Az USA folytatni akarja a FISA felderítési programot a polgárok adatainak bírói felügyelete nélkül

Mike Johnson, az amerikai képviselőház elnöke, Louisiana állam republikánus politikusa új javaslatot terjeszt elő az amerikai hírszerzés kulcsfontosságú eszközének kiterjesztésére. Csütörtökön benyújtott törvényjavaslata szinte megegyezik az előző változattal, amely a hónap elején az éjszakai szavazások sorozatán megbukott, számolt be az NPR.

A vita középpontjában a külföldi hírszerzési felderítésről szóló törvény (FISA) 702. szakasza áll, amely április 30-án lejár.

A FISA 702 lehetővé teszi az amerikai hírszerző ügynökségek számára, hogy lehallgatják az Egyesült Államokon kívül tartózkodó külföldi állampolgárok elektronikus kommunikációját. A körülbelül 350 000 külföldi célpont között, akiknek a kommunikációját ezen rendelkezés alapján gyűjtik, vannak olyanok is, akik kapcsolatban állnak amerikaiakkal, így hívásaik, szöveges üzeneteik és e-mailjeik elemzés céljából kormányzati adatbázisba kerülhetnek.

Több mint két évtizede mindkét párt adatvédelmi aktivistái megpróbálnak egy bírósági végzést kikényszeríteni, mielőtt a hírszerző ügynökségek felülvizsgálhatnák az amerikaiak programon keresztül megszerzett adatait. Egy ilyen rendelkezés hiánya volt az egyik oka annak, hogy a program 18 hónapos meghosszabbítására tett kísérlet és az ötéves hosszabbításról szóló külön szavazás is kudarcot vallott.

A Donald Trump-adminisztráció képviselői a korábbi kormányzatokhoz hasonlóan azzal érvelnek, hogy a bírósági végzés megnehezítené a bűnüldöző szervek munkáját, és veszélyeztethetné a nemzetbiztonságot. Johnson új terve a program három évvel történő meghosszabbítását irányozza elő bírósági jóváhagyás nélkül. Ehelyett azt javasolják, hogy az FBI-t kötelezzék arra, hogy minden hónapban magyarázatot adjon az amerikaiak adatainak felülvizsgálatára egy speciális felügyeleti szervnek, valamint vezessék be a szándékos visszaélések büntetőjogi felelősségre vonását.

Donald Trump kijelentette, hogy hajlandó „kockáztatni a polgári jogokat” a program meghosszabbításáért, és szükségesnek nevezte a hadsereg és a lakosság terrorista fenyegetésekkel szembeni védelmét.

A szakértők az új törvényjavaslatot a biztonsági ügynökségek és az adatvédelmi aktivisták közötti kompromisszumkísérletnek tekintik. Ugyanakkor a kritikusok úgy vélik, hogy valójában egy egyszerű kiterjesztésről van szó jelentős reformok és a visszaélések megfelelő ellenőrzése nélkül.

A kétpárti megoldásról szóló kijelentések ellenére a Kongresszusban nem született megállapodás. A republikánusok egy része ellenzi a változtatásokat, és a polgári szabadságjogok erősebb garanciáit követeli.

A Házszabály-bizottság várhatóan hétfőn tárgyalja a törvényjavaslatot, ami az első lépés a meghosszabbításról szóló esetleges szavazás felé.