Észtország öt alapfeltételt szabott Oroszország számára az igazságos béke megkötéséhez

Ahogy Ukrajna pozíciója erősödik az Oroszország elleni háborúban, Vlagyimir Putyin diktátor már nem tudja leplezni kétségbeesését, ennek ellenére Kijev szövetségeseinek nincs joguk enyhíteni az Oroszországra nehezedő nyomáson, és a Moszkvával kötött jövőbeli békének világos elveken kell alapulnia – jelentette ki Margus Tsahkna észt külügyminiszter az rbc.ua hírportálnak írt exkluzív cikkében.

Amint az észt diplomácia vezetője kifejtette, Putyin továbbra is az európai egység aláásására törekszik. Ezzel időt akar nyerni, és legalább némi előnyre szert tenni a tárgyalóasztalnál. Tsahkna úgy vélte, hogy Oroszországot teljes elszigeteltségbe kell taszítani. Továbbá az európai vezetőknek öt világos alapelvre kell támaszkodniuk az igazságos és tartós béke elérése érdekében:

Az erőszakkal megváltoztatott határok el nem ismerése. Európának nincs joga olyan engedményekhez hozzájárulni, amelyek aláássák Ukrajna szuverenitását vagy nemzetközileg elismert határait. Az agresszióért járó bármilyen jutalom a jövőbeni jogsértéseket fogja ösztönözni és aláássa a nemzetközi jog alapjait.

Ukrajna teljes integrációja Európába. A tartós béke elérése érdekében Ukrajnának teljes mértékben integrálódnia kell Európa politikai, gazdasági és biztonsági terébe. Ez kölcsönös biztonsági garanciákat, valamint az EU-csatlakozási tárgyalások gyors előrehaladását jelenti, beleértve az összes tárgyalási klaszter megnyitását. Ukrajna biztonsága elválaszthatatlanul összefügg Európa biztonságával.

Felelősségre vonás az agresszióért és a háborús bűncselekményekért. Egyetlen békemegállapodás sem legitimálhatja a nemzetközi jog megsértését, és nem akadályozhatja meg a felelősök felelősségre vonását. Az igazságos és tartós béke lehetetlen az elkövetett bűncselekmények büntetése nélkül. Ezért szükséges a lehető leghamarabb előmozdítani egy különleges bíróság létrehozását az agresszió bűncselekményével kapcsolatban, és biztosítani annak széleskörű nemzetközi támogatását.

A hosszú távú elrettentés politikája. Oroszország még a háború befejezése után is hosszú távú stratégiai fenyegetést jelent. Ezért Európa háború utáni biztonsági architektúrájának megbízható elrettentési mechanizmusokon kell alapulnia, amelyek célja az újabb agressziós cselekmények megelőzése.

Feltételes jövőbeli kapcsolatok Oroszországgal. Az Oroszországgal való kapcsolatok bármilyen normalizálása csak akkor lehetséges, ha az ország valódi tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, teljesíti kötelezettségeit, felelősséget vállal tetteiért, és konkrét tettekkel, nem csupán kijelentésekkel állítja helyre a bizalmat.

(vb/rbc.ua)