Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta, hogy azok, akik a koszovói szerb Koordinációs Igazgatóság által kiállított útlevéllel rendelkeznek, vízummentesen utazhassanak be az Európai Unióba.
A 406 igen szavazattal, 97 ellenszavazat és 94 tartózkodás mellett elfogadott új szabályok hivatalos elfogadásukat követőn lehetővé teszik a szerb Koordinációs Igazgatóság által kiállított útlevéllel rendelkezők számára, hogy bármely 180 napos időszakban 90 napos tartózkodásra vízum nélkül utazzanak az Európai Unióba. A tartózkodás célja üzleti út, turizmus vagy családlátogatás lehet, munkavállalás nem. A rendelet mintegy 120 ezer koszovói szerbet érint.
A jóváhagyással immáron az egész nyugat-balkáni régióra azonos vízumrendszer vonatkozik az Európai Unióba történő beutazáskor. Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia számára 2009-ben, Albánia és Bosznia-Hercegovina számára 2010-ben, Koszovó számára pedig 2023-ban vezette be az EU a vízummentességet.
A rendelet az Európai Unió Tanácsának hivatalos jóváhagyását, majd kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
A Fidesz–KDNP közzétette a 2024-es választásokra az európai parlamenti listáját. Az előkelőnek számító hetedik helyen Ferenc Viktória szerepel, így a következő ciklusban is nagy a valószínűsége, hogy képviselve lesz a kárpátaljai magyarság az Európai Unió törvényhozásában. Deutsch Tamás, a FIDESZ- KDNP EP-listavezetője szerint a 2024-es európai parlamenti listája a polgári, nemzeti, kereszténydemokrata tábor erejét mutatja, hiszen a még erősebb és még hatékonyabb magyar nemzeti érdekképviseletet és a magyar szuverenitás megvédését még keményebb harcokban sikerre vivő csapat állt össze. Közben Bocskor Andrea Európai Parlament képviselője is megerősítette, hogy nem indul a következő választásokon. Facebook bejegyzésében köszönetét fejezte ki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Fidesz Magyar Polgári Szövetség részére, hogy a nemzeti listának köszönhetően, első kárpátaljai magyarként lehetőséget kapott, hogy a kárpátaljai magyarok érdekeit képviselje az Európai Parlamentben. Mint fogalmazott, az elmúlt tíz év tele volt kihívásokkal, nagy küzdelmekkel a kisebbségvédelem területén, de számtalan sikerrel és felemelő pillanattal is jó volt együtt, nemzetként gondolkodni, dolgozni a magyarság érdekében. Záró mondatában pedig gratulált Ferenc Viktóriának a jelöltséghez.
Viola von Cramon-Taubadel európai parlamenti képviselő az RBC-Ukrajnának adott interjújában beszélt arról, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, szót ejtett az európai katonai segélyekről, a politikai elit és az uniós polgárok hangulatáról, valamint Ukrajna esetleges háborús győzelméről is.
Viola von Cramon-Taubadel európai parlamenti képviselő német politikus, a Zöld Párt tagja. Jól ismeri az ukrán kérdéseket – még 1996-ban egy német kormányzati tanácsadói projektben dolgozott Ukrajna gazdaságpolitikájával kapcsolatos kérdéseken. Jelenleg az Európai Parlament ukrajnai frakciójának szóvivője.
Von Cramon-Taubadel ragaszkodik Ukrajna uniós csatlakozásához, mert szerinte Ukrajna egyértelműen teljesítette az összes kritériumot. Szerinte a magyarok nem támogatják majd az ügyet, és célszerű lenne az európai választások előtt letudni a csatlakozási tárgyalások nagy részét.
A politikus nagyon valószínűnek tartja, hogy a szélsőjobboldal, „az úgynevezett antidemokratikus pártok” erősödni fognak.
Szerinte egyszerű megoldás Ukrajna számára az, ha minél több fegyvert kap, de minden fronton aktívnak kell lennie az Európai Uniónak. Humanitárius, technológiai, szankciók, katonai, európai integrációs és környezetvédelmi szempontokat tekintve is – hangsúlyozta.
Úgy véli, a háború egyre közeledik, Oroszország pedig fenyegetést jelent az Európai Unió számára. „Ha Ukrajna elbukik, szörnyű lesz, és jelzésértékű más diktátorok számára is Putyinon kívül.”
Scholz kancellár tétovázása és más államfőkre hallgatása szerinte Putyint erősíti. „Ha nem tudunk a leghatározottabban reagálni, nem tudunk határozottan fellépni, annak súlyos következményei lesznek.” Úgy véli, gondoskodni kell arról, hogy a NATO-pajzs és a NATO-ígéretek beválthatók legyenek.
Úgy gondolja, az uniós országok többsége Ukrajnát támogatja.
A politikus úgy véli, az 1991-es határok visszaállítása csupán vágyálom Ukrajna számára. Azonban ezt kell megcélozni. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem az ő dolga definíciót alkotni az ukrajnai győzelemről.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Viola von Cramon-Taubadel európai parlamenti képviselő az RBC-Ukrajnának adott interjújában beszélt arról, hogy mikor kezdődhetnek meg a tárgyalások Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, szót ejtett az európai katonai segélyekről, a politikai eli...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1711654500
[modified] => 1711636945
)
[title] => Egy európai parlamenti képviselő is az 1991-es határok visszaállítását szorgalmazza Ukrajnában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=108080&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 108080
[uk] => 108119
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 106532
[image] => Array
(
[id] => 106532
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/eu-1.jpg
[original_lng] => 125116
[original_w] => 700
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/eu-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/eu-1-300x159.jpg
[width] => 300
[height] => 159
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/eu-1.jpg
[width] => 700
[height] => 370
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/eu-1.jpg
[width] => 700
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/eu-1.jpg
[width] => 700
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/eu-1.jpg
[width] => 700
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/eu-1.jpg
[width] => 700
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1711655180:8
[_thumbnail_id] => 106532
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 568
[translation_required_done] => 1
[_oembed_320eb8da2eaf301d9efc4fed4c6f2511] =>
[_oembed_time_320eb8da2eaf301d9efc4fed4c6f2511] => 1713624698
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 238
[1] => 97791
[2] => 356144
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Parlament
[1] => Ukrajna győzelme
[2] => Viola von Cramon-Taubadel
)
)
[3] => Array
(
[id] => 106510
[content] =>
Az Európai Parlament kedden strasbourgi plenáris ülésén, az EU-tagállamokkal egyeztetett irányelvet fogadott el az uniós szankciók megsértésének és kijátszásának büntethetővé tételéről.
Az új jogszabály a fogalmakat egységesen határozza meg a jogsértésekre vonatkozóan, ideértve a pénzeszközök befagyasztásának elmulasztását, az utazási tilalmak vagy fegyverembargók be nem tartását, a szankciók hatálya alá tartozó személyeknek történő pénzátutalást, illetve a szankciók hatálya alá tartozó országok állami tulajdonú szervezeteivel való üzletkötést. A szankciókat sértő pénzügyi szolgáltatások vagy jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtása szintén büntetendő cselekmény lesz.
A jogszabály meghatározza a szankciók kijátszását is, és biztosítja, hogy ez is büntetendő cselekmény lesz. A törvény meghatározza, hogy a humanitárius segítségnyújtás vagy az alapvető emberi szükségletek támogatása nem számít a szankciók megsértésének.
Az irányelv biztosítja, továbbá, hogy a szankciók megsértése és kijátszása visszatartó erejű büntetést vonjon maga után azáltal, hogy valamennyi tagállamban legfeljebb öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtott bűncselekménnyé nyilvánítja őket. A szankciókat megsértő vagy kijátszó vállalatok esetében a bíráknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy visszatartó erejű bírságokat szabjanak ki.
Jelenleg a különböző büntetések ahhoz a gyakorlathoz vezetett, hogy a leggyengébb végrehajtással rendelkező tagállamokat válasszák tevékenységük helyének a szankciók megkerülését tervező elkövetők. Az új jogszabály a bírák számára a jogsértők megbüntetésére szolgáló eszközök széles választékát biztosítaná.
Az uniós szankciók pénzeszközök befagyasztásából, utazási tilalomból, fegyverembargóból és az üzleti szektorokra vonatkozó korlátozásokból állhatnak. Bár a szankciókat uniós szinten fogadják el, a végrehajtás a tagállamokon múlik, amelyek eltérően üldözik a szankciók megsértését és szabják ki a kapcsolódó büntetéseket.
A jogszabályt még a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Az orosz The Insider oknyomozása szerint Tatjana Ždanoka, az Európai Parlament lett képviselője legalább 2004 óta az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) beépített ügynökeként tevékenykedik. Az újságírók által megszerzett és hitelesített, kiszivárgott e-mailek arra utalnak, hogy Ždanoka már 2005 októberében kapcsolatban állt Dmitrij Gladejjel, az FSZB szentpétervári tartótisztjével.
A levelezésből kiderül, hogy Ždanoka érzékeny információkat osztott meg Gladejjel, többek között egy 2005-ös észtországi konferencia nem publikált napirendtervezetét és sajtóközleményét. Az eseményen állítólag az orosz politikusok önkormányzati részvételének tapasztalatait vitatták volna meg. Ždanoka, a lett politikai párt, a Lett Orosz Unió (LRU) társelnöke megerősítette Gladejjel való ismeretségét, de nem adott magyarázatot a dokumentumok továbbítására.
További 2007-es e-mailekben Ždanoka állítólag bocsánatot kér, amiért nem szállította el Gladejnek a Strasbourgból megígért információkat, az email tárgysorában pedig a „Jelentés” szó szerepel. A vizsgálat szerint Ždanoka szervezte meg az Európai Parlamentben az Észtországnak a szovjet katonák emlékművének áthelyezését követő tallinni tüntetésekre adott válaszával kapcsolatos nyilvános meghallgatásokat. Emellett állítólag egy rádióműsort is indított, amelyben a lettországi oroszoknak adott tanácsokat a gyermekeik lett nyelvű iskolába járatásával kapcsolatos lehetséges problémákról.
A The Insider szerint Ždanoka 2013-ig folytatta az együttműködést Gladejjel, majd állítólag egy új, Szergej Krasin nevű FSZB-tartótiszttel kezdett dolgozni. A jelentés szerint a politikus részt vett abban is, hogy segített egy másik FSZB-ügynöknek, Artyem Kurejevnek vízumot szerezni az Európai Parlamentbe való látogatáshoz nem sokkal a Krím orosz megszállása után.
Ždanoka nem tagadta az e-mailek hitelességét, de szkeptikusan nyilatkozott a bemutatott információkról, és a The Insidernek azt mondta:
Nem tekinthetem ezt a szöveget hozzám intézett kérdéseknek, mert olyan információkon alapul, amelyekkel állítólag önök rendelkeznek, és amelyekkel definíció szerint nem kellene rendelkezniük.
Ždanoka, aki 2004 óta európai parlamenti képviselő, 2022-ben vitába keveredett, amikor az Oroszország ukrajnai invázióját elítélő uniós állásfoglalás ellen szavazott, ami az LRU tagságának felfüggesztéséhez vezetett az Európai Szabad Szövetségben. A Lettországban 2022-ben elfogadott törvények miatt Ždanoka idén nem választható újra, és elveszíti parlamenti mentelmi jogát – számolt be a Re:Baltica.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz The Insider oknyomozása szerint Tatjana Ždanoka, az Európai Parlament lett képviselője legalább 2004 óta az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) beépített ügynökeként tevékenykedik. Az újságírók által megszerzett és hitelesített, ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1706628240
[modified] => 1706599656
)
[title] => Orosz kém lepleződött le az Európai Parlamentben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=102143&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 102143
[uk] => 102304
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 102145
[image] => Array
(
[id] => 102145
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/zdanoka.webp
[original_lng] => 19688
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/zdanoka-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/zdanoka-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/zdanoka-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/zdanoka.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/zdanoka.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/zdanoka.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/zdanoka.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1706705098:2
[_thumbnail_id] => 102145
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1032
[translation_required_done] => 1
[_oembed_320eb8da2eaf301d9efc4fed4c6f2511] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 238
[1] => 254016
[2] => 324713
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Parlament
[1] => orosz kém
[2] => Tatjana Ždanoka
)
)
[5] => Array
(
[id] => 100967
[content] =>
Az uniós testület álláspontját a szlovák kormány politikusai szerint az ellenzékük mondta tollba.
Elutasítja a szlovák külügyminisztérium, hogy az Európai Parlament beavatkozzon a szlovákiai belpolitikai történésekbe – közölte Juraj Blanár tárcavezető szerdán arra reagálva, hogy az EP strasbourgi plenáris ülésén állásfoglalásban bírálta az új szlovák kormányt több olyan reformjavaslat miatt, amely a képviselők szerint aggodalomra ad okot a jogállamiság szlovákiai helyzetére vonatkozóan.
Az uniós testület állásfoglalásában a képviselők megkérdőjelezték Szlovákia képességét a korrupció elleni küzdelemre és az uniós költségvetés védelmére, amennyiben – mint írták – az ország parlamentje elfogadja a büntető törvénykönyv javasolt reformját.
Blanár az EP állásfoglalásáról szólva elmondta, hogy a szlovák ellenzék nem fogadta el, hogy a szeptemberi parlamenti választáson nem kapott bizalmat a választóktól és most tovább kampányol. Hozzátette, hogy mivel Szlovákiában nem értek el eredményeket, most Európában folytatják a kampányt.
A külügyminiszter felidézte, hogy amikor ők 2020-tól számos esetben figyelmeztették az uniós szerveket a lakosság elleni jogsértésekre és a jogállam alapjainak megsértéseire, európai részről ez senkit nem érdekelt.
Az EP állásfoglalására reagálva Robert Fico szlovák kormányfő pedig azt állította, hogy a dokumentum szlovák ellenzéki EP-képviselők kézirata, azoké, akik Szlovákia ellen uszítják az EU szerveit és különböző büntetésekre, köztük az uniós alapok folyósításának felfüggesztésére próbálják rábeszélni őket. Fico szerint a kormány ellenfelei bármilyen piszkos dologra képesek, ezért arra egyértelmű, kemény, de demokratikus választ kell nekik adni.
Robert Fico kabinetje decemberben hagyta jóvá a büntető törvénykönyv módosítását, melyről a napokban tárgyal a pozsonyi törvényhozás. A reform keretében megszüntetnék a több kormánypárti politikussal szemben is korrupciós eljárást folytató Különleges Ügyészséget (ÚSP), amelyet politikai elfogultsággal vádolnak. Az intézkedés a liberális ellenzék tiltakozását is kiváltotta.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban bírálta az új szlovák kormányt több olyan reformjavaslat miatt, amely a képviselők szerint aggodalomra ad okot a jogállamiság szlovákiai helyzetére vonatkozóan – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
A 496 igen szavazattal, 70 ellenszavazattal és 64 tartózkodással elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament képviselői megkérdőjelezték Szlovákia képességét a korrupció elleni küzdelemre és az uniós költségvetés védelmére, amennyiben – mint írták – az ország parlamentje elfogadja a büntető törvénykönyv javasolt reformját.
Az EP-képviselőket különösen a büntető törvénykönyv reformjára irányuló gyorsított eljárás indokolatlannak nevezett alkalmazása aggasztja, valamint a korrupciós ügyekkel és súlyos bűncselekményekkel foglalkozó különleges ügyészség megszüntetése. Véleményük szerint ezek a változások veszélyeztetik az igazságszolgáltatási eljárások integritását és aláássák az EU csalás elleni küzdelmét. Felszólították a szlovák kormányt, hogy vizsgálja felül a visszaéléseket bejelentő személyekre vonatkozó jogszabályok javasolt módosításait, mivel az új szabályok visszamenőleges hatállyal megszüntethetik a védelmet. Hangsúlyozták, hogy minden büntetőjogi reformnak biztosítania kell a folyamatban lévő büntetőügyek folytatását és az új ügyek hatékonyságát.
Az EP állásfoglalásában sürgette a pozsonyi kormányt, hogy foglalkozzon a büntetőeljárásról szóló törvény azon paragrafusával, amely jelenleg lehetővé teszi a főügyész számára, hogy megtagadja büntetőeljárás lefolytatását.
Az állásfoglalás szerint az EP-képviselőket aggasztja a civil társadalom és a médiaszabadság szlovákiai helyzete is. Elítélték azt a „helytelen és tiszteletlen nyelvezetet”, amelyet Robert Fico miniszterelnök a jogállamiság helyzetéről szóló tudományos eszmecserén részt vevő joghallgatóval szemben alkalmazott, és arra ösztönözték a politikai vezetőket, hogy előremutató módon és tiszteletteljesen lépjenek fel a nyilvánosságban. Az Európai Parlamentet aggasztják azok a tervek is, amelyek véleményük szerint aláássák a civilek mozgásterét, korlátozzák a civil szervezetek munkáját és megbélyegzik a külföldi finanszírozásban részesülő szervezeteket.
Az EP-képviselők különösen aggódnak a szlovák rádió és televízió (RTVS) tervezett átalakítása miatt, és sajnálatukat fejezték ki a miniszterelnök és több más kormányzati tisztségviselő azon döntése miatt, amely szerint többé nem beszélnek a kulcsfontosságú sajtóorgánumokkal. Felszólították a szlovák kormányt, hogy vessen véget a magánszemélyek és a média képviselői elleni verbális támadásoknak, amelyek – mint emlékeztettek – már a múltban olyan környezet kialakulásához járultak hozzá, amelyben erőszakos bűncselekményeket követtek el.
Az Európai Parlament úgy döntött, hogy irodát nyit Kijevben, hogy ezzel is erősítse Ukrajna támogatását – közölte az rbc.ua hírportál az Euractiv című európai uniós kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint „az Európai Parlament elnökségének dokumentuma szerint az Európai Parlament hozzájárult ahhoz, hogy irodát nyisson Ukrajnában, hogy megerősítse az ukrán parlament támogatását az ukrán kormány magas rangú tisztségviselőinek kérésére.”
A hétfő este elfogadott határozat célja a kapcsolattartás az ukrán parlamenttel, mindenekelőtt az Európai Parlament illetékes bizottságaival való kapcsolattartás, valamint az adminisztratív munka megkönnyítése.
Az Európai Parlament minden tagállamban rendelkezik összekötő irodával, amely segíti a parlamentet a tagállamokkal való együttműködésben, például az érdekelt felekkel való kommunikációban, rendezvények szervezésében és a helyi médiával való kapcsolattartásban.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Megengedhetetlen a kisebbségi jogszűkítés az uniós reformok végrehajtása során Ukrajnában – hívta fel a figyelmet Bocskor Andrea, a Fidesz európai uniós parlamenti képviselője keddi közleményében.
Az Európai Parlament külügyi és fejlesztési bizottsága Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztossal folytatott egyeztetést a Szomszédsági, fejlesztési és nemzetközi együttműködési eszközről (NDICI), amellyel Ukrajna, Grúzia, Moldova és a déli partnerség országait támogatja az Európai Unió.
Bocskor Andrea felszólalásában Ukrajnával kapcsolatban kiemelte: „Ukrajna több mint másfél éve szenvedi a háború tragikus következményeit: százezrek vesztették életüket, sebesültek meg, kényszerültek otthonaik elhagyására. Ez a dráma Európában is érezteti hatását. Legfontosabb feladatunk az emberi életek védelme és a további veszteségek elkerülése érdekében, hogy a mihamarabbi békére törekedjünk.”
Az Európai Bizottság szerdán megjelenő uniós bővítési javaslatával kapcsolatban emlékeztetett: az uniós tagjelölti státusz feltételekhez kötött, egyik eleme a nemzeti kisebbségek jogainak garantálása, melyet az ukrajnai kisebbségi törvény nem biztosít kellő mértékben. „Ez elfogadhatatlan! Remélem, hogy a szerdai európai bizottsági értékelés ezt is tükrözni fogja” – emelte ki a képviselő.
„Az EU és tagállamai, köztük Magyarország, kiállnak Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, a háború kitörésének első pillanatától példátlan támogatásban részesítik Ukrajnát, az országból elmenekült embereket és az otthon maradottakat egyaránt” – hangsúlyozta Bocskor Andrea.
A képviselő rámutatott: „az EU tagjelölti státuszt adott Ukrajnának, melyet az Európai Bizottság hét feltételhez kötött. Ezek egyike, hogy garantálni kell a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, és úgy kell megalkotni a vonatkozó törvényeket, hogy azok összhangban legyenek a Velencei Bizottság (VB) ajánlásaival. Ukrajna Legfelső Tanácsa 2022 decemberében elfogadta az ország új kisebbségi törvényét, amely nem biztosít egyenlő jogokat a kisebbségek számára a többségi nemzettel, csak bebetonozza a korábbi jogfosztást! Bár a kisebbségi törvényhez szeptemberben módosításokat is elfogadtak, mégsem sikerült a Velencei Bizottság összes ajánlását és a kisebbségek kéréseit beépíteni. Az új törvény visszalépést jelent tehát a korábban hatályos 1992-es kisebbségi törvényhez képest, vagyis jogszűkítés történt az uniós reformok végrehajtása során” – hívta fel a figyelmet Bocskor Andrea.
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
