Kína továbbra sem ismeri el Tajvan függetlenségét, sőt, most azzal fenyegette meg a szigetországot, hogy halálbüntetéssel is sújthatja a „megrögzött tajvani szeparatistákat”. Az új irányelv szerint, akik különösen súlyos kárt okoznak az államnak és támogatják Tajvan függetlenségre való törekvéseit, az halállal büntethető. Tajvan újonnan beiktatott elnöke, Laj Csing-te pont egy ilyen szeparatista a kínai vezetés szemében. Kína azzal fenyegetőzött, hogy szélsőséges esetekben halálbüntetést szab ki a „megrögzött” tajvani függetlenségi szeparatistákra, ami a nyomás fokozása annak ellenére, hogy a kínai bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal a demokratikusan kormányzott szigeten. Kína, amely Tajvant saját területének tekinti, sosem titkolta, hogy nem kedveli a múlt hónapban hivatalba lépett Laj Csing-te elnököt, mondván, hogy „szeparatista”, és nem sokkal beiktatása után hadgyakorlatokat rendezett – írta meg a The Guardian.
Tajvan viszont arra panaszkodott, hogy a kínai nyomásgyakorlás azóta fokozódik, hogy Laj januárban megnyerte a választásokat. Ide tartoznak a folyamatos katonai akciók, a kereskedelmi szankciók és a parti őrség járőrözése a Kína melletti, Tajvan által ellenőrzött szigetek körül.
Az új irányelvek szerint a kínai bíróságoknak, ügyészeknek, köz- és állambiztonsági szerveknek „szigorúan meg kell büntetniük az ország megosztásáért és az elszakadási bűncselekményekre való felbujtásért – a törvénynek megfelelően – a tajvani függetlenség híveit, és határozottan meg kell védeniük a nemzeti szuverenitást, egységet és területi integritást” – írja a kínai állami Hszinhua hírügynökség.
A pénteken közzétett pekingi közlemény halálbüntetést helyezett kilátásba a függetlenségi törekvések »főkolomposai« számára, akik különösen súlyos károkat okoznak az államnak és a népnek – közölte a Hszinhua. „Más vezető szószólók 10 évtől életfogytig tartó börtönbüntetésre számíthatnak” – tették hozzá.
Az új irányelveket – amelyek péntektől lépnek hatályba – a már érvényben lévő törvényekkel, köztük a 2005-ös elszakadásellenes törvénnyel összhangban adták ki – állítja a Hszinhua. Ez a törvény jogalapot ad Kínának a Tajvan elleni katonai fellépésre, ha az elszakad, vagy ha úgy tűnik, hogy el fog szakadni.
Egy apró kiskapu minden törvénybe kell Szun Ping, a kínai közbiztonsági minisztérium tisztviselője Pekingben újságíróknak elmondta, hogy az „elszakadás bűntettéért” a maximálisan kiszabható büntetés halál. „A jogi fellépés éles kardja mindig le fog sújtani” – tette hozzá.
Tajvan szárazföldi ügyek tanácsa elítélte Peking lépését, és arra szólította fel népét, hogy ne hagyja magát Kínától fenyegetni.
A pekingi hatóságoknak egyáltalán nincs joghatósága Tajvan felett, és a kínai kommunisták úgynevezett törvényei és normái nem kötelező érvényűek népünkre nézve. A kormány arra kéri országunk népét, hogy nyugodjon meg, és ne hagyja magát fenyegetni vagy megfélemlíteni a kínai kommunista párt által – áll a testület pénteki közleményében.
Az iránymutatás részletezi, hogy mi számít büntetendő bűncselekménynek, beleértve Tajvan nemzetközi szervezetekbe való belépésének előmozdítását – ahol az államiság feltétel –, a „külső hivatalos cserekapcsolatok” fenntartását és az „újraegyesítést” támogató pártok, csoportok és személyek „elnyomását”.
Egy további záradékkal egészítik ki a bűncselekménynek minősülő tettek körét, ami az „egyéb olyan cselekmények, amelyek Tajvan és Kína szétválasztására irányulnak” megfogalmazást kapta és nagyjából azt jelenti, hogy a szabályok tágan értelmezhetők.
Laj többször is felajánlotta, hogy tárgyalásokat folytat Kínával, de mindannyiszor elutasították. Szerinte csak Tajvan népe dönthet a jövőjéről.
Kína már korábban is hozott jogi intézkedéseket tajvani tisztviselőkkel szemben, többek között szankciókat vezetett be Hsziao Bi-khim ellen, aki Tajvan korábbi de facto amerikai nagykövete, jelenleg pedig a sziget alelnöke. Az ilyen büntetéseknek kevés gyakorlati hatása van, mivel a kínai bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal Tajvanon, amelynek kormánya elutasítja Peking szuverenitási igényeit. Magas rangú tajvani tisztviselők, beleértve az elnököt is, soha nem látogatnak Kínába.
A kínai kormány tiltakozását fejezte ki kedden amiatt, hogy egy német politikusokból álló küldöttség ismét Tajvanra látogatott. A pekingi külügyminisztérium egyúttal ismételten emlékeztetett, hogy a szigetet Kína részének tekinti.
A kommunista állam külügyminisztériuma felszólította a delegációt, hogy sürgősen szakítsa meg az együttműködést Tajvan szeparatista erőivel, és tartsa tiszteletben az „egy Kína” elvet.
– Tajvan Kína elidegeníthetetlen része – szögezte le a külügyi tárca közleményében, amelyben arra is felhívta a figyelmet, hogy Tajpejt tartják felelősnek a térségben kialakult feszültségért. Kína saját területe részeként tekint Tajvanra, annak ellenére, hogy a szigetnek 1949 óta, a kínai kommunisták polgárháborús győzelme óta önálló kormánya van. Peking korábban számtalanszor leszögezte: ha kell, erővel biztosítja fennhatóságát a sziget felett.
A delegáció – Peter Heidt, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) tagjának vezetésével – a hét végén érkezett Tajpejbe, hétfőn pedig találkozott mások között Caj Jing-ven tajvani elnökkel. Megbeszélésük során Heidt hangsúlyozta: a kínai–tajvani kapcsolatokon csakis békés úton, közös megegyezéssel lehet változtatni, s ez vonatkozik a Tajvani-szoros ügyére is.
Caj Jing-ven kedden kijelentette: Tajvan nem hátrál meg Kína agresszív fenyegetése előtt, és a Peking felől érkező nyomást Oroszország Ukrajna elleni offenzívájához hasonlította. Az elnök a demokráciapárti aktivisták tajpeji találkozóján azt mondta: a demokráciák a hidegháború óta nem látott fenyegetéssel néznek szembe, példaként pedig ismét az ukrajnai háborút említette. – A tajvani nép túlságosan is jól ismeri az ilyen agressziót – tette hozzá, egyúttal azzal vádolta meg Pekinget, hogy a katonai fenyegetés mellett kibertámadásokat is végrehajt a sziget ellen, valamint gazdaságilag is igyekszik ellehetetleníteni Tajvant.
