Stoltenberg: ha a NATO-országok tétováznak Ukrajna tagságával kapcsolatban, akkor „állig” fel kell fegyverezniük az ukrán hadsereget

A legjobb biztonsági garancia Ukrajna számára, amely nem engedi meg, hogy Oroszország megismételje a támadást, a Washingtoni Szerződés 5. cikkelye, de ha a Szövetség országai haboznak Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban, akkor „állig” fel kell fegyverezniük, hogy megvédhesse magát és elriaszthassa az agresszort – jelentette ki Jens Stoltenberg,  NATO volt főtitkára Davosban a WEF-en az ukrajnai békeképletről tartott panelbeszélgetésen, írta az Ukrinform.

„Meggyőződésem, hogy Ukrajna számára a legjobb biztonsági garancia az 5. cikkely, ami a NATO-tagságot jelenti. Természetesen a NATO-tagok döntik el, hogy az 5. cikkelyt milyen mértékben lehet alkalmazni. Volt egy Nyugat-Németországunk anélkül, hogy garanciákat nyújtottunk volna Kelet-Németország számára. Valami hasonló volt, mint az Egyesült Államok Japánra vonatkozó garanciái, az Oroszország által megszállt Kuril-szigetek nélkül. Tehát ha megvan a politikai akarat, kiterjeszthetjük az 5. cikkelyt, amennyire csak akarjuk, az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrán területek nélkül”, mondta Stoltenberg.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy egy ideje fontolgatja Ukrajna biztonságának valamilyen „köztes” lehetőségét, valamiféle tagjelölt státusz megadását a szövetséghez való csatlakozáshoz. Ám Stoltenberg elmondása szerint ez a NATO-tagság és Oroszország között kialakult  tér  már túl veszélyes bármelyik ország számára, sokkal veszélyesebb, mint korábban.

„Megértem, hogy a fővárosokban nincs nagy lelkesedés ezzel kapcsolatban (Ukrajna NATO-tagsága). De van egy másodlagos megoldás – „állig” felfegyverezni az ukránokat. Ha valamit rosszul csináltunk 2014-ben, az az volt, hogy 2014 és 2022 között nem fegyvereztük fel Ukrajnát. Hadd emlékeztessek arra, hogy 2017–2018-ban nagy vita folyt a NATO-ban, és a legtöbb kulcsfontosságú szövetséges nemet mondott az Ukrajnának szánt halált okozó fegyverek szállítására, mert az provokálhatja Oroszországot. És ott volt Trump elnök, aki viszont úgy döntött, hogy szállít Ukrajnának halált okozó fegyvereket”, jegyezte meg a Szövetség egykori főtitkára.

A moderátor kérdésére válaszolva, miszerint milyen lépések várhatóak az új amerikai kormányzattól megjegyezte, hogy figyelnünk kell, mit mondanak és tesznek ezek a tisztviselők. Stoltenberg elmondása szerint vannak kérdések néhány nyilvános bejelentéssel kapcsolatban, de maga Trump elnök jelentette ki, hogy erőszakkal akarja elérni a békét.

„Ő (Trump) megállapodást akar. Ahol egyezmény van, ott eszközöknek is kell lenniük. Oroszországra való befolyás eszköze – Ukrajna katonai támogatása. A tárgyalások során az egyetlen legmeggyőzőbb erőt – a bátor ukrán katonák és az általunk biztosított fegyverek jelentik. Tehát ha az Egyesült Államok továbbra is folytatja a támogatást, ha Európa előre lép, és hosszú időre meglesznek a jogi feltételek, akkor úgy gondolom, hogy rákényszeríthetjük Oroszországot, hogy változtassa meg számításait, és fogadjon el egy igazságos és tartós békét”, hangsúlyozta Stoltenberg.

Kommentálta azt, hogy Ukrajna az 1994-es Budapesti Memorandum értelmében lemondott az atomfegyverekről hangsúlyozta, hogy „nekünk kell bizonyítanunk, hogy ez a döntés nem volt hiba”.

„Ha Ukrajna elveszíti ezt a háborút, és a nukleáris Oroszország megszerzi az ellenőrzést (a nem nukleáris) Ukrajna felett, akkor más országok levonják a tanulságot – nukleáris fegyverekre van szükség védelmük érdekében, és a lemondás róluk – hiba. „Most tehát az a feladatunk, hogy Ukrajnát elegendő fegyverrel lássuk el, hogy meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben” – hangsúlyozta a volt NATO-főtitkára.

Trump felszólította Oroszországot, hogy kössön békemegállapodást Ukrajnával, különben „rosszabb lesz”, számolt be korábban az Ukrinform.