Az Egyesült Államok nukleáris fegyverek telepítését tárgyalja új NATO-országokban Kelet-Európában. Lengyelország és a balti államok is a jelöltek között vannak, írja a Financial Times forrásokra hivatkozva.
A kiadvány publikációja szerint Washington további fegyverek telepítésének szándékával megpróbálja megnyugtatni szövetségeseit, hogy nem gyengíti biztonsági garanciáit.
Amerikai tisztviselők elmondása szerint az Egyesült Államok jelezte, hogy készen áll atomfegyverek telepítésére más európai országokban is, a már meglévő 6 országon kívül.
A Szövetség keleti szárnyának államai, amelyek Oroszországgal határosak, leginkább érdekeltek ebben – Lengyelország és a balti országok.
Ugyanakkor a lengyel tisztviselők korábban nyilvánosan is beszéltek arról a vágyukról, hogy elfogadják az amerikai atomfegyvereket. Varsó többek között csatlakozott ahhoz a francia kezdeményezéshez, amely a nukleáris elrettentő erők elemeinek ideiglenes telepítésének lehetőségét vizsgálja szövetséges európai országokban.
Ukrajna bármilyen diplomáciai formátumra készen áll a háború befejezésére, beleértve a Vlagyimir Putyin orosz diktátorral folytatott közvetlen tárgyalásokat is, az Egyesült Államok figyelme azonban egyelőre a világ más konfliktusaira irányul – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta, hogy Kijev folyamatos kapcsolatban áll az amerikai féllel a tárgyalók bevonásával kapcsolatban, de ez a folyamat jelentősen késik. „A tárgyalócsoport érkezésére várunk, de véleményem szerint nagyon sokáig. Sajnos ma nem mi vagyunk fókuszban. Irán az első számú kérdés az USA számára, és csak utána Ukrajna. Sajnos úgy alakult, hogy mi is sorban állunk ezekben a háborúkban” – mutatott rá. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb befolyással, ami arra kényszerítheti Oroszországot, hogy állítsa le az agresszióját.
Ukrajna számára az optimális forgatókönyv továbbra is Washington és Európa együttes bevonása a békefolyamatba, mivel európai képviselet nélkül a tárgyalóasztalnál az EU érdekei esetleg nem jutnak szóhoz.
Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára a legfőbb prioritás az ellenségeskedés mielőbbi beszüntetése, ezért Kijev kész támogatni minden olyan formátumot, amely közelebb hozza a békét. „Készen állok a közvetlen tárgyalásokra Putyinnal a háború befejezése érdekében, ahelyett, hogy sorban állnék, amíg mindenki véget vet a világ összes konfliktusának, és akkor jön össze a dolog” – mondta.
Az elnök hozzátette azt is, hogy a jelenlegi harctéri helyzet, valamint az Oroszországi Föderáció területén belüli sikeres ukrán csapások szilárd alapot teremtenek a diplomácia számára. Ez lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy ma „egyenlő feltételekkel bármilyen formátumban tárgyaljon az oroszokkal” és véget vessen ennek a háborúnak – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Az Egyesült Államok és Irán az áprilisi tűzszünet életbe lépése óta az egyik legnagyobb éjszakai támadást mérte egymásra – jelentette a CNN, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A támadások akkor történtek, amikor a tárgyalások a napokig tartó kölcsönös vádaskodások és a mindkét fél részéről növekvő elégedetlenség után a megszakadás szélén állnak.
A keddi esti katonai művelet akkor kezdődött, amikor az amerikai hadsereg Hellfire rakétával támadást indított egy botswanai zászló alatt hajózó olajszállító tartályhajó ellen, amely az iráni Kharq-sziget kikötőjébe tartott.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) szerint a hajó nem tett eleget az Egyesült Államok azon követeléseinek, hogy blokkolják az iráni kikötőket.
Válaszul Irán azt állította, hogy rakétatámadást indított egy libériai zászló alatt hajózó hajó ellen.
A helyzet azonban komolyabb eszkalációt váltott ki, miután az Egyesült Államok megtámadott egy iráni földi irányítóállomást a Kesm-szigeten, a Hormuzi-szoros közelében, ami arra késztette Iránt, hogy rakétákat és drónokat indítson Kuvait és Bahrein öböl menti államai felé.
Irán azt állította, hogy csapást mért egy „amerikai légi- és helikopterbázisra” a régióban, valamint az amerikai 5. flotta bahreini főhadiszállására.
Donald Trump amerikai elnök Bill Pulte-t, a lakásfinanszírozással foglalkozó szövetségi ügynökség igazgatóját nevezte meg a hírszerző szervezetek felügyeletéért felelős Nemzeti Hírszerzés megbízott vezetőjeként kedden.
Az elnök közösségi oldalán bejelentett döntése értelmében Bill Pulte lép június végén a családi okokból lemondott Tulsi Gabbard helyére.
Bill Pulte jelenleg a Szövetségi Lakhatás-finanszírozási Ügynökség (Federal Housing Finance Agency) igazgatója és a szövetségi költségvetésből finanszírozott jelzáloghitelezéssel foglalkozó vállalatkettős, a Fannie Mae/Freddie Mac elnöke.
Donald Trump közölte, hogy a Nemzeti Hírszerzés megbízott igazgatói tisztsége mellett Bill Pulte a két másik pozícióját is megtartja.
A kinevezést a kongresszus demokrata tagjai egységesen elutasították, ugyanakkor a republikánus politikusok körében is meglepetést okozott, és többekből bírálatot váltott ki, részben azért, mert az új vezetőnek nincs katonai vagy hírszerzési szakmai múltja.
John Thune, a szenátus republikánus többségének vezetője annak az aggályának adott hangot, hogy a szövetségi hírszerzés vezető pozíciója átpolitizálódhat. Megjegyezte, hogy Bill Pulte-nak „hosszú útja lesz” odáig, hogy a republikánus többség támogatását elnyerje, amennyiben Donald Trump hivatalosan is jelöli a pozícióra.
Bill Pulte tagja a családja által alapított lakásépítéssel foglalkozó nagyvállalkozás, a Pulte Group igazgatóságának is.
Donald Trump amerikai elnök június 1-jén az NBC Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy az iráni fél nem tájékoztatta őt a Washingtonnal folytatott tárgyalásokból való kilépésről, írta a Jevropejszka Pravda.
Mint ismeretes, azon a napon az iráni Tasnim hírügynökség kijelentette, hogy Irán állítólag felfüggesztette az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat egy lehetséges békemegállapodásról, tiltakozásul Izrael Libanon elleni fellépése ellen.
Trump azonban azt mondta, hogy nem tájékoztatták előzetesen erről a döntésről. Ugyanakkor véleménye szerint „normális, ha befejezték a tárgyalásokat”.
„Helyénvaló ezt kimondani, mert jobb tárgyalók, mint harcosok. De nem tájékoztattak minket erről. Ez nem jelenti azt, hogy odamegyünk és elkezdünk bombákat dobni” – mondta az amerikai elnök.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok fenntartja a tengeri blokádot.
„Ha nem akarnak beszélgetni, nem bánom. Szerintem ez normális. Én sem akarok különösebben beszélgetni. Túl sokat beszélünk” – tette hozzá Trump.
Az államfő kijelentette, hogy az Egyesült Államok által gyártott antiballisztikus rakéták száma nem elég, és Ukrajna kritikusan függ tőlük. Az Egyesült Államok mindössze havi 60-65 antiballisztikus rakétát gyárt. Ez a mennyiség nem elegendő a jelenlegi kihívásokhoz, miközben Oroszország növeli saját ballisztikai gyártását, jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a CBS Newsnak adott megjelent interjújában.
„A havi 60-65 antiballisztikus rakéta a jelenlegi kihívásokhoz képest semmi. Ez nem titkosított információ, és Oroszország tud róla. Bővíteni kell a gyártást” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy az előző amerikai kormányzattól kérte, és most a jelenlegitől kéri, hogy adjanak Ukrajnának engedélyeket Patriot rakéták gyártására. Országunk készen áll arra, hogy önállóan növelje a termelésüket.
„Növelhetjük a Patriot rakéták gyártását. Ez segíteni fog nekünk. Ez segíteni fog a Közel-Keleten és bármely más országon, amelyet az Egyesült Államok támogatni kíván” – mondta az elnök, hozzátéve, hogy amíg Európa nem gyártja le saját antiballisztikus rendszerét, Ukrajnának amerikai támogatásra lesz szüksége.
Az elmúlt hetekben az amerikai hadsereg több tucat kereskedelmi hajó áthaladását koordinálta a Hormuzi-szoroson, annak ellenére, hogy a tengeri útvonal továbbra is veszélyes az iráni tevékenység miatt – írta a The New York Times meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozva.
Az egyik forrás adatai szerint az amerikai Központi Parancsnokság az elmúlt három hétben mintegy 70 kereskedelmi hajót kísért a szoroson keresztül, be- és kifelé a Perzsa-öbölből.
Amerikai tisztviselők megjegyezték, számos hajó kikapcsolta a transzponderét, miközben a keskeny tengeri folyosón haladt ár, hogy elkerülje a regisztrálást.
A források nem határozták meg a hajók konkrét útvonalait vagy típusait, de a jelentések szerint legalább néhányuk nem közelítette meg az iráni partokat.
Washington hangsúlyozta, hogy az Irán partjai közelében engedély nélkül elhaladó hajók szinte elkerülhetetlenül drón- vagy rakétatámadásoknak vannak kitéve.
Az elemzők úgy vélik, hogy az USA által támogatott útvonalakat valószínűleg az ománi partokhoz közelebb fogják vezetni a kockázatok minimalizálása érdekében.
Összehasonlításképpen, mielőtt február végén amerikai-izraeli csapást mértek Iránra, naponta több mint 100 kereskedelmi hajó haladt át a szoroson. Most az USA által koordinált átkelések száma a becslések szerint átlagosan napi három hajó körül mozgott három héten keresztül, ami a forgalom jelentős fellendülésére utal.
Mindazonáltal a hajózási kockázatok továbbra is magasak.
Ugyanakkor az amerikai tisztviselők azt állítják, hogy az Iránból érkező fenyegetést néha eltúlozzák, és a hajóknak a szoroson való biztonságos áthaladást javasolják. Bár az ilyen támogatás ismert a hajózási körökben, az Egyesült Államok elismeri, hogy nem széles körben reklámozzák, nehogy felhívják Irán figyelmét az amerikai kíséret alatt haladó hajókra.
[type] => post [excerpt] => Az elmúlt hetekben az amerikai hadsereg több tucat kereskedelmi hajó áthaladását koordinálta a Hormuzi-szoroson, annak ellenére, hogy a tengeri útvonal továbbra is veszélyes az iráni tevékenység miatt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1780400700 [modified] => 1780382976 ) [title] => NYT: az USA titokban 70 hajónak segített átkelni a Hormuzi-szoroson az elmúlt hetekben [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=188004&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 188004 [uk] => 187933 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 187934 [image] => Array ( [id] => 187934 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-3.png [original_lng] => 700624 [original_w] => 960 [original_h] => 500 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-3-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-3-300x156.png [width] => 300 [height] => 156 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-3-768x400.png [width] => 768 [height] => 400 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-3.png [width] => 960 [height] => 500 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-3.png [width] => 960 [height] => 500 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-3.png [width] => 960 [height] => 500 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-3.png [width] => 960 [height] => 500 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1780372177:12 [_thumbnail_id] => 187934 [_edit_last] => 12 [views_count] => 188 [_algolia_sync] => 925589691002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 2109553 [1] => 2109552 [2] => 2029536 [3] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => átkelés [1] => hajók [2] => Hormuzi-szoros [3] => USA ) ) [7] => Array ( [id] => 187993 [content] =>
Izrael Libanon elleni „bűncselekményei” miatt Irán felfüggesztette az Egyesült Államokkal a konfliktusuk rendezését szolgáló közvetett tárgyalásokat – jelentette hétfőn a Tasznim iráni hírügynökség.
A közvetítőkön keresztül történő üzenetváltást csak abban az esetben indítják újra a három hónap óta tartó konfliktus rendezésére, ha az Egyesült Államok teljesíti Teherán követeléseit. Ezek közé tartozik az izraeli katonai műveletek azonnali leállítása a Gázai övezetben és Libanonban, valamint az izraeli erők teljes kivonása a megszállt libanoni területekről.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter hétfőn az X-en arról írt, hogy „a tűzszünet megsértése bármely frontvonalon az összes frontvonalon való megsértését jelenti”. Az Egyesült Államok és Izrael felel a következményekért – jelentette ki Aragcsi, utalva az izraeli erők libanoni műveleteire.
A Tasznim szerint Irán és a síita szövetségeseit – jemeni, iraki és libanoni fegyveres szervezeteket – tömörítő, gyakorlatilag az iráni iszlám forradalom óta létező, úgynevezett Ellenállási Front kitervelte a globális kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros teljes lezárását, valamint újabb frontok megnyitását Izraellel és támogatóival szemben, például a Báb el-Mandeb tengerszorosnál, Jemen partjainál.
Az iráni állami tévé szerint nagy a kockázata annak, hogy vége lesz a tűzszünetnek, és a harcok újra kitörnek Irán és az Egyesült Államok között, ha Izrael nem hagy fel támadásaival Libanonban.
Steve Witkoff és Jared Kushner, az amerikai elnök megbízottjai a közeljövőben Kijevbe látogatnak – jelentette be hétfőn Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője egy kijevi nemzetközi fórumon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov elmondta: Volodimir Zelenszkij elnök néhány nappal ezelőtt tett hivatalos bejelentést az amerikai delegáció várható látogatásáról. „Csak annyit mondhatok, hogy mindezt megerősítem, és mindannyian erre a találkozóra készülünk” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a küldöttek megerősítették terveiket, miszerint a közeljövőben nemcsak az ukrán fővárosba, hanem Moszkvába is ellátogatnak.
Az elnöki hivatalvezető megjegyezte, hogy az amerikai delegáció közelgő látogatása megerősítést jelent arra, hogy a tárgyalási folyamat tart, és a jövőben is folytatódni fog. A találkozók sikeréhez azonban mindkét fél részvétele szükséges.
„A hatékonyság a folyamatban részt vevő összes szereplőtől függ. Ez mind a mi, mind Oroszország álláspontja. Sajnos az ilyen kérdéseket nem lehet egyoldalúan megoldani. Különben valószínűleg már rég megtettük volna” – hangsúlyozta Kirilo Budanov.
Volodimir Zelenszkij sürgette az Egyesült Államokat, hogy kössön drónmegállapodást Ukrajnával – számolt be róla hétfőn a The Guardian.
Az USA minden típusú drónunkat ki akarta próbálni. Beleegyeztünk, hogy tesztelni és használni akarták rendszereinket a levegőben, a szárazföldön és a tengeren. De még mindig nincs kétoldalú drónmegállapodásunk – egy nagy keretdokumentum – fogalmazott Ukrajna elnöke.
Donald Trump elutasítóan viszonyult Ukrajna szakértelméhez a drónok felhasználása terén, állítva, hogy az Egyesült Államoknak nincs szüksége Ukrajna segítségére, ezzel szemben a közel-keleti országok sorra kötnek megállapodásokat az ukrán védelmi drónok beszerzéséről és a személyzet kiképzéséről.
Jelenleg néhány közel-keleti és európai országgal kötöttünk drónszerződéseket, és most egy nagy drónüzletet készítünk elő az EU-val. Remélem, hogy amerikai partnereinkkel is hasonló megállapodásra jutunk – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, miközben elismerte, hogy Ukrajna is profitálhatna az amerikai szakértelemből.
Az amerikai vállalatok olyan fejlett mesterségesintelligencia-technológiákkal rendelkeznek, amelyek nekünk nincsenek. Cserébe nekünk is sok olyan dolog van, ami nekik nincs, köszönhetően a harctéren szerzett kiterjedt tapasztalatainknak. Úgy gondolom, ez az együttműködés hatalmas lehet… ehhez azonban szükségünk van Trump elnök igent mondására – tette hozzá az ukrán államfő.
Ukrajna vasárnap újabb támadásokat indított orosz energetikai létesítmények ellen. Az ukrán vezérkar közölte, hogy drónok csapódtak be a Rosznyeft szaratovi olajfinomítójába Oroszország délnyugati részén, ami hatalmas tüzet okozott. Az ukrán erők emellett csapást mértek a Moszkvától északkeletre, Oroszország Kirov régiójában található Lazarevo szivattyútelepre is, amely több mint 1200 kilométerre fekszik az ukránok által ellenőrzött területektől.
