Kína halálbüntetéssel fenyegeti a tajvani szeparatistákat

Kína továbbra sem ismeri el Tajvan függetlenségét, sőt, most azzal fenyegette meg a szigetországot, hogy halálbüntetéssel is sújthatja a „megrögzött tajvani szeparatistákat”. Az új irányelv szerint, akik különösen súlyos kárt okoznak az államnak és támogatják Tajvan függetlenségre való törekvéseit, az halállal büntethető. Tajvan újonnan beiktatott elnöke, Laj Csing-te pont egy ilyen szeparatista a kínai vezetés szemében.
Kína azzal fenyegetőzött, hogy szélsőséges esetekben halálbüntetést szab ki a „megrögzött” tajvani függetlenségi szeparatistákra, ami a nyomás fokozása annak ellenére, hogy a kínai bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal a demokratikusan kormányzott szigeten. Kína, amely Tajvant saját területének tekinti, sosem titkolta, hogy nem kedveli a múlt hónapban hivatalba lépett Laj Csing-te elnököt, mondván, hogy „szeparatista”, és nem sokkal beiktatása után hadgyakorlatokat rendezett – írta meg a The Guardian.

Tajvan viszont arra panaszkodott, hogy a kínai nyomásgyakorlás azóta fokozódik, hogy Laj januárban megnyerte a választásokat. Ide tartoznak a folyamatos katonai akciók, a kereskedelmi szankciók és a parti őrség járőrözése a Kína melletti, Tajvan által ellenőrzött szigetek körül.

Az új irányelvek szerint a kínai bíróságoknak, ügyészeknek, köz- és állambiztonsági szerveknek „szigorúan meg kell büntetniük az ország megosztásáért és az elszakadási bűncselekményekre való felbujtásért – a törvénynek megfelelően – a tajvani függetlenség híveit, és határozottan meg kell védeniük a nemzeti szuverenitást, egységet és területi integritást” – írja a kínai állami Hszinhua hírügynökség.

A pénteken közzétett pekingi közlemény halálbüntetést helyezett kilátásba a függetlenségi törekvések »főkolomposai« számára, akik különösen súlyos károkat okoznak az államnak és a népnek – közölte a Hszinhua. „Más vezető szószólók 10 évtől életfogytig tartó börtönbüntetésre számíthatnak” – tették hozzá.

Az új irányelveket – amelyek péntektől lépnek hatályba – a már érvényben lévő törvényekkel, köztük a 2005-ös elszakadásellenes törvénnyel összhangban adták ki – állítja a Hszinhua. Ez a törvény jogalapot ad Kínának a Tajvan elleni katonai fellépésre, ha az elszakad, vagy ha úgy tűnik, hogy el fog szakadni.

Egy apró kiskapu minden törvénybe kell
Szun Ping, a kínai közbiztonsági minisztérium tisztviselője Pekingben újságíróknak elmondta, hogy az „elszakadás bűntettéért” a maximálisan kiszabható büntetés halál. „A jogi fellépés éles kardja mindig le fog sújtani” – tette hozzá.

Tajvan szárazföldi ügyek tanácsa elítélte Peking lépését, és arra szólította fel népét, hogy ne hagyja magát Kínától fenyegetni.

A pekingi hatóságoknak egyáltalán nincs joghatósága Tajvan felett, és a kínai kommunisták úgynevezett törvényei és normái nem kötelező érvényűek népünkre nézve. A kormány arra kéri országunk népét, hogy nyugodjon meg, és ne hagyja magát fenyegetni vagy megfélemlíteni a kínai kommunista párt által – áll a testület pénteki közleményében.

Az iránymutatás részletezi, hogy mi számít büntetendő bűncselekménynek, beleértve Tajvan nemzetközi szervezetekbe való belépésének előmozdítását – ahol az államiság feltétel –, a „külső hivatalos cserekapcsolatok” fenntartását és az „újraegyesítést” támogató pártok, csoportok és személyek „elnyomását”.

Egy további záradékkal egészítik ki a bűncselekménynek minősülő tettek körét, ami az „egyéb olyan cselekmények, amelyek Tajvan és Kína szétválasztására irányulnak” megfogalmazást kapta és nagyjából azt jelenti, hogy a szabályok tágan értelmezhetők.

Laj többször is felajánlotta, hogy tárgyalásokat folytat Kínával, de mindannyiszor elutasították. Szerinte csak Tajvan népe dönthet a jövőjéről.

Kína már korábban is hozott jogi intézkedéseket tajvani tisztviselőkkel szemben, többek között szankciókat vezetett be Hsziao Bi-khim ellen, aki Tajvan korábbi de facto amerikai nagykövete, jelenleg pedig a sziget alelnöke. Az ilyen büntetéseknek kevés gyakorlati hatása van, mivel a kínai bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal Tajvanon, amelynek kormánya elutasítja Peking szuverenitási igényeit. Magas rangú tajvani tisztviselők, beleértve az elnököt is, soha nem látogatnak Kínába.

Forrás