Kína szigorú figyelmeztetésként közös hadgyakorlatokat indított hadserege, haditengerészete, légiereje és rakétaereje részvételével Tajvan körül – közölte a kínai hadsereg kedden. Kína azután szánta el magát erre a lépésre, hogy napokkal korábban Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter „Kína agressziója” elleni fogadalmat tett első ázsiai látogatásán.
A gyakorlatok során Kína fegyveres erői több irányból megközelítik Tajvant, és a tengeri-légi harckészültséget, az átfogó fölényt, a tengeri és szárazföldi célpontok elleni támadást, valamint kulcsfontosságú területek és tengeri útvonalak blokádját gyakorolják és tesztelik a kínai csapatok közös műveleti képességeit – közölte a Népi Felszabadítási Hadsereg Keleti Színházparancsnoksága a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában, amelyet a CNN idézett.
Ez egy szigorú figyelmeztetés és erőteljes elrettentés a Tajvan függetlenségét támogató szeparatista erőkkel szemben. Ez egy legitim és szükséges akció Kína szuverenitásának és nemzeti egységének védelmében.
A mintegy 23 millió lakosú demokrácia, Tajvan számára a hadgyakorlat a legújabb emlékeztetője annak a fenyegetésnek, amely a kommunista párt által irányított óriás szomszédjától származik.
Joseph Wu, a tajvani nemzetbiztonsági tanács főtitkára elítélte a gyakorlatot, mivel azok „vakmerő és felelőtlen módon fenyegetik Tajvant”, valamint az indo-csendes-óceáni térség békéjét és stabilitását.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter múlt heti útján ígéretet tett, hogy erősíteni fogja az Egyesült Államok katonai szövetségét a Fülöp-szigetekkel, hogy „helyreállítsa az elrettentő erőt Kína agressziójával” szemben az indo-csendes-óceáni térségben, Japánt pedig nélkülözhetetlen partnernek nevezte a kommunista kínai katonai agresszió elrettentésében, beleértve a Tajvani-szorost érintő agressziót is.
A tajvani kormány belső elemzése Hegseth látogatását említette Kína legutóbbi hadgyakorlatának külső okaként.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
A kínai külügyminisztérium szóvivője március 24-én kijelentette, hogy a hírek, miszerint Kína részt venne békefenntartó erőkben Ukrajnában, hamisak – írja a Global Times.
„A Welt am Sonntag német lap tudósítása alapján, a hír, amely szerint a kínai külügyminisztérium Brüsszelben tárgyalta Kína esetleges csatlakozását az ukrán békefenntartó erőkhöz, és hogy Kína fontolgatja-e csapatok telepítését Ukrajnába egy ilyen misszió keretében teljesen valótlan”
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Kína nem telepít békefenntartókat Ukrajnába, minden ezzel kapcsolatos információ teljesen valótlan – közölte a távol-keleti ország külügyminisztériuma. A német sajtó néhány napja arról adott hírt, hogy a kínai diplomaták nem hivatalos megbeszéléseket folytattak Brüsszelben európai kollégáikkal az ukrajnai békefenntartó misszióról és az esetleg kínai csatlakozásról.
Az EU tisztviselői abban reménykednek, hogy Peking bevonása esetén Oroszország beleegyezik a külföldi erők ukrajnai jelenlétébe. A világ második legnépesebb országa azonban leszögezte: továbbra is együttműködik a nemzetközi közösséggel a béketárgyalások előmozdítása, valamint a tűzszünet és a konfliktus befejezésének feltételeinek megteremtése érdekében, de nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába.
A TASZSZ emlékeztet: Keir Starmer brit miniszterelnök már többször kijelentette, hogy kész katonákat és légierőt küldeni Ukrajnába a harcok lezárulta után. Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter szintén arról beszélt: nem zárja ki, hogy Stockholm békefenntartókat telepítsen Ukrajnába a háború befejezését követően.
Tegnap pedig Petr Pavel cseh elnök jelentette ki: Csehország hajlandó csapatokat küldeni az esetleges békefenntartó misszióhoz. Más országok kevésbé lelkesek: Norvégia kormányfője, Jonas Gahr Störe szerint nem most van itt az ideje annak, hogy norvég katonák Ukrajnába küldéséről beszéljenek. Hasonlóan nyilatkozott az olasz miniszterelnök is.
Jelenleg több ország tárgyal a kérdésről, sajtóhírek szerint az Egyesült Királyság, Franciaország, Törökország, Kanada és Ausztrália akár 30 ezer katonát telepíthet keleti szomszédunkba a békeszerződés megkötése után.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Kína részt vehet az ukrajnai békefenntartó missziókban. A kínai képviselők nem hivatalos megbeszéléseket folytattak Brüsszelben, hogy megvizsgálják, hogyan reagálnának az európai országok az ötletre – írja a Welt am Sonntag.
Brüsszeli diplomaták szerint Kína bevonása növelheti annak esélyét, hogy Oroszország beleegyezik a békefenntartó erők ukrajnai telepítésébe. Ha mindez igaz, ami kétséges, úgy kirobbanó támogatást kaphat az elmúlt hetekben tárgyalt európai csapatok bevetése az esetleges ukrajnai tűzszünet biztosítására.
Amint arról a WELT am SONNTAG az ügyet ismerő brüsszeli EU-diplomáciai körökre hivatkozva beszámol, Peking láthatóan fontolóra veszi az úgynevezett „készségesek koalíciójának” részvételét.
Brüsszeli diplomáciai körök azt mondták: Kína bevonása a „készségesek koalíciójába” potenciálisan növelheti Oroszország elfogadását az ukrajnai békefenntartó csapatok iránt. Mindenesetre „kényes” a dolog – Kína ugyanis Oroszország szoros szövetségese.
Emmanuel Macron francia elnök korábban újabb ukrán támogatói csúcstalálkozót jelentett be jövő csütörtökre. „Számomra a cél csütörtökön mindenekelőtt az, hogy ismételten és határozottan, és talán kissé körülhatároltabb elkötelezettségem legyen Ukrajna rövid távú támogatására.”
A párizsi csúcstalálkozón részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is – tette hozzá Macron. A francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök is megállapodott abban, hogy békefenntartókat állomásoztatnak Ukrajnában Moszkva és Kijev közötti tűzszünet esetén.
Ezt az elképzelést Oroszország mindeddig hevesen elutasította.
A brit kormány kijelentette, hogy több mint 30 ország részvételét várja ilyen vagy olyan formában az úgynevezett „a hajlandók koalíciójában”.
[type] => post
[excerpt] => Kína részt vehet az ukrajnai békefenntartó missziókban. A kínai képviselők nem hivatalos megbeszéléseket folytattak Brüsszelben, hogy megvizsgálják, hogyan reagálnának az európai országok az ötletre – írja a Welt am Sonntag.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1742722200
[modified] => 1742701984
)
[title] => Kína is részt vehet az ukrajnai békefenntartó misszióban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145505&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145505
[uk] => 145495
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 145506
[image] => Array
(
[id] => 145506
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/kina.jpg
[original_lng] => 158324
[original_w] => 1024
[original_h] => 674
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/kina-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/kina-300x197.jpg
[width] => 300
[height] => 197
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/kina-768x506.jpg
[width] => 768
[height] => 506
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/kina.jpg
[width] => 1024
[height] => 674
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/kina.jpg
[width] => 1024
[height] => 674
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/kina.jpg
[width] => 1024
[height] => 674
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/kina.jpg
[width] => 1024
[height] => 674
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1742694785:12
[_thumbnail_id] => 145506
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 752
[translation_required_done] => 1
[_oembed_fd4a031f3ff980c847d02062c2e6a4df] =>
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Kína támogatja a harci cselekmények leállítását célzó kezdeményezéseket, mivel ez lehetővé teszi a tárgyalási folyamat elindítását.
Kína fontosnak tart minden, a tűzszünet felé tett lépést, hiszen ez a béketárgyalások megkezdésének előfeltétele, közölte Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetését kommentálva – írta az Ukrinform.
„A kínai fél kezdettől fogva szorgalmazta az „ukrán válság” (Peking így nevezi Oroszország teljes körű Ukrajna elleni háborúját) párbeszéd és tárgyalások útján” – mondta Mao.
A külügyminisztérium szóvivője hozzátette: Kína támogatja a harci cselekmények leállítását célzó kezdeményezéseket, mivel ez lehetővé teszi a tárgyalási folyamat elindítását.
„Kína minden, a tűzszünetre irányuló erőfeszítést szükséges és fontos lépésnek tart a béke felé” – szögezte le Mao.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Kína kijelentette, készen áll arra, hogy részt vegyen Ukrajna újjáépítésében a háború befejezése után, számolt be a China Daily.
„Készek állunk arra, hogy lehetőségeinken belül továbbra is segítséget nyújtsunk az érdekelt felek kívánsága szerint, ami természetesen magában foglalja a háború utáni újjáépítést is” – mondta Li Ming, a Kínai Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Ügynökség szóvivője.
Li Ming emlékeztetett arra, hogy Kína már négy tétel humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának az ukrajnai háború kezdete óta. Elmondása szerint „Kína továbbra is a béke és a stabilitás pozitív ereje lesz világszerte, valamint a globális méltányosság és igazságszolgáltatás progresszív ereje”.
Emlékeztetőül, Ukrajna újjáépítésének teljes költsége a következő évtizedben eléri majd az 524 milliárd dollárt. Az állam már meghatározta az újjáépítés főbb elveit: a korábbinál jobban újjáépíteni a biztonság, az energiahatékonyság, az akadálymentesítés, a befogadás elvét.
2025-ben az adományozók támogatásával az ukrán kormány 7,37 milliárd dollárt különített el olyan kiemelt kérdések kezelésére, mint a lakhatás, oktatás, egészségügy, szociális védelem, energetika stb. Ugyanakkor a helyreállítási és újjáépítési szükségletek teljes hiánya 2025-ben 9,96 milliárd dollár.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Orosz, iráni és kínai hadihajók tüzérségi gyakorlatot hajtottak végre, valamint pilóta nélküli eszközök elleni védekezést is teszteltek az Ománi-öbölben. Az együttműködés a három ország közös haditengerészeti gyakorlata keretében zajlott – közölték szerdán orosz hírszolgálatok az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása alapján, melyről az Origo számolt be.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
A minisztérium közleménye szerint: „Az elmúlt két napban a hajók legénységei nappali és éjszakai éleslövészetet tartottak nagy kaliberű gépágyúkkal és kézifegyverekkel egy feltételezett ellenség pilóta nélküli légi és vízi járműveit szimuláló célpontok leküzdésére” – idézte az Interfax hírügynökség a minisztérium közleményét.
A résztvevők gyakorolták egy terrorista csoportok által elfoglalt hajó közös felkutatását és különleges egységekkel való visszafoglalását, kiszabadítását is – írja a Reuters. A feladatok elvégzése után a hajók visszatértek az iráni Csabáhar kikötőbe a gyakorlat záróünnepségére – jelentette a TASZSZ.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Ha minden ország csak önmagát helyezné előtérbe, akkor a „dzsungel törvénye” térne vissza a világrendbe – jelentette ki Wang Yi kínai külügyminiszter a CNN tudósítójának Donald Trump amerikai elnök „Amerika mindenekfelett” politikájával kapcsolatos kérdésére válaszolva.
„Több mint 190 ország van a világon”, mondta a kínai diplomata pekingi sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy ha minden állam csak az erőre és az önzésre hagyatkozik, akkor elsőként a gyengébb országok fognak szenvedni. Ez véleménye szerint veszélyezteti a nemzetközi rendet.
„Ha mindenki azt hangsúlyozná, hogy „az én hazám mindenekfelett”, és megszállottja lenne az erő pozíciójának, akkor a világban ismét a dzsungel törvénye uralkodna, a kisebb és gyengébb országok buknának el először, és a nemzetközi normákat és rendet jelentős csapást érné”, tette hozzá.
A nyilatkozat egy olyan politikai helyzet hátterében született, amikor az Egyesült Államok Trump vezetésével aktívan változtatja külpolitikáját. Peking éppen ellenkezőleg, stabil partnerként és a nemzetközi normák védelmezőjeként igyekszik bemutatni magát.
„Egy nagy országnak be kell tartania a nemzetközi kötelezettségeit, és nem helyezheti önző érdekeit az elvek fölé”, mondta Wang Yi, hozzátéve, hogy Kína határozottan ellenzi a hatalmi politikát és a hegemóniát.
Wang Yi is élesen kommentálta Trump intézkedéseit a kínai importra kivetett vámok megduplázását illetően a múlt hét elején, hangsúlyozva, hogy egyetlen ország sem tudja egyidőben elnyomni és jó kapcsolatokat fenntartani Kínával. Elmondása szerint az ilyen megközelítés nem járul hozzá az országok közötti bizalom erősítéséhez, és csak rontja a kétoldalú kapcsolatokat.
„Egy országnak sem szabad arról fantáziálnia, hogy egyrészt elnyomhatja Kínát, másrészt fejleszti a jó kapcsolatokat Kínával.”
A kínai, az iráni és az orosz haditengerészet közös hadgyakorlatot tart márciusban – jelentette be vasárnap a kínai nemzetvédelmi minisztérium.
A Security Belt-2025 kódnevű gyakorlat az iráni Chabahar kikötő közelében lévő területeken lesz – közölte a minisztérium.
A gyakorlatban részt vevő kínai flotta egy rombolót és egy ellátóhajót is magában foglal. A hadgyakorlaton a tervek szerint tengeri célpontok megsemmisítését, kárelhárítást, valamint kutatási és mentési akciók közös végrehajtását gyakorolják majd.
A közös gyakorlat célja a kölcsönös bizalom erősítése és a pragmatikus együttműködés elősegítése a részt vevő országok haditengerészeti erői között – tette hozzá a pekingi minisztérium közleménye.
Lu Sa-je, Kína európai ügyekért felelős különmegbízottja megdöbbentőnek nevezte, ahogyan Donald Trump elnök az amerikai szövetségesekkel bánik Európában, és szerinte az Ukrajnára vonatkozó békemegállapodást nem csak az Egyesült Államok és Oroszország között kellene meghatározni.
„Ha megnézzük, hogy a Trump-kormányzat hogyan folytat szemtelen és elnyomó politikát Európával szemben, és hogyan bánik így a szövetségeseivel, őszintén szólva, európai szemszögből nézve ez eléggé megdöbbentő” – jelentette ki Lu a 14. Kínai Országos Népi Gyűlés legfelsőbb tanácsadó testületének ülésszakán.
„Úgy vélem, az európai barátoknak el kellene gondolkodniuk ezen, és össze kellene hasonlítaniuk a Trump-kormányzat politikáját a kínai kormányéval. Ennek során látni fogják, hogy a Kína diplomáciai megközelítése a békére, a barátságra, a jóakaratra és a mindenki számára előnyös együttműködésre helyezi a hangsúlyt” – hangsúlyozta.
A magas rangú diplomatákkal folytatott panelbeszélgetésen Lu elismerte az Egyesült Államok és Oroszország közötti, a válság megoldását célzó megbeszélések fontosságát, de hangsúlyozta, hogy minden békefolyamathoz az összes érintett fél, köztük az európai nemzetek elismerésére és részvételére van szükség. „A különböző megoldási javaslatokat egyenlő vitáknak kell alávetni, ahelyett, hogy néhány kiválasztott fél diktálná őket. Nem szabadna, hogy csak az USA és Oroszország döntsön egyedül, különösen mivel Európa jelentős aggodalmaknak adott hangot, mert úgy érzi, hogy az ilyen diplomáciai manőverek háttérbe szorítják az ő álláspontjukat” – közölte a politikus.
„Az emberek még mindig azt kérdezik, hogy Kína Oroszország felé hajlik-e? Ha igen, akkor az Egyesült Államokat is hibáztatniuk kellene: Washington nemcsak hajlik Oroszország felé, hanem támogatja is azt” – jegyezte meg. A különmegbízott elutasította azt a felvetést is, hogy a jelenlegi transzatlanti kapcsolatok lehetőséget biztosítanak Kínának arra, hogy erősítse kapcsolatait Európával. Elmondása szerint „Kína nem törekszik arra, hogy kihasználja a helyzetet vagy viszályt keltsen más országok között” – fogalmazott.
Hozzátette: Kína kapcsolatai nem arra épülnek, hogy Washington szövetségeseit elvonja az Egyesült Államoktól, hanem arra, hogy valódi, közös érdekeken alapuló partnerségeket ápoljon.
„Függetlenül az Egyesült Államok Európával kapcsolatos politikájától, Kína továbbra is a béke, a barátság és a mindenki számára előnyös együttműködés álláspontját fogja követni az európai nemzetekkel, és szilárdan kitart a megközelítés mellett” – hangsúlyozta.
Lu szerint a Trump-kormányzat által alkalmazott jelenlegi taktikának azonban némi önvizsgálatot kellene kiváltania Washington európai szövetségeseinek körében a saját, Kínával kapcsolatos politikájukkal kapcsolatban – javasolta a beszélgetés során. „Remélem, európai barátaink megragadják az alkalmat, hogy elgondolkodjanak néhány, Kínával kapcsolatos múltbéli politikájukon, és legalább pozitívabb álláspontot képviseljenek a Kínával szembeni megközelítésükben” – tette hozzá.
Lu felszólalásában kitért az ukrajnai válságra is, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta Kína régóta fennálló álláspontját, miszerint a háborút tárgyalásokkal kell elrendezni, de elmondása szerint túl korai lenne még úgynevezett békefenntartó műveletekről beszélni. „Az ilyen műveleteket, amennyiben lesznek, nem az egyes országoknak, hanem az ENSZ-nek kell meghatároznia. Tiszteletben kell tartanunk az ENSZ szerepét. Kína kiáll a szervezet köré épülő nemzetközi rendszer szilárd fenntartása mellett, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy háttérbe szorítsuk” – szögezte le.
[type] => post
[excerpt] => Lu Sa-je, Kína európai ügyekért felelős különmegbízottja megdöbbentőnek nevezte, ahogyan Donald Trump elnök az amerikai szövetségesekkel bánik Európában, és szerinte az Ukrajnára vonatkozó békemegállapodást nem csak az Egyesült Államok és Oroszors...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741469040
[modified] => 1741390166
)
[title] => Kínai különmegbízott: megdöbbentő, ahogyan az amerikai elnök bánik az európai szövetségeseivel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143933&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143933
[uk] => 144027
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 143934
[image] => Array
(
[id] => 143934
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ping-1.png
[original_lng] => 684430
[original_w] => 969
[original_h] => 485
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ping-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ping-1-300x150.png
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ping-1-768x384.png
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ping-1.png
[width] => 969
[height] => 485
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ping-1.png
[width] => 969
[height] => 485
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ping-1.png
[width] => 969
[height] => 485
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/ping-1.png
[width] => 969
[height] => 485
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741519162:2
[_thumbnail_id] => 143934
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 863
[translation_required_done] => 1
[_oembed_fd4a031f3ff980c847d02062c2e6a4df] =>
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
