Ukrajnát hátra szoríthatják az új jelöltek az EU-csatlakozási sorban – Politico

Vonzóbb új jelöltek jelenhetnek meg az Európai Uniós tagságért kialakult sorban, potenciálisan hátrébb szorítva Ukrajnát, ezek gazdaságilag fejlett államok, amelyek megfelelnek az EU legtöbb kritériumának – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai lapra hivatkozva.

A jelentés szerint a kiadvány megjegyezte, hogy Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója után és az Egyesült Államok megbízhatóságával kapcsolatos kételyek közepette még olyan gazdag országok is, mint Izland és Norvégia, elkezdték újragondolni az EU-tagságot. „Az EU-tagság mindig is stabilitást és jólétet kínált az európai országoknak. Most azt látjuk, hogy az EU-n kívüliek is egyre inkább felismerik, hogy a versengő befolyások világában az EU tárgyalóasztalánál való hely nagyobb biztonságot és védelmet is kínál” – mondta Marta Kos, az EU bővítési biztosa.

Források szerint a változások egyik kulcsfontosságú tényezője Donald Trump amerikai elnök politikája volt, miután 2025-ben visszatért a Fehér Házba. „Most nem a legjobb alkalom az egyedül cselekvésre, Trump mindent megváltoztat” – mondta egy norvég tisztviselő. Elsősorban Izland lehet az első, amely újraindítja a csatlakozási tárgyalásokat, mivel az ország felgyorsította a népszavazásra való felkészülést.

A jelenlegi EU-tagok számára a gazdagabb országok csatlakozása vonzóbbnak tűnik, mint a bővítés a szegényebb kelet-európai államok, köztük Ukrajna, Moldova, Szerbia és Montenegró rovására. „Ezek a pénzügyi megfontolások azt jelentik, hogy nehéz lesz meggyőzni a jelenlegi tagokat arról, hogy ezeket a szegényebb országokat fel kellene venni. A meglévő tagok még kisebb részt kapnak majd az EU-s forrásokból” – jegyezte meg a cikk. A gazdasági tényezők mellett az európai kormányok a politikai kockázatokat is figyelembe veszik.

„Nem akarjuk, hogy megismétlődjön Magyarország vagy Szlovákia esete. Nem tudjuk, mi fog történni ezekben az új tagországokban 10-15 év múlva. És akkor olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy egy újabb Orbánunk lesz” – mondta egy diplomata. Ezzel szemben a kialakult demokratikus intézményekkel rendelkező országoknak, mint például Norvégia és Izland, sokkal nagyobb esélyük van a gyors csatlakozásra.

„Természetesen könnyebb lenne Izlandnak vagy Norvégiának csatlakozni. Majdnem 80 százalékkal közelebb vannak a célhoz, hogy az uniós jogszabályokat beépítsék jogrendszerükbe. Ha csatlakozni akarnak – és ez csak tőlük függ –, az nagyon gyorsan megtörténhet” – mondta egy EU-képviselő a kiadványnak adott kommentárban.

(vb/rbc.ua)