Norvégia is csatlakozott Macron nukleáris tervéhez
Franciaország európai nukleáris együttműködési kezdeményezéséhez eddig kilenc ország csatlakozott, legutóbb Norvégia. A program támogatottsága ugyan folyamatosan bővül, de több európai fővárosban továbbra is kérdés, hogy a francia elképzelés milyen többletbiztonságot nyújthat az Egyesült Államok nukleáris védelméhez képest.
Norvégia döntése különösen figyelemre méltó, mivel az ország biztonságpolitikája évtizedeken át szorosan kötődött Washingtonhoz. Elemzők szerint a csatlakozás más európai államokat is arra ösztönözhet, hogy közelebbről megvizsgálják a francia ajánlatot. Finnországban már folyik az erről szóló mérlegelés. Az Oroszországgal hosszú közös határral rendelkező északi országban az ukrajnai háború óta tovább erősödött az a meggyőződés, hogy a nukleáris elrettentés továbbra is Európa biztonságának egyik alapvető pillére – számolt be az Origo.
A balti államok az elmúlt években különösen ki voltak téve az orosz hibrid fenyegetéseknek, ennek ellenére Észtország, Lettország és Litvánia egyelőre nem jelezte, hogy csatlakozna a kezdeményezéshez. Szakértők szerint ugyanakkor, ha valamennyi északi ország bekapcsolódna az együttműködésbe, az jelentősen növelné Franciaország stratégiai mozgásterét, különösen az északi-sarkvidéki térségben, és fokozná a nyomást Oroszországon.
A kérdést tovább bonyolítja, hogy sajtóértesülések szerint Washington az amerikai nukleáris jelenlét keleti irányú bővítését is mérlegeli, akár Lengyelországban és a balti államokban. Egyes elemzők úgy vélik, az Egyesült Államoknak továbbra is alapvető érdeke, hogy Európa biztonsága nagyrészt az amerikai nukleáris védelemre épüljön – írja az Euractiv.
Emmanuel Macron tavaly ismertette azt az elképzelést, amely a francia nukleáris elrettentő erő európai szerepének erősítését célozza.
A terv ugyanakkor nem jelent olyan nukleáris védőernyőt, mint amilyet az Egyesült Államok biztosít szövetségeseinek, és nem jár automatikus védelmi garanciával a részt vevő országok számára.
A cél inkább az, hogy Franciaország stratégiai erői szükség esetén más európai országok területéről is működhessenek, illetve hogy a partnerállamok bekapcsolódjanak a francia nukleáris gyakorlatokba.
A kezdeményezéshez egyelőre nem csatlakozott Olaszország, noha az ország területén amerikai nukleáris fegyvereket is tárolnak. Giorgia Meloni kormánya továbbra is az amerikai nukleáris elrettentést tekinti a kontinens biztonságának legfontosabb garanciájának.
Olasz szakértők szerint a francia nukleáris képességek nem érnek fel az Egyesült Államok és a NATO elrettentő erejével.
Bár Franciaország és Olaszország korábban együttműködött nukleáris hadgyakorlatokban, több elemző szerint Róma távolmaradása elsősorban politikai okokkal magyarázható. Ebben szerepet játszhat Emmanuel Macron és Giorgia Meloni feszült kapcsolata is.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
