Az Európai Unió ötpontos tervet dolgoz ki Ukrajna 2027-es csatlakozására – Politico

Az Európai Unió egy olyan tervet dolgoz ki, amely részleges tagságot biztosíthatna Ukrajnának, mielőtt minden reform befejeződne és a teljes jogú tagság megtörténne a blokkban, a kezdeményezés korai szakaszban van, de Brüsszel már öt kulcsfontosságú lépést tárgyal a forgatókönyv megvalósításához – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.

A jelentés szerint a kiadvány rámutatott, hogy a korábbi fejlemények szerint Ukrajna fokozatosan megkaphatja a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket, miközben teljesíti a csatlakozási kritériumokat. Brüsszelben ezt a koncepciót nem hivatalosan „fordított bővítésnek” nevezik, mivel egy ország EU-intézményekbe való bevonását a reformfolyamat elején, nem pedig annak befejezése után végzik.

Az EU hangsúlyozza, hogy a terv nem írja elő a reformkövetelmények egyszerűsítését, hanem politikai támogatási jelzéssé kell válnia Ukrajna és más tagjelölt országok számára, amelyek előrehaladását háború vagy a blokkon belüli politikai viták akadályozzák.

Ugyanakkor a kezdeményezés előmozdításának fő akadálya továbbra is Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontja, aki ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását. Az európai fővárosok a blokkolás leküzdésének különböző lehetőségeit mérlegelik – a magyarországi választások eredményeinek megvárásától az EU-n belüli politikai nyomásgyakorlási mechanizmusok esetleges alkalmazásáig.

1. lépés: Ukrajna felkészítése a tárgyalásokra

Az EU már informális iránymutatást nyújt Ukrajnának a tárgyalási klaszterekről – a tagsághoz vezető út jogi mérföldköveiről –, hogy Kijev gyorsabban haladhasson az integrációs folyamaton keresztül.

Az EU már részletes tájékoztatást adott Ukrajnának a hat tárgyalási klaszter közül háromról. Az európai ügyekért felelős miniszterek márciusi ciprusi informális találkozóján az EU részletes információkkal kívánja ellátni az ukrán küldöttséget a fennmaradó klaszterekről, hogy azokkal is megkezdődhessen a munka.

Brüsszel ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a reformkövetelések enyhítésére nem számítanak. Épp ellenkezőleg, a nehéz körülmények és a háború ellenére Ukrajna felgyorsítja reformtörekvéseit. Egy EU-tisztviselő szerint azonban „nem lesznek megszorítások” a reformokban.

2. lépés: Bemutatkozik a „lájtos” tagság

Az EU egy úgynevezett „fordított bővítés” modelljét fontolgatja, amely magában foglalja, hogy egy ország korai szakaszban csatlakozik a blokk intézményeihez, majd fokozatosan magáévá teszi a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket.

„Ez egyfajta újraértékelése lesz a folyamatnak – csatlakozol, majd fokozatosan jogokat és kötelezettségeket szerzel. Vagyis újragondoljuk, hogyan valósítjuk meg a csatlakozást, a most kialakult, egészen más helyzet alapján, mint amilyen akkor volt, amikor a bizottság meghatározta a csatlakozási kritériumokat” – mondta egy, a megbeszélés tartalmát ismerő uniós tisztviselő.

Ugyanakkor ennek az elképzelésnek vannak ellenzői az EU-ban. Különösen Németország ellenzi a többszintű EU-tagság létrehozásának gondolatát. Attól tart, hogy azoknak az országoknak, amelyek anélkül csatlakoznak a blokkhoz, hogy felkészültek volna rá, olyan dolgokat ígérnek, amelyeket Brüsszel nem lesz képes teljesíteni.

3. lépés: A probléma kezelése Magyarország álláspontjával

Az egyik fő akadály továbbra is Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellenállása. Brüsszel a magyar választások eredményeire vár, és egyúttal politikai mechanizmusokat keres a patthelyzet leküzdésére.

A Politico szerint a kiadvány által megkérdezett tisztviselők közül senki sem hiszi, hogy Orbán a választások után megváltoztatja a véleményét Ukrajnáról. Orbán győzelme vagy veresége fogja meghatározni az EU következő lépéseit Ukrajna csatlakozása felé.

4. lépés: Nemzetközi politikai nyomásgyakorlás

Ha Orbán megnyeri a választásokat, az EU négy lépést tehet. A kiadvány megjegyezte, hogy bár Orbán álláspontja rendíthetetlennek tűnik, Donald Trump amerikai elnök továbbra is befolyásolhatja őt.

Elsősorban az a lényeg, hogy Trump 20 pontos béketerve Ukrajna EU-csatlakozását irányozza elő 2027-re. Ezért – ahogy a kiadvány írta – remény van arra, hogy Trump felszólítja Budapestet a megállapodás elérése érdekében.

5. lépés: Az EU végső megoldási mechanizmusai

Ha azonban minden politikai megállapodás kudarcot vall, az EU fontolgatja olyan eljárások alkalmazásának lehetőségét, amelyek korlátozhatják az egyes országok jogát a blokk bővítéséről szóló döntések akadályozására. Nevezetesen megfoszthatják Magyarországot a szavazati jogától.

A kiadvány szerint, ha még Trump sem tudja befolyásolni Orbánt, az EU fontolgatja annak lehetőségét, hogy az EU-szerződés 7. cikkelyét Magyarország ellen ismét napirendre tűzi. Ezt akkor alkalmazzák, amikor egy országról úgy ítélik meg, hogy fennáll a veszélye a blokk alapvető értékei megsértésének. A cikkely a legsúlyosabb politikai szankció, amelyet az EU kiszabhat, mivel felfüggeszti a tag jogait, beleértve az új országok EU-ba való felvételének jogát is.

A Politico megjegyezte, hogy az EU-nak jelenleg nincs szándékában ilyen lépést tenni, mivel úgy véli, hogy az Orbán kezére játszana az áprilisi választások előtt. De felméri, hogy támogatott-e az eszköz használata abban az esetben, ha Orbánt újraválasztják, és továbbra is akadályozza az uniós döntéshozatalt.

(vb/rbc.ua)