A Fico-kormány szerint alkotmányellenes akarata ellenére megfosztani egy gyereket a szlovák állampolgárságától, ezért a kabinet úgy döntött, hogy felmondja a Magyarországgal 1961-ben kötött állampolgársági megállapodást.
A szlovák kormány felmondja a Magyarországgal még 1961-ben kötött állampolgársági megállapodást – írja az Új Szó nevű szlovákiai magyar nyelvű hírportál.
A megállapodás szerint azok a gyerekek, akiknek szülei kettős állampolgárok, vagy egyikük magyar, a másik pedig szlovák állampolgár volt, a szülők döntésének megfelelő állampolgárságot kaptak. Amennyiben nem tudtak megegyezni, akkor a gyerek annak az államnak lett állampolgára, amelyiknek a területén élt.
A szlovák kormány tájékoztatása szerint ezt a megállapodást már különben is csak a szlovák fél tartotta be, mivel Magyarország 1999-ben egyoldalúan érvénytelennek nyilvánította.
A kormány indoklása szerint alkotmányellenes akarata ellenére megfosztani egy gyereket a szlovák állampolgárságától.
A megállapodás célja a kettős állampolgárság létrejöttének megakadályozása a kiskorú gyerekeknél, ami azonban ellentétes az alkotmánnyal, az állampolgárságról szóló európai megállapodással és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával – indokolja a megállapodás felmondását a Fico-kormány.
Szlovákia felmondja a Szovjetunióval kötött hasonló megállapodását is, amely ma már csak Oroszországra vonatkozik. A kormány döntését még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, az egyezmény hatálya 12 hónappal a felmondás másik félnek való kézbesítés után szűnik meg.
Továbbra sincs kettős állampolgárság
Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy a felvidéki magyarok ezentúl következmények nélkül, az egyszerűsített honosítás értelmében, felvehetik második állampolgárságként a magyart. Robert Fico kormányának 2010-es intézkedése szerint ugyanis Szlovákiában elveszíti a szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik államét.
Ez az intézkedés volt a szlovák kabinet reakciója arra, hogy Magyarország 2010-ben megadta a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak.
Szlovákiában 2021-ben elfogadtak egy, a kettős állampolgárság helyzetét rendező törvénymódosítót, ez azonban továbbra sem teszi lehetővé, hogy a felvidéki magyarok következmények nélkül élhessenek a magyar állam nyújtotta lehetőséggel. A módosító értelmében az, aki születéssel, örökbefogadás során vagy házasságkötés útján szerzi meg egy másik ország állampolgárságát, vagy igazolni tudja, hogy legalább öt éve máshol él, az nem veszíti el a szlovákot.
A szlovákiai magyarok közül tehát csak az veheti fel büntetlenül a magyar állampolgárságot, aki legalább öt éve Magyarországon él.
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Ukrajna újabb együttműködési modellről tárgyalt Franciaországgal. Mégpedig közös ukrán—francia védelmi iparágak létrehozásáró, számolt be az RBC-Ukrajina, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatára hivatkozva.
„Ezt a védelmi minisztériumok szintjén dolgozzák ki. A dán modell már működik, amikor a partnerországok kormányai bevonják a befektetéseket a fegyvergyártásba, mi pedig az újabb, francia modellt egy lehetőségnek tekintjük arra, hogy befektetéseket vonjunk be az új gyárak létrehozásába” — magyarázta Zelenszkij.
Megjegyezte, hogy Ukrajna nagyon számít erre az eredményre.„Ez a honvédelmi miniszter, a Stratégiai és Ipari Minisztérium személyes feladata — minden megállapodásunk végrehajtásának biztosítása” — összegezte az államfő.
Az uniós tagországok Európai Unió mellé rendelt nagykövetei megállapodásra jutottak az Ukrajnának nyújtani tervezett pénzügyi támogatási csomagról, amely egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát – tájékoztatott az uniós tanács szerdán.
A brüsszeli közlemény szerint a pénzügyi támogatás célja, hogy azonnali segítséget nyújtson Ukrajna sürgető finanszírozási szükségleteinek könnyítésére, amelyek – mint kiemelték – az Ukrajna elleni orosz háború miatt súlyosbodtak.
Az Európai Bizottság szeptember közepén javasolt 35 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) hitelt Ukrajnának az EU és a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) által felajánlott, 45 milliárd euróig terjedő összegű pénzügyi támogatáshoz uniós hozzájárulásként.
Annak biztosítására, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás mielőbb eljusson Ukrajnába, a tagállamok abban állapodtak meg, ha az Európai Parlament változtatások nélkül elfogadja az uniós bizottság javaslatát, akkor a tanács is hozzá fog járulni a szöveg módosítás nélküli elfogadásához.
Közölték, a megállapodás lehetővé teszi, hogy a hitelek visszafizetését az uniós bankokban tárolt, majd szankciók keretében befagyasztott orosz pénzeszközök kamataiból származó bevételek biztosítsák.
A hitelmechanizmus ezen forrásokat, valamint a tagállamoktól és más országoktól önkéntes hozzájárulásként vagy egyéb módon kapott összegeket pénzügyi támogatás formájában folyósítja Ukrajnának. Célja, hogy segítse az országot a kölcsönök visszafizetésében – írták.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották.
A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik. Ezek a rendkívüli bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani – tájékoztattak. Az Európai Parlament várhatóan október második felében tervezett plenáris ülésén fogadja el a rendeletet.
Az uniós tanács az európai parlamenti elfogadást követően írásbeli eljárás útján kívánja jóváhagyni a szöveget azzal a céllal, hogy az MFA-hitel 2024-ben elérhetővé váljon, 2025-ös folyósítással, és legfeljebb 45 év alatt kerüljön visszafizetésre. A rendelet végleges elfogadása utáni kihirdetését követő napon lép hatályba.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Franciaországnak „vasárnap előtt” meglehet az új kormánya – jelentette be Michel Barnier miniszterelnök csütörtök este, miután bemutatta Emmanuel Macron államfőnek a 38 kormánytag nevét tartalmazó listát.
A köztársasági elnök által szeptember 5-én kormányfőnek kinevezett jobboldali volt európai biztos csütörtök este ötven percet tárgyalt az Elysée-palotában Emmanuel Macronnal, és megtette javaslatát az új kormányra. „A miniszterelnök bemutatta kormányának felépítését és összetételét, amely tiszteletben tartja a (politikai) egyensúlyt.”
„A kormányt vasárnapig bemutatjuk, a szokásos etikai ellenőrzéseket követően” – tudatta közleményben a miniszterelnöki hivatal, „konstruktívnak” minősítve az elnökkel folytatott eszmecserét. A kormány tagjait az államfő nevezi ki a miniszterelnök javaslata alapján, s bár Emmanuel Macron előzetesen jelezte, hogy nem kíván beavatkozni a kormány összetételébe, már kedden és szerdán is egyeztett Michel Barnier-val. Csütörtök délután a miniszterelnök egyeztet a centrista és jobbközép politikai erőkkel is, amelyek várhatóan részt vesznek a leendő kormányában. Neveket azonban nem árult el.
A jobboldali Köztársaságiak (LR) nemzetgyűlési képviselőcsoportjának vezetője, Laurent Wauquiez elsőként jelentette be, hogy elutasította a pénzügyi tárcát. A párt szenátusi frakcióját vezető Bruno Retailleau, a párt és a volt kormánytöbbség forrásai szerint viszont a belügyminiszteri poszt várományosa. Az eddig az európai ügyekért felelős minisztert, az Emmanuel Macron pártjához tartozó Jean-Noël Barrot-t javasolja külügyminiszternek Michel Barnier, míg az eddigi védelmi miniszter, Sébastien Lecornu és Rachida Dati kulturális miniszter a helyén maradhat.
Michel Barnier elmondta, hogy egy 38 tagú kormányt képzel el, 16 miniszterrel, közülük heten az elnöki párt, az Együtt a Köztársaságért tagjai, hárman jobboldaliak (Köztársaságiak), ketten centristák (MoDem), hárman pedig jobbközép pártokhoz (Horizons, UDI, DVD) tartoznak, egy személy pedig független baloldali képviselő – jelentette be Gabriel Attal előző miniszterelnök, aki az új nemzetgyűlésben az elnöki párt frakcióját vezeti.
Az új kormányfő több ismert baloldali politikusnak is felajánlott miniszteri tisztséget, de valamennyien elutasították a felkérést.
Michel Barnier csütörtökön tisztázta azokat a kérdéseket is, amelyek feszültséget okoztak partnereivel. A kormányfő a források szerint kijelentette, hogy nem fogja emelni a középosztályt érintő adókat. Ez az adózással kapcsolatos kötelezettségvállalás „létfontosságú számunkra” – mondta Gabriel Attal. Az elnöki tábor képviselői azzal fenyegetőztek, hogy nem vesznek részt egy adóemelést tervező kormányban. A hivatala által kiadott sajtóközlemény szerint Michel Barnier kijelentette, hogy „javítani kívánja a franciák életszínvonalát és a közszolgáltatások, különösen az iskolák és az egészségügy működését, garantálni a biztonságot, ellenőrizni a bevándorlást és előmozdítani az integrációt”. Emellett „ösztönözni kívánja a vállalkozásokat és a mezőgazdasági termelőket, és növelni akarja Franciaország gazdasági vonzerejét, valamint kézben tartani az államháztartást és csökkenteni az ökológiai adósságot”.
Narendra Modi indiai miniszterelnök pénteki ukrajnai látogatásán négy területen is megállapodás született India és Ukrajna között – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
Ma négy dokumentumban állapodtunk meg Ukrajna és India között Narendra Modi miniszterelnök történelmi látogatása során. Ezek a megállapodások kiterjednek az orvosi területre, a mezőgazdasági együttműködésre, a humanitárius kapcsolatokra és a kultúrára is – jelentette Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke.
Zelenszkij hozzátette, hogy közös nyilatkozat is készült „az országaink közötti stratégiai partnerség kiépítéséről, a nemzeteink közötti kereskedelemről, valamint védelmi és műszaki együttműködésről”. „Mindezt meg kell erősíteni” – fogalmazott Ukrajna államfője.
Kizárt, hogy Oroszország tűzszünetet kössön Ukrajnával, csak olyan megállapodást fogad el Moszkva, ami visszafordíthatatlan és a konfliktus lezárásához vezet – idézi Vlagyimir Putyin orosz elnököt a TASzSz hírügynökség.
Putyin úgy látja: minden tűzszüneti megállapodást csak arra használna Ukrajna, hogy újrafegyverezze haderejét, mozgósítson és felkészüljön egy újabb támadásra, ezért nem fognak Kijevvel tűzszünetet kötni anélkül, hogy tartós békéről tárgyalnának.
Hozzátette: olyan megállapodásra van szükség, amely lezárja a konfliktust, visszavonhatatlan és Oroszország számára is elfogadható.
Arra is kitért: szerinte nincs ételme az ukrán törvényhozással tárgyalni, hiszen nem ők irányítják az országot, hanem „az ukrán elit,” akik szerinte illegálisan vannak hatalmon.
Putyin arról is beszélt, hogy felvették a kapcsolatot az Afganisztánt uraló tálibokkal, elsősorban a terrorizmus elleni harc érdekében. Emellett nekiállnak a kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták gyártásának is.
Az orosz elnök Kazahsztánban, Asztanában beszélt, a Sanghaji Együttműködés Rendszerének konferenciáján.
Norvégia, Svédország és Finnország katonai szállítmányozási folyosó közös kialakításáról döntött csütörtökön a norvégiai Bodö városban védelempolitikai kérdésekről tartott tanácskozáson.
A megbeszéléseken a norvég miniszterelnök, a svéd kormányfő és a finn elnök vett részt.
A tájékoztatás szerint a katonai szállítmányozási folyosó segítségével gyorsabban tudnának csapatokat mozgatni a norvég kikötőkből Svédországba, illetve Finnországba.
Az útvonal Észak-Norvégiából, Észak-Svédországon keresztül Finnország északi részére fog vezetni. „Most, hogy mindannyian a NATO tagjai vagyunk, teljesen más módon tudunk együttműködni, hogy kölcsönösen megvédhessük magunkat” – mondta Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök sajtótájékoztatóján.
Korábban a katonai személyzet és felszerelés szállítmányozásánál az észak-déli irányú tervezés játszott főszerepet. „Most többet fogunk nyugat-keleti irányba gondolkodni” – hangoztatta Store.
Svédország – Finnországgal együtt – 2022 májusában kérte felvételét a NATO-ba. Finnország tavaly áprilisban, Svédország pedig idén március 7-én csatlakozhatott az észak-atlanti szövetséghez.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Franciaország szerződést írt alá Örményországgal a Caesar tüzérségi berendezések megvásárlásáról.
Ezt Sébastien Lecornu, Franciaország fegyveres erőinek minisztere jelentette be az X (Twitter) közösségi oldalon – írja a Jevropejszka pravda.
Lecornu a hírt az örmény védelmi miniszterrel folytatott franciaországi találkozója után jelentette be.
A francia miniszter megjegyezte, hogy eredményes párbeszédet folytatott az örmény tisztviselővel. „A Caesar fegyverek vásárlásáról szóló szerződés aláírásával új csúcsot értünk el” – jegyezte meg.
Ukrajna és Franciaország megállapodást írt alá az AFD csoporthoz tartozó Francia Fejlesztési Ügynökség, a Gazdasági Együttműködést Elősegítő és Részvételi Társaság (PROPARCO), illetve az ukrajnai Expertise France szervezet létrehozásáról és működéséről. A hírt a Gazdasági Minisztérium közölte.
A megállapodást Ukrajna első miniszterelnök-helyettese,Julija Szviridenko gazdasági miniszter, valamint Stéphane Sejourne francia európai és külügyminiszter írta alá Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia elnök jelenlétében.
Szviridenko szerint a megállapodás aláírása megteremti az alapot az AFD Group ukrajnai francia képviseletének működéséhez, amely pénzügyi és technikai támogatást nyújthat majd az ukrán vállalkozásoknak. A csoport hagyományosan olyan területeken valósít meg projekteket, amelyek hozzájárulnak a stabilitáshoz és a fejlődéshez, a szegénység elleni küzdelemhez és az egyenlőséghez.
Ukrajna és Törökország együttműködésben állapodott meg a katonák rehabilitációja terén, számolt be a védelmi minisztérium sajtószolgálata. A tárca vezetőhelyettese megbeszélést folytatott Törökország nagykövetével, Mustafa Levent Bilgennel.
„Nagyon hálásak vagyunk a Török Köztársaság által Ukrajnának nyújtott segítségért. Ennek listája a rehabilitációs szektor együttműködésével bővült. A közelmúltban kísérleti projekt indult a katonai állomány rehabilitációjával kapcsolatban. Célja egy hatékony rehabilitációs tér kialakítása a polgári és katonai egészségügyi intézmények, a szociális szolgálatok és a helyi önkormányzati szervek közreműködésével. Szóval köszönöm a támogatást és az együttműködést” – mondta Kalmikova.
A kísérleti projekt többek között központok, olyan intézmények létrehozásával foglalkozik, amelyek vezető szerepet töltenek be a rehabilitáció területén.
