Venezuela partjainál hét amerikai hadihajó és egy nukleáris tengeralattjáró jelent meg, hivatalosan a kábítószer-ellenes műveletek részeként. Caracas azonban úgy véli, a lépés már a megszállás határát súrolja – írja az Index.
Szokatlanul nagy amerikai hadiflotta gyűlik össze a Dél-Karib térségben: hét hadihajó és egy atom-tengeralattjáró, fedélzetén több mint 4500 katonával. A kérdés csak az, hogy Donald Trump valóban a drogkartellek ellen vonul fel, vagy Venezuela a valódi célpont?
A Reuters szerint a Trump-kormányzat hivatalosan a drogkereskedelem elleni harcot jelöli meg célként. Stephen Miller, a Fehér Ház helyettes vezérkari főnöke szerint a flotta „a drogkereskedő szervezetek és bűnözői kartellek felszámolása” érdekében települt a térségbe.
Valami sántít?
A magyarázat azonban a lap szerint több ponton is sántít. A drogok túlnyomó része ugyanis a Csendes-óceánon keresztül érkezik Amerikába, nem az Atlantin. A Venezuela környéki szállítmányok pedig főként repülőgéppel jutnak el az Egyesült Államokba. Mit keres akkor egy ekkora flotta pont itt?
Caracas egyértelmű választ ad erre: ők a célpont.
Amerika már 50 millió dolláros vérdíjat tűzött ki Nicolás Maduro venezuelai elnök fejére, akit állítólag drogkereskedelemmel vádol. „A venezuelaiak tudják, ki fenyegeti katonailag az országunkat” – jelentette ki Vladimir Padrino védelmi miniszter. „Mi nem drogkereskedők vagyunk.”
Maximális nyomás
A szakértők véleménye megoszlik. David Smilde Venezuela-szakértő szerint egyszerű „ágyúnaszád-diplomáciáról” van szó – a Trump-kormányzat maximális nyomást akar gyakorolni Maduróra.
Mások szerint azonban túl nagy ez az erő a puszta demonstrációhoz, de túl kicsi egy igazi invázióhoz. Christopher Hernandez-Roy elemző megfogalmazásában:
Túl nagy ahhoz, hogy csak a drogokról szóljon, túl kicsi egy megszálláshoz. De elég jelentős ahhoz, hogy valami mást is jelentsen.
A Fehér Ház egyelőre tagadja a rezsimváltási terveket, de egyúttal azt is hangsúlyozza: Maduro „nem legitim elnök, hanem egy drogkartell szökött vezetője”. Ami nem feltétlenül békés szándékokra utal.
A Panama-csatorna körüli feszültségek, miután Panama elutasította egy kulcsfontosságú infrastrukturális megállapodás megújítását Pekinggel. Az amerikai nyomásgyakorlás és a kínai tiltakozás újabb fejezetét nyitotta meg a két nagyhatalom közötti geopolitikai versengésnek ‒ tudósított az AP News.
Kína pénteken élesen bírálta az Egyesült Államokat, amiért nyomást gyakorolt Panamára egy fontos megállapodás felmondása érdekében. Lin Jian kínai külügyminisztériumi szóvivő egy sajtótájékoztatón kijelentette:
Kína határozottan ellenzi, hogy az Egyesült Államok nyomásgyakorlással és kényszerítéssel befeketítse és aláássa az Övezet és Út együttműködést.
Az ügy diplomáciai szintre emelkedését jelzi, hogy Zsao Zsijuan kínai külügyminiszter-helyettes pénteken találkozott Panama kínai nagykövetével. A megbeszélés részleteiről a kínai külügyminisztérium nem közölt információkat.
Az Övezet és Út kezdeményezés, amely Hszi Csin-ping kínai elnök külpolitikájának zászlóshajója, infrastrukturális beruházásokkal igyekszik szorosabbra fűzni Kína kapcsolatait más országokkal. A program azonban aggodalmat keltett egyes országokban az adósságcsapda és a környezeti hatások miatt.
Panama döntése, hogy eláll a megállapodástól, az Egyesült Államoknak tett engedménynek tűnik. Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég figyelmeztette José Raúl Mulino panamai vezetőt, hogy csökkentenie kell a kínai befolyást a csatorna területén, különben amerikai megtorlásra számíthat.
Bár Mulino korábban egyértelműen ellenezte, hogy Washington beleszóljon a csatorna üzemeltetésébe, most nagyon úgy tűnik, hogy Panama végül beadta a derekát. Ennek jele az, hogy a csatorna üzemeltetését elveszik a hongkongi székhelyű Hutchison Ports vállalattól, amely nemrég 25 évre kapta meg a működtetés jogát.
Újabb fejezethez érkezett a szerb-koszovói feszültség. A Koszovó északi részén élő szerb kisebbség tagjai úgy döntöttek, hogy kivonulnak a koszovói állam intézményeiből, tiltakozásul amiatt, hogy a pristinai hatóságok elrendelték a Szerbia által kiadott rendszámtáblák koszovóira cserélését.
„Úgy döntöttünk, hogy kivonulunk a parlamentből, a kormányból és a négy északi város vezetésében betöltött tisztségünkből” – jelentette be szombaton Goran Rakic, a Koszovó északi részén élő szerbek legnagyobb pártjának, a Szerb Listának a vezetője, a pristinai kormány közigazgatási és helyi önkormányzati minisztere.
Az ötvenezres lélekszámú észak-koszovói szerb kisebbség képviselői minden intézményből kivonulnak, így a rendőrségből és a bíróságokból is – hangsúlyozta Rakic.
Az észak-koszovói szerbek képviselőinek Zvecanban tartott tanácskozása után Goran Rakic közölte, hogy valamennyi köszszolgálati tisztséget betöltő észak-koszovói szerb le fog mondani, és ő is távozik a miniszteri tisztségből. Goran Rakic szerint ez a döntés mindaddig életben marad, „amíg Pristina nem kezdi el tiszteletben tartani a nemzetközi jogot és a Brüsszelben megkötött megállapodásokat”.
A koszovói hatóságoknak vissza kell vonniuk a rendszámtáblákra vonatkozó döntést, és lehetővé kell tennie a Szerb Önkormányzatok Szövetségének létrehozását – tette hozzá a koszovói szerb vezető.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök felszólította a szerbeket, hogy ne bojkottálják a koszovói intézményeket és ne vonuljanak ki belőlük.
„Ezek mindnyájunkat szolgálnak, önök közül mindenkit. Ne legyenek politikai manipulációk vagy geopolitikai játékok áldozatai” – írta Facebook-oldalán a kormányfő.
Blerim Vela, Vjosa Osmani koszovói elnök kabinetfőnöke Twitter-üzenetében Belgrádot vádolta meg azzal, hogy „arra kényszeríti és serkenti a koszovói szerbeket, hogy hagyjanak fel a koszovói intézményekben végzett munkájukkal”.
Ana Brnabic szerb miniszterelnök közölte: „kormánya a bátor és büszke koszovói embereink mellett áll”.
Mintegy tízezer koszovói szerbnek kell kicserélnie a Szerbia által az 1990-es években kiadott rendszámtábláját a Koszovói Köztársaságban kiadottra egy november 1-én életbe lépett pristinai rendelet szerint, amely előírja a járművek elkobzását is, amennyiben a csere 2023. április 21-ig nem történik meg.
Júliusban már megpróbálták érvényesíteni a rendszámtábla-cserére vonatkozó rendeletet. A döntés ellen naponta tüntettek, a tüntetők megakadályozták a gépkocsiforgalmat a két északi határátkelőn. A feszültség miatt november elsején készültségbe helyezték a szerb hadsereget.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió sürgette Kurtit, hogy további tíz hónappal halassza el a rendelet életbe lépését, de a miniszterelnök ezt elutasította.
Koszovó 2008-ban kikiáltotta a függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet
Belgrád és Pristina 2011-ben kezdett párbeszédet a kapcsolatok rendezéséről az Európai Unió közvetítésével, több mint egy évtizeddel a tizenháromezer emberéletet követelő háború után. 2013-megszületett a brüsszeli megállapodás, amely előirányozta a Szerb Önkormányzatok Szövetségének létrehozását is.
[type] => post
[excerpt] => Újabb fejezethez érkezett a szerb-koszovói feszültség. A Koszovó északi részén élő szerb kisebbség tagjai úgy döntöttek, hogy kivonulnak a koszovói állam intézményeiből, tiltakozásul amiatt, hogy a pristinai hatóságok elrendelték a Szerbia által k...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1667765340
[modified] => 1667751520
)
[title] => A koszovói szerbek kivonulnak a koszovói intézményekből
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=61976&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 61976
[uk] => 61996
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 61979
[image] => Array
(
[id] => 61979
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/ef728ff5e2.jpg
[original_lng] => 84312
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/ef728ff5e2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/ef728ff5e2-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/ef728ff5e2-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/ef728ff5e2-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/ef728ff5e2.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/ef728ff5e2.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/ef728ff5e2.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1667748344:2
[_thumbnail_id] => 61979
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3348
[_oembed_a5700cd4ac9e19ee05bfa6de0908103a] =>
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tajvani látogatása súlyosan fenyegeti a békét és a stabilitást a Tajvani-szorosban, valamint árt a kínai-amerikai kapcsolatoknak – írta keddi közleményében a pekingi külügyminisztérium.
A tárca Pelosi gépének tajpeji leszállásához időzítette a közlemény kiadását. A kínai védelmi minisztérium tudatta, hogy a hadsereget a legmagasabb készültségi szintre helyezték, illetve azzal fenyegetett, hogy célzott hadműveleteket hajt végre Tajvan ellen az amerikai politikus látogatása miatt.
A kínai védelmi minisztérium közölte, hogy a hadsereget a legmagasabb készültségi szintre helyezték, valamint azzal fenyegetett, hogy célzott hadműveleteket hajt végre Tajvan ellen az amerikai politikus látogatása miatt.
Ezzel párhuzamosan a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg keleti régióért felelős parancsnoksága közölte, hogy különböző haderőnemek részvételével indít hadgyakorlatot Tajvantól északra, délnyugatra és északkeletre helyi idő szerint kedden éjszaka.
A tájékoztatás szerint a légierő és a haditengerészet bevonásával zajló manőveren éles lövéseket fognak leadni a tajvani szorosban, és hagyományos rakétákkal tartanak tesztindításokat a Kína által saját területének vallott szigettől keletre.
Nancy Pelosi a leszállását követően kiadott nyilatkozatában leszögezte: az Egyesült Államok szolidaritása a demokratikus Tajvannal fontosabb, mint valaha. A Peking azonnali bírálatát kiváltó látogatással Pelosi 25 év óta az első amerikai házelnök, aki hivatalos látogatás keretében Tajvanra utazott.
„Az amerikai kongresszusi delegáció látogatása Tajvanon az Egyesült Államok rendíthetetlen elkötelezettségét mutatja a szigetország demokratikus működésének támogatása iránt” – áll az amerikai házelnök nyilatkozatában, amely röviddel leszállását követően jelent meg.
Hozzátette: a házelnöki kongresszusi delegáció látogatása, amelynek során egy éjszakát töltenek a szigetországban, tökéletesen megfelel az Egyesült Államok hagyományos Tajvan-politikájának.
„Amerika szolidaritása a 23 millió lakosú Tajvannal ma fontosabb, mint valaha, amikor a világ az autokrácia és a demokrácia közötti kényszerű választással néz szembe” – fogalmazott az amerikai képviselőház vezetője, miközben Peking azonnal elítélte látogatását, hangsúlyozva, hogy az komoly sérüléseket okoz a kínai-amerikai kétoldalú kapcsolatokban.
Nancy Pelosi szerint a tajvani vezetés tagjaival folytatandó szerdai megbeszélései az amerikai-tajvani közös érdekekre összpontosítanak, beleértve az ázsiai-csendes-óceáni térség szabad és nyitott működésének előmozdítását.
Az amerikai házelnök a The Washington Post című amerikai baloldali-liberális napilap online kiadásában megjelent, a látogatásához időzített véleménycikkében foglalta össze látogatásának legfontosabb indokait.
Ebben elismeréssel szólt Tajvan demokratikus kormányzás iránti elkötelezettségéről, valamint bírálta Kínát, amiért az elmúlt években drámaian növelte a feszültséget Peking és Tajvan között.
Pelosi az írásban rámutatott: a Kínai Népköztársaság az elmúlt években jelentősen megnövelte a bombázókkal, vadászgépekkel és felderítő repülőgépekkel Tajvan közelében és annak légterében végrehajtott berepülések számát, ami az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) értékelése szerint azt jelenti, hogy a kínai néphadsereg „valószínűleg olyan lehetőségre készül, hogy katonai erővel egyesítse Tajvant a Kínai Népköztársasággal”.
„A Kínai Kommunista Párt (KKP) egyre erősödő agresszióját látva az amerikai kongresszusi delegáció tajvani látogatását annak a félreérthetetlen nyilatkozatként kell értelmezni, hogy az Egyesült Államok kiáll Tajvan mellett” – fogalmazott cikkében Nancy Pelosi.
Az amerikai házelnök véleménycikkében megemlítette a Hongkonggal és Tibettel szembeni kínai politikai és kulturális elnyomó lépéseket, valamint népirtásnak nevezte Pekingnek a muszlim ujgurok és más kisebbségek ellen elkövetett megtorló akcióit.
Korábban beszámoltunk róla, hogy amint Nancy Pelosi amerikai házelnök gépe Tajvanban landolt Kínai vadászrepülők egyből átlépték a Tajvani határt.
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
It is with great satisfaction that I welcome the announcement by ?? @StateDept on the complete lifting of the U.S. arms embargo on Cyprus??. This is a landmark decision, reflecting the burgeoning strategic relationship between the two countries, including in the area of security.
?????We are strengthening the Lithuanian Armed Forces with HIMARS system! Lithuania signed a contract with the US to buy 8 launchers with different types of missiles. HIMARS is compatible with other @LTU_Army capabilities, making it easier to integrate it into our defence plans. pic.twitter.com/uowoDWm7eT
Had a phone call with @SecDef Lloyd J. Austin III Grateful for another package of security assistance, especially for the new capabilities to defend our skies from russia's brutal attacks. ?? PATRIOTic soldiers will master these systems quickly.They proved their skills many times pic.twitter.com/fB9zo32q3q
Had a phone call with the ?? President's National Security Advisor @JakeSullivan46.
Discussed further coordination in the matter of guaranteeing ??energy security. Thanked for supporting ?? in our struggle for independence, freedom, and democratic values. pic.twitter.com/xUyrImPzCj
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Today, Federal Chancellor Olaf Scholz is in Ukraine, marking the first bilateral visit by a German Chancellor in more than two years. We are deeply grateful to Germany for all the assistance it has provided. Germany stands as a European leader in supporting Ukraine, helping us… pic.twitter.com/NoTDQLqVuc
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 2, 2024
Washington aggódik Párizs katonai szerepvállalása miatt a Földközi-tengeren – jelentette ki Jonathan Hoffman, az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) szóvivője.
A Pentagon szerint aggasztó, hogy Franciaország a Földközi-tenger keleti térségében megerősítette katonai jelenlétét, arra hivatkozva, hogy támogatja Görögországot Törökországgal szemben, amely további gázkitermelést helyezett ott kilátásba. A sajtótájékoztatón a Pentagon szóvivője felhívta a figyelmet arra is, hogy „kicsi az együttműködés” Párizs és Ankara között.
„Franciaország és Törökország a NATO két rendkívül fontos tagja, és szeretnénk, hogy csökkenjen a feszültség közöttük” – fogalmazott Jonathan Hoffman.
Kiemelte, hogy Washington a további együttműködést szorgalmazza Párizs és Ankara között, s olyan megoldást tart kívánatosnak a vitájukra, amely „nem teszi szükségessé hadihajók és repülőgépek telepítését a Földközi-tengeren”.
Franciaország szerdán jelentette be, hogy két Rafale vadászbombázót és két Tonnerre helikopterhordozót küld a Földközi-tenger keleti térségébe „átmeneti időre”. A Párizs és Ankara közötti feszültség az elmúlt napokban éleződött ki, azt követően, hogy Athén megvádolta Ankarát: törvényellenes energetikai feltárásokat folytat görög felségvizeken. Az elmúlt években a Földközi-tenger keleti vidékein kiterjedt gázmezőket fedeztek fel.
Párizs korábban elítélte a török légitámadásokat Irak területén, Recep Tayyip Erdogan török államfő pedig „gyarmatosító törekvésekkel” vádolta meg Párizst libanoni szerepvállalása miatt.
Emmanuel Macron francia államfő arra hivatkozva jelentette be a vadászbombázók és a hadihajók telepítését, hogy így akarja „tiszteletben tartatni a nemzetközi jogot”. A francia elnök egyúttal tárgyalást szorgalmazott Athén és Ankara között, s Berlint is sürgette a közvetítésre. Csütörtökön Recep Tayyip Erdogan államfő be is jelentette, hogy telefonon egyeztetett Angela Merkel német kancellárral.
Az ENSZ-nek fel kell lépnie a közel-keleti feszültség csillapítása érdekében, hozzá kell járulnia az iráni–amerikai konfliktus mielőbbi megnyugtató rendezéséhez – jelentette ki Szijjártó Péter Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztere csütörtökön New Yorkban, a világszervezet fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendezett nyílt vitán.
Felszólalásában a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy Magyarországot egyértelműen aggodalommal töltik el a térségbeli fejlemények, az ország abban érdekelt, hogy ne eszkalálódjon a régiót terhelő konfliktus.
Leszögezte: a magyar kormány azt várja el az ENSZ-től, mint a béke és a biztonság globális garantálásért felelős legnagyobb nemzetközi szervezettől, hogy „végre ne a migráció fogadatlan prókátoraként lépjen fel, hanem azzal foglalkozzon, ami valóban a dolga, és az alapokmányban rögzített elveknek megfelelően nyújtson segítséget abban, hogy a feszültség ne váljon súlyosabbá”.
A tárcavezető szerint három fő szempontot kell figyelembe venni. Először is azt, hogy a Közel-Kelet és Európa biztonsága szorosan összefügg egymással, bizonyos kedvezőtlen fejlemények a migrációs nyomás erősödését eredményezhetik, márpedig ezt el kellene kerülni. Emellett rendkívül fontos a terrorizmus elleni globális küzdelem folytatása, illetve a nukleáris fegyverek terjedésének megelőzése is.
Szijjártó Péter később Pham Binh Minh vietnami és Urmas Reinsalu észt külügyminiszterrel, illetve Vlagyimir Voronkov főtitkár-helyettessel is kétoldalú megbeszélést fog folytatni. Jelenleg Vietnam adja az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökségét, Észtország pedig a jövő év közepéig tagja a testületnek.
HERE’S WHY THIS MATTERS: This is a global rebuke of historic proportions. Look not just at the YES vote total, condemning Russia, but at *which* countries voted in favor. Putin is isolated to an unprecedented degree. Even his longstanding partners are condemning this invasion. pic.twitter.com/DZc1XvRBVH
Discussed strengthening defense capacity and further comprehensive support of #Ukraine with ?? Chancellor @OlafScholz. Europe's energy security is on the agenda. Offered to send a special EU and UN mission to the ZNPP. Sure that ?? is a reliable and consistent partner of ??. 1/1 pic.twitter.com/HkGgSREUnc
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
