Betiltják az atomfegyvereket, csak nem ott, ahol azt valójában kéne

Életbe lépett pénteken az ENSZ nukleáris fegyverek teljes betiltásáról szóló nemzetközi szerződése (TPNW), amelyhez azonban nem csatlakoztak azok az országok, amelyek nyíltan vagy gyaníthatóan atomfegyverrel rendelkeznek.

A 2017-ben New Yorkban 127 ország által jóváhagyott megállapodás az első olyan egyezmény, amelynek aláírói a nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanóeszközök kifejlesztésének, tesztelésének, előállításának, beszerzésének, birtoklásának és használatának teljes tilalmára vállaltak kötelezettséget.

A TPNW-t mindazonáltal nem írta alá az a kilenc ország, amely nyíltan vagy gyaníthatóan atomfegyverrel rendelkezik, azaz az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Kína, Franciaország, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael. Az atomhatalmak a teljes tiltás helyett az 1968-as atomsorompó-szerződés megszigorítását és megerősítését akarják elérni.

A szerződés részes államai semmilyen fejlesztést és kísérletet nem hajthatnak végre nukleáris fegyverekkel, nem állíthatnak elő atomfegyvert, és a területükön se nem állomásozhatnak, se át nem haladhatnak nukleáris fegyverek, és segítséget sem nyújthatnak semmi ilyen tevékenységhez. Ha nukleáris fegyverrel rendelkező ország csatlakozik a megállapodáshoz, akkor adott határidőn belül ellenőrizhetően és visszafordíthatatlanul fel kell számolnia atomprogramját. Jelenleg Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában és Törökországban vannak amerikai, robbanófejeket tároló katonai támaszpontok.

A dpa német hírügynökség arra is emlékeztet, hogy az egyezmény az aláíró államok közül csupán 51, jórészt fejlődő országban emelkedett törvényerőre.

„A nukleáris fegyverek növekvő veszélyt jelentenek, sürgősen meg kell őket semmisíteni” – áll António Guterres ENSZ-főtitkár pénteki közleményében, amelyben egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy az atomfegyverek katasztrofális emberi és környezeti károkat okozhatnak.

Az atomfegyverek betiltásáért küzdő ICAN (International Campaign to Abolish Nuclear Weapons) nemzetközi civil kezdeményezés, amely 2017-ben Nobel-díjat kapott tevékenységéért, szintén aggodalmát fejezte ki.

A NATO-tagország Németország kormánya a szerződés életbe lépése előtt nem sokkal arra figyelmeztetett, hogy a TPNW akár meg is nehezítheti a nukleáris lefegyverzést célzó tárgyalásokat.

A második világháborúban amerikai nukleáris csapást elszenvedett Japán, amely mindazonáltal ma az Egyesült Államok szövetségese, szintén nem írta alá az egyezményt.

(MTI/origo.hu)