Brenzovics László is előadást tartott a Nemzetpolitikai kerekasztal – Ránk számíthatsz! című panelbeszélgetésen

A 34. alkalommal megrendezett idei Tusványos ismét fontos találkozási pontot jelentett a magyar nemzetpolitika szereplői számára. A Nemzetpolitikai kerekasztal – Ránk számíthatsz! című panelbeszélgetésen a Kárpát-medencei és nyugati diaszpórában működő jelentős magyar szervezetek vezetői, valamint a magyar kormány képviselői osztották meg gondolataikat az elmúlt év kihívásairól és a jövő teendőiről. Cikkünkben Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének gondolatait olvashatják.

A háború alapjaiban változtatta meg Ukrajna társadalmi berendezkedését. A Szovjetunió szétesése után Ukrajnában oligarchikus társadalmi rendszer alakult ki. Különböző gazdasági-politikai csoportosulások harcoltak egymással a politikai hatalomért, az elnöki posztért, a parlamenti többségért. Ez egyfajta áldemokrácia volt, ami azon a közmegegyezésen alapult, hogy a többség elnézte az elit korrupt játékait, az elit pedig korlátozottan szólt bele a lakosság dolgaiba, „hagyta élni”.

A 2014-es Majdan, a fegyveres konfliktus a Donbászban, majd Oroszország támadása megváltoztatta a rendszert. Kialakult egy egyfajta neofeudális társadalom, amely a XVll. századi kozák társadalommal mutat hasonlóságot. Az ország élén álló „hetman” és a felső bürokrácia tevékenységét alig korlátozza valami. Az hivatalnokok, az erőszakszervezetek tagjai, a tisztikar, a mágnások alkotják a privilégiumokkal rendelkező nemességet. A lakosság többségének jogai korlátozottak, ők adóznak, őket hurcolják a frontra. Emellett jelentős a külföldi befolyás, és az ezt képviselő komprádor réteg

A népességfogyás Ukrajnában drámai méreteket ölt, a demográfiai hanyatlás szinte példátlan. 2001 óta nem történt hivatalos népszámlálás, így pontos adat nincs, de az biztos, hogy míg 1991-ben az ország lakossága még 52 millió fő volt, ma már 30 millió alá csökkent. A népesség összetétele is riasztó: túlnyomórészt idősek alkotják, és a férfiak várható élettartama nem éri el a 57,3 évet. Ennek okai között szerepelnek a betegségek, a fronton történő veszteségek, valamint a lakosság tömeges kivándorlása.

Fontos szót ejteni Ukrajna ipari hátterének leépüléséről is. Az országban zajló deindusztrializáció következtében egyre súlyosabbá válik az elszegényedés, mivel a harcok éppen azokon a területeken zajlanak, amelyek korábban az ország ipari termelésének gerincét képezték. Emellett megfigyelhető egy harmadik, szintén aggasztó jelenség: a társadalmi és szellemi degradáció. Ez abban nyilvánul meg, hogy különféle törvények akadályozzák az oktatás és a tudományos élet fejlődését, gátat szabva az értelmiség utánpótlásának, ami az ország oktatási, tudományos, életének, egészségügyi, szociális rendszerének, infrastruktúrájának leépülését jelenti.

Ebben a mind kevésbé barátságos közegben kell helytállnia a kárpátaljai magyarságnak. Az ukrán sajtóban közel egy évtizede rendszeresen jelennek meg ellenséges hangvételű cikkek velünk szemben. Számunkra ez nem újdonság – 2014 óta tart ez a folyamat. Ismerős már az is, hogy különböző megmozdulások során erőszakos tüntetéseket tartanak a magyarlakta városokban, vagy hogy szándékos rongálások történnek. A magyarság esetében ehhez még hozzájárul nyelvi oktatási jogainak korlátozása, szülőföldje etnikai viszonyainak megváltozása, a magyarellenes propaganda.

Elgondolkodtató, hogy a közvélemény-kutatások szerint Magyarország – az oroszok után – a második leginkább elutasított ország az ukrán társadalom körében, és mi, magyarok, a második leginkább elutasított nemzet vagyunk. Pedig a rendszerváltás után Magyarország ismerte el elsőként Ukrajna függetlenségét, és az uniós országok közül talán a leghatározottabban állt ki Ukrajna vízummentessége mellett. Mindezek feledésbe merültek, helyüket pedig Magyarország-ellenes propaganda vette át.

A kárpátaljai magyarság számára jelenleg a túlélés a cél. Ennek érdekében a közösség igyekszik megtenni, amit lehet és kell. Egyetlen magyar iskola sem zárta be kapuit, és tovább folyik az oktatás. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egyetemi rangra emelkedik. Egyházaink, közintézményeink és magyar nyelvű sajtónk is működnek. A korábbi dicső nevét bár elhagyni kényszerült a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, de szellemisége és előadásainak minősége mit sem kopott azóta sem, hogy átkeresztelték Kárpátalja Megyei Magyar Drámai Színházra. Színészeink és a munkatársak folyamatosan magas szintű előadásokkal lepik meg a környék színházkedvelőit. Hálásak vagyunk a magyar kormánynak a kitartó szolidaritásért és támogatásért. „Bízom benne, hogy meg tudunk maradni szülőföldünkön emberként, keresztényként és magyarként. Nem lesz könnyű, de hiszem, hogy mi, kárpátaljai magyarok képesek vagyunk rá. Bízom benne, hogy meg tudunk maradni szülőföldünkön emberként, keresztényként és magyarként” – fogalmazott Brenzovics László.

Simon Dávid
Kárpátalja