Terrorkészültséget rendeltek el Dél-Korea kambodzsai, laoszi és vietnami nagykövetségén, valamint a vlagyivosztoki és a kínai Senjang városában található főkonzulátuson észak-koreai terrortámadás lehetősége miatt – jelentette a dél-koreai kormány csütörtökön.
Anti-terrorism alert raised for 5 overseas S. Korean diplomatic missions https://t.co/wl4wYMdgos
A szöuli hírszerzés szerint nagy a valószínűsége, hogy Phenjan terrorcselekményeket fog végrehajtani dél-koreai diplomaták ellen. Észak-Korea mindazonáltal rendre tagadja a vádakat.
A készültséget az ötfokozatú veszélyjelző skála harmadik szintjéről negyedikre, „figyelmeztetésről” „riasztásra” emelték – jelentették a kormányhivatalnokok.
I met Defence Minister Kim Yong Hyun on DPRK & other common security challenges. Russia’s aggression against Ukraine is an existential threat. The Republic of Korea is best positioned to understand it.
South Korean President Yoon Suk Yeol declared martial law on Tuesday in an emergency national address as he accused the opposition of trying to paralyze the administration amid a deepening political rift https://t.co/pucghS8PDmpic.twitter.com/H2GxsRKYbG
Tragic news of a devastating Jeju Air accident at Muan International Airport in Muan County, Republic of Korea, claiming so many lives. Each life lost is an immeasurable tragedy.
On behalf of the Ukrainian people and myself, I extend heartfelt condolences to the bereaved…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2024
Észak-Korea pénteken megerősítette, hogy bezár néhány nagykövetséget annak érdekében, hogy „hatékonyan átrendezze diplomáciai kapacitását”.
Médiajelentések és elemzők szerint Észak-Korea akár tucatnyi nagykövetség bezárására készülhet, köztük Spanyolországban, Hongkongban és Afrika különböző országaiban, ami a világszerte működő képviseletei közel 25 százalékának bezárását jelentheti.
Az észak-koreai külügyminisztérium szóvivője a minisztérium honlapján közzétett kommentárokban megerősítette, hogy néhány képviseletet bezárnak, ugyanakkor hozzátette, hogy újakat nyitnak.
Dél-Korea szerint a bezárások azt jelzik, hogy Észak-Korea küszködik a szankciók terhei alatt.
„A változó globális környezettel és a nemzeti külpolitikával összhangban diplomáciai képviseletek kivonására és létrehozására irányuló műveleteket hajtunk végre – mondta a szóvivő, ezt normális tevékenységnek nevezve, anélkül, hogy részleteket közölt volna.
A nukleáris és rakétaprogramja miatt kiterjedt szankciókkal sújtott Észak-Koreának sikerült üzleti kapcsolatokat és baráti diplomáciai kapcsolatokat fenntartania a hidegháborús időkből származó, egyre fogyatkozó számú barátjával.
A dél-koreai egyesítési minisztérium, amely az észak-koreai kapcsolatokat kezeli, a héten azt közölte, Észak-Korea néhány diplomáciai képviseletének bezárása annak a jele, hogy Phenjan a nemzetközi szankciók miatt nehezen tud pénzhez jutni a tengerentúlon
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Megszakította az együttműködést az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság boszniai nagykövetségeivel a boszniai Szerb Köztársaság kormánya, mert indoklásuk szerint Washington és London beleavatkozott az ország belügyeibe, és a daytoni megállapodás ellen dolgozott – olvasható a Banja Luka-i közleményben.
A többségében szerbek lakta országrész kormánya azt is közölte csütörtök este, hogy mindaddig nem veszik fel újra a kapcsolatot a diplomáciai képviseletekkel, amíg a két érintett ország nem hagy fel azzal, hogy bele akarjon avatkozni Bosznia-Hercegovina belügyeibe, ez a viselkedés ugyanis nem egyeztethető össze az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság Bosznia-Hercegovinával fenntartott hivatalos politikájával.
Csütörtökön Milorad Dodik, az országrész elnöke is arról beszélt, hogy London és Washington negatívan és ellenségesen viselkedik a boszniai szerbekkel szemben, ezért feltehetően meg kell majd szakítani velük a kapcsolatot.
Milorad Dodik ellen mind az Egyesült Államok, mind az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be az országrészének elszakadását hirdető retorikájára, korrupcióra és a daytoni békemegállapodás aláásására hivatkozva.
A szarajevói amerikai nagykövetség szerint a kapcsolatok megszakítása „újabb lépést jelent azon a veszélyes úton, amelyet Milorad Dodik választott”. Ez az elszigetelődés és az autokrácia felé vezető út, ami pedig nem használ a boszniai Szerb Köztársaságban élőknek.
A Twitteren közzétett üzenet szerint: Washington továbbra is segíti az ott élőket, ugyanakkor „nem nyújt segítséget egy olyan kormánynak, amely autoriter gyakorlatot alkalmaz saját lakosai ellen, a jó szándékú nemzetközi segítséget pedig alkotmányellenes és Dayton-ellenes tevékenységre fordítja”.
A brit nagykövetség szerint is ártalmas a döntés, ugyanakkor rámutattak, hogy kizárólag Bosznia-Hercegovinának mint államnak van joga arról dönteni, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat egy másik országgal.
Az 1991–1995-ös délszláv háborút az 1995. november 21-én az amerikai Daytonban megkötött keretmegállapodás zárta le, amelyet az akkori Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina vezetői írtak alá. Ennek folyományaként Bosznia-Hercegovina függetlenné vált az egykori Jugoszláviától, de az országot két entitásra osztották: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra.
A bosnyák-horvát föderáció további részekből, kantonokból áll. A daytoni szerződés alapján a két, nagy önállóságot élvező entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze.
Milorad Dodik az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.
