Nicolás Maduro venezuelai elnök börtönéből üzent szombaton, miközben az amerikai külügyminisztérium arra szólította fel az Egyesült Államok állampolgárait, akik Venezuelában tartózkodnak, hogy azonnali hatállyal hagyják el az országot a romló biztonsági helyzet miatt. Maduro egy videóüzenetben azt mondta, hogy jól vannak, és „harcosok” maradnak. A hatóságok aggodalmukat fejezték ki az országban uralkodó bizonytalan helyzet miatt.
„Jól vagyunk. Harcosok vagyunk” – mondta Maduro a New York-i Brooklyn-i fogvatartási központból, fia szerint egy szombaton a venezuelai kormánypárt által közzétett videóban.
Nicolás Maduro és felesége, Cilia Flores, akiket többek között kábítószer-kereskedelemmel vádolnak, hétfőn az amerikai bíróság előtt nem vallották bűnösnek magukat, és március 17-ig, a következő tárgyalásig az Egyesült Államokban maradnak.
Szombaton a venezuelai főváros, Caracas utcáin „Vissza akarjuk őket” feliratú táblákkal mintegy ezer szimpatizáns vonult fel, és azt skandálta: „Maduro és Cilia a családunk!”
A Madurót támogató tüntetésekre való felhívások a január 3-i amerikai katonai művelet óta naponta ismétlődnek. Szombaton a mozgósítás kisebb mértékű volt, mivel a hatalmon lévő Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) egyetlen képviselője sem volt jelen, hogy beszédet tartson a tömegnek.
A venezuelai közszolgálati televízió ugyanakkor közvetítette Delcy Rodriguez ideiglenes venezuelai elnök látogatását egy mezőgazdasági vásárra Caracas egyik negyedében, ahol kisebb megmozdulás volt Maduro támogatására.
„Nem fogunk egy percet sem pihenni, amíg vissza nem kapjuk az elnököt. Meg fogjuk menteni, persze, hogy igen” – jelentette ki Rodriguez.
Közben az amerikai külügyminisztérium felszólította állampolgárait, hogy ne utazzanak Venezuelába, és üzent azoknak, akik már ott tartózkodnak, hogy „azonnal hagyják el az országot”, mert a biztonsági helyzet „bizonytalan”.
Információk szerint fegyveres milíciák, úgynevezett colectivos csoportok állítanak fel útzárakat és kutatják át a járműveket, hogy bizonyítékot találjanak amerikai állampolgárságra vagy az Egyesült Államok támogatására
A grönlandi parlament a tervezettnél korábban rendkívüli ülést tart, hogy megvitassa, hogyan reagáljon Donald Trump amerikai elnök a sziget elfoglalására vonatkozó fenyegetéseire – jelentette a Reuters a grönlandi törvényhozásba megválasztott öt politikai párt közös nyilatkozatára hivatkozva.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak kellene „birtokolnia” Grönlandot, hogy megakadályozza Oroszország és Kína befolyásának növelését az Arktiszon. Grönland politikai vezetői határozottan reagáltak: „Megerősítjük azon vágyunkat, hogy az Egyesült Államok hagyja abba az országunk iránti tiszteletlenséget. Nem akarunk amerikaiak lenni, nem akarunk dánok lenni, grönlandiak akarunk lenni.”
A jelentések szerint a grönlandi parlament rendkívüli ülésszakát az átfogó politikai megbeszélés és a nép jogainak védelme érdekében tervezik. Az ülésszak időpontja még nem került kitűzésre. Az utolsó ülésszakra novemberben került sor, a következőre pedig február 3-ra volt kitűzve.
[type] => post
[excerpt] => A grönlandi parlament a tervezettnél korábban rendkívüli ülést tart, hogy megvitassa, hogyan reagáljon Donald Trump amerikai elnök a sziget elfoglalására vonatkozó fenyegetéseire – jelentette a Reuters a grönlandi törvényhozásba megválasztott öt p...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1768126200
[modified] => 1768076407
)
[title] => Grönland parlamentje rendkívüli ülést tart az Egyesült Államok a sziget elfoglalására vonatkozó fenyegetései miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174799&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 174799
[uk] => 174794
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 174619
[image] => Array
(
[id] => 174619
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/230357-1-large.jpg
[original_lng] => 213937
[original_w] => 1140
[original_h] => 599
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/230357-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/230357-1-large-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/230357-1-large-768x404.jpg
[width] => 768
[height] => 404
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/230357-1-large-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/230357-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 599
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/230357-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 599
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/230357-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 599
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1768069215:12
[_thumbnail_id] => 174619
[_edit_last] => 12
[views_count] => 579
[_algolia_sync] => 626255234001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 764277
[1] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Grönland
[1] => USA
)
)
[2] => Array
(
[id] => 174774
[content] =>
Donald Trump amerikai elnök pénteken kijelentette, hogy az Egyesült Államok mindenképpen lépéseket fog tenni Grönland ügyében. Szerinte, ha Washington nem szerez tulajdonjogot az északi sziget felett, akkor fennáll a veszélye, hogy Oroszország vagy Kína teszi rá a kezét – számolt be a hirado.hu az MTI nyomán.
Az amerikai elnök a Fehér Házban amerikai energia- és olajipari nagyvállalatok vezetőinek részvételével tartott tanácskozáson újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy Grönland megszerzését szeretné megállapodással elérni, majd hozzátette, hogy ha „nem megy szépen, akkor majd megy nehezebb módon”.
Donald Trump magát Dánia „nagy rajongójának” nevezte, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy országának szüksége van arra a földterületre.
Úgy vélte, hogy amennyiben az Egyesült Államok nem szerez tulajdonjogot az északi sziget felett, akkor azt Oroszország és Kína fogja elfoglalni.
Arra a kérdésre, hogy miért nem elegendő az Egyesült Államok számára a szerződésben garantált jog a katonai támaszpont működtetésére, Donald Trump azt mondta, hogy egy ország a saját birtokát megvédi, míg egy lízingelt bérleményt nem.
Az elnök kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin nem fél Európától, egyedül az Egyesült Államoktól tart.
Egyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy sikerül az orosz–ukrán háborút lezárnia, igaz, az sokkal nehezebben megy, mint előzőleg gondolta. Szintén kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kapcsolatban nem lesz szükség hasonló lépésre, mint ami Nicolás Maduro venezuelai államfő esetében történt.
Az amerikai elnök pénteken a Fehér Házban újságírói kérdésekre válaszolva azt is kifejtette, hogy Európa lemaradt, és megváltozott. Óvatosságra intette Európát a bevándorlással kapcsolatban, és úgy fogalmazott, hogy „bizonyos helyek többé nem felismerhetők”. Hozzátette, hogy Európának körültekintőnek kell lennie az energiapolitikát illetően is, majd bírálta a szélerőművek nagy mértékű telepítését. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok kormánya egyetlen ilyen eszköz telepítésére sem ad engedélyt.
Az amerikai elnök véleménye szerint a szuverenitás és a nemzeti határok kevésbé fontosak, mint az USA „a Nyugat védelmezői” szerepe. Az Egyesült Államoknak „lehet, hogy választania kell” Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló ambícióinak megvalósítása és a NATO megőrzése között, jelentette ki Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a The New York Timesnak adott interjújában.
Trump nem volt hajlandó egyenes választ adni arra a kérdésre, hogy mi a prioritása: Grönland megszerzése vagy a NATO megőrzése. Azt azonban elismerte, hogy „ez egy választási lehetőség lehet”.
A Fehér Ház elnöke utalt arra, hogy a transzatlanti szövetség értelmetlen, ha az Egyesült Államok nem áll a középpontjában.
Arra a kérdésre, hogy miért van szüksége Grönlandra, Trump azt mondta, hogy „pszichológiailag szükséges a sikerhez”.
Trump véleménye szerint a szuverenitás és a nemzeti határok kevésbé fontosak, mint az Egyesült Államok különleges szerepe a Nyugat védelmezőjeként, hangsúlyozza a kiadvány. Elmondása szerint ő az egyetlen, aki meg tudta győzni a NATO-országokat, hogy bruttó hazai termékük 5%-át védelemre költsék.
„Azt hiszem, mindig jól ki fogunk jönni Európával, de azt akarom, hogy ők oldják meg a helyzetet. Én voltam az, aki arra kényszerítette őket, hogy többet költsenek GDP-ből a NATO-ra. De ha megnézzük a NATO-t, akkor elmondhatom, hogy Oroszországot egyáltalán nem érdekli egyetlen más ország sem, csak mi” – biztosított Trump.
Donald Trump eltekint a Venezuelában tervezett második amerikai támadástól a dél-amerikai ország kormányának együttműködése nyomán – az amerikai elnök ezt közösségi oldalán jelentette be pénteken.
Trump a Truth Social internetes oldalon megjelent bejegyzésében a „békekereső” magatartás jeleként értékelte azt, hogy a venezuelai kormány nagyszámú politikai bebörtönzöttet enged szabadon.
„Az Amerikai Egyesült Államok és Venezuela között jó együttműködés van, különösen az olaj- és gázinfrastruktúra újjáépítésének terén, aminek eredményeként az sokkal nagyobb, jobb és korszerűbb formát kap” – írta az elnök.
Az Egyesült Államok elnöke hozzátette, hogy „az együttműködés miatt töröltem a támadások korábban kilátásba helyezett második hullámát, amire, úgy tűnik, nem lesz szükség.”
Az amerikai elnök ugyanakkor világossá tette, hogy a Venezuela partjai közelében tartózkodó amerikai hadihajók biztonsági okokból változatlanul ott maradnak.
Donald Trump bejelentése szerint Venezuela energiaiparába „legkevesebb 100 milliárd dollár” befektetés történik majd meg, és közölte, hogy erről tárgyal pénteken a Fehér Házban.
Az elnöki hivatal közlése szerint az elnök pénteken washingtoni idő szerint a délutáni órákban ül tárgyalóasztalhoz a legnagyobb amerikai energiaipari vállalatok vezetőivel.
Donald Trump amerikai elnök kormányzata közvetlen kifizetések lehetőségét tárgyalja a grönlandiaknak, hogy rávegye őket a Dániától való elszakadás és az Egyesült Államokhoz való esetleges csatlakozás támogatására – számolt be a Reuters négy, a Fehér Házban zajló belső megbeszéléseket ismerő forrásra hivatkozva.
Az ügynökség forrásai elmondása szerint amerikai tisztviselők, köztük az elnöki tanácsadók, fejenként 10 000 és 100 000 dollár közötti összegeket fontolgattak. A lehetséges kifizetések pontos mechanizmusait és formátumát még nem határozták meg.
A Dánián belüli autonóm terület, mintegy 57 000 lakosú Grönland lakosainak nyújtott közvetlen pénzügyi ösztönzők ötlete az egyik lehetőség arra, hogy az Egyesült Államok hogyan próbálhatná megvalósítani Donald Trump régóta fennálló elképzelését a sziget „megvásárlásáról”. Ugyanakkor Koppenhága és Nuuk hatóságai ismételten hangsúlyozták, hogy Grönland nem eladó.
A Reuters adatai szerint a Fehér Házban tárgyalt forgatókönyvek között sokkal radikálisabb lehetőségek is vannak – egészen a katonai befolyás esetleges bevetéséig. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a lakosság lojalitásának „megvásárlására” tett kísérletet megalázónak és túl cinikusnak tekinthetik, különösen annak fényében, hogy a grönlandiak évek óta vitatkoznak saját függetlenségükről és Dániától való gazdasági függőségükről.
Jens-Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke – jegyezték meg az újságírók – élesen reagált Trump kijelentéseire, mondván, hogy „nem fantáziáljanak többé az annektálásról”.
António Guterres, az ENSZ főtitkára sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok tucatnyi ENSZ-szervezetből való kilépéséről szóló döntése miatt – jelentette ki Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője, számolt be a Reuters, írta az Ukrinform.
Donald Trump amerikai elnök szerdán kijelentette, hogy az Egyesült Államok kilép tucatnyi nemzetközi és ENSZ-struktúrából, mert azok „az Egyesült Államok nemzeti érdekeivel ellentétesen járnak el”.
Dujarric elmondása szerint az amerikai listán szereplő 31 ENSZ-szervezet „többségét” az ENSZ rendes költségvetése finanszírozza. A szóvivője hozzátette, hogy a szervezet nem kapott hivatalos értesítést a Trump-adminisztrációtól, megjegyezve, hogy vannak olyan szervezetek az amerikai listán, amelyeknek hivatalos leveleket kellene küldeni a listáról való eltávolításhoz.
„Minden ENSZ-szervezet továbbra is teljesíti a tagállamai által meghatározott megbízatását. Az Egyesült Nemzetek Szervezete elszámoltatható azok felé, akik tőlünk függenek” – mondta Dujarric.
Az Egyesült Államok a legnagyobb befizető az ENSZ rendes költségvetéséhez, a Közgyűlés által elfogadott becslések szerint a maximális 22%-ot fizeti. Ezek a befizetések kötelezőek. Dujarric elmondta, hogy az Egyesült Államok tavaly nem fizetett be a rendes költségvetésbe. Washington jelenleg körülbelül 1,5 milliárd dollárral tartozik.
„Az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendes költségvetéséhez és a Közgyűlés által jóváhagyott békefenntartó műveletek költségvetéséhez való hozzájárulás az ENSZ Alapokmánya értelmében jogi kötelezettség minden tagállam, beleértve az Egyesült Államokat is” – hangsúlyozta Dujarric. A rendes költségvetés, amely 2026-ra 3,45 milliárd dollárt tesz ki, politikai, humanitárius, gazdasági, társadalmi, leszerelési és kommunikációs tevékenységeket fedez. A legtöbb ENSZ-ügynökséghez, alaphoz és programhoz, például a Világélelmezési Programhoz és az UNICEF gyermekvédelmi szervezethez való hozzájárulás önkéntes.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor azt demonstrálja, hogy nem békét akar, hanem rakétacsapásokkal válaszol a diplomáciára, az Oresnyik rakéta Ukrajna elleni kilövése figyelmeztetés Európa és az Egyesült Államok számára – jelentette ki pénteken Kaja Kallas, az Európai Unió diplomáciai főképviselője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kallas megjegyezte, hogy az Ukrajna elleni újabb orosz légitámadás január 9-én éjjel azt mutatta, hogy Putyin és Oroszország nem akar békét. Oroszország válasza a diplomáciára „rakéták és pusztítás”. Ez a Kreml-terv addig ismétlődik, amíg az EU nem segít Ukrajnának megtörni azt – mutatott rá.
„Az Oresnyik rakéta Oroszország általi használatáról szóló jelentések egyértelmű eszkalációt jelentenek Ukrajna ellen, és figyelmeztetésként szolgálnak Európa és az Egyesült Államok számára. Az EU-országoknak alaposabban meg kell vizsgálniuk légvédelmi készleteiket, és azonnal teljesíteniük kell kötelezettségeiket. Tovább kell növelnünk a háború költségeit Moszkva számára, többek között a szankciók megerősítésével” – jegyezte meg Kaja Kallas.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Vlagyimir Putyin orosz diktátor azt demonstrálja, hogy nem békét akar, hanem rakétacsapásokkal válaszol a diplomáciára, az Oresnyik rakéta Ukrajna elleni kilövése figyelmeztetés Európa és az Egyesült Államok számára – jelentette ki pénteken Kaja K...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1767995040
[modified] => 1767984910
)
[title] => Az EU figyelmeztetésnek tekinti a maga és az USA számára az Oresnyik rakétával végrehajtott légicsapást Lemberg megyében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174722&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 174722
[uk] => 174727
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 138631
[image] => Array
(
[id] => 138631
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/kaja-kallas.jpg
[original_lng] => 84538
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/kaja-kallas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/kaja-kallas-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/kaja-kallas-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/kaja-kallas-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/kaja-kallas.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/kaja-kallas.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/kaja-kallas.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1767978285:8
[_thumbnail_id] => 138631
[_edit_last] => 5
[views_count] => 926
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 631472133002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 49
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 29066
[2] => 1273275
[3] => 719332
[4] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Kaja Kallas
[2] => Lemberg megye
[3] => Oresnyik rakéta
[4] => USA
)
)
[8] => Array
(
[id] => 174648
[content] =>
Donald Trump amerikai elnök elrendelte, hogy az Egyesült Államok kilépjen 66 ENSZ programból, amelyek a Fehér Ház megítélése szerint ellentétesek az ország érdekeivel. A döntésről a Fehér Ház sajtószolgálata adott tájékoztatást.
A kilépés által érintett szervezetek között szerepel az Ukrán Tudományos és Technológiai Központ (UTTC) is, amelyet az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada közösen finanszírozott. A központ az 1990-es évek elején, Ukrajna nukleáris és vegyi leszerelésének időszakában jött létre, hivatalos célja pedig az volt, hogy megakadályozza a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos ismeretek illetéktelen kezekbe kerülését, valamint az, hogy a tudományos kutatásokat békés irányba terelje – írta cikkében a Strana.
Az UTTC az elmúlt években komoly geopolitikai viták kereszttüzébe került.
Oroszország 2022-ben azt állította, hogy Washington több mint 350 millió dollárt fordított a központ projektjeire, köztük – Moszkva szerint – katonai-biológiai programokra és a Pentagon érdekeit szolgáló kutatásokra. Ezeket az állításokat később Kína is átvette az oroszoktól.
Az Egyesült Államok, Ukrajna és maga a kutatóközpont határozottan tagadta a vádakat, hangsúlyozva, hogy az UTTC kizárólag békés tudományos tevékenységet folytat.
A háború kitörése után az érintettek úgy értékelték, hogy a vádak Oroszország ukrajnai inváziójának politikai igazolását szolgálták.
Trump döntése nemcsak az ukrán központot érinti. Az Egyesült Államok kilép többek között az Európai Nemzeti Közúti Kutatólaboratóriumok Fórumából, a Kulturális Örökség Megőrzésével és Restaurálásával Foglalkozó Nemzetközi Központból, valamint a Pánamerikai Földrajzi és Történeti Intézetből is. A Fehér Ház nem részletezte, hogy ezek a szervezetek pontosan miként sértik Washington érdekeit.
A döntés várhatóan újabb vitákat vált ki az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalásáról és globális intézményekhez fűződő viszonyáról.
Zseniálisnak tartotta Putyin szóvivője Trump biofegyverek visszaszorítását célzó ötletét
Ahogy arról a hirado.hu-n korábban beszámoltunk, Dmitrij Peszkov azt mondta, zseniális Donald Trump amerikai elnök biológiai fegyverek fejlesztésének leállítására irányuló kezdeményezése.
Az amerikai elnök az ENSZ-ben akkor tartott beszédében emlegette, hogy problémásnak tartja a biofegyver-egyezmény ellenőrzését. „Kétségtelen, hogy ez egy nagyon fontos javaslat, és csak üdvözölni lehet” – hangsúlyozta még 2025 szeptemberében Peszkov. Az orosz fél készséget fejezte ki, hogy részt vegyen a biológiai fegyverek globális elutasításának folyamatában.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök elrendelte, hogy az Egyesült Államok kilépjen 66 ENSZ programból, amelyek a Fehér Ház megítélése szerint ellentétesek az ország érdekeivel. A döntésről a Fehér Ház sajtószolgálata adott tájékoztatást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1767984360
[modified] => 1767969394
)
[title] => Az Egyesült Államok leállította a tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó ukrán központ finanszírozását – és még 65 ENSZ programot
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174648&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 174648
[uk] => 174725
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 174649
[image] => Array
(
[id] => 174649
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump.png
[original_lng] => 1038878
[original_w] => 1324
[original_h] => 832
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump-768x483.png
[width] => 768
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump-1024x643.png
[width] => 1024
[height] => 643
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump.png
[width] => 1324
[height] => 832
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump.png
[width] => 1324
[height] => 832
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/trump.png
[width] => 1324
[height] => 832
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1767977917:8
[_thumbnail_id] => 174649
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 610
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 670401062000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 589
[1] => 463
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ENSZ
[1] => támogatás
[2] => USA
)
)
[9] => Array
(
[id] => 174634
[content] =>
Dán katonáknak parancs nélkül is tüzet kell nyitniuk, ha bármely külföldi erő – akár az Egyesült Államok csapatai – megpróbálnák fegyverrel elfoglalni Grönlandot. Ez egy 1952-es katonai irányelv alapján kötelező, amelyről a dán védelmi minisztérium megerősítette, hogy ma is érvényben van – számolt be róla a dán sajtó.
Az utasítás szerint a dán hadsereg tagjainak azonnal harcba kell lépniük, ha támadás éri Dánia területét, akkor is, ha nincs hivatalos hadüzenet, vagy ha a parancsnokok még nem adtak ki utasítást.
Az irányelv azért került most a figyelem középpontjába, mert Donald Trump amerikai elnök többször is azzal fenyegetőzött, hogy szükség esetén erővel venné át Grönland irányítását, mondván: a sziget kulcsfontosságú az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a héten kijelentette: ha bármely ország – beleértve az Egyesült Államokat – katonailag megtámadná Grönlandot, az a NATO végét jelentené.
„Ha az Egyesült Államok katonailag megtámadna egy másik NATO-tagállamot, akkor mindennek vége lenne” – mondta Frederiksen a dán TV2 csatornának.
„Ez magát a NATO-t is jelentené, és azt a biztonságot is, amelyet a második világháború vége óta nyújt” – tette hozzá.
Az 1952-es parancs kimondja, hogy támadás esetén a katonai erőknek azonnal reagálniuk kell, késlekedés vagy felsőbb engedély kérése nélkül. A dán védelmi minisztérium a Berlingske napilapnak megerősítette, hogy az irányelv „továbbra is érvényben van” – erről dán és grönlandi médiumok is beszámoltak.
Grönlandon a Dán Királyság sarkvidéki katonai parancsnoksága (Arctic Command) jogosult eldönteni, hogy egy adott helyzet támadásnak minősül-e, a hatályos eljárások alapján.
Az irányelvet a náci Németország 1940 áprilisi dániai támadása után hozták létre.
Akkoriban a kommunikáció részben összeomlott, és sok katonai egység nem tudta, hogyan kellene reagálnia – írja a Dán Nemzeti Enciklopédia.
A parancs célja az, hogy támadás esetén a hadsereg automatikusan harcba lépjen, külön parancs kiadása nélkül. Mind Dánia, mind Grönland kormánya elutasítja Donald Trump azon javaslatait, amelyek szerint az Egyesült Államok megvásárolná vagy erővel megszerezné a szigetet.
Magas szintű találkozó készül
Közben Dánia üdvözölte egy jövő hétre tervezett amerikai–dán találkozó ötletét, amelyen Trump Grönland feletti amerikai ellenőrzésre irányuló törekvéseit tárgyalnák.
„Szükség van erre a megbeszélésre, ezt a dán kormány a grönlandi vezetéssel közösen kezdeményezte”– mondta Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter csütörtökön a DR dán közszolgálati csatornának.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán közölte, hogy a Grönlandról szóló találkozó jövő héten megvalósul, de nem közölt részleteket az időpontról, a helyszínről vagy a résztvevőkről.
„Nem Dániáról vagy katonai beavatkozásról beszélek. Jövő héten találkozom velük, és akkor folytatjuk ezeket a megbeszéléseket” – mondta Rubio újságíróknak a Capitoliumon.
Grönland kormánya a DR-nek megerősítette, hogy részt vesz a Dániával és az Egyesült Államokkal tervezett találkozón.
„Grönlandról nem lehet Grönland megkérdezése nélkül dönteni. Természetes, hogy ott leszünk a tárgyaláson, hiszen mi kértük, hogy erre sor kerüljön” – mondta Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter.
Grönland szigetének 80 százaléka az északi sarkkörön túl fekszik, lakossága körülbelül 56 000 fő, többségük inuit (eszkimó) származású.
