Orbán Viktor: új világ van születőben, soha nem volt ekkora a veszély

Plenáris ülést tartott csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) a Várkert Bazárban, amelyen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormányfő többek között az orosz–ukrán háborúról, a békekötéshez vezető útról, a szomszédos országokkal való kapcsolatról, valamint a külhoni magyarságot érintő témákban szólalt meg.

A Várkert Bazárban rendezte meg a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) plenáris ülését. A rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök tartott előadást.

„A nemzetpolitikában egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni, a mai találkozón is igyekszem e szerint eljárni” – kezdte beszédét Orbán Viktor. A miniszterelnök felszólalásában rámutatott, a nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára. A kormányfő elmondta, a mostani aktualitás abban a dilemmában foglalható össze, hogy háború vagy béke. Amikor háború van, akkor sok mindent nem lehet, ezért a Kárpát-medencében élő magyarok számára ez a legfontosabb kérdés. „Ha béke van, minden van” – szögezte le.

A miniszterelnök kijelentette: uniós államok katonái nem állomásoznak Ukrajnában, ha igen, akkor csak titokban és bizonyos feladatokra. „Uniós országok polgárai fizikai értelemben tehát nem vívnak csatát, az unió mégis úgy tekint magára, mintha háborúban állna. Ez azt jelenti, hogy nem mi harcolunk, hanem valaki mást harcoltatunk” – jegyezte meg.

„Ma Európa nagyságrendekkel erősebb, mint Oroszország. Az oroszok hajlandóak harcolni, mi meg helyesen nem teszünk ilyet. Ezt az erőt a tárgyalóasztalnál kell megmutatni – vélekedett a miniszterelnök.

Orbán Viktor rámutatott: az Európai Unió már 180 milliárd eurót költött el az ukrán háborúra, és miután kifogynak a készletekből, újabb 40 milliárd eurós csomaggal szeretné segíteni a háborút az unió.

Most a legmagasabb a veszély, hogy Európa háborúba menetel

A kormányfő jelezte: most a legmagasabb annak a veszélye az orosz–ukrán háború kezdete óta, hogy Európa belemenetel egy háborúba. Továbbá közölte, van olyan elnök, aki szerint tárgyalni kell majd a háború lezárásának érdekében, de nem most. Az uniós álláspont mélyrétegeiben vannak különbségek a kormányfő tájékoztatása szerint, aki szerint fel kellene építeni egy új uniós biztonsági rendszert.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy még ha vége is lenne a háborúnak, egy fegyverkezési verseny kellős közepén találnánk magunkat, ami a magyar embereknek nem tenne jót. A kormányfő úgy látja, Magyarország gazdasága a GDP-adatok alapján nem tart ott, hogy fegyverkezési versenyre költsön. „A háború leblokkolja a gazdasági teljesítményt” – húzta alá, majd hozzáfűzte, hogy amíg háború van, az európai gazdaság nem tud növekedni, maximum stagnál.

Új világ van születőben, újraindulhat a V4-ek is

A kormányfő szerint születőben van egy új világ, felismerhető formái vannak ennek, de még nem kifejlett. Amerikában január óta radikális politikai fordulat történt, a globalistákat leváltotta egy patrióta kormányzat, amely megpróbálja jelentős változások árán megőrizni az USA szerepét a világpolitikában. Ezzel az amerikai vezetés visszatért a józan ész politikájához. A magyar kormányfő felidézte azt is, hogy a keleti világban az a váratlan fordulat történt, hogy az Egyesült Államokon kívüli két legerősebb erő nagy léptekkel közeledik egymás felé. „Kínáról és Indiáról van szó. De a közel-keleti béke folyamatában is fontos változás történt, túszokat engedtek el, és most épp nem ölnek meg senkit, ugyanakkor sokkal több még a tisztázatlan kérdés, mint a tisztázott” – jegyezte meg, kiemelve, hogy ennek a folyamatnak még sok állomása van, hogy hosszú távú békét tudjanak kötni a felek.

Vegyesek a kapcsolatok a szomszédos országokkal

Ukrajnának az az érdeke, hogy minél több európai országot bevonjon a háborúba azért, ami neki a legfontosabb, a saját országa érdekében. Ezt higgadtan kell kezelni, és támogatva a külhoni magyarokat, mert nagyon nehéz időszakon mennek keresztül – mondta a kormányfő, majd a Kárpátaljáról érkező magyar vezetőknek azt mondta: teljes mellszélességgel áll a magyar kormány az Ukrajnában élő kisebbségek, a kárpátaljai magyarok mellett.

A magyar–román kapcsolatokról kifejtette, nem ez a legnagyobb gondja most a románoknak, hanem a saját gazdaságuk helyreállítása. A miniszterelnök elismerően beszélt az RMDSZ-ről, ami „hónapok óta állja a sarat ebben a nehéz helyzetben”. Ausztriáról úgy fogalmazott, „nem érdemes róla beszélni, tiszta ügy, megnyerték a patrióták a választást, de nem engedik őket kormányt alakítani”. A szerb–magyar kapcsolatrendszerről kifejtette, köszönettel tartozik a délvidéki politikusainknak: „Ez a híd alátámasztás nélkül nem állna meg. Tudom, hogy a helyzet nehéz, de a stratégiai alapú szerb–magyar együttműködés fennmarad – mondta. „Ha a csehek megalakítják a kormányukat, ha kitartanak az osztrákok, és a szerbek is tartják magukat a korábbiakhoz, akkor egy nagyon erős közép-európai mezőny alakulhat ki” – mondta. Orbán Viktor Horvátországgal kapcsolatban elmondta, hogy sajátságos viszonyt ápol vele hazánk. „Az ország makrogazdasági mutatói csinosak, a népesség azonban folyamatosan csökken, és ez nemzetstratégiai kérdéseket vet fel” – fűzte hozzá.

Szlovákiáról szólva azt mondta, néhány évtizeddel korábban senki nem gondolta volna, hogy a szlovák miniszterelnök lesz képes képviselni a magyar álláspontot az unióban. A miniszterelnök elmondta, hogy fontos gazdasági partnere lett Magyarországnak Szlovákia, ezért épül hamarosan egy híd is, amely tovább erősíti ezt a kapcsolatot.

Orbán Viktor ezután köszönetét fejezte ki a diaszpórának. „Erőfeszítést és bátorságot kellett mutatni a külhoni magyaroknak, amikor ki kellett állniuk a magyarok érdeke mellett” – mondta.

 (MTI)