Az Európai Unió közölte, hogy érdemben válaszol arra, ha Donald Trump amerikai elnök betartja, a fenyegetést és a héten úgynevezett kölcsönös vámokat vet ki az EU-ra.
„Nem feltétlenül akarjuk ezt megtorolni” – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden. Hozzátette, ha szükséges, akkor az EU-nak van egy erős terve a megtorlásra, és alkalmazni is fogja – írja a Reuters.
Az Egyesült Államok leghamarabb szerdán átfogó vámokat kíván kivetni a globális partnerekre. Trump azt mondta, hogy az intézkedések orvosolják majd a kivetett vámok által okozott hatásokat, valamint a szerinte tisztességtelen nem vám jellegű intézkedésre is választ adnak. Az EU azt állítja, hogy az uniós áfa méltányos, megkülönböztetéstől mentes adó, amely egyaránt vonatkozik a belföldi és az importált árukra.
Franciaország és más országok is arra intettek, hogy mindenki tartózkodjon az olyan eszköz használatától, amellyel vissza lehetne vágni a kereskedelmi és gazdasági intézkedéseket alkalmazó nemzetekkel szemben. Például tartózkodjanak azoktól a lépésektől, amelyek kereskedelemhez és a szolgáltatásokhoz, valamint bizonyos szellemi tulajdonjogokhoz, a közvetlen külföldi befektetésekhez és a közbeszerzésekhez való hozzáférést korlátoznák.
Az EU válaszlépései Washington ellen több területre összpontosítanak. Von der Leyen korábban elmondta, hogy a cél egy „tárgyalásos megoldás”, amint kihirdetik az úgynevezett kölcsönös tarifákat. Várhatóan a további 25 százalékos vámokkal párhuzamosan lépnek hatályba az Egyesült Államokba importált összes autóra, valamint 25 százalékos vámokkal a globális partnerektől származó acél- és alumíniumimportra. Az EU ellenintézkedéseket készít elő akár 26 milliárd euró értékű amerikai áruval szemben.
Ukrajna és az Európai Unió frissítette közös munkatervét az elektronikus azonosítás és a bizalmi szolgáltatások területén. Sikeres végrehajtása esetén az EU 2026-ban elismer bizonyos ukrán elektronikus aláírásokat, bélyegzőket és egyéb bizalmi szolgáltatásokat. Ezt követően 2027-től az összes ukrán elektronikus azonosítási eszköz automatikus elismerést kap az EU-ban, számolt be a digitális átalakításért felelős minisztérium sajtószolgálata.
Ez azt jelenti, hogy az ukránok szabadon írhatnak alá dokumentumokat, használhatják az európai online szolgáltatásokat, és ukrán elektronikus aláírást használva folytathatnak üzleti tevékenységet az EU-ban.
A digitális átalakításért felelős minisztérium megjegyezte, hogy a frissített terv keretében Ukrajna és az EU az alábbiakat hajtja végre:
az ukrán jogszabályok az EU-követelményeknek való megfelelésének értékelése – eIDAS rendelet, NIS2 irányelv és GDPR
együttműködési eljárások meghatározása Ukrajna és az Európai Bizottság között elektronikus bizalmi szolgáltatások határokon átnyúló interoperabilitásának tesztelése
kétoldalú együttműködési eljárások ellenőrzése
„Ukrajna az első olyan ország, amely még nem tagja az EU-nak, akinek már technikailag érvényesek az elektronikus aláírásai és bélyegzői az Európai Unióban. Az ukránok a Gyija.Aláírás-EU-val írhatják alá az európai dokumentumokat”, összegezte a digitális átalakításért felelős minisztérium.
Oroszországnak most bizonyítania kell, hogy komolyan elkötelezett a háború befejezése mellett – hangsúlyozták európai külügyminiszterek a madridi találkozójukat követően kiadott közös nyilatkozatukban hétfőn, írja az MTI.
„Felszólítjuk Oroszországot, hogy vessen véget késleltető taktikájának, és Ukrajnához hasonlóan haladéktalanul egyezzen meg az azonnali és feltétel nélküli tűzszünetről, egyenlő feltételek mellett és teljes körű végrehajtással. Az előrehaladást egy világos időbeli keretben kell látnunk” – olvasható a spanyol külügyminisztérium által közzétett dokumentumban.
A Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és az Egyesült Királyság külügyminisztereit tömörítő, tavaly novemberben alakult, úgynevezett G5+ csoport negyedik alkalommal ülésezett, ezúttal a spanyol fővárosban. A tanácskozáson Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője, valamint Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is részt vett.
Mint nyilatkozatukban írták, készek arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel további nyomást gyakoroljanak Oroszországra, beleértve az új szankciók elfogadását is, hogy nehezítsék számára a háborút, és biztosítsák Ukrajna lehető legjobb helyzetét egy igazságos és tartós béke garantálásához.
„Ismételten hangsúlyozzuk, hogy Oroszország vagyoni eszközeit vissza kell tartani mindaddig, amíg be nem fejezi Ukrajna elleni agressziós háborúját, és meg nem téríti az okozott kárt” – emelték ki, továbbá kinyilvánították szilárd elkötelezettségüket a háborús bűncselekmények teljes elszámoltathatósága mellett.
A külügyminiszterek kinyilvánították, hogy támogatják az igazságos és tartós béke megteremtéséhez vezető, tűzszünetre irányuló erőfeszítéseket. A békéhez vezető útnak tartalmaznia kell a humanitárius segítségnyújtási kezdeményezéseket, különösen a hadifoglyok cseréjét; a civilek szabadon bocsátását, valamint az Oroszországba és Fehéroroszországba illegálisan deportált gyermekek és más ukrán civilek visszaküldését – hangsúlyozták.
Az állásfoglalás szerint fenntartható békére van szükség, amelyet hatékony garanciákkal kell alátámasztani, hogy megakadályozzák a további agressziót, és igazságosnak is kell lennie, amely nem érhet véget az agresszor jutalmazásával.
„Nem jöhet létre olyan megállapodás, amely veszélyezteti az euroatlanti biztonságot és Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. Nem fogadunk el semmilyen olyan megállapodást, amely korlátozza Ukrajna hadi- és védelmi iparát vagy a partnerországok katonai jelenlétét Ukrajnában” – fogalmaztak.
A madridi tanácskozás részvevői kiemelték: készen állnak, hogy kivegyék a részüket e béke elérésében; emlékeztetve, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás közel kétharmadát és a katonai segélyek 60 százalékát Európa adja.
„Ukrajna jövője Európában és az Európai Unióban van, és Ukrajna jövője kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Európának teljes mértékben részt kell vennie a tárgyalásokon” – jelentették ki.
A közös nyilatkozatban arra is felhívták a figyelmet, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért, és jobban fel kell készülnie a kihívásokra és veszélyekre.
Az Európai Unió pénteken bejelentette, hogy további 25 magánszemélyt és 7 szervezetet vett fel a Fehéroroszországgal szembeni szankciós listára. A döntés az unió által jogellenesnek minősített elnökválasztáshoz, valamint Aljakszandr Lukasenka elnyomó rezsimének támogatásához kapcsolódik – közölte az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács.
A brüsszeli közlemény szerint a korlátozó intézkedések a demokrácia és jogállamiság aláásása, az Ukrajna elleni orosz háború támogatása érdekében folytatott belső elnyomás, az emberi jogok megsértése, valamint az Oroszországgal folytatott katonai együttműködéshez való hozzájárulás felelőseire vonatkoznak – számolt be az MTI nyomán az Index.
Az EU jegyzékbe vette a belorusz központi választási bizottságot, annak elnökhelyettesét és titkárát, valamint tagjait, mivel – mint írták – ez a bizottság szervezte az elnökválasztást, amely
nem volt sem szabad, sem tisztességes, és amely az elnyomás és az emberi jogok megsértésének légkörében zajlott.
Az EU jegyzékbe vett kilenc olyan bírót, akik politikai indíttatású ítéleteket hoztak, többek között a Lukasenka elnök vezetése ellen tiltakozó vagy ellenvéleményüket kifejező civilek ellen. Az EU korlátozó intézkedéseket vezetett be az elnöki vagyonkezelési igazgatóság vezető tagjaival szemben, továbbá jegyzékbe kerültek a Lukasenka-rezsimet támogató és abból hasznot húzó vállalatok és üzletemberek.
Belaruszt célzott gazdasági szankciókkal is sújtják, egyebek között a pénzügyi ágazatra, a kereskedelemre, a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári tevékenységre is alkalmas termékekre és technológiákra, a távközlésre, valamint az energiára vonatkozóan.
A közleményben az uniós tanács hangsúlyozta: az EU kiáll a belorusz nép mellett, és támogatja azon törekvését, hogy egy békés Európa részeként szabad, demokratikus, szuverén és független Belarusz jöjjön létre.
Az Európai Bizottság 47 projektből álló listát hozott nyilvánosságra, amelyek 13 EU-országban találhatóak.
Az Európai Bizottság közzétette azon 47 stratégiai projekt listáját, amelyek célja – az energiaátmenet és -biztonság szempontjából kritikusnak 14 anyag kitermelésének növelése az EU-ban, számolt be a Reuters hírügynökség.
A közzétett lista a kritikus nyersanyagokról szóló, 2023-ban elfogadott törvény végrehajtásának része, amelynek értelmében a blokk célja, hogy 2030-ra szükségleteinek 10%-át kitermeli, 40%-át feldolgozza, és 25%-át megsemmisíti.
Olyan alapfémekről van szó, mint az alumínium, a réz és a nikkel, valamint az akkumulátorok gyártásához szükséges lítium és a szélturbinák és elektromos járművek állandó mágneseihez használt ritkaföldfémek.
Az említett projektek 13 EU-országban vannak folyamatban: Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban, Észtországban, Csehországban, Görögországban, Svédországban, Finnországban, Portugáliában, Lengyelországban és Romániában.
Ebből a listából 25 projekt kapcsolódik a termeléshez, 24 a feldolgozáshoz és 10 a megsemmisítéshez, amelyek közül néhány egyesíti ezeket a funkciókat.
Az EU igyekszik elkerülni, hogy a kulcsfontosságú fémek területén egyetlen beszerzési forrástól függjenek, miután Oroszország teljes körű Ukrajna inváziója Moszkva zsarolása miatt lemondott az orosz gázról.
A közös beszerzés a Bizottság által támogatott új eszközzé vált.
Az amerikai elnök sokkal durvább vámokat vezet be, ha Brüsszel és Ottawa együttműködik. Trump április 2-től tervezi igazán kiterjeszteni a vámokat.
Keményen megfenyegette az Európai Uniót és Kanadát Donald Trump amerikai elnök, amennyiben azok együttműködnek, hogy gazdasági károkat okozzanak az Egyesült Államoknak.
A saját közösségi oldalán, a Truth Socialon közzétett bejegyzése szerint ebben az esetben sokkal nagyobb vámokat vezet be az EU és Kanada ellen, mint amit eredetileg tervezett. Trump április 2-től készül széleskörű vámok bevezetésére, amelyről az első rendeletet már alá is írta szerdán. Ez az autókra és teherautókra vetett ki 25 százalékos vámot április 2-től. A Bloomberg információi szerint más szektorális vámok bevezetése is előkészítés alatt van, amelyek többek között a faipari termékeket, a félvezetőket és a gyógyszereket érinthetik.
A vámok már Trump kampányában is nagy szerepet kaptak
Trump már a kampány során is széleskörű vámok bevezetését ígérte, és hivatalba lépése óta Kanada, Mexikó és Kína is a célkeresztjébe került, igaz, egyes, Amerika és szomszédai közötti szabadkereskedelmi egyezmény által lefedett termékek mentességet kaptak, szintén április 2-ig. Életbe léptek viszont már a kiindulási országtól függetlenül az acél- és alumíniumimportra kivetett vámok.
Miután az EU kereskedelmi biztosa, Maros Sefcovic és Ursula von der Leyen bizottsági elnök kabinetfőnöke a héten találkozott Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszterrel, Jamieson Greer kereskedelmi megbízottal és a Nemzeti Gazdasági Tanács élén álló Kevin Hassettel, hogy megvitassák a kereskedelmi kérdéseket, az unió két számjegyű vámokra számít, valamint arra, hogy a vámok az egész EU-t érintik és azok nem fognak tagállamonként különbözni. Ugyanakkor szerdán Trump arról beszélt, hogy az április 2-án életbe lépő vámok enyhébbek lehetnek a vártnál, és sokan meg fogak lepődni.
A mostani fenyegetés azután érkezik, hogy Mark Carney új kanadai miniszterelnök első külföldi útján nem Washingtonba, hanem Londonba és Párizsba látogatott.
Az európai országok elkezdték megvitatni a lehetséges alternatívákat a katonai erők Ukrajnába küldésére, mivel politikai és logisztikai korlátozásokkal, valamint annak lehetőségével szembesülnek, hogy Oroszország és az Egyesült Államok ellenezni fogják terveiket. Erről a Reuters számolt be nevük elhallgatását kérő tisztviselőkre hivatkozva.
A tudósítók szerint Európában egyre inkább elterjedt az a nézet, hogy a békefenntartó erők küldése nem a legjobb ötlet. Ukrajna szövetségeseinek vezetői arra törekednek, hogy újragondolják, mi a legjobb módja annak, hogy biztosítsák Ukrajna biztonságát.
Néhány európai szövetséges elutasította a békefenntartók telepítésének lehetőségét, hacsak nem biztosítanak határozott amerikai garanciákat és nem rendelkeznek nemzetközi mandátummal. Aggódnak a pénzügyi költségek, a katonák és a felszerelés hiánya, végül pedig az Oroszországgal való háború lehetősége miatt.
„Amikor Ukrajna jobb helyzetben volt, a katonai erők küldésének ötlete vonzó volt. De most, figyelembe véve a helyzetet és az Egyesült Államok adminisztrációjának álláspontját, már nem annyira vonzó” – mondta egy tisztviselő.
[type] => post [excerpt] => Az európai országok elkezdték megvitatni a lehetséges alternatívákat a katonai erők Ukrajnába küldésére, mivel politikai és logisztikai korlátozásokkal, valamint annak lehetőségével szembesülnek, hogy Oroszország és az Egyesült Államok ellenezni f... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1743090780 [modified] => 1743074819 ) [title] => Az európai országok alternatívákat keresnek a békefenntartóik Ukrajnába való küldésére [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145864&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 145864 [uk] => 145831 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 145832 [image] => Array ( [id] => 145832 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large.jpg [original_lng] => 186243 [original_w] => 1140 [original_h] => 690 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large-300x182.jpg [width] => 300 [height] => 182 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large-768x465.jpg [width] => 768 [height] => 465 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large-1024x620.jpg [width] => 1024 [height] => 620 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 690 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 690 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/216867-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 690 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1743067621:5 [_thumbnail_id] => 145832 [_edit_last] => 5 [views_count] => 644 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_cb676fd53a6aae8048db7abc1a74eb21] => [_oembed_time_cb676fd53a6aae8048db7abc1a74eb21] => 1743088748 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 758545 [1] => 339046 [2] => 154 [3] => 92079 ) [tags_name] => Array ( [0] => békefentartók ukrajnába küldése [1] => csapatok Ukrajnába küldése [2] => Európai Unió [3] => orosz–ukrán háború ) ) [7] => Array ( [id] => 145319 [content] =>
Az Európai Unió és tagállamok pénzügyi és katonai támogatása Ukrajna számára növekedni fog az év folyamán a háború mihamarabbi befejezése érdekében, és előmozdítják az ország uniós integrációját – jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az Ukrajnáról szóló egynapos csúcstalálkozót követően csütörtök éjszaka.
António Costa az uniós csúcsot záró sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az Európai Tanács támogatja az „átfogó, igazságos és tartós békét”, és üdvözli az ilyen béke elérésére irányuló valamennyi erőfeszítést.
Az Európai Unió és tagállamai hozzájárulnak a békefolyamathoz, és hozzájárulnak Ukrajna békéjének szavatolásához, ami mind Ukrajna, mind Európa egészének érdeke – hangsúlyozta a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.
Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az uniós csúcs Ukrajnával foglalkozó zárónyilatkozatába foglalt szöveget 26 állam-, illetve kormányfő támogatta.
A csúcs zárónyilatkozatának szövege szerint az Európai Unió fenntartja a béke az erőn keresztül megközelítést, amely megköveteli, hogy Ukrajna a lehető legerősebb pozícióban legyen, és saját katonai és védelmi képességekkel rendelkezzen.
A dokumentumban az Európai Tanács felszólította Oroszországot, hogy mutasson valódi politikai akaratot a háború befejezésére.
A szöveget támogató tagállami vezetők leszögezték: az EU továbbra is készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást, többek között további szankciók bevezetésével és a meglévő intézkedések végrehajtásának megerősítésével, hogy gyengítse a háború folytatására való orosz képességeket.
Az Európai Unió fokozni fogja Ukrajna uniós tagsága felé vezető úton tett reformtörekvéseinek támogatását, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tárgyalási folyamat során az előrelépés érdemek alapján történjen.
António Costa a sajtótájékoztatón közölte, a tagállami vezetők elsősorban az EU gazdasági programjaira összpontosítottak, mert – mint kiemelte – ez Európa és polgárai jólétének az alapja.
„Kivétel nélkül minden tagállam egyetértett abban, hogy fel kell gyorsítanunk gazdasági menetrendünket. Ezt tette ma az Európai Tanács azzal, hogy három kulcsfontosságú területen hozott fontos döntéseket” – fogalmazott.
Részleteket ismertetve elmondta: az EU-nak csökkentenie kell a szükségtelen bürokráciát, megfizethetőbbé kell tennie az energiát a polgárok és a vállalkozások számára, a megtakarításokat pedig termelő befektetésekké kell alakítania.
Kiemelte: a tagállami vezetők világos célokban, világos feladatokban és világos határidőkben állapodtak meg. „A bürokrácia 25 százalékos csökkentésével minden vállalat esetében, és 35 százalékos mérséklésével a kis- és közepes vállalatok esetében megkönnyítjük a gazdasági térségünkben működő összes vállalat tevékenységét” – tájékoztatott Costa, majd úgy folytatta: „az energiaárak csökkentésére irányuló intézkedésekkel segítjük a vállalatokat abban, hogy versenyképesebbé váljanak. Pénzügyi piacaink integrációja révén a vállalkozások és a polgárok pedig finanszírozáshoz jutnak”.
A célok egyértelműek: az energiaköltségek csökkentése, a magánbefektetések egyszerűsítése, minőségi munkahelyek teremtése, az olyan alapvető iparágak erősítése, mint az autóipar, az acél- és fémipar annak biztosítására, hogy Európa az innováció és a technológiai dinamizmus kontinense maradjon – emelte ki beszédében az Európai Tanács elnöke.
Az uniós csúcsértekezlet zárónyilatkozata a versenyképességgel összefüggésben leszögezte: a versenyképesebb unió erősebb, jobban képes megvédeni polgárait, értékeit és érdekeit a globális színtéren. „A védelmünkbe való beruházás szükségessége és versenyképességünk szorosan összefügg” – fogalmaztak.
A palesztin–izraeli konfliktussal összefüggésben a dokumentum közölte: az Európai Tanács a tűzszüneti és a túszok szabadon bocsátására vonatkozó megállapodás teljes körű végrehajtásához való azonnali visszatérésre szólít fel.
Szíriával kapcsolatban azt írták: a tagállami vezetők elítélik a polgári lakosság elleni erőszakot, és a civil lakosság védelmét sürgetik, továbbá azt, hogy az erőszak elkövetőit a nemzetközi normákkal és előírásokkal összhangban vonják felelősségre.
A migrációval kapcsolatban közölték, az EU-nak az illegális migráció megelőzésére és leküzdésére kell összpontosítania az uniós és a nemzetközi joggal összhangban. Törekednie kell az uniós maradásra jogosulatlan migránsok visszaküldésének megkönnyítésére és felgyorsítására a vonatkozó összes uniós szakpolitika és eszköz felhasználásával.
Az EU eltökélt szándéka, hogy az uniós és a nemzetközi joggal összhangban megerősítse külső határainak biztonságát és szavatolja azok hatékony ellenőrzését – áll a zárónyilatkozatban.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió és tagállamok pénzügyi és katonai támogatása Ukrajna számára növekedni fog az év folyamán a háború mihamarabbi befejezése érdekében, és előmozdítják az ország uniós integrációját – jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1742554200 [modified] => 1742550562 ) [title] => Costa kijelentette, hogy az EU idén még több pénzt és fegyvert küld Ukrajnának [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145319&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 145319 [uk] => 145522 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 145320 [image] => Array ( [id] => 145320 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/costa.webp [original_lng] => 11676 [original_w] => 800 [original_h] => 533 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/costa-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/costa-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/costa-768x512.webp [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/costa.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/costa.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/costa.webp [width] => 800 [height] => 533 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/costa.webp [width] => 800 [height] => 533 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1742717733:3 [_thumbnail_id] => 145320 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 751 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 11 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Kiemelt téma [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 154 [1] => 31760 [2] => 57397 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => fegyverszállítás [2] => Ukrajna támogatása ) ) [8] => Array ( [id] => 145269 [content] =>
Ukrajnának pénzre van szüksége tüzérségi lövedékekre, és hálás lenne, ha az Európai Unió ezt 5 milliárd euróval (5,42 milliárd dollár) támogatná – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnöknek az Európai Tanács ülése résztvevőihez intézett felhívására hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Pénzre van szükségünk tüzérségi lövedékekre, és nagyon hálásak lennénk a legalább ötmilliárd eurós mielőbbi európai támogatásért. Fegyvergyártási beruházásokra van szükség Ukrajnában és az önök országaiban is.”
Az elnök hozzátette: Európának technológiai függetlenségre is szüksége van, a többi között a fegyvergyártás kérdésében is. E tekintetben a kontinens védelméhez mindent Európában kell előállítani.
„Köszönettel tartozom azoknak, akik már konkrét lépéseket tesznek ebbe az irányba. Helyes lenne, ha a ReArm Europe program mielőbb megkezdené a működését, ez egy nagyon hasznos és előrelátó kezdeményezés. Kérjük, továbbra is fejlesszék iparágaikat, kutatásaikat” – szólított fel Volodimir Zelenszkij.
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság elkötelezett amellett, hogy megújítsák biztonsági és védelmi kapcsolataikat, hogy hatékonyabban leküzdjék az orosz fenyegetést és támogassák Ukrajnát – olvasható David Lemmy brit külügyminiszter és Kaia Kallas, az európai diplomácia vezetője közös, a Politico kiadványban megjelent cikkében, írta a Jevropejszka Pravda. Lemmy és Kallas kiindulópontja az, hogy az európai biztonság oszthatatlan.
„Lehet, hogy az Egyesült Királyság már nem tagja az EU-nak, de ha kontinensünk biztonságáról van szó, Európa nem engedheti meg magának, hogy kevesebb legyen, mint a részeinek összege.”
Elmondásuk szerint a válság idején jött össze Nagy-Britannia és az EU, és a westminsteri új kormány és az új brüsszeli Európai Bizottság között felgyorsult az együttműködés.
„Ahhoz, hogy választ tudjuk adni, tovább kell mennünk. Ez azt jelenti, hogy modernizálni kell az EU és az Egyesült Királyság külpolitikai és biztonsági kapcsolatát, hogy maximalizálhassuk befolyásunkat egy instabil világban. Közös értékeink és érdekeink természetes stratégiai partnerekké tesznek bennünket”, írta Lemmy és Kallas.
„Prioritásunk az igazságos és tartós béke biztosítása Ukrajnában. Meg kell fékeznünk azt a fenyegetést, amelyet Oroszország egész Európára nézve jelent. Az agresszorokat soha nem lehet jutalmazni”, hangsúlyozták az EU és Nagy-Britannia vezető diplomatái.
Rámutattak Ukrajna támogatásának felgyorsítására és az Oroszországra nehezedő nyomás növelésére, ezzel párhuzamosan a védelmi kiadások növelésére és az európai védelmi ipar megerősítésére.
„A fenyegetések, amelyekkel szembesülünk, túlmutatnak a pusztán katonai jellegen. Ez a hibrid fenyegetések korszaka, álhírek özönével a sajtóban, valamint a szabotázs és a rosszindulatú hibrid támadások megnövekedésével. És itt az EU-nak és az Egyesült Királyságnak közös érdekei vannak, amelyek határozottabb közös fellépésre inspirálnak”, érvelt Lemmy és Kallas.
Elmondásuk szerint az Egyesült Királyság és az EU közötti erősebb együttműködésnek továbbra is támogatnia kell a multilateralizmust és az ENSZ Alapokmányában rögzített szabályokon alapuló nemzetközi rendet.
„A politikában a válságos pillanatok is kínálhatnak lehetőségeket. Túl sok a tét ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk az előttünk megnyíló lehetőségeket. A lángokban álló világban az EU és az Egyesült Királyság közötti biztonsági és védelmi együttműködés új korszaka elengedhetetlen országaink és népeink biztonságának megőrzéséhez”, összegezték a brit és az európai diplomácia vezetői.
