büntetlenség felszámolásáról.
Az EP-képviselők szerint el kell érni, hogy az orosz és a fehérorosz politikai és katonai vezetést felelősségre vonják az Ukrajna elleni agresszió során elkövetett bűncselekményekért, a számos ukrán városban elkövetett atrocitások ugyanis – mint írták – rávilágítanak a háború brutalitására.
Véleményük szerint a törvényszék létrehozása kiegészítené a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) erőfeszítéseit, mivel Ukrajna esetében jelenleg nem tudja kivizsgálni az elkövetett bűncselekményeket.
Megjegyezték, a különleges törvényszéknek hatáskörrel kell rendelkeznie nemcsak Vlagyimir Putyin orosz elnök és Oroszország politikai és katonai vezetése, hanem Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök és környezete által elkövetett jogsértések kivizsgálására is.
Hangsúlyozták továbbá: a különleges törvényszékkel kapcsolatos uniós előkészítő munkálatokat haladéktalanul meg kell kezdeni, és arra kell összpontosítani, hogy Ukrajnával együttműködve alakítsák ki a vonatkozó szabályokat. Az ukrán és a nemzetközi hatóságokat pedig támogatni kell a várható eljárásokon felhasználható bizonyítékok összegyűjtésében – tették hozzá.
Marc Angel luxemburgi szocialista képviselőt választotta szerdán új alelnökének az Európai Parlament a decemberben kirobbant korrupciós ügy miatt leváltott Eva Kaili megüresedett helyére.
Az új alelnököt az EP-képviselők 307 szavazattal választották meg az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Az alelnökjelöltek között szerepelt Annalisa Tardino, az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád olasz EP-képviselője, aki 185 szavazatot kapott, valamint Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki 98 szavazatot kapott.
Eva Kailit, az EP szocialista alelnökét, valamint három társát december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok egy korrupciós ügyben indított nyomozás részeként. A rendőrség közlése szerint csaknem 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban az ügyben végrehajtott házkutatások során. A vád ellenük: bűnszervezethez tartozás, pénzmosás és korrupció.
Az Európai Ügyészség főügyésze december 15-én kérte Eva Kaili mentelmi jogának felfüggesztését.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn, a testület strasbourgi plenáris ülésén jelentette be hivatalosan azt a január 2-án közzétett tájékoztatást, amely szerint a belga igazságügyi hatóságok két további szocialista EP-képviselő, a belga Marc Tarabella és az olasz Andrea Cozzolino mentelmi jogának felfüggesztését kérték az ügyhöz kapcsolódóan. Közölte, a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló kérelem az EP jogi bizottsága (JURI) elé kerül, hogy javaslatot tegyen a szükséges határozat elfogadására. Ügyükben a végső döntést várhatóan az EP következő, február 13-án kezdődő plenáris ülésen hozzák meg.
Az Európai Parlament felfüggeszti két olyan képviselője mentelmi jogát, akik a Katargate néven is emlegetett korrupciós botrányba keveredtek. Roberta Metsola, az EP elnöke elmondta, hogy ezzel a belga rendőrség kérésének tesznek eleget.
Roberta Metsola, aki korábban azt mondta, a botrány azt jelzi, hogy “a nyílt, szabad, demokratikus társadalmak támadás alatt állnak”, közölte: a belga rendőrség kérésére “sürgős eljárást” indít két képviselő mentelmi jogának felfüggesztése érdekében. Az EP elnöke ugyanakkor nyilatkozatában nem nevezte meg az érintett képviselőket.
A Politico két külön forrásból megerősített információja szerint azonban két szocialista EP-képviselőről, a belga Marc Tarabelláról és az olasz Andrea Cozzolinóról van szó.
Tarabella, aki ártatlannak vallotta magát, az EP arab félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségének alelnöke és az EP sportcsoportjának társelnöke. A csoport fontos szerepet töltött be a tavalyi foci-vb katari megrendezésének előkészítésében.
Egy uniós forrás a BBC-nek elmondta, hogy a rendőrök december 30-án vették fel a kapcsolatot az EP-elnök hivatalával. Metsola Twitteren közzétett posztjában azt írta:
Senki nem marad büntetlenül. Egyikük sem. A korrupciós botrány a múlt hónapban robbant ki, miután négy EP-képviselőt – köztük az egyik alelnököt, a görög Eva Kailit – a belga hatóságok letartóztattak korrupció és pénzmosás vádjával. Bár a hivatalosan nem nevezték meg a vesztegetési hálózat mögött álló országot, számos uniós forrás Katart, valamint Marokkót vádolta meg a művelet működtetésével.
Minden EP-képviselő rendelkezik bizonyos korlátozott mentelmi joggal, ami azt jelenti, hogy szabadon végezheti munkáját, kifejezheti a véleményét és szavazhat anélkül, hogy letartóztatástól vagy politikai üldöztetéstől kellene tartania. Egy bizalmas eljárást követően azonban meg lehet fosztani őket ettől a joguktól. Az eljárás lehetővé teszi a megvádolt képviselők számára, hogy bizonyítékokat mutassanak be és megvédjék magukat.
Eva Kaili élettársa, az olasz Francesco Giorgi – Andrea Cozzolino volt asszisztense – december közepén elismerte, hogy tagja volt egy olyan szervezetnek, amelyet Marokkó és Katar arra használt, hogy beavatkozzon az Európai Unió döntéseibe. Giorgi azzal vádolta az ügy másik fajsúlyos vádlottját, Pier Antonio Panzeri korábbi olasz EP-képviselőt, hogy ő ennek a titkos lobbiszervezetnek vezetője.
Magát Kailit egyébként már megfosztották mentelmi jogától, mivel a rendőrség szerint “tetten érték”: brüsszeli lakásában 150 ezer euró készpénzt találtak. Ügyvédje azonban tagadta azokat a vádakat, miszerint kenőpénzt fogadott volna el.
Az Európai Ügyészség főügyésze két görög európai parlamenti (EP) képviselő, a szocialista Eva Kaili és a néppárti Maria Szpiraki mentelmi jogának felfüggesztését kérte – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű ügyészsége csütörtökön.
A közlemény szerint a két görög EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Csalás Elleni Hivataltól (OLAF) kapott, a korrupciós ügyben indított vizsgálati jelentés alapján kérte Laura Kövesi főügyész.
Az indoklás szerint OLAF úgy látja, fennáll az uniós költségvetésre nézve hátrányos csalás gyanúja a parlamenti juttatások kezelésével, különösen az akkreditált parlamenti asszisztensek javadalmazásával kapcsolatban.
Az alkalmazandó nemzeti jog értelmében Kaili és Szpiraki EP-képviselők jogosultak az ártatlanság vélelmére – tették hozzá.
Eva Kaili szocialista európai parlamenti képviselőt, az EP leváltott alelnökét, valamint három társát pénteken tartóztatták le a belga hatóságok egy Katarral kapcsolatos korrupció vádjával indított nyomozás részeként. A gyanúsítottak azóta vizsgálati fogságban vannak. Meghallgatásukat december 22-én tartják.
A belga rendőrség Twitter-oldalán szerdán megjelent közlemény szerint közel 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban házkutatások során a korrupciós ügyben.
Az EP kedden, strasbourgi plenáris ülésén Kaili alelnöki megbízatásának megszüntetése mellett döntött. Emellett kizárták a görögországi szociáldemokrata PASZOK pártból és az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciójából is.
Kaili őrizetbe vett élettársa, az olasz Francesco Giorgi egy belga szocialista EP-képviselő, Maria Arena asszisztenseként dolgozott. A vádlottak között van továbbá Nicolo Figa-Talamanca, a No Peace Without Justice nevű civil szervezet igazgatója, valamint egy volt olasz szocialista EP-képviselő, Pier Antonio Panzeri is, aki jelenleg a Fight Impunity nevű, brüsszeli székhelyű civil szervezet elnöke.
Kailinak és társainak szerdán kellett megjelenniük egy előzetes bírósági tárgyaláson, meghallgatásukat azonban december 22-re halasztották. Az ügyben eljáró vizsgálóbíró döntése szerint addig vizsgálati fogságban kell maradniuk.
Arról, hogy egészen a per kezdetéig őrizetben maradnak-e, jövő heti meghallgatásukon döntenek. A vád ellenük: bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás és korrupció. Információk szerint Katar nagy összegű pénz- és áruajándékokkal próbálta befolyásolni az Európai Parlament politikai döntéseit.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Ügyészség főügyésze két görög európai parlamenti (EP) képviselő, a szocialista Eva Kaili és a néppárti Maria Szpiraki mentelmi jogának felfüggesztését kérte – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű ügyészsége csütörtökön.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1671192720
[modified] => 1671191784
)
[title] => Két görög európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte az Európai Ügyészség
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=65317&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 65317
[uk] => 65420
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 53092
[image] => Array
(
[id] => 53092
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/eu-ep-europai-parlament.jpg
[original_lng] => 367361
[original_w] => 1108
[original_h] => 739
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/eu-ep-europai-parlament-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/eu-ep-europai-parlament-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/eu-ep-europai-parlament-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/eu-ep-europai-parlament-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/eu-ep-europai-parlament.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/eu-ep-europai-parlament.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/eu-ep-europai-parlament.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1671272936:2
[_thumbnail_id] => 53092
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 706
[_oembed_cfe977857e308e2ef7e5bf23e0b1b3ab] =>
forbes most powerful woman: ursula von der leyen interestingly enough, i bet a lot of americans have no idea who that is pic.twitter.com/iULSzY2E33
Az Európai Parlamentben a Holodomor népírtássá nyilvánításáról vitáztak a képviselők, továbbá egy állásfoglalási indítvány is elfogadásra került a témában. Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője kiemelte: „Mi magyarok is megszenvedtük a sztálini diktatúra kegyetlenségeit, így átérezzük a tragikus esemény borzalmait. 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták Kárpátalját, és mintegy harmincezer 18 és 50 év közötti magyar nemzetiségű férfit három napig tartó helyreállítási munkára toboroztak össze, a nép nyelvén málenkij robotra, ám a kis munka helyett kényszermunka-táborokba internálták őket, ami egyértelmű etnikai tisztogatás is volt.
A képviselő hozzátette: „A málenkij robot és a Holodomor áldozatai is a sztálini diktatórikus rendszer elszenvedői. Fontos, hogy európai szinten is elítéljük ezeket a cselekedeteket, és ne engedjük, hogy hasonló megismétlődhessen. Magyarország jószomszédként mindig kiállt Ukrajna mellett, elsők között ismerte el a holodomort népírtásnak, és itt az Európai Parlamentben is támogatjuk ezt a kezdeményezést.”
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke emlékeztetett: az európai intézmények éveken keresztül nem voltak hajlandóak valós súlyának megfelelően kezelni a kommunizmus rémtetteit. „Egy nép halálra éheztetését nem szabad engedni, hogy elfelejtődjön. Ahogy a Gulágra elhurcolt, munkatáborokba halálba küldött magyarokat sem. A kommunizmus és a bolsevik diktatúrák áldozatainak, meghurcolt, halálra ítélt férfiaknak, nőknek és gyermekek százezreinek, széttépett családok tömkelegének mai napig nem szolgáltattak igazságot. A történelmet jóvátenni, megváltoztatni nem lehet. De az áldozatokról kegyelettel emlékezni, az elhurcoltak méltó emlékét megőrizni kötelességünk. Ez segít hozzá ahhoz, hogy az élet és az igazságosság örökségét hagyjuk a következő generációkra” – hangsúlyozta a vita kapcsán a képviselő.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke leszögezte, “ki fogjuk irtani a gonoszt”, kiemelve, hogy belső vizsgálatot indítottak a korrupciós ügyek felgöngyölítésére.
A Politico beszámolója szerint Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn ígéretet tett arra, hogy belső vizsgálatot indít a Brüsszelt elárasztó korrupciós vádak kapcsán, miután a rendőrségi razziák sorozata során több bűncselekményre is fény derült.
A nyomozások során ugyanis fény derült a befolyásszerzésre irányuló lehetséges pénzmosási ügyekre, ráadásul nem is akárki érintett a korrupciós ügyekben: az egyik legfőbb gyanúsított az Európai Parlament alelnöke, Eva Kaili.
Metsola a Parlament strasbourgi ülését megnyitva leszögezte:
“Szembenézünk ezzel a vizsgálattal és semmi sem marad büntetlenül. Semmi.”
Metsola igen zűrös napokon van túl, hiszen a hétvégén otthonából, Máltáról hívták vissza, hogy felügyelje a Parlament ingatlanjaiban tartott rendőrségi házkutatásokat. Több prominens európai képviselő is gyanúba keveredett, köztük az alelnök, Eva Kaili is, aki a hatóságok szerint összefüggésbe hozható a Katarból érkezett korrupciós pénzekkel.
Az EP-elnökén látszik, hogy nagyon megviselte az elmúlt pár nap, s úgy is nyilatkozott, hogy “ezek pályafutásom legrosszabb napjai”, hozzátéve, hogy most gondosan meg kell válogatnia szavait. A brüsszeli rendőrség hétfő este egy második razziát is indított, s jelezték, hogy a botrány csak tovább fog duzzadni a következő napokban.
Másfél évvel a soron következő Európai Parlamenti választások előtt máris megkezdődött a találgatás, ki lesz Ursula von der Leyen utódja az Európai Bizottság élén. A Politico máris talált két jelöltet, akik nem tagadják, hogy beszállnának a versenybe, és egyik se német.
Hamarosan a következő Európai Parlament választások előtti évbe lépünk, és már folyik a találgatás, ki lehet a német kormánytagból az Európai Bizottság elnökévé avanzsált Ursula von der Leyen utódja. A Politico két jelöltről is tud, akik a portál kérdésére nem tagadták, hogy ringbe szállnának. Egyikük sem német.
A Politico írásában egyébként fel sem merül, hogy von der Leyen folytatná, mint az Európai Unió első számú politikusa.
Kétlem, hogy sok amerikai egyáltalán tudja, kiről van szó – kommentálta szarkasztikusan Ian Bremmer, az Eurasia Group politikai kutatóintézet elnöke a Forbes listáját, amely szerint von der Leyen a világ legnagyobb hatalmú nője Christine Lagarde és Kamala Harris előtt (holott a bizottság elnöke alig egy hónapja látogatott két napra az Egyesült Államokba).
forbes most powerful woman: ursula von der leyen interestingly enough, i bet a lot of americans have no idea who that is pic.twitter.com/iULSzY2E33
A YouGov rendszeres amerikai felmérése szerint valóban így van, hiszen von der Leyennek a 383. helyre futotta a politikusok amerikai népszerűségi listáján a harmadik negyedévben. A júliusban európai országokban végzett felmérés szerint a megítélése itt is vegyes, például a hazájában, Németországban többen tartják ellenszenvesnek, mint amennyien szeretik, Franciaországban épphogy pozitív a megítélése, miközben Dániában egész népszerű.
Az EP-választásokig még sok idő van hátra, és ebben az időszakban még sok minden történhet, a Politico mindenesetre két lehetséges jelöltet kérdezett meg arról, indulnának-e az elnöki pozícióért, és mindketten többet célozgattak, mint tagadtak. Igazából, nem is tagadtak – írta a portál.
Thierry Breton
Von der Leyen Európai Bizottságának, tagja, a belsőpiaci biztos Thierry Breton a Politico szerint „masszív célzást” tett arra, hogy elvállalná az elnöki posztot.
„B-terv szerinti biztos vagyok. Nem én voltam az A-terv, véletlenül lettem biztos” – válaszolta a kérdésre a Politico éves eseményén, amelyen Európa 28 legbefolyásosabb személyét nevezik meg, és egyébként a lista élére idén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök került.
Egész életemben a következő lehetséges állásomról 15 perccel korábban informáltak. Megválaszolva a kérdését: megfontolhatok egy új B-tervet, ha az B-terv – zárta rövidre a francia politikus.
Roberta Metsola
Az Európai Parlament elnöke, a posztjára januárban választott máltai Roberta Metsola a Politico főszerkesztője, Jamil Anderlini kérdésére arról beszélt, nagy siker, hogy egy nő az Európai Bizottság elnöke. Közben odaszúrt Bretonnak, megjegyezve, hogy ez uniónak el kell kerülnie a protekcionizmus „csúszós útját”, amikor iparági konfliktusokba bocsátkozik az Egyesült Államokkal.
Metsola megvédte magát a „haverszellem” (cronyism) vádja ellen, amit azzal vont magára, hogy Alessandro Chiocettit elnöki kabinetfőnököt nevezte ki az Európai Parlament legmagasabb közszolgálati posztjára, főtitkárnak. A portál szerint ő sem tagadta, hogy lenne a Bizottság elnöke.
In #Davos, "Europe will always stand with you," EU chief tells #Ukraine's first lady Olena Zelenska. “In this last year your country has moved the world & inspired Europe & I can assure you that Europe will always stand with you,” von der Leyen said. https://t.co/8wlQlkuw3U
Kárpátaljának saját képviselője lesz az Európai Parlamentben. Erről december hetedikén számolt be az Ausztriából érkezett Hans Peter Doskozil, burgenlandi tartományfőnök Ungváron. Mint elhangzott, a politikai döntések, valamint a finanszírozás kérdésköre az, amire most Ukrajnának kivételesen nagy szüksége van. Burgenlandnak évszázados történelme van, de a térség gazdasági fejlődése mindössze 20 éve vette kezdetét, miután Ausztria belépett az EU-ba. Ezeket a lehetőségeket veheti most igénybe Kárpátalja. Julia Pliszka, aki Kárpátalját fogja képviselni, elmondta, hogy az EU közvetlen közelében szerezni képviseletet, rendkívüli lehetőség. Burgenland, mely a saját megüresedett helyét adta át egy ukrán képviselőnek, kiemelkedő eredményeket ért el a mezőgazdasági és az energetikai szférában. Ez a két irányvonal az első megvalósítandó projekt része lesz. A Kárpátalja és Burgenland közötti aktív kommunikációnak köszönhetően a partnerkapcsolatból barátsággá alakult a viszonx. Megyénk számos segítséget kapott eddig az osztrákoktól: tűzoltóautókat, egészségügyi felszerelést, több száz tonna humanitárius segélyt, illetve üdültette a gyermekeinket is, ami továbbra is tart. Viszont mostantól már sokkal minőségibb kapcsolat keretében.
