Uniós politikusok elleni korrupciós vizsgálatokat ígér az OLAF új vezetője

Petr Klement cseh ügyész, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) februárban kinevezett vezetője nemrég vette át hivatalát, és hatékonyabb fellépést ígért az Európai Unió intézményeiben meglévő korrupció ellen.

A cseh ügyész nemrég vette át az EU egyik legkényesebb tisztségét: az OLAF élén áll, amely az uniós pénzekkel és a közösség saját intézményeivel kapcsolatos csalásokat, korrupciót és visszaéléseket vizsgálja. Két hónap elteltével még mindig úgy érzi, mintha „egy száguldó vonatra ugrott volna fel” – mondta az Euractiv hírportálnak adott interjúban.

Szóba került, hogy az OLAF – amely az Európai Bizottság belső ellenőrző szerve – mostantól a független Európai Ügyészség (EPPO) mellett működik párhuzamosan, amely hatalmas, határokon átnyúló csalási ügyeket tárt fel, különösen az áfa- és vámcsalás terén a közelmúltban. Ezeket a területeket korábban a Petr Klement által vezetett hivatal természetes tevékenységi körének tekintették, ami felveti a kérdést, hogy akkor ezek után mi maradt az OLAF feladata.

„A kutyák falkában dolgoznak. Mi is egy falkát alkotunk, bezárjuk a kört, majd lecsapunk” – mondta erre Petr Klement, aki szerint a többi intézménnyel (az EPPO-val, a 27 tagállami rendőrséggel, a vámhatóságokkal, az ellenőrző szervekkel és az Európai Bizottság különféle osztályaival) összefogva kellene harcolniuk a visszaélések ellen.

Klement figyelmeztetett arra is, hogy most, amikor az Európai Unió a következő hétéves költségvetését készíti elő, a csalás kockázata a kiadások mértékével együtt nőtt. A koronavírus-járvány helyreállítási alapjai például feltárták a gyengeségeket azzal kapcsolatban, ahogyan Brüsszel elosztja és ellenőrzi a pénzeszközöket.

„A csalók nem csak EU-szerte, hanem globálisan is működnek. Ez a valódi veszély, ami rejtve van” – mondta, hozzátéve: ha a bűnözők határokon átnyúlóan együttműködnek, akkor az őket üldöző intézményeknek is ugyanezt kell tenniük. „Közelebb kell kerülnünk egymáshoz anélkül, hogy beleavatkoznánk egymás ügyeibe. Ez nagyon is lehetséges. Meg kell osztanunk az információkat, össze kell gyűjtenünk őket, és a lehető legjobban elemeznünk kell őket” – összegezte Petr Klement.

Nagyobb ellenőrzést ígér az uniós tisztségviselők felett

Az OLAF egyik fő feladata azonban továbbra is különösen kényes és rendkívül konkrét: magának az EU-nak a felügyelete. Egyedül ők folytathatnak belső vizsgálatokat a brüsszeli gépezeten belüli visszaélések, összeférhetetlenségek vagy a pénzeszközökkel való visszaélés ügyében. „Az OLAF az egyetlen, amely beléphet az EU-intézmények épületeibe, és kopogás nélkül lefoglalhat dokumentumokat, eszközöket, valamint nyomozást folytathat” – mondta Petr Klement.

Ez a hatalom nagy jelentőséggel bír egy olyan városban, ahol a csalásellenes vizsgálatok tönkretehetik a karriereket, politikai kínos helyzeteket tárhatnak fel – és újra felvetheti azt a régi kérdést, hogy Brüsszel hajlandó-e ugyanolyan szigorral felügyelni saját magát, mint amilyet az EU-tagállamoktól megkövetel, írta az Euractiv. Az uniós tisztviselőket leggyakrabban pénzeszközökkel való visszaélés, összeférhetetlenség (például amikor egy alkalmazott be nem jelentett fizetett munkát végez), csalás (például hamis költségtérítési kérelmek) és a közfeladatok ellátásával kapcsolatos általánosabb bizalmi szabályszegések miatt zajlanak vizsgálatok. Petr Klement úgy látja, hogy nem szabad illúzióba ringatni magunkat.

„Romlott almák mindenütt vannak. Természetesen” – mondta az unión belüli korrupcióról az OLAF vezetője.

Az Euractiv szerint Klement feladata most az lesz, hogy kézzelfogható eredményeket produkáljanak a korrupció felderítésében, és megmutassák, hogy – a már említett kutyás hasonlattal élve – nem csak ugatni képesek, hanem harapni is. Arra a kérdésre, hogy mondta-e már valaki neki, hogy vegyen vissza a hangneméből, a cseh ügyész mosolyogva azt válaszolta: „Még senki sem merte.”

(hirado.hu)