Az EU követelni fogja Oroszországtól csapatainak kivonását Fehéroroszországból, Transznisztriából és máshonnan

Az Európai Unió egy esetleges ukrajnai békemegállapodás részeként el akarja érni az orosz csapatok kivonását Fehéroroszországból, Grúziából, Örményországból és az el nem ismert Transznisztriából (Moldovából) – számolt be az rbc.ua hírportál a Szabadság Rádióra hivatkozva.

A jelentés szerint Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője körlevelet küldött az EU tagállamainak, amelyben felvázolta az Oroszországgal szembeni követeléseit az Ukrajnával folytatott diplomáciai tárgyalások kapcsán, amelyeket az Egyesült Államok közvetít. A dokumentum szerint nemcsak a csapatok kivonásáról van szó a szomszédos országokból, hanem az orosz hadsereg létszámának csökkentéséről is. Ezenkívül a követelések listáján szerepel jóvátétel fizetése és az orosz társadalom demokratizálása.

A rádió EU-s diplomáciai körökben lévő forrásai szerint maguk az európaiak nevezik a javasolt feltételeket maximalistának. Egy diplomata kifejtette, hogy Európa ezzel valójában Oroszország Ukrajnával szembeni maximalista követeléseire reagál. Egy másik európai tisztviselő hangsúlyozta, hogy a béke elérése nemcsak Kijev esetleges engedményein múlik. Szerinte ezzel párhuzamosan meg kell határozni, hogy Moszkvának milyen lépéseket kell tennie bármilyen békemisszió vagy tárgyalási kezdeményezés megkezdése előtt. A dokumentumot az uniós nagykövetek február 17-én vitatták meg, egyes részeit pedig a tervek szerint február 23-án a Brüsszelben tartandó uniós külügyminiszteri ülésen is megvitatják.

A dokumentum első szakasza kimondja: ha Ukrajna korlátozza a csapatok számát, vagy kivonja azokat bizonyos területekről, Oroszországnak is ugyanezt kell tennie. Ugyanakkor nem megengedett a megszállt, demilitarizálandó területek de jure elismerése. Az európai biztonsági blokk követeli a dezinformáció, a kibertámadások, a szabotázs, a légtér megsértése és a választási beavatkozások végét.

Egy másik ultimátum a nukleáris fegyverek teljes mellőzését követeli Fehéroroszországban, valamint „az orosz katonai jelenlét és csapatok telepítésének tilalmát Fehéroroszországban, Ukrajnában, a Moldovai Köztársaságban, Georgiában és Örményországban”. Orosz csapatok évtizedek óta állomásoznak Oroszország által ellenőrzött szeparatista régiókban, mint például Abházia, Dél-Oszétia és Transznisztria, valamint bázisokon Örményországban és Fehéroroszországban. Külön hangsúlyozza a nemzetközi jog betartását: a háborús bűncselekmények nem kaphatnak amnesztiát, a nemzetközi nyomozók hozzáférhetnek az adatokhoz, és a nemzetközi kötelezettségek elsőbbséget élveznek Oroszág belső jogszabályaival szemben.

A dokumentum emellett jóvátétel fizetéséről is rendelkezik Ukrajnának, valamint az európai államok és vállalatok veszteségeinek, különösen a környezeti károknak a megtérítéséről is. Az EU mintegy 210 milliárd euró értékű orosz vagyont zárolt, és a belőle származó bevételeket már Ukrajnába irányítja.

Az Oroszországgal szemben támasztott belső követelések között szerepel a szabad választások megtartása nemzetközi felügyelet mellett, a politikai foglyok szabadon bocsátása, a deportált civilek és gyermekek hazatérése, a média szabadsága, az elnyomó jogszabályok eltörlése, valamint az együttműködés az ellenzéki személyiségek meggyilkolásának kivizsgálásában.

(vb/rbc.ua)