Miért gondolják az Európai Unió állampolgárai, hogy Kína 10 év múlva erősebb lesz, mint az Egyesült Államok?

Az Egyesült Államok politikai rendszere nem működik, és Kína a következő évtizedben a világ legbefolyásosabb országává válik. Ilyen véleményeket fogalmaztak meg az Európai Tanács Nemzetközi Kapcsolatok felmérésének résztvevői. És a South China Morning Post úgy véli, hogy ez az európaiak szemléletváltozását jelzi.

 „Az amerikai hatalom válsága: milyennek látják az európaiak Biden Amerikáját” című tanulmányban, melynek eredményeit január 19-én tették közzé, 15 ezren vettek részt 11 európai ország részvételével: Magyarország, Lengyelország, Dánia, Svédország, Hollandia, Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Portugália és Spanyolország. A közvélemény-kutatást 2020 novemberében és decemberében, az Egyesült Államokbeli elnökválasztás után végezték el.

Bár a válaszadók 53%-a egyetértett azzal az elképzeléssel, hogy a demokrata Joe Biden megválasztása az Egyesült Államok elnöki posztjára pozitív változásokat ígér az EU számára, a válaszadók többsége továbbra is úgy véli, hogy Európának inkább saját magára kell támaszkodnia, különösen a Kínával való kapcsolatokban. Tíz válaszadóból hat úgy gondolja, hogy a következő 10 évben a KNP erősebbé válik, mint Amerika.

„Vizsgálatunk kimutatta, hogy az európaiak hozzáállása az Egyesült Államokhoz jelentősen megváltozott. Az EU vezető országai polgárainak többsége úgy véli, hogy az Egyesült Államok politikai rendszere megtört, hogy Kína tíz év alatt erősebb lesz Egyesült Államoknál, és az európaiak nem számíthatnak Washington védelmére” – áll az Nemzetközi kapcsolatokért felelős Európai tanács beszámolójában.

A South China Morning Post kiadvány szerint, amíg az Egyesült Államok a választások után belső problémáival volt elfoglalva, az EU és a Kínai Népköztársaság egy Átfogó beruházási megállapodás aláírásának utolsó szakaszához érkezett, bár Joe Biden felszólította Brüsszelt, hogy ne siesse el.

Az Egyesült Államok új elnöke európai szövetségeseit a Kínával szembeni „összehangolt megközelítésre” szólította fel, de amint azt felmérést mutatja, figyelembe véve az EU közvéleményének változását, még az új amerikai vezetés mellett is nehéz lesz közös álláspontot kialakítani Brüsszellel.

„Az Egyesült Államokkal szembeni kételyek és a figyelem miatt, amelyet Donald Trump kizárólag bizonyos nemzeti érdekekre fordított, az európai választópolgárok más véleményt formáltak a NATO-ról” – konstatálták a szakértők.

Véleményük szerint, a tanulmány eredményeiből ítélve „a modern Európának nincsenek arra vonatkozó álmai, hogy visszatérjenek egy olyan bipoláris világba, amelyben a Nyugat szemben állna Kínával és szövetségeseivel, mint ahogyan ez valamikor a Szovjetunióval volt”.

Ezen kívül a legtöbb válaszadó (több mint 60%-a) azt mondta, hogy szeretné, ha országaik semleges álláspontot képviselnének, ha az Egyesült Államok esetleg valamilyen ellenállásba vonná be. Még azokban az országokban is, ahol kiderült, hogy a legtöbben szívesen állnának Amerika mellé, többségük mégis a semlegességre szavazott. Ugyanakkor azok száma, akik szeretnének Kína mellé állni, nem haladta meg a 10%-ot.

„Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy bár az európaiak és az amerikaiak egyre jobban közelednek Kínához, hosszú távú céljaik valamilyen módon mégis eltérnek egymástól. Ugyanakkor, amikor az amerikaiak eltávolodni akarnak Kínától és vissza szeretnék szorítani, az európaiak (elsősorban a németek) továbbra is abban reménykednek, hogy a bizonyos feltételek mellett bevonják Kínát a rendszerbe. Nem arról van szó, hogy az európaiak Kína párti álláspontot képviselnek. De a saját útjukat akarják követni, nem pedig az amerikai politikát követni Kínával szemben” – kommentálták a fent említett kutatók.

Ami az EU és Kína közötti Átfogó beruházási megállapodást illeti, egy francia elemző központjának szakértője az európaiakat a „stratégiai autonómia” következményeire figyelmeztette, amelyet ezzel a megállapodással Pekingnek demonstráltak. Az elemző szerint az EU fellépését Kína a „rugalmasság” jeleként könyvelheti el, nem biztos, hogy képes lesz teljesíteni a megállapodásban foglalt összes ígéretét, például a nemzetközi munkaügyi normák teljesítését és a szakszervezetek létrehozására való jogot.

„Ezért Brüsszelnek ki kell használnia az Egyesült Államok új elnökének, Joe Bidennek és adminisztrációjának hatalomra kerülését, és újra „meg kell találnia a közös érdekeket és értékeket” – jegyezte meg az elemző.

NEWSMAKER