Az EP több szolidaritást vár el a tagállamok között a menekültüggyel kapcsolatban

Az Európai Parlament (EP) több szolidaritást vár el az európai uniós tagállamok között a menekültüggyel kapcsolatban és több forrás kiutalását az EU külső határain fekvő tagországoknak – hangsúlyozta az EP csütörtökön nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában.

Az EP képviselői továbbá arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenleg érvényben lévő menekültügyi szabályok nem fektetnek megfelelő hangsúlyt a tagállamok közötti méltányos felelősségmegosztásra, miközben az unió frontországaira aránytalanul nagy teher hárul. Arra is rámutattak, hogy több forrás szükséges a kiutasítottak eljárásának gyors és tisztességes lebonyolítására.

A jogszabályokról szóló plenáris állásfoglalásban a képviselők egy szolidaritáson alapuló eljárás létrehozását szorgalmazzák annak érdekében, hogy a menedékjogot mint alapvető jogot tiszteletben tartsák az EU-ban, és hogy a tagállamok egyenlően osztozzanak a menedékkérőkért vállalt felelősségen.

A testület szerint az is probléma, hogy az úgynevezett „első belépési országok” vállalják a legtöbb felelősséget a menekültekért, mert ez különösen nagy nyomást alá helyezi a külső határokon fekvőket, Görögországot, Olaszországot, Máltát, Ciprust és Spanyolországot. A képviselők hangsúlyozták, hogy a menekültek egyik tagállamból egy befogadó tagállamba történő eseti áthelyezése nem helyettesíti a fenntartható közös európai menekültügyi rendszert, és annak megreformálásáig további forrásokat és eszközöket kérnek a frontországok számára.

A határozat leszögezi: a hatékony visszatérítési politika a jól működő uniós menekültügyi és migrációs politika egyik kulcsfontosságú eleme. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a menekültügyi politika hatékonyságát összességében nem a visszatérítési rátában kellene mérni, hanem hogy mennyire tartós az illegális migránsok emberi jogokat tiszteletben tartó visszaküldése. A képviselők szerint a tagállamoknak a harmadik országokból érkezők önkéntes távozását kellene előnyben részesíteniük, de leszögezik, hogy a kísérő nélkül érkezett kiskorúakat csak abban az esetben szabad visszaküldeni, ha a távozás az érdeküket szolgálja.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményben azt írta: a baloldali magyar EP-képviselők migránsokat akarnak Magyarországra telepíteni. A politikus szerint a Demokratikus Koalíció és a Momentum támogatja a bevándorlók kötelező elosztását, ezért szavazták meg az állásfoglalást. „Kibújt a szög a zsákból: ha Gyurcsánynén vagy a momentumos képviselőkön múlna, lebontanák a kerítést és minden bevándorlót beengednének” – írta. A képviselő kifejtette, hogy a parlament saját kezdeményezésű jelentésről szavazott, amely a menedékkérelmek elbírálásáért felelős tagállam megállapításáról szóló úgynevezett Dublin III rendelet végrehajtását tekinti át. A jelentés üdvözli a 2015-ös kvótahatározatot, amely a bevándorlók tagállamok közötti kötelező elosztásáról rendelkezik. Ez volt az a döntés, amelyet Magyarország a kezdetektől fogva élesen elutasított, majd Szlovákiával az Európai Unió Bíróságán is megtámadott. A határozat ugyanis a kötelező betelepítési kvótával oldotta volna meg a migrációs válságot. „Ebből látszik, hogy ha Magyarországon egyszer baloldali, Gyurcsányné által vezetett kormány alakulna, esetleg a Momentum jutna döntéshozó helyzetbe, azonnal lebontanák a kerítést, és minden bevándorlót beengednének. Ugyan a migrációról szóló vitákban a baloldali magyar EP-képviselők rendre lapítanak, de az ilyen szavazásokon kibújik a szög a zsákból: az európai parlamenti fősodornak megfelelően ők is bevándorláspártiak” – húzta alá Hidvéghi Balázs. Hozzátette: a Dublin III végrehajtásáról szóló jelentés mellett egyébként a kiutasított személyek kitoloncolásáról szóló irányelvről is jelentést fogadott el szerda este az Európai Parlament. A Fidesz-KDNP képviselői – ellentétben a baloldali magyar EP-képviselőkkel – ezt a jelentést is határozottan elutasították, hiszen az olyan megoldási javaslatokat és irányokat fogalmaz meg, amelyek valójában a hatékony és gyors kitoloncolások ellen hatnak.

Mint írta, mindkét jelentés kapcsán alapvető probléma, hogy túlhangsúlyozzák a garanciális elemeket, arról viszont szót sem ejtenek, hogy 2015 óta a menekültügyi szabályok nyújtotta garanciákkal szisztematikusan visszaélnek a gazdasági bevándorlók azért, hogy jogellenesen Európába juthassanak, és itt is maradhassanak.

MTI