Újra itt a Brexit utáni a határvita

Az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésének egyik fontos, máig megoldatlan kérdése az Írország és Észak-Írország közötti határ kezelése. A nagypénteki megállapodás szerint ugyanis ott nem lehet határ, de Írország az EU tagja maradt. A problémára kitalált ideiglenes megoldás nem igazán működik.

London szerint működésképtelennek bizonyult és ezért jelentős módosításokra szorul a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll. David Frost, a brit kormány Brexit-ügyi államtitkára szerdai nyilatkozatában leszögezte: Nagy-Britannia szerint a protokollnak több olyan alapvető célkitűzése van, amely nem teljesíthető, ezért új megközelítésre van szükség tárgyalások útján.

Frost hangsúlyozta, hogy a brit kormány nem elvetni akarja a protokollt, de új, fenntartható egyensúlyi állapotot szeretne kialakítani, amely az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonyát is stabil alapokra helyezi.

London és az EU egyre élesebb vitája abból ered, hogy a Brexit-megállapodáshoz fűzött 64 oldalas észak-írországi protokoll alapján Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacával és vámuniójával. Így viszont a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az uniós egységes piacra – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni. Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának – amelynek Anglia, Skócia és Wales a tagja –, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

Az észak-írországi megbékélésről 1998-ban kötött nagypénteki rendezési megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként az Ír Köztársaság és Észak-Írország 499 kilométeres határán – amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára – hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs sem az áru-, sem az utasforgalomban.

Ezt a határszakaszt a súlyos észak-írországi felekezeti villongások évtizedei alatt katonai szigorral őrizték, és ennek az ellenőrzésnek a teljes felszámolása a megbékélési folyamat egyik legfőbb szimbóluma. A Brexit-tárgyalások során is az egyik elsődleges szempont volt egy olyan megoldás elérése, amely kizárja a határellenőrzés visszaállítását.

Az észak-írországi protokoll alapján azonban ennek áraként Nagy-Britannia és Észak-Írország között, gyakorlatilag az Ír-tengeren jött létre részleges vámhatár, és ez az észak-írországi britpárti protestáns mozgalmak, valamint a brit kormány szerint is az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását veszélyezteti. Ennek az ellenőrzési rendszernek a jelentős módosítását – alapvetően az érintett árucsoportok körének komoly mértékű szűkítését – követeli szerdai kezdeményezésében a brit kormány.

David Frost nyilatkozata szerint London kész végrehajtani az EU vámjogi előírásait az Észak-Írország érintésével Írországba irányuló áruforgalomban, de biztosítani kell azoknak az áruknak a csaknem teljesen szabad áramlását, amelyek Észak-Írországban maradnak.

A Brexit-ügyi államtitkár szerint fontos szempont annak biztosítása is, hogy az észak-írországi protokoll betartatásába az uniós intézményeknek, köztük az EU bíróságának végső soron ne legyen beleszólásuk. A brit kormány minderről összeállított és szerdán az EU elé terjesztett egy 28 oldalas javaslatcsomagot is.

(kitekinto.hu)