Vajon Recep Tayyip Erdogan török elnök meg tudja védeni Ukrajnát Oroszországtól?

Kezdjük azzal a ténnyel, hogy április 10-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a stratégiai kétoldalú kapcsolatok 10. évfordulója alkalmából Törökországba látogatott, hogy egyúttal megerősítse stratégiai fekete-tengeri szomszédunk támogatását.

„Törökország támogatása szuverenitásunk és területi egységünk helyreállításában rendkívül fontos” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij Recep Tayyip Erdogan, a török elnökkel folytatott tárgyalásokat követően megtartott közös sajtókonferencián.

E két elnök által előzőleg aláírt 20 pontos nyilatkozat nem hagy kétséget Törökország politikai álláspontját illetően. Többek között vessenek véget „az egykori oszmán birtok, Krím illegális annektálásának megszüntetésére szólít fel, ahol tatár-muzulmánok élnek, valamint szabadítsák fel Donbászt. Ezen kívül Törökország megerősítette Ukrajna NATO csatlakozásának támogatását.

Mindebben az a legfontosabb, hogy a támogatás rendkívül kritikus pillanatban történik. Az elmúlt hónapban Oroszország nagymértékű csapat, harckocsi és nehéz tüzérség összevonását hajtotta végre Ukrajna határa mentén. 2014 óta ez lett az Orosz Föderáció részéről a legnagyobb haderőnövelés.

Valójában a kelet-ukrajnai katonai összecsapás valószínűleg Kremlnek sem kedvez. Krímmel ellentétben, a teljesen lepusztult Donyeck és Luhanszk megyék annektálása, ahol Moszkva által támogatott szakadárok vannak hatalmon, nem válik népszerűvé lépéssé az orosz lakosság körében, és biztosan újabb nyugati szankciókat vált ki. A nyugati diplomaták szerint azonban nem zárható ki Moszkva részéről a harci cselekmények lehetősége, és komolyan kell kezelni őket. Ezért nagyon fontos Ukrajna számára a törökországi támogatás, mert „egy létfontosságú NATO-szövetségestől származik, akinek szoros kapcsolatai vannak Oroszországgal”. És Törökország valamint Ukrajna elnökei közös nyilatkozata ennek egyértelmű megerősítésévé vált.

Egyébként Törökország mindig is támogatta Ukrajnát, „mivel egyensúlyra van szüksége Oroszországgal szemben” a Fekete-tengeren, különösen a Krím-félsziget annektálása után. Nem meglepő tehát, azóta Törökország és Ukrajna szorosabbá teszi katonai kapcsolatait.

Többek között Ukrajna gyártja motorokat a már legendás török Bayraktar pilóta nélküli légi járművekhez, amelyek megváltoztatták az erőviszonyokat Törökország szövetségesei javára Líbiában és Hegyi-Karabahban.

Ezen kívül az ukrán pótalkatrészek lehetővé teszik Törökország számára, hogy saját katonai termékeit exportálja anélkül, hogy aggódna az exportengedélyek megszerzése miatt, amelyet nem kaphat meg az Egyesült Államokban, miután a törvénynek megfelelően szankcionálta a Törökország általi Sz-400 légvédelmi rakétarendszer beszerzését.

Teljesen egyértelmű, hogy a török drónokkal szemben az oroszoknak kevés esélyük van, mi több, a törökök az ukrán erőket részesítik előnyben. Az oroszok által támogatott szakadároknak megvannak az előnyeik, de nem képesek megállítani az új drónokat, állítják a szakértők. Erdogan kormányához közeli ankarai SETA Alapítvány elemzője közölte, hogy Törökország támogatása valószínűleg tanácsadók és a technikai szakemberek Ukrajnába való kiküldéséhez vezethet, ahogyan az Azerbajdzsánban történt.

A török sajtó kételkedik abban, hogy a kelet-ukrajnai helyzet eszkalációja Ukrajna és Törökország érdekeit szolgálná, mivel „Zelenszkij került hatalomra, azt ígérve, hogy diplomáciai úton vet véget a donbászi konfliktusnak, és biztos benne, hogy a török ​​drónok nem elég hatékonyak Oroszország ellen. És legkevésbé akar egy újabb, nagymértékű, pusztító konfliktust Ukrajna számára”.

Ami a török elnök álláspontját illeti, a Zelenszkijjel megtartott közös sajtókonferencián a deszkalációra szólított fel. „Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi válságot békés és diplomáciai eszközökkel kell megoldani, Ukrajna területi integritása és a nemzetközi jog alapján” – emelte ki a török elnök.

A szakértők szerint azonban, ha a „tettek mezejére kell lépni”, Erdogan nem feltétlenül fog kockáztatni. „Nézzék meg, mi történt 2014-ben. Törökország elítélte a Krím annektálását, de aztán nem volt hajlandó csatlakozni a nyugati szankciókhoz. A lényeg, hogy Törökország katonai felszerelésekkel segíti Kijevet, segíti a krími tatárokat, és továbbra is következetesen támogatja a NATO bővítését őket mind a Fekete-tengeren, mind a nyugati Balkánon, mert ez lehetővé teszi számára, hogy költségmentesen jó kapcsolatokat alakítson ki ezekkel az országokkal” – foglalta össze a török sajtó.

NEWSMAKER