A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal arra figyelmeztet, hogy Moszkva manipulálhatja a Bundestag-választásokat, aminek a célja az lehet, hogy kevesebb támogatás érkezzen Ukrajnának.
A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) egy friss elemzésében külföldi titkosszolgálatok lehetséges beavatkozására figyelmeztetett a 2025. február 23-i Bundestag-választások előtt. A pénteken közzétett jelentés szerint konkrét jelek utalnak külföldi államok tervezett beavatkozására. Ez lehet dezinformáció és különféle kibertámadások, de a kémkedés és a lehetséges szabotázs sem kizárható, írta a Junge Freiheit.
A német hírszerzés szerint Moszkva az Ukrajna elleni háború hátterében különösen érdekelt lehet a németországi választási folyamat befolyásolásában. A jelentés szerint az orosz ügynökségek nyíltan „információs háborúról” beszélnek a Nyugat ellen, és az ukrajnai háború kezdete óta tömegesen terjesztik az oroszbarát és Nyugat-ellenes narratívákat.
Ezeknek az intézkedéseknek a célja a német társadalom megosztása és az Ukrajna iránti támogatás csökkentése.
A fokozott veszélyhelyzet miatt a BfV egy különleges munkacsoportot hozott létre, amely szorosan együttműködik a szövetségi és tartományi szintű biztonsági hatóságokkal, valamint a nemzetközi partnerekkel. A munkacsoport célja a potenciális fenyegetések korai felismerése és az ellenintézkedések összehangolása.
A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal számos lehetőséget feltárt a célzott befolyásolásra. Egyes jelöltek támogatása mellett, akik Moszkva érdekeit képviselhetik, elképzelhető a politikai ellenfelek lejáratása is.
A BfV szerint a kibertámadások további kockázatot jelentenek. Az ismert módszerek közé tartozik az érzékeny adatok ellopása, manipulálása és közzététele. Emellett a mesterséges intelligencia használata a megtévesztően valós „deepfake” videók vagy hamisított hangfájlok esetében kulcsszerepet játszhat a választók befolyásolásában.
A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal jelentése megállapítja: „A múltban az APT 28 és a Ghostwriter orosz csoportok különösen aktívak voltak a választások környékén”.
A német kormány a hekkerek mögött Moszkvát gyanítja. A jelentés szerint a 2021-es szövetségi választások előtt Németországban is megfigyeltek előkészítő hekkertevékenységeket a politikai szféra elleni kiterjedt adathalász-támadások formájában.
Jövőre elnökválasztás lesz, de a brutális elnyomás miatt Szvjatlana Cihanouszkaja nem javasolja az embereknek, hogy feláldozzák magukat.
A belarusz ellenzék száműzetésben élő vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja azt javasolta honfitársainak, hogy ne tüntessenek a januári elnökválasztás miatt, ami szerinte „egy rituálé, aminek az a célja, hogy hamis legitimációt adjon Aljakszandr Lukasenka elnöknek”.
A Reuters emlékeztet: 2020-ban Cihanouszkaja volt Lukasenka ellenfele az elnökválasztáson, amelyen hivatalosan Lukasenkát nyilvánították győztesnek, de tömegek vonultak utcára, akik úgy vélték, hogy elcsalták a választást. A rendőrség szétverte a tüntetéseket, és emberi jogi szervezetek szerint mintegy 30 ezer embert tartóztattak le. Cihanouszkaja elmenekült az országból.
Az ellenzéki vezető most azt mondta, fél attól, hogy ismét levernék a tiltakozást, ha az emberek utcára vonulnának. „Jelenleg nem engedhetjük meg a tüntetéseket, mert az emberek négy éve brutális elnyomást tapasztalnak” – mondta Cihanouszkaja, aki Kanadában nyilatkozott a Reuters újságírójának. Azt kérte támogatóiktól, „ne áldozzák fel magukat”, és ha kényszerítik őket, hogy elmenjenek választani, akkor érvénytelen szavazat leadásával fejezzék ki tiltakozásukat.
A fehérorosz belügyminisztérium múlt héten közölte, hogy a választás előtt gyakorlatokat tartanak, hogy megelőzzék a „szélsőséges és terrorista” cselekményeket. A választáson hetedik ciklusáért indul a hetvenéves Lukasenka, aki 1994 óta van hatalmon. Cihanouszkaja a nemzetközi közösséget arra szólította fel, hogy ne fogadják el a választás eredményét, és lépjenek fel bátrabban, különösen ha a szankciók kiterjesztéséről van szó. A szankciókról azt mondta: „értem, hogy ez valamennyire zavarja az állampolgáraik kényelmes életét, de néha szükséges egy keveset feláldozni a kényelemért nagyobb célok érdekében”.
Serbia is in an absolute state of crisis since the devastating tragedy when 15 people died after the canopy of the newly renovated train station collapsed in Novi Sad.pic.twitter.com/CtR57mq770
🔸Guranje i tuča između predstavnika vlasti i opozicije u Skupštini Srbije
U prenosu skupštinske sednice ton je bio isključen, pa se nije moglo čuti šta poslanici govore jedni drugima, niti se jasno videlo kako je otpočeo incident.
Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök és Elena Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke és államfőjelöltje kerülhet be a romániai elnökválasztás december 8-án tartandó második fordulójába a vasárnapi első forduló urnazárása után közzétett exit pollok szerint.
A PSD elnöke mind a CURS, mind pedig az Avantgarde-CIRA exit pollja szerint 25 százalékkal került az első helyre, míg az USR jelöltje mindkét becslés szerint a hazai voksok 18 százalékát kaphatta meg.
Harmadik helyen – általános meglepetésre – Calin Georgescu független jelöltet mérték az exit pollok, akit a 2020-as parlamenti választásokat követően az akkor frissen képviselethez jutott, a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányfőnek javasolt.
Georgescu fenntartható fejlődési szakember, egyetemi tanár, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának egykori különmegbízottjának neve korábbi román kormányválságok idején is előkerült lehetséges miniszterelnök-jelöltként.
A közéletben szinte ismeretlen független jelölt, aki korábban az egykori román fasiszta szervezet vezetőit „hősöknek” nevező nyilatkozataival keltett megbotránkozást, főleg a közösségi hálózatokon, elsősorban a TikTokon folytatta elnökválasztási kampányát.
George Simion AUR-elnököt – akiről a közvélemény-kutatások többsége az utolsó pillanatig azt valószínűsítette, hogy ő lesz Marcel Ciolacu ellenfele a második fordulóban – 14-15 százalékos eredménnyel mérték a negyedik helyen, egy százalékpontnyi előnnyel Nicolae Ciuca szenátusi elnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke előtt, aki az ötödik helyre szorult.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és államfőjelöltje az Avantgarde-CIRA szerint az országban leadott voksok 4, a CURS szerint a szavazatok 4,6 százalékát kaphatta.
Vannak azért kérdőjelek
Az urnazáráskor közzétett romániai becslések megbízhatóságát megkérdőjelezi, hogy csak a belföldi választók nyilatkozatain alapulnak, holott a voksok több mint 8 százaléka külföldről érkezik. Az idei elnökválasztás első fordulójában több mint 800 ezer szavazatot adtak le külföldön, és 8 millió 643 ezret belföldön.
Az elnökválasztás első fordulójában a belföldi szavazókörök bezárásáig – helyi idő szerint 21 óráig – a szavazásra jogosult 19 millió román állampolgár 49,7 százaléka adta le voksát.
A romániai elnökválasztás második fordulóját december 8-án rendezik. A közbeeső hétvégén, december elsején parlamenti választásokat tartanak.
Grúzia elnöke, Salome Zurabisvili tájékoztatóján közölte, hogy keresetet fog benyújtani az Alkotmánybírósághoz, hogy megtámadják a parlamenti választások eredményét a szavazási eljárás megsértése miatt.
Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy nem hisz a tisztességes ítéletben, hiszen „ebben az országban már egyetlen intézmény sem független”.
„Ez nem azért van, mert hiszek az Alkotmánybíróságban, hanem azért, mert teljes mértékben próbára akarom tenni azoknak a bíráknak a tanácsát, akik a választás előtt állnak, hogy milyen ország akarunk lenni, és milyen irányba haladjon az ország”, fogalmazott Zurabisvili, számolt be a „Kaukázus visszhangja”.
Meggyőződése, hogy a politikai válságból való kilábalás érdekében ismét parlamenti választásokat kell kiírni, miután először megváltoztatták a választási törvénykönyvet, és létre kell hozni egy új Központi Választási Bizottságot, valamint a választási vitákat elbíráló különleges bíróságot. Zurabisvili szerint mindezt nemzetközi partnerek támogatásával és részvételével kell megtenni.
A választás eredményét szombaton állapították meg, ezt követően az ellenzék tüntetéseket szervezett, Szalome Zurabisvili elnök pedig az alkotmánybírósághoz fordult.
Az alkotmánybírósághoz fordult Szalome Zurabisvili grúz elnök, miután a választási bizottság megállapította, hogy az eddigi kormánypárt, a Grúz Álom nyerte az október 26-án tartott választást – közölte Eka Beszelija, Zurabisvili jogi képviselője az MTI beszámolója szerint. Az elnök fellebbezésében arra kéri a testületet, hogy semmisítsék meg a parlamenti választások eredményét, a szavazás általános jellegének és a szavazás titkosságának széles körű megsértése miatt.
A Grúz Álom a szavazatok 53,93 százalékát szerezte meg az október végi választáson. A pártot az ellenzék oroszbarátsággal és tekintélyelvűséggel vádolja, és azzal, hogy le akarja téríteni az országot az euroatlanti integráció útjáról. A választásokon az ellenzéki szövetség a voksok 37,79 százalékát kapta, azonban csalásra hivatkozva megtámadták a választások eredményét, az Európai Unió pedig vizsgálatot követelt a szabálytalanságok vádjával kapcsolatban.
Az új parlament alakuló ülését hétfőn tartják, az ellenzék azonban nem hajlandó részt venni, Zurabisvili pedig arra figyelmeztetett, hogy nem fogja aláírni a törvényhozás összehívásáról szóló rendeletet, de Irakli Kobahidze miniszterelnök erre reagálva közölte, felülbírálja az elnök döntését.
Ukrajna alkotmánya és törvényei nem teszik lehetővé, hogy háborús időszakban elnökválasztást tartsanak, ugyanakkor vannak olyanok, akik annyira éhesek a hatalomra, hogy az országon belül akarnak harcolni – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a Legfelső Tanácsban elmondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna partnerei közül soha senki nem követelte, hogy Ukrajnában tartsanak elnökválasztást.
Ugyanakkor nálunk, Ukrajnában, vannak olyanok, akik annyira éhesek a hatalomra, hogy inkább az államon belül akarnak harcolni, mint az államért. Politikai vitákat akarnak a lövészárkokban, mint a tévéstúdiókban
– tette hozzá, megjegyezve, hogy ez káros az országra nézve.
Mint az elnök megjegyezte, Ukrajnának mindenekelőtt igazságos békére van szüksége. Ezután tarthatnak elnökválasztást az ukránok – tette hozzá. „A közös érdeket minden személyes vágynál magasabbra kell tudni helyezni” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
A moldovai külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket adott át Oleg Ozerov chisinaui orosz nagykövetnek a választásokba való orosz beavatkozás és az orosz drónok miatt, amelyek roncsait néhány napja találták meg az ország régióiban – számolt be a Jevropejszka Pravda a moldovai külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
Az ország külügyminisztériuma tiltakozását fejezte ki az orosz diplomatának az ellen, hogy „Oroszország illegálisan beavatkozik a moldovai választásokba és szavazásba azzal a céllal, hogy eltorzítsa azok eredményeit, aláássák és delegitimizálják a moldovai demokratikus folyamatot”.
„A Külügyminisztérium többször felszólította az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul hagyják abba ezeket az akciókat, és a jövőben tartózkodjanak mindenféle beavatkozástól Moldova belügyeibe”, hangsúlyozták a közleményben.
Ezen kívül Moldova november 10-én elítélte az ország légterének megsértését.
„Két orosz drónt észleltek Moldova területén. Hazánk illetékes intézményeinek információjuk van arról, hogy ezeket a drónokat valóban Oroszországból indították”, közölte a tárca.
Moldova hangsúlyozta, hogy „az ilyen agresszív inváziók súlyos jogsértésnek és barátságtalan gesztusnak minősülnek az Oroszországi Föderáció részéről, és veszélyeztetik a békés állampolgárok életét”.
[type] => post [excerpt] => A moldovai külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket adott át Oleg Ozerov chisinaui orosz nagykövetnek a választásokba való orosz beavatkozás és az orosz drónok miatt, amelyek roncsait néhány napja találták meg az ország régióiban. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1731519840 [modified] => 1731487880 ) [title] => Moldova elégedetlenségét fejezte ki Oroszországgal szemben a választásokba való beavatkozás és az orosz drónok miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132265&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 132265 [uk] => 132217 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 132218 [image] => Array ( [id] => 132218 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/01cb0e8c57ba77c9604449b8e88fcb51.webp [original_lng] => 15306 [original_w] => 600 [original_h] => 300 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/01cb0e8c57ba77c9604449b8e88fcb51-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/01cb0e8c57ba77c9604449b8e88fcb51-300x150.webp [width] => 300 [height] => 150 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/01cb0e8c57ba77c9604449b8e88fcb51.webp [width] => 600 [height] => 300 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/01cb0e8c57ba77c9604449b8e88fcb51.webp [width] => 600 [height] => 300 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/01cb0e8c57ba77c9604449b8e88fcb51.webp [width] => 600 [height] => 300 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/01cb0e8c57ba77c9604449b8e88fcb51.webp [width] => 600 [height] => 300 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/01cb0e8c57ba77c9604449b8e88fcb51.webp [width] => 600 [height] => 300 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1731480680:12 [_thumbnail_id] => 132218 [_edit_last] => 12 [views_count] => 590 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 37958 [1] => 237714 [2] => 124 [3] => 5665 ) [tags_name] => Array ( [0] => beavatkozás [1] => moldovai választások [2] => Oroszország [3] => választások ) ) [7] => Array ( [id] => 131518 [content] =>
A republikánusok kerülnek többségbe az amerikai szenátusban, miután a kedden tartott részleges kongresszusi választáson két helyet is elnyertek a demokrata párttól – derül ki a szerda hajnalban nyilvánosságra hozott, magas feldolgozottságú választási részeredményekből.
Nyugat-Virginia állam részéről Jim Justice kormányzó, Ohióban pedig Bernie Moreno üzletember veszi át a szenátori megbízatást olyan posztokon, amelyeket eddig demokrata pártiak birtokoltak. Justice 95 százalékos feldolgozottságnál 68,8-27,7 százalék arányban vezetett demokrata kihívójával, Glenn Elliott-tal szemben, Moreno pedig 92 százalékos feldolgozottság szerint 50,4-46,2 százalék arányban múlta felül Sherrod Brown eddigi szenátort.
A 100 tagú amerikai szenátusban eddig 51-49 arányban a demokraták voltak többségben. A mostani választáson a mandátumok nagyjából egyharmadáról döntöttek.
A moldovai hatóságok „jelentős” orosz beavatkozást tapasztalnak az elnökválasztás vasárnapi második fordulójába – közölte Stanislav Secrieru, a hivatalban lévő államfő nemzetbiztonsági tanácsadója.
„Ez nagymértékben torzíthatja az eredményt” – írta a tanácsadó a gyanított beavatkozásról az X közösségi portálon.
Moszkva tagadja, hogy beleavatkozik a moldovai választásokba.
Az elnökválasztáson az ország Moszkvától való eltávolodását és Európai Unióhoz való csatlakozását pártoló jelenlegi elnök, Maia Sandu és az ország volt főügyésze, az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo verseng egymással.
A választás második fordulóját azért kellett megtartani, mert a két héttel ezelőtti első fordulóban a jelöltek egyike sem szerezte meg a voksok legalább felét. Az első fordulóban Sandu végzett az élen, Stoianglo a második lett.
A rendőrség ezúttal határozottan lépett fel a szavazatvásárlásokkal szemben, miután kiderült, hogy Ilan Shor emigrációban élő oroszbarát üzletember 39 millió dollárt adott szavazatvásárlásra. Shor egyúttal a közösségi médiában felszólította a választókat, hogy szavazzanak Sandu ellen, és pénzt igért azoknak, akik hallgatnak rá.
Sandu szerint Shor mintegy 300 ezer választónak, a lakosság több mint tíz százalékának a szavazatát akarta megvásárolni, és ez a beavatkozás hatással volt az október 20-i első forduló eredményére.
Az elnökválasztás első fordulójával párhuzamosan megtartott népszavazáson a szavazók 50,08 százaléka mondott igent arra a kérdésre, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova európai uniós csatlakozási szándékát, 49,92 százalékuk nemmel voksolt.
A múlt hétvégi vitatott georgiai parlamenti választásokon leadott szavazatok részleges újraszámlálása megerősítette a kormánypárt győzelmét – közölte a választási bizottság csütörtökön az AFP francia hírügynökséggel.
A szavazóhelyiségek mintegy 12 százalékának és a szavazólapok 14 százalékának újraszámlálása „nem eredményezett jelentős változásokat a korábban bejelentett hivatalos eredményekhez képest” – közölte a testület.
„Az újraszámlált szavazóhelyiségek mintegy 9 százalékában a végső eredmény csak nagyon kis mértékben változott” – tették hozzá.
