A Reuters körvonalazta hogyan teremtenének békét Ukrajnában Trump tanácsadói

A Reuters hírügynökség Donald Trump bizalmasainak nyilatkozatai, illetve az elnökhöz közel álló forrástól származó információk alapján körvonalazta, hogy miként nézhetne ki a megválasztott elnök terve az ukrajnai békével kapcsolatban. Jelen állás szerint több forgatókönyv is napirenden van, amelyek közt hasonlóságok és különbségek egyaránt vannak.

Mint írták, Donald Trump tanácsadói nyilvánosan és bizalmas keretek közt is olyan javaslatokat tesznek az ukrajnai háború befejezésére, amelyek az ország nagy részét belátható időre Oroszországnak engednék át, miközben Ukrajna NATO-tagságának kérdését teljesen levennék a napirendről. A hírügynökség szerint lényegében három különböző forgatókönyv is körvonalazódik, amelyek közt csak bizonyos pontokon van összhang.

A három terv közül az első Trump leendő orosz–ukrán ügyi megbízottjához, Keith Kellogg nyugalmazott altábornagyhoz kötődik, míg a második az alelnökéhez, J. D. Vance-hez, a harmadik pedig a volt kémfőnökéhez és németországi nagykövetéhez, Richard Grenellhez. A tervekben közös, hogy Ukrajna NATO-tagságát levennék napirendről.

A hírügynökség szerint Kellogg tervének értelmében a mostani frontvonalak mentén húznák meg a határokat, és ha Ukrajna belemenne ebbe, akkor azért cserébe további amerikai fegyverekkel támogatnák az országot. E terv értelmében a NATO-tagság kérdését „felfüggesztenék” a Reuters információi szerint (hogy mennyi időre, vagy miként, azt nem fejtették ki). Ukrajna viszont biztonsági garanciákat kapna az Egyesült Államoktól. Ezenkívül Moszkvát azzal a fenyegetéssel próbálnák meg tárgyalásra kényszeríteni, hogy ha nem mennek bele ebbe, akkor még tovább növelik az ukrajnai fegyverszállítások volumenét.

Ehhez képest J. D. Vance tervezete (amelyet egy korábbi podcastinterjúban ismertetett, még az ősszel) annyiban térhet el, hogy a frontvonalak közelében demilitarizált zónákat is létrehoznának, amelyeket viszont erődítésekkel pakolnának tele azért, hogy ne történhessenek újabb orosz betörések. E terv értelmében megtagadnák a NATO-tagságot Kijevtől.

A harmadik, Grenell-féle tervezet szerint „autonóm zónákat” hoznának létre Kelet-Ukrajnában, bár azt nem részletezték a cikkben, hogy ez mit takarna. A volt kémfőnök szintén közölte, hogy szerinte Ukrajna NATO-tagsága nem állna az Egyesült Államok érdekében. (Richard Grenell egyébként a Reuters információi szerint egyike volt azon keveseknek, akik részt vettek Trump és Zelenszkij szeptemberi, New Yorkban tartott találkozóján.)

De megvalósítható-e?

A hírügynökség mindhárom érintett személyt kereste az elképzeléseikkel kapcsolatban, de ők nem reagáltak a kérdésekre. A Reuters által megkérdezett elemzők és korábbi nemzetbiztonsági tisztviselők szerint azonban a javaslatok egyes elemei valószínűleg visszatetszést váltanának ki Volodimir Zelenszkij részéről, aki a NATO-ba való meghívást a saját „győzelmi tervének” részévé tette, továbbá az európai szövetséges államok és egyes amerikai törvényhozók részéről is. Sőt, a Kellogg-féle tervet (amelyben az ukrajnai támogatások növelésével fenyegethetnék Moszkvát) még Trump legközelebbi szövetségesei is ellenezhetnék az amerikai törvényhozásban, mivel többségük visszautasítja Ukrajna további támogatását.

A Reutersnek négy, a megválasztott elnökhöz közel álló tanácsadó azt mondta, hogy Trump egyelőre nem hívta össze azt a szakértői gárdáját, amelynek a konkrét béketerv összeállítása lesz a feladata, de több, hozzá közel álló személy (köztük a fenti illetők is) már ismertették elképzeléseiket az elnökkel és/vagy a nyilvánossággal. Megjegyezték azt is:

Végső soron minden azon múlhat, hogy Trump, Putyin és Zelenszkij közt milyen személyes egyeztetések lesznek a jövőben.

Mindeközben a szakértők azt mondták a hírügynökségnek: erősen kérdéses az is, hogy Trump tényleg teljesíteni tudja-e a kampányban tett vállalását a háború lezárásával kapcsolatban. Megtörténhet például, hogy Vlagyimir Putyint nem fogja tudni rábírni a harcok leállítására, ugyanis az orosz elnök csapatai most előrenyomulnak Ukrajnában, így akár újabb területeket megszerzésében is bízhat.

Nem hiszem, hogy bárkinek is lenne reális terve arra, hogy ennek véget vessen – fogalmazott Eugene Rumer, az Egyesült Államok hírszerzésének korábbi vezető Oroszország-elemzője a hírügynökségnek nyilatkozva.

Ő is megjegyezte, hogy „Putyinnak nincs oka a sietségre”, és nincsenek arra utaló jelek, hogy ne követelné magának teljesen Ukrajna négy keleti régióját (Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja), amelyeket az orosz hadsereg még csak részben vont irányítása alá. Szerinte az orosz elnök most kivár, még több területet hódít el Ukrajnától, és megvárja, hogy Trump milyen engedményekkel próbálja meg a tárgyalóasztalhoz csábítani őt.

(index.hu)