Az USA készen áll arra, hogy beavatkozzon az orosz-ukrán háború menetébe, amint valódi lehetőség nyílik a békemegállapodás megkötésére – jelentette ki csütörtökön Marco Rubio amerikai külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai diplomata közölte, hogy az Egyesült Államok továbbra is kész mindent megtenni egy Kijev és Moszkva közötti békemegállapodás aláírása érdekében. „Készek vagyunk minden lehetséges pozitív szerepet betölteni a háború befejezése érdekében. Ehhez olyan dologra lesz szükség, amiben mind Oroszország, mind Ukrajna meg tud egyezni” – hangsúlyozta.
Rubio ezt a kijelentést azután tette, hogy ma Manilában befejezte a tárgyalásait Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Az is elismerte nyilvánosan, hogy a Trump-csapat korábbi erőfeszítései ebben a kérdésben sikertelenek voltak. Washington azonban kész folytatni a munkát, ha jelentős változásokat észlel.
„Ha a körülmények és a feltételek úgy megváltoznak, hogy ez lehetővé válik, készen állunk a cselekvésre. Az elnök elkötelezett az ügy mellett, és minden nap, ha lehetőséget látunk a helyzet jobbá tételére, meg fogjuk tenni” – ígérte Marco Rubio, azt is megjegyezve, hogy Trump az orosz-ukrán háborút „ostobaságnak” és „értelmetlennek” tartja.
Az ukrajnai rendezés lehetőségéről is tárgyalt Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter Manilában – közölte csütörtökön az orosz külügyi tárca.
Az orosz fél által kiadott tájékoztatás értelmében a felek a kétoldalú és a nemzetközi kérdések széles köréről a legutóbbi legfelső szintű kapcsolatfelvétel folytatásaként folytattak részletes véleménycserét.
Az ukrajnai helyzet megvitatása során Lavrov tájékoztatta amerikai hivatali partnerét a harci érintkezési vonal mentén kialakult tényleges helyzetről.
Hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan a „kijevi rezsim” további fegyverzése, valamint az európai országok „általánosan destabilizáló politikája”, amely eddig is arra törekedett, hogy „stratégiai vereséget” mérjen Oroszországra.
Az orosz tárcavezető megerősítette az orosz fél készségét a konfliktus politikai-diplomáciai eszközökkel való rendezésére, valamint elkötelezettségét azon javaslatok iránt, amelyeket az amerikai fél terjesztett elő a Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök anchorage-i találkozóján, és amelyekkel az orosz vezető egyetértett.
Szóba kerültek más regionális és nemzetközi kérdések is, a többi között a Perzsa-öbölben kialakult helyzet is.
Lavrov és Rubio üdvözölte a Roszkoszmosz orosz állami vállalat és az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) közötti kapcsolatok teljes körű újrafelvételét, valamint síkra szállt a parlamentközi cserelátogatások és a kulturális kapcsolatok fejlesztése mellett.
A felek kitértek az orosz és az amerikai diplomáciai képviseletek működési feltételeinek normalizálására is.
A két miniszter megállapodott a tárcaközi kapcsolatok folytatásáról, egyebek között nemzetközi szervezetek keretében.
A találkozó, amelyet Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) manilai külügyminiszteri találkozója alkalmából, amerikai kezdeményezésre jött létre, 35 percig tartott.
Ukrajna az amerikai partnerekkel együtt elemezte, hogy az orosz területeken mért ukrán csapások milyen hatással vannak az orosz elit és társadalom hajlandóságára tárgyalásokat kezdeni a háború lezárására – számolt be az rbc.ua hírportál Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Budanov beszámolt róla, hogy Kijevben találkozott Matthew Whitakerrel, az Egyesült Államok NATO-nagykövetével, Curtis Buzzard altábornaggyal, a NATO ukrajnai különleges biztonsági segítségnyújtási és kiképzési missziójának parancsnokával, valamint Sandra Audkirkkel, az Egyesült Államok ukrajnai ügyvivőjével.
Az elnöki hivatalvezető szerint a felek megvitatták az ukrán–amerikai kapcsolatok további fejlesztését, valamint a Kijev és Washington között létrejött megállapodások végrehajtását. Elsősorban az ukrán–amerikai elnökök ankarai tárgyalásainak eredményeit vitatták meg. Az egyik kulcsfontosságú téma a Patriot légvédelmi rendszerekhez szükséges elfogó rakéták gyártásának engedélyezése volt.
„Külön vizsgáltuk és elemeztük a harctéren kialakult jelenlegi helyzetet, valamint a mélységi és közepes hatótávolságú csapások hatását mind a további harcok lefolyására, mind az orosz elit és az orosz társadalom felkészültségére tárgyalások folytatására és a háború befejezésére” – emlékeztetett Kirilo Budanov.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ukrajna az amerikai partnerekkel együtt elemezte, hogy az orosz területeken mért ukrán csapások milyen hatással vannak az orosz elit és társadalom hajlandóságára tárgyalásokat kezdeni a háború lezárására. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1784815920 [modified] => 1784814796 ) [title] => Budanov és az USA NATO-nagykövete az ukrán légicsapások orosz elitre és társadalomra gyakorolt hatásáról tárgyalt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=192949&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 192949 [uk] => 192960 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 192950 [image] => Array ( [id] => 192950 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/matthew-whitaker-budanov.jpg [original_lng] => 30319 [original_w] => 621 [original_h] => 428 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/matthew-whitaker-budanov-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/matthew-whitaker-budanov-300x207.jpg [width] => 300 [height] => 207 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/matthew-whitaker-budanov.jpg [width] => 621 [height] => 428 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/matthew-whitaker-budanov.jpg [width] => 621 [height] => 428 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/matthew-whitaker-budanov.jpg [width] => 621 [height] => 428 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/matthew-whitaker-budanov.jpg [width] => 621 [height] => 428 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/matthew-whitaker-budanov.jpg [width] => 621 [height] => 428 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1784807567:3 [_thumbnail_id] => 192950 [_edit_last] => 12 [views_count] => 169 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 210313873000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 17 [5] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Sürgős [5] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 92078 [1] => 1274969 [2] => 115 [3] => 2212715 [4] => 2212714 [5] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => Kirilo Budanov [1] => Matthew Whitaker [2] => NATO [3] => társadalmi hatás [4] => ukrán légicsapások [5] => USA ) ) [3] => Array ( [id] => 192908 [content] =>
Donald Trump amerikai elnök jóváhagyta a Szaúd-Arábiával kötött nukleáris energiamegállapodást, amely megnyithatja az utat az ország urándúsítása előtt, számolt be a Wall Street Journal.
A kiadvány információja szerint a megállapodás kulcsszerepet biztosítana az amerikai vállalatoknak Szaúd-Arábia nukleáris infrastruktúrájának fejlesztésében. Ugyanakkor a végrehajtása korlátozná a külföldi versenytársak részvételét a projektben.
Amint azt a The Wall Street Journal is megjegyezte, az urándúsítás lehetősége a megállapodás keretein belül a megállapodás egyik legérzékenyebb aspektusa, mivel az ilyen technológiák egyaránt használhatók atomerőművek üzemanyagának előállítására, illetve bizonyos feltételek mellett katonai célokra szolgáló anyagok előállítására is.
A megállapodások végrehajtása várhatóan megerősíti az amerikai cégek pozícióját a szaúdi polgári atomenergia-piacon, valamint megerősíti a stratégiai együttműködést Washington és Rijád között.
A Trump-kormány a jóváhagyását adta a Szaúd-Arábiával kötött nukleárisenergia-megállapodásra, amely Rijádnak lehetőséget ad az urándúsításra is, csak az a kérdés, milyen fokozatig megy ez el. Éppen ez borzolja a kedélyeket az atomfegyverkezéssel és hagyományos háborúkkal jelenleg is terhelt közel-keleti térségben. Izrael is aggódik.
Amerikai tisztviselők szerint a Trump-kormányzat úgy számol, hogy az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közötti atomegyezmény dollármilliárdos megrendeléseket jelenthet az amerikai nukleárisiparnak, elsősorban a Westinghouse vállalatnak. Bár a megállapodást valószínűleg sok republikánus politikus is támogatná, mindkét pártból vannak olyan törvényhozók, akik Izraellel együtt ellenzik a tervet, attól tartva: Szaúd-Arábia a civil felhasználású nukleáris programot később atomfegyverek kifejlesztésére használhatná, írta a The New York Times.
Erről a megállapodásról évek óta folytak már tárgyalások, emlékeztet a világsajtó. Joe Biden kormánya (2021–25) idején úgy tervezték, hogy egy szélesebb körű alku része lesz ez, amely magában foglalta volna a szaúdi-izraeli diplomáciai kapcsolatfelvételt is, de ezeket a reményeket a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. októberi, Izrael elleni támadása elsöpörte. Trump azonban elválasztotta az amerikai–szaúdi polgári nukleáris együttműködést Izrael elismerésétől. Az amerikai elnök Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg tavaly novemberi, a Fehér Házban tett látogatása során állapodott meg arról, hogy folytatják a két ország közötti polgári nukleáris együttműködést. A The New York Times értékelése szerint az egyezményről várhatóan heves vita bontakozik még ki.
Trumpnak állítólag olyan feltételekbe kellett beleegyeznie, amelyek korlátozhatják a nemzetközi ellenőrök hozzáférését bizonyos szaúdi létesítményekhez, valamint az amerikai elnök azt is elfogadta, hogy egy Szaúd-Arábiával közösen elvégzett, az atomüzemanyag-gyártás gazdaságosságát vizsgáló tanulmány után a szaúdiak engedélyt kaphatnak urándúsításra vagy plutónium újrafeldolgozására saját területükön.
Volodimir Zelenszkij elnök Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel folytatott megbeszélést az Oroszországgal folytatandó tárgyalások témájáról – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Barak Ravid, az Axios amerikai kiadvány tudósítója nyilatkozatára és Dmitro Litvin, az ukrán elnök tanácsadója kommentárjára hivatkozva.
A jelentés szerint a tudósító elmondta, hogy az ukrán államfő és Donald Trump amerikai elnök megbízottjai megvitatták az Oroszországgal folytatott tárgyalások újraindításának lehetőségeit az ukrajnai háború befejezésének felgyorsítása érdekében. Ravid megjegyezte, hogy a megbeszélés egyéb részletei jelenleg nem ismertek.
Az rbc.ua megkereste Litvint a megerősítés érdekében, aki kommentárjában megjegyezte, hogy Zelenszkij megbeszélése Witkoff-fal és Kushnerrel valóban megtörtént. „Most fejeződött be a megbeszélés” – mondta az elnöki tanácsadó.
A Fehér Házban az elnök az amerikai néphez intézett televíziós üzenetében megígérte, hogy nyilvánosságra hozza azokat a dokumentumokat, amelyek a rendszer kritikus sebezhetőségét tárják fel, amelyeket kihasználhatnak az USA ellenségei, köztük Oroszország is.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy a hírszerző szolgálatok széleskörű sebezhetőségeket fedtek fel az amerikai választási rendszerben a külső beavatkozással szemben. Ezt június 16-án, csütörtökön a nemzethez intézett televíziós üzenetében mondta, közölte a The Guardian.
A Fehér Ház vezetője megjegyezte, hogy adminisztrációja azonnal megkezdi a „szörnyű választási biztonsági helyzetre” utaló dokumentumok titkosításának feloldását.
Trump elmondása szerint ezek a sebezhetőségek lehetővé teszik Amerika ellenségeinek – köztük Kínának, Oroszországnak és Észak-Koreának –, hogy beavatkozzanak a választásokba.
Az amerikai elnök azzal vádolta a deep state államokat, amelyek között állítólag „nagyon jól ismert személyek” vannak, hogy megpróbálják eltussolni a Kína által kezdeményezett csalás mértékét. Trump elmondása szerint a 2020-as választásokon „a történelem legnagyobb választói adatkiszivárgása” történt.
Egyben követeli, hogy a Kongresszus fogadja el a „Mentsük meg Amerikát” törvényjavaslatát, amely sokkal nehezebbé tenné a választók számára a szavazást. Emellett gyakorlatilag betiltaná a postai úton beküldött szavazólapokat, amely népszerű szavazási mód azokban az államokban, amelyekben hagyományosan a demokrata pártot támogatják.
Trump korábban többször is azt állította, hogy a 2020-as választásokat „ellopták” tőle, amikor veszített Joe Bidennel szemben. Az Egyesült Államokban novemberben félidős választásokat tartanak, ahol a republikánusok azt kockáztatják, hogy elveszítik az irányítást a Szenátus és a Képviselőház felett.
Donald Trump amerikai elnök hivatalosan értesítette a Kongresszust egy új katonai művelet megkezdéséről Irán ellen. Ez a döntés lehetőséget ad az amerikai kormányzatnak arra, hogy további 60 napig katonai erőt alkalmazzon a törvényhozók külön jóváhagyása nélkül, számolt be a Politico.
A Politico által megszerzett, Trump a Kongresszusnak küldött, július 10-i levele szerint az új művelet július 7-én kezdődött el.
A dokumentumban az amerikai elnök megjegyezte, hogy a csapások „katonai akciók, amelyek összhangban vannak az amerikaiak és az Egyesült Államok érdekeinek védelmére irányuló kötelességemmel, mind belföldön, mind külföldön”. A közlemény a törvényhozóknak azután érkezett, hogy Trump bejelentette az Iránnal kötött két hónapos tűzszünet végét.
A Politico megjegyezte, májusban az elnök értesítette a Kongresszust, hogy a februárban kezdődött háború véget ért. Így a kormányzat gyakorlatilag felfüggesztette a háborús felhatalmazásról szóló törvényben meghatározott 60 napos időszak visszaszámlálását, amely után a Kongresszus jóváhagyása nélküli katonai műveleteket be kell fejezni.
Az április elején életbe lépett tűzszünetet később határozatlan időre meghosszabbították. A Fehér Ház azzal érvelt, hogy ez egyben felfüggesztette a törvényben meghatározott határidőig tartó visszaszámlálást is. Ugyanakkor a katonai kampány kongresszusi ellenzői nem értettek egyet ezzel az állásponttal. Hangsúlyozták, hogy a tűzszünet alatt is az amerikai haditengerészet folytatta Irán tengeri blokádját, és megpróbálta Teheránt engedményekre kényszeríteni.
A Politico véleménye szerint Trump új közleménye jelentősen megnehezítheti a Kongresszus azon erőfeszítéseit, hogy korlátozza a további katonai kampányokat Irán ellen. A múlt hónapban a Szenátus elfogadott egy határozatot, amelyben a harci cselekmények beszüntetését szorgalmazta. Bár a dokumentum nagyrészt szimbolikus volt, politikai jelzéssé vált az elnök politikájának hanyatlásáról a törvényhozók körében.
Egy, a Kongresszusnak küldött levelében Trump azt is kijelentette, hogy az amerikai hadsereg készen áll arra, hogy szükség esetén továbbra is erőt alkalmazzon.
„Az amerikai hadsereg továbbra is készen áll arra, hogy további lépéseket tegyen, ha szükséges és helyénvaló, az Egyesült Államok vagy szövetségesei és partnerei elleni további fenyegetések és támadások elhárítása érdekében” – áll a dokumentumban.
[type] => post [excerpt] => Donald Trump amerikai elnök hivatalosan értesítette a Kongresszust egy új katonai művelet megkezdéséről Irán ellen. Ez a döntés lehetőséget ad az amerikai kormányzatnak arra, hogy további 60 napig katonai erőt alkalmazzon a törvényhozók külön jóvá... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1784197800 [modified] => 1784192804 ) [title] => Trump új katonai műveletet jelent be Irán ellen [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=192240&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 192240 [uk] => 192116 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 192117 [image] => Array ( [id] => 192117 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp [original_lng] => 35124 [original_w] => 700 [original_h] => 467 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp [width] => 700 [height] => 467 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp [width] => 700 [height] => 467 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp [width] => 700 [height] => 467 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp [width] => 700 [height] => 467 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/30-main-v1784035182.webp [width] => 700 [height] => 467 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1784182005:12 [_thumbnail_id] => 192117 [_edit_last] => 12 [views_count] => 423 [_algolia_sync] => 196296395000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 783 [1] => 581 [2] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => Donald Trump [1] => Irán [2] => USA ) ) [8] => Array ( [id] => 192179 [content] =>
Donald Trump amerikai elnök rendeleteket írt alá két utahi nemzeti emlékmű, a Bears Ears és a Grand Staircase-Escalante méretének drasztikus csökkentéséről. Míg a Trump-adminisztráció az ásványi és energiaforrásokhoz való hozzáférésért küzd, a környezetvédők bírósági fellebbezéseket készítenek elő. Az új rendeletek hatalmas földterületeket nyitnak meg az olaj- és gázkitermelés, a bányászat és más gazdasági tevékenységek számára.
„Valami nagyon drámai és nagyon fontos dolgot teszünk Utah és országunk népe számára”, jelentette ki Trump a Fehér Házban, amikor aláírta a rendeleteket.
A határozatok Trump a védett területek csökkentésére irányuló politikájának folytatásai. 2017-ben, első ciklusa alatt már csökkentette ezeknek a nemzeti rezervátumoknak a méretét. Joe Biden azonban 2021-ben eltörölte a döntést.
A Bears Ears-t és a Grand Staircase-Escalante-t az Egyesült Államok 42. és 44. elnöke, Bill Clinton és Barack Obama hozta létre. A területek nemcsak természeti műemlékek, hanem fontos régészeti lelőhelyeik miatt is védett státuszt kaptak.
Az Earthjustice környezetvédelmi szervezet kijelentette, Trump intézkedései törvényellenesek lehetnek. A szervezet véleménye szerint az amerikai elnököknek jogukban áll új védett területeket létrehozni, de önállóan nem csökkenthetik vagy vonhatják vissza azok státuszát – ez a Kongresszus hatásköre. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma ugyanakkor más álláspontot képvisel, és úgy véli, hogy az elnök rendelkezik ilyen hatalommal. Az Earthjustice a jogi lépések lehetőségét fontolgatja.
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere egy nagyszabású kampány elindítását jelentette be, amelynek célja, hogy megakadályozza, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság üldözze az amerikaiakat – olvasható az amerikai külügyminisztérium közleményében, írta a Jevropejszka Pravda.
A külügyminisztérium megjegyezte, hogy ily módon a minisztérium „megszünteti azt a fenyegetést”, amelyet a Nemzetközi Büntetőbíróság „jelent az Egyesült Államokra”.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság elviselhetetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államok szuverenitására – jogot formál arra, hogy büntetőeljárás alá vonja, sőt bebörtönözze az amerikai katonai állományt és tisztviselőket, akik az Egyesült Államok nemzetbiztonságának érdekében cselekednek” – áll a közleményben.
Rubio kijelentette, hogy az amerikaiak soha nem egyeztek bele ebbe, és a Nemzetközi Büntetőbíróság ratifikálása óta minden amerikai elnök „ragaszkodott ahhoz, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs joghatósága az amerikai állampolgárok felett”.
Elmondása szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság most arra törekszik, hogy „globális döntőbíróvá váljon, aki senkinek sem tartozik elszámolással”.
Ezért Rubio megjegyezte, hogy a „Nemzetközi Büntetőbíróság által az amerikaiakra jelentett fenyegetés felszámolására” irányuló kampány nem fog tiltott diplomáciai intézkedéseket tartalmazni.
Rubio közölte, hogy a kampány számos intézkedést fog tartalmazni, többek között:
a felső vezetés diplomáciai felhívásai azokhoz a külföldi államokhoz, amelyek hangsúlyozzák a Nemzetközi Büntetőbíróság visszaéléseit és elismerik az USA-t és más országokat fenyegető kockázatokat, felszólítva őket a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésre;
azokat az országok, amelyek együttműködnek az amerikai bűnüldöző szervekkel és az amerikai katonai erőkkel, vagy használják az amerikai „biztonsági esnyőből” fakadó előnyöket, arra sürgetik, hogy utasítsák el a Nemzetközi Büntetőbíróság állítólagos felhatalmazását az amerikai tisztviselők és katonai állomány büntetőeljárás alá vonására;
fokozott ellenőrzésnek vetik alá azokat az országokat, amelyek az Egyesült Államok segítségére támaszkodva nem hajlandók elutasítani a Nemzetközi Büntetőbíróság hamis felhatalmazását;
diplomáciai felhívások más országokhoz, amelyek – mint például az Egyesült Államok – nem részesei a Római Statútumnak, hogy diplomáciai hálózataikat felhasználva hozzanak hasonló intézkedéseket velünk szemben;
a Nemzetközi Büntetőbíróság személyzete vízumainak és beutazási tilalmainak visszavonása;
szigorítani a Nemzetközi Büntetőbíróság elleni és a hozzá kapcsolódó szervezetekkel szembeni szankciókat.
Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt rendkívül kritikusan viszonyul a nemzetközi bűnügyi igazságszolgáltatáshoz. Trump szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság számos tisztviselőjével és bíróival szemben, és maga a Nemzetközi Büntetőbíróság is korlátozásokkal szembesült.
