Olaf Scholz kitoloncolná a súlyos bűncselekményeket elkövető menekülteket

„Felháborít, ha valaki, aki itt védelmet talált, a legsúlyosabb bűncselekményt követi el” – közölte Olaf Scholz, német kancellár.

A bűncselekményeket elkövető menekültek nehezítik a centrista konzervatívok politizálását, különös tekintettel a szélsőjobboldal előretörésére több EU-s államban, így Németországban is. Egy-egy gyilkosság, nemi erőszak vagy általánosságban véve erőszak elkövetése, illetve a magántulajdon és közvagyon elleni bűntettek komoly táptalajként szolgálnak a szélsőségek számára a radiális ideológia hirdetésére, a bizonytalanokat pedig a populista ígéreteket tévő tömbök felé hajtja. A középen politizáló konzervatívok sem nézhetnek félre, ugyanis az ilyen esetek a számukra fontos értékrenddel is szembe mennek, miközben a kollektív bűnösségre utalás látszatától is tartózkodniuk kell.

A fentiek miatt keltette fel a figyelmet a szociáldemokrata (SPD) német kancellár kijelentése, miszerint kitoloncolná az ilyen bűntetteket elkövető bevándorlókat. Olaf Scholz így fogalmazott: „Felháborít, ha valaki, aki itt védelmet talált, a legsúlyosabb bűncselekményt követi el” – az idézet a világsajtóban is megjelent, így a Politico is írt róla.

A szövetségi kancellár érvelése széles társadalmi kör számára elfogadható, hiszen a befogadó ország szempontjából nem lehet kérdéses saját törvényeinek betartatása. A sajtókommentárok szerint Scholz így igyekszik kifogni a szelet a szélsőjobboldal vitorlájából, hiszen ha erről egyértelműen fogalmaznak a középen politizálók, akkor a populisták már nem hangoztathatják saját ígéretként a széles körben elfogadott normát.

A bevándorlókkal kapcsolatos lakossági elégedetlenség növekszik. Még azok is, akik szükségesnek tartják az üldöztetés és a kilátástalanság elől menekülők befogadását, többségében csalódottak, ha a befogadással visszaélve bűnözésbe kezdenek a bevándorlók.

Az elöregedő német társadalom miatt a munkaerőpiac számára nélkülözhetetlenek a bevándorlók, a munkavállalási engedély megszerzéséig azonban nem dolgozhatnak legálisan. Egy-egy kérelem esetében ez az időszak elnyúlhat, és jogvédők szerint ilyenkor az egyénnek nincs más választása, mint feketén dolgozni, vagy ami rosszabb, bűnözés útján jutni bevételhez.

Ami a különösen kegyetlen eseteket illeti, egy-egy bűncselekmény elkövetője bosszúból követ el súlyos bűntettet, amikor azzal szembesül, hogy nem fogadja be Németország. Nagy port kavart több eset. A televízió is bemutatta azt a kislányt, akit szerettek német diáktársai, de egy műsorban maga Angela Merkel mondta neki, hogy nem maradhat mindenki. A kislány és családja sírt, de nem mindenkinél merül ki ennyiben a reakció. Több olyan támadásról, utcai erőszakról cikkezett a német sajtó, amikor az elkövető igyekezett végigjárni a kérvényezés útját, esetleg közben – feketén, de szorgalmasan – dolgozott, és a kérelem elutasításakor minden realitásérzéket elveszítve, bosszút forralt, sőt, tett. Emlékezetes az a kölni szilveszter is, amikor az utcai bulihangulatot kihasználva erőszakoltak meg nőket bevándorlók. A legutóbbi súlyos ügyek egyike, amikor egy afgán gyanúsított ölt meg egy rendőrt, majd szélsőséges iszlamisták a neten méltatták a támadást. Az is sokkolta a németeket, amikor egy középiskolás lányt kísért érettségi báljára 20 éves testvére, aki meghalt, amikor rájuk támadt egy 18 éves afgán fiatal.

A súlyos esetek annyira felborzolják a kedélyeket, amire építve bővíteni tudja támogatóinak körét a szélsőjobboldal, és amelyekkel nehezen küzdenek meg a hatóságok és a centrista hatalom. A németek eddig Európa egyik legbiztonságosabb államának tartották Németországot, épp ezért aggasztja a közvéleményt a bűnözés növekedése, ami az esetek éves összesítésében 6 százalékos.

A Tagesspiegel cikke egyenesen növekvő pánikról ír, és annak tulajdonítja, hogy Scholz jóváhagyta azt a törvénytervezetet, ami lehetővé tenné a terrorcselekményeket és más erőszakos cselekményeket elkövető vagy támogató külföldiek kitoloncolását, még abban az esetben is, ha csak a közösségi médiában méltatják ezeket.

A júniusi európai parlamenti választásokon a szélsőjobboldali német párt, az AfD minden idők legjobb eredményét érte el, míg Scholz szociáldemokratái szerepeltek a legrosszabbul. Elemzők szerint a német társadalmat aggasztja a bűnözés növekedése mellett a szélsőjobb térnyerése is, ezzel magyarázható a szövetségi kancellár eddiginél határozottabb fellépése. Az azonban kérdéses, hogy a javaslatból hatályos törvény születhet-e, ugyanis többen felvetik, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó rendelkezései miatt (közösségi oldalakon a bűncselekmények méltatása) alkotmányellenes lehet.

Forrás