Az európai országok készek megvédeni a Hormuzi-szorost, de csak tűzszünet után – Politico

Az európai országok készek megvédeni a Hormuzi-szorost az iráni blokádoktól, de csak a harci cselekmények befejezése után. Egy 41 ország részvételével megtartott virtuális csúcstalálkozón az Európai Unió, Franciaország, Németország és más államok vezetői diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlást hangsúlyoztak Teheránnal szemben – írja a Politico.

A Nagy-Britannia által szervezett online csúcstalálkozón a résztvevők élesen elítélték Irán lépéseit, amely szerintük „túszul ejti a globális gazdaságot”, és ígéretet tettek a diplomáciai nyomás fokozására, valamint új szankciók megfontolására, ha a szoros továbbra is blokád alatt marad.

A találkozón az Európai Unió, Franciaország, Németország, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Kanada és más országok képviselői vettek részt. Egyértelművé tették, hogy a tengeri útvonal védelmét célzó katonai művelet csak a harcok befejezése után lehetséges. Yvette Cooper brit külügyminiszter közölte, hogy a közös védelmi intézkedésekről – beleértve az aknamentesítést – szóló katonai egyeztetések csak a feszültség csökkenése után kezdődnek meg.

Németország megerősítette, hogy kész részt venni a szoros biztonságának garantálásában a harcok lezárása után. Emmanuel Macron francia elnök, aki éppen Dél-Koreában tartózkodott, kijelentette: a szoros „felszabadítására” irányuló katonai művelet jelenleg nem reális, mivel az hosszadalmas lenne, és komoly kockázatot jelentene az iráni Forradalmi Gárda, a ballisztikus rakéták és más fenyegetések miatt.

A csúcstalálkozón a globális ellátási válságról is szó esett: a Hormuzi-szoroson általában naponta mintegy 150 tanker halad át, jelenleg azonban csak 10–20. A résztvevők megállapodtak abban, hogy az ENSZ-en keresztül fokozzák a politikai nyomást Teheránra, valamint koordinált gazdasági és politikai lépéseket fontolnak meg a hajózás szabadságának biztosítása érdekében.

Az európai országok így jelezték, hogy készek megvédeni a stratégiai jelentőségű vízi útvonalat, de csak a konfliktus deeszkalációja után, elsősorban diplomáciai és gazdasági eszközökre támaszkodva.