Puskár Árpád: „Gazdaságilag életképes lesz a Szürtei kistérség”

Nyilván nem véletlen, hogy Szürte polgármestere 1994-től megszakítás nélkül vezeti a települést. Sokat köszönhetnek a rátermett településvezetőnek a helyiek: mindenütt van közvilágítás, minden mellékutcát leaszfaltoztak, az intézmények szépen fel vannak újítva, és a tavaly augusztusban a falut pusztító tornádó után gyönyörűen megújult az elemi kárt elszenvedő helyi középiskola is, ahol az étkezde és a mellékhelyiség építését is befejezik ez év végéig. A polgármester figyelme arra is kiterjedt, hogy amikor arra lehetőség nyílt, olcsón megoldotta a helyi lakosok ingatlanprivatizációs ügyeit. A közigazgatási reform kapcsán létrejött a Szürtei kistérség polgármesteri székéért a KMKSZ támogatásával ringbe szállt Szürte mindig tettre kész polgármestere, akinek igazi kihívást jelent irányítani egy tizenegy települést egyesítő kistérség fejlesztését.

– Hét községi tanács, tizenegy falu egyesülésével létrejön a Szürtei kistérség az Ungvári járásban, melynek lakossága körülbelül 70%-ban magyar lesz. Fontos eredmény ez az itt élő emberek számára?

– A Szürtei kistérségnek a megszületése egy csoda. Láthatjuk, hogy a mai világban mennyire magyarellenesek az ukránok. Még akikről eddig azt hittük, hogy szimpatizálnak a magyarsággal, azok is elfordultak tőlünk, mintha mi valami ellenük irányuló rossz dologra készülnénk. Valójában minket egy cél vezérel: megőrizni azt a kis magyarságot, amely megmaradt ebben a nadrágszíj szélességű határ menti térségben. Megpróbálunk egy kis bizalmat önteni az emberekbe, hogy ne vándoroljanak el még többen őseik földjéről.

Az, hogy itt sikerült egy magyar többségű kistérséget létrehoznunk, semmiben nem korlátozza az ukrán többséget, de nekünk, magyaroknak segít megőrizni és továbbadni nyelvünket, kultúránkat és identitásunkat. Minden itt élő számára fontos eredmény, hogy ezentúl közös önkormányzatot alkotnak majd az eddigi szürtei, téglási, gejőci, császlóci, ráti, palágykomoróci és gálocsi tanácsokhoz tartozó falvak, tehát hozzánk fog tartozni az említett falvak mellett még Kisszelmenc, Palló, Bátfa, Kisgejőc és Oroszgejőc is.

– Úgy döntött, hogy 26 évnyi településvezetői tapasztalattal a háta mögött megpróbálja fejlődő, prosperáló térséggé szervezni ezt az új közigazgatási egységet. A KMKSZ támogatásával megpályázta a megalakuló kistérség polgármesteri székét…

– Igen, ez kihívás számomra. Eddig én Szürtére fókuszáltam, de egy ideje egységben próbálom látni és megtervezni ennek a térségnek a fejlesztési lehetőségeit. Elkészítettem a konkrét terveimet. Mondhatom, hogy a csapatom fele már összeállt, minden faluban kerestem és még keresek is partnereket, szövetségeseket a tervekben szereplő elképzelések megvalósításához. A csapat nem lesz, nem lehet olyan nagy, mint a baranyai, mert az egy nagyon gazdag kistérség. Nálunk a következő két év arról fog szólni, hogy kiépítsünk egy működő rendszert. A KMKSZ jelöltjeként minden községben számítok a KMKSZ-alapszervezetre és azok vezetőire. Az alapszervezeti elnököknek szerepet kell vállalniuk a kistérségi tanácsokban is, kivéve azokat, akik magasabb szinteken, a járási vagy a megyei tanácsban lesznek képviselők, nekik viszont találniuk kell maguk helyett alkalmas embert a helyi tanácsba.

– Életképes lesz a Szürtei kistérség? Fenn tudják majd tartani az intézményeiket?

– Már készítjük a 2021-es költségvetést. A kistérségünk területén van két közép-, három általános, két elemi iskola, valamint hat óvoda. Ezek fenntartása számításaink szerint a könyvtárakkal, kultúrházakkal és egészségügyi intézményekkel együtt évente körülbelül 36 millió hrivnyába kerül. Az eddigi bevételeket látva és a várható állami támogatásoknak a fényében elmondhatom, hogy megélünk majd. Ráadásul sok olyan helyi adó hozzánk folyik be ezentúl, amely egyelőre közvetlenül az állami költségvetésbe vándorol. Gazdaságilag életképes lesz a Szürtei kistérség – ezzel kapcsolatban mindenkit megnyugtathatok.

– Elárulna néhány konkrét tervet?

– Elsőként a mi kistérségünkhöz tartozó összes faluban rendbe fogjuk hozni az utakat, és kiépítjük a közvilágítást, folytatva a már Szürtében megkezdett programot. Ezt 2021 végéig be is szeretném fejezni. Közben a meglévő intézményeink fenntartása is nagy feladat lesz, ha tudunk rajtuk valamit fejleszteni, akkor meg teljesen. Palágykomorócon és Gejőcben is igény lenne a szürteihez hasonló ravatalozóra hűtőberendezéssel. Ezt fokozatosan, minden községben szeretném megvalósítani a falvak lakosságával egyeztetve. Azt, hogy hol épül előbb, majd a választások után megalakuló képviselő-testület dönti el.

– Mi lesz a települések közötti közutakkal?

– Jelenleg vannak községi, járási, megyei és állami fenntartású utak a területünkön. A megyével tisztázni fogjuk, hogy az eddigi járási fenntartású utakból melyeket adja át nekünk, azokat fokozatosan egy, a képviselő-testület által elfogadott program alapján fogjuk felújítani. Arról, hogy mely utak tulajdonjogát kapjuk majd meg, egyelőre nyilatkozni nem tudok. A nem a mi fenntartásunkba tartozó utak javításáért legfeljebb lobbizni tudunk majd, mint ahogy eddig is tettük. A legutóbbi tanác­sülésünkön megjelentek a vízügy munkatársai is, tőlük tudom, hogy a kistérség területén lévő árkok, kanálisok is a kistérség fenntartásába kerülnek. Először ezeket az objektumokat papíron is át kell vennünk.

Ezzel együtt minimalizálnunk kell az olyan esetek számát, amikor valakinek egy másik faluból Szürtébe kell utaznia valamilyen ügyintézés céljából. Nem kell majd Pallóból egy néninek ideutaznia, hogy kiállítsunk neki egy igazolást arról, hogy van 25 ár földje. Ez a mai világban butaság lenne. Minden faluban lesz majd sztaroszta, akihez fordulhatnak a lakosok adminisztratív és más az önkormányzattal kapcsolatos ügyekben.

– Szeptember 11-én döntött az Ungvári Járási Tanács a bázisiskolákról. A Szürtei Középiskola is bázisiskola lesz.

– Igen. Erre pályázatot írtak ki, melyen középiskolánk is indult. Pozitív visszajelzést kaptunk az illetékes szakbizottságtól, és ma ezt meg is szavazta a járási tanács. Ez ügyben demonstrációt is szerveztek a már megalakult Homoki Kistérségi Tanács tagjai. Azt szeretnék elérni, hogy a Gálocsi Elemi Iskola legyen a Sislóci Dobó István Középiskola filiáléja, mert ott ellenkező esetben nem lenne elegendő gyerek. Az új helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében egy kistérségnek magának kell megoldania többek között az oktatás finanszírozásának kérdését is. Ezzel kapcsolatban az az álláspontunk, hogy ha a szürtei bázisiskola, akkor legyen alapiskolája (filiáléja) a Palágykomoróci Általános Iskola és a Gálocsi Elemi Iskola. A kistérségünkben elképzelésünk szerint lenne még egy bázisiskola, Kisgejőcben vagy Nagygejőcben – ők nem adták még be a pályázatukat. Végül nekik kell eldönteniük, hogy melyik lesz a bázisiskola, hozzájuk kapcsolódik majd a ráti és a császlóci iskola filiáléként. Igaz, erre 2023-ig még van időnk.

– A KMKSZ elégedetlen a Szürtei kistérségben kijelölt képviselői körzetekkel. Mi ezzel a baj?

– Nagyon átgondolatlanul jelölte ki a helyi territoriális választási bizottság a képviselői körzeteket, illetve a szavazóköröket. Ezért a KMKSZ mint a választáson részt vevő párt, bíróságon támadta meg a döntést. Olyan, földrajzi szempontokat figyelmen kívül hagyó, óriási hibákat követtek el, hogy például Bátfát, amely a Gálocsi Községi Tanácshoz tartozik, a palágykomoróci szavazókörhöz csatolták. Ennek értelmében a bátfaiaknak Gálocson keresztül egészen Palágykomorócra kell utazniuk, hogy szavazhassanak. Szürtét két választókörzetre osztották oly módon, hogy a Rákóczi út és a Petőfi út egy körzet, a mellékutcák meg egy másik körzet. Téglást, amely közigazgatásilag egy önálló község, Oroszgejőchöz kapcsolták, amely meg a Gejőci Községi Tanácshoz tartozik. Abszurd dolog, amit ez a bizottság összehozott. A törvény azt mondja ki, hogy a képviselői helyek számát hárommal kell osztani, annyi szavazókört lehet kialakítani. Ez a mi esetünkben 7,3. Pontosan hét községháza van a területünkön, a szám adja magát. A lakosság száma pedig településenként kijelöli a mandátumok számát, 6800 választópolgár él a kistérség területén, a törvény értelmében 22 képviselő lesz a tanácsban. 6800:22=311, ez egyszerű matematika, ami meghaladta a bizottság tagjainak képességét. Tehát értelemszerűen Szürtének négy mandátuma lesz, Téglásnak kettő, a három Gejőc ad összesen négy mandátumot, Császlóc kettőt, Rát négyet, Palágykomoróc Kisszelmenccel hármat, Bátfa, Gálocs, Palló összesen hármat, ez együtt huszonkettő. Szerintem ez egy normális, a törvényeknek mindenben megfelelő felosztás lenne, amely mindenki számára elfogadható. Erre a bizottság mindent összekavart, csinált nyolc olyan vegyes választókört, amely, ha így marad, szerintem január 1-ig számolgatni fogja a szavazatokat.

– Végezetül mit üzen a kistérség választópolgárainak?

– Azt kérem a választóktól, hogy gondolják meg, azt az egy vasárnapot szánják a közügyekre. A szavazólapon mindig sok név van, de a nevek mögött már ritkábban vannak tettek. Mindig könnyebb valamiről beszélni, vagy megtámadni, kritizálni más ember munkáját, mint dogozni valamiért. Előreláthatólag a koronavírus-járvány miatt is lesznek itt még problémák: maszk, kötelező távolságtartás, sorban állás stb. Akik külföldön vannak, valószínűleg haza sem tudnak majd jönni. Kevesen leszünk. Tehát mindenkinek, aki itthon van, el kell mennie szavazni!

Ha sikerült kiharcolnunk ezt a kistérséget, akkor nekünk ki kell állnunk e mellett az ügy mellett. Abban a pártban kell bíznunk, amely eddig mindig felvállalta a magyarság érdekeiért folytatott küzdelmet, és olyan jelöltre érdemes szavaznunk, aki már eddig is letett valamit az asztalra. Mindenki láthatja, hogy a KMKSZ-en keresztül eddig mennyit invesztált kistérségeink intézményeibe a magyar állam. Ha ezúttal is kiállunk a magyarságunk mellett, akkor a támogatás a jövőben sem marad el.

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)