Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo3OiJwb2xpdGljIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjI3MDt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 132809
[content] =>
Ukrajna alkotmánya és törvényei nem teszik lehetővé, hogy háborús időszakban elnökválasztást tartsanak, ugyanakkor vannak olyanok, akik annyira éhesek a hatalomra, hogy az országon belül akarnak harcolni – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a Legfelső Tanácsban elmondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna partnerei közül soha senki nem követelte, hogy Ukrajnában tartsanak elnökválasztást.
Ugyanakkor nálunk, Ukrajnában, vannak olyanok, akik annyira éhesek a hatalomra, hogy inkább az államon belül akarnak harcolni, mint az államért. Politikai vitákat akarnak a lövészárkokban, mint a tévéstúdiókban
– tette hozzá, megjegyezve, hogy ez káros az országra nézve.
Mint az elnök megjegyezte, Ukrajnának mindenekelőtt igazságos békére van szüksége. Ezután tarthatnak elnökválasztást az ukránok – tette hozzá. „A közös érdeket minden személyes vágynál magasabbra kell tudni helyezni” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna alkotmánya és törvényei nem teszik lehetővé, hogy háborús időszakban elnökválasztást tartsanak, ugyanakkor vannak olyanok, akik annyira éhesek a hatalomra, hogy az országon belül akarnak harcolni – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1732030320
[modified] => 1732026133
)
[title] => Ukrajnában csak a hatalomra éhesek akarnak választásokat – Zelenszkij
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132809&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132809
[uk] => 132795
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 132796
[image] => Array
(
[id] => 132796
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/4269037.jpg
[original_lng] => 67218
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/4269037-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/4269037-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/4269037.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/4269037.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/4269037.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/4269037.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/4269037.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732018934:5
[_thumbnail_id] => 132796
[_edit_last] => 5
[views_count] => 526
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_d2dd397550360e810e0a107720263635] =>
[_oembed_time_d2dd397550360e810e0a107720263635] => 1732023123
[_oembed_3595c65274d20cda5aedf58a6d40182f] => As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
— Espen Barth Eide (@EspenBarthEide) November 17, 2024
[_oembed_time_3595c65274d20cda5aedf58a6d40182f] => 1732023123
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 33
[3] => 47
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Ukrajna
[3] => Vélemények
)
[tags] => Array
(
[0] => 270
[1] => 63
[2] => 5665
[3] => 122
)
[tags_name] => Array
(
[0] => elnökválasztás
[1] => Ukrajna
[2] => választások
[3] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[1] => Array
(
[id] => 131404
[content] =>
A hatóságok kordonokkal vették körül a Fehér Házat, a Capitoliumot és Kamala Harris alelnök rezidenciáját Washington D.C.-ben, így készülnek a november 5-i elnökválasztást követő esetleges zavargásokra.
Bár az amerikai főváros rendőrfőnöke egy sajtótájékoztatón azt mondta, eddig nem értesültek konkrét fenyegetésekről és „nincs ok aggodalomra”, úgy tűnik, hogy – a 2021. január 6-án történt zavargások után – a hatóságok mégsem bízzák a véletlenre: a Secret Service új, körülbelül 2,5 méter magas fémkerítéseket állított fel a Fehér Ház és a Pénzügyminisztérium, illetve a Lafayette tér és Kamala Harris rezidenciája köré. A Capitoliumnál „Rendőrségi vonal. Ne menjen át” feliratú táblákat tettek ki az ott elhelyezett kordonokra – idézi a The Washington Post cikkét a Telex.
A Secret Service emellett a floridai West Palm Beach-i kongresszusi központot is védi, ahol Donald Trump tartja majd eredményváróját a választások éjszakáján, nem messze a republikánus elnökjelölt mar-a-lagói rezidenciájától. Kamala Harris kampánycsapatával a washingtoni Howard Egyetemen várja majd a választás eredményeit, a washingtoni rendőrség ezért hétfő este 7 órától lezárja a környék egy részét.
„Ezek a fokozások nem egy konkrét problémára adott válaszként történnek, hanem a keddi választásokra való széles körű közbiztonsági előkészületek részét képezik” – írta vasárnapi közleményében a Secret Service.
Egyes üzletek és ingatlanok tulajdonosai a legrosszabbra készültek: őrző-védő cégeket béreltek fel, és megerősítették az utcai ablakokat és bejáratokat. A Fehér Házhoz közeli üzletek tulajdonosai bedeszkázták a kirakataikat; az üzleti szövetségek vezetői azt mondták, hogy inkább túlságosan felkészülnek, minthogy káruk származzon, ha esetleg az ominózus, január 6-i eseményekhez hasonlóra fordulnának a dolgok.
A Washington Post hozzáteszi, hogy a kerületi önkormányzati vezetők a lakossággal és vállalkozásokkal együtt hónapok óta készülnek a választások utáni időszakra, annak érdekében, hogy a tél folyamán biztonságos és védett környezetet biztosítanak a látogatók, turisták és diákok számára. Pamela A. Smith washingtoni rendőrfőnök a múlt héten azt mondta, mind a 3 300 rendőr 12 órás műszakokban fog dolgozni, a szabadságokat pedig törölték a választásokig.
[type] => post
[excerpt] => A hatóságok kordonokkal vették körül a Fehér Házat, a Capitoliumot és Kamala Harris alelnök rezidenciáját Washington D.C.-ben, így készülnek a november 5-i elnökválasztást követő esetleges zavargásokra.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730754900
[modified] => 1730742489
)
[title] => Komoly kordonozások Amerika fővárosában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131404&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131404
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131405
[image] => Array
(
[id] => 131405
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1730725005-yijvtm8zp-md.jpg
[original_lng] => 463750
[original_w] => 1300
[original_h] => 731
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1730725005-yijvtm8zp-md-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1730725005-yijvtm8zp-md-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1730725005-yijvtm8zp-md-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1730725005-yijvtm8zp-md-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1730725005-yijvtm8zp-md.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1730725005-yijvtm8zp-md.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1730725005-yijvtm8zp-md.jpg
[width] => 1300
[height] => 731
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730735291:12
[_thumbnail_id] => 131405
[_edit_last] => 12
[views_count] => 493
[_oembed_fb141665697f52f77d75cb8839195c57] =>
[_oembed_time_fb141665697f52f77d75cb8839195c57] => 1730747704
[_oembed_65fc3e864805019192cc547cdc82d56d] =>
[_oembed_time_65fc3e864805019192cc547cdc82d56d] => 1730964763
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 270
[2] => 12227
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => elnökválasztás
[2] => Kamala Harris
[3] => USA
)
)
[2] => Array
(
[id] => 130740
[content] =>
Az EU- és NATO-tagállamban csaknem 2,4 millió választásra jogosult választópolgárnak kell döntenie a 141 fős parlamentben az előző fordulóból megmaradt 63 közvetlen mandátumról.
Az orosz Kalinyingrádi exklávéval és Belarussziával határos balti országban az október 13-i szavazás első fordulója után az ellenzéki szociáldemokraták vezetnek az Ingrida Simonyte miniszterelnök irányította jobbközép Haza Szövetsége előtt.
Kérdésessé válhat, hogy a két liberális párttal – a Liberális Mozgalommal és a Szabadság Párttal – alkotta koalíció megmarad-e a hatalomban. A két koalíciós partner közül csak az egyiknek sikerült átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt, míg a másiknak még van esélye arra, hogy képviselői mandátumokat szerezzen a második fordulóban.
A közvélemény-kutatásokban vezető szociáldemokraták célja, hogy balközép koalíciót alakítsanak két másik ellenzéki párttal. Hogy növeljék esélyeiket, bejelentették, hogy a második fordulóban egyesítik erőiket, és egymást támogatják azokban a választókerületekben, ahol egy konzervatív jelölttel kerülnek szembe.
A kampány főként bel- és szociálpolitikai kérdésekre összpontosított. Sok litvánt aggaszt a megélhetési költségek meredek emelkedése, és sokan elégedetlenek a kormány teljesítményével.
A 2,9 millió lakosú Litvániában az egykamarás parlamentnek, a seimasnak 141 tagja van. Közülük 71-et egyéni körzetekben, 70-et pedig pártlistán választanak meg négy évre.
[type] => post
[excerpt] => Az EU- és NATO-tagállamban csaknem 2,4 millió választásra jogosult választópolgárnak kell döntenie a 141 fős parlamentben az előző fordulóból megmaradt 63 közvetlen mandátumról.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1730114700
[modified] => 1730060014
)
[title] => Második elnökválasztási fordulót tartanak Litvániában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130740&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130740
[uk] => 130696
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 130697
[image] => Array
(
[id] => 130697
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/28-main-v1730029624.webp
[original_lng] => 15908
[original_w] => 770
[original_h] => 489
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/28-main-v1730029624-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/28-main-v1730029624-300x191.webp
[width] => 300
[height] => 191
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/28-main-v1730029624-768x488.webp
[width] => 768
[height] => 488
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/28-main-v1730029624.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/28-main-v1730029624.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/28-main-v1730029624.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/28-main-v1730029624.webp
[width] => 770
[height] => 489
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730052815:5
[_thumbnail_id] => 130697
[_edit_last] => 5
[views_count] => 469
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 270
[1] => 12242
[2] => 14245
[3] => 5665
)
[tags_name] => Array
(
[0] => elnökválasztás
[1] => Litvánia
[2] => második forduló
[3] => választások
)
)
[3] => Array
(
[id] => 130463
[content] =>
Több mint 26 millió amerikai adta le voksát az elnökválasztás korai szavazási időszakában. A jelek szerint Donald Trump mozgósítási stratégiája működik, a republikánus magszavazók pedig úgy tűnik, megértették a korai szavazás jelentőségét.
Eddig közel 25 millió amerikai adta le voksát az elnökválasztás korai szavazási időszakában – derül ki az NBC News által közzétett adatokból. A demokraták pillanatnyi előnye ellenére Donald Trump mozgósítási stratégiája mégis a működőképesség jeleit mutatja, az idei választási időszakban a republikánus szavazók is nagyobb arányban élnek a korai szavazás lehetőségével, mint azt tették a négy évvel ezelőtti választáson.
A 2020-as választások idején Donald Trump személyes szavazásra buzdította híveit a novemberi választás kitűzött napján. Ez a stratégia akkor nem működött, Joe Biden pedig ennek köszönhetően győzni tudott. Ezért az idei voksoláson a kommunikációban és az erőforrások tekintetében is nagyobb szerepet szánnak a korai szavazásnak.
„Csak szavazzanak – bárhogyan, ahogyan akarják” – buzdította híveit Trump egy kampányrendezvényen.
Bár az ABC News szerint a demokratáknak még van némi előnye a korai szavazáson – amivel kapcsolatban hozzáteszik: még mindig kezdeti időszakában jár –, két héttel az elnökválasztás november 5-ére kitűzött napja előtt ez a módszer mégis úgy néz ki, hogy működhet Donald Trump mozgósítása. A New York Times hétfőig 17 millió korai szavazat alapján jutott erre a következtetésre. A jelek szerint dacára annak, hogy egyes jobboldali szavazók még idegenkednek a szavazás ezen formájától, a republikánus bázis megértette Trump felhívását, és ezt a Harris-kampányhoz közeli szakemberek is kénytelenek elismerni.
„Sokkal jobb munkát végeznek [a republikánusok] a korai szavazáson való mozgósításban (…) Szerintem rájöttek arra, hogy milyen egyszerű és kényelmes a korai szavazás: gyorsabban lehet a szavazatokat összegyűjteni, és kevesebbet kell spekulálni a részvételi és szavazati arányokon a választás napján” – mondta Sam Almy, a Demokrata Párt kampánytanácsadója, aki az arizonai korai szavazatok alakulásának követéséért felelős. Arizona különös jelentőséggel bír az idei választáson, csatatérállami pozíciója mellett azért is fontos, mivel 2020-ban protesztből még Trump ellen szavaztak az államban. Idén a verseny kiélezettsége mellett azonban itt egyre magabiztosabb jobboldali támogatást tudhat maga mögött Donald Trump.
[type] => post
[excerpt] => Több mint 26 millió amerikai adta le voksát az elnökválasztás korai szavazási időszakában. A jelek szerint Donald Trump mozgósítási stratégiája működik, a republikánus magszavazók pedig úgy tűnik, megértették a korai szavazás jelentőségét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729852020
[modified] => 1729801841
)
[title] => Több mint 26 millióan voksoltak idáig a korai szavazáson az Egyesült Államokban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130463&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130463
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 130464
[image] => Array
(
[id] => 130464
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/trump-harris.png
[original_lng] => 773915
[original_w] => 982
[original_h] => 488
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/trump-harris-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/trump-harris-300x149.png
[width] => 300
[height] => 149
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/trump-harris-768x382.png
[width] => 768
[height] => 382
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/trump-harris.png
[width] => 982
[height] => 488
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/trump-harris.png
[width] => 982
[height] => 488
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/trump-harris.png
[width] => 982
[height] => 488
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/trump-harris.png
[width] => 982
[height] => 488
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729791041:12
[_thumbnail_id] => 130464
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 318
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 270
[1] => 722
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => elnökválasztás
[1] => szavazás
[2] => USA
)
)
[4] => Array
(
[id] => 130378
[content] =>
Indulni kíván a Fehéroroszországban 2025. január 26-án esedékes elnökválasztáson Aljakszandr Lukasenka harminc éve hivatalban lévő államfő.
Ezt a fehérorosz elnök szerdán Kazanyban jelentette be a Rosszija 1 orosz televíziónak. Lukasenka a BRICS-országok csúcstalálkozójára érkezett Tatárföld fővárosába.
Aljakszandr Lukasenka 1994 óta van hatalmon, a hatodik elnöki ciklusa a végéhez közeledik. A legutóbbi választást 2020-ban tartották Fehéroroszországban. Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékát szerezte meg a voksolás első fordulójában. Az eredmények kihirdetése után az országban több hónapig nagyszabású tüntetések voltak, a résztvevők csalást emlegetve tiltakoztak.
Lukasenka idén februárban már beszélt róla, hogy újra kívánja jelöltetni magát, augusztusban azonban arra szólította fel honfitársait, hogy kezdjenek hozzászokni, hogy új elnöke lesz az országnak. Kijelentését azzal magyarázta, hogy „az életben minden előfordulhat”.
[type] => post
[excerpt] => Indulni kíván a Fehéroroszországban 2025. január 26-án esedékes elnökválasztáson Aljakszandr Lukasenka harminc éve hivatalban lévő államfő.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729804440
[modified] => 1729773686
)
[title] => A hetedik elnöki ciklusra is jelölteti magát Lukasenka
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130378&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130378
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 130379
[image] => Array
(
[id] => 130379
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/lukasenka.jpg
[original_lng] => 128268
[original_w] => 727
[original_h] => 539
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/lukasenka-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/lukasenka-300x222.jpg
[width] => 300
[height] => 222
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/lukasenka.jpg
[width] => 727
[height] => 539
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/lukasenka.jpg
[width] => 727
[height] => 539
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/lukasenka.jpg
[width] => 727
[height] => 539
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/lukasenka.jpg
[width] => 727
[height] => 539
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/lukasenka.jpg
[width] => 727
[height] => 539
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729762888:5
[_thumbnail_id] => 130379
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 449
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 13311
[1] => 270
[2] => 4304
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Aljakszandr Lukasenka
[1] => elnökválasztás
[2] => Fehéroroszország
)
)
[5] => Array
(
[id] => 130390
[content] =>
A következő fehérorosz elnökválasztást 2025. január 26-án tartják. Ezt a döntést a képviselő-testület ülésén hozták meg. A hírt a Belta fehérorosz információs ügynökség közölte.
Fehéroroszország Központi Választási Bizottsága kijelentette, hogy készen áll a választási kampány megkezdésére. Ihor Karpenko, az bizottság vezetője kijelentette, hogy a januári választások „teljes mértékben” megfelelnek az ország alkotmányának és a választási törvénykönyvnek.
A hírek szerint Olekszandr Lukasenka is jelölteti magát.
[type] => post
[excerpt] => A következő fehérorosz elnökválasztást 2025. január 26-án tartják. Ezt a döntést a képviselő-testület ülésén hozták meg.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1729771320
[modified] => 1729722170
)
[title] => Kitűzték az elnökválasztás időpontját Fehéroroszországban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130390&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130390
[uk] => 130319
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 130320
[image] => Array
(
[id] => 130320
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/bbbe15740a54a68e68a44674165dc94910e9930d.jpg
[original_lng] => 65383
[original_w] => 659
[original_h] => 397
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/bbbe15740a54a68e68a44674165dc94910e9930d-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/bbbe15740a54a68e68a44674165dc94910e9930d-300x181.jpg
[width] => 300
[height] => 181
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/bbbe15740a54a68e68a44674165dc94910e9930d.jpg
[width] => 659
[height] => 397
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/bbbe15740a54a68e68a44674165dc94910e9930d.jpg
[width] => 659
[height] => 397
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/bbbe15740a54a68e68a44674165dc94910e9930d.jpg
[width] => 659
[height] => 397
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/bbbe15740a54a68e68a44674165dc94910e9930d.jpg
[width] => 659
[height] => 397
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/bbbe15740a54a68e68a44674165dc94910e9930d.jpg
[width] => 659
[height] => 397
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729711371:5
[_thumbnail_id] => 130320
[_edit_last] => 5
[views_count] => 422
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 270
[1] => 4304
)
[tags_name] => Array
(
[0] => elnökválasztás
[1] => Fehéroroszország
)
)
[6] => Array
(
[id] => 130139
[content] =>
Az előzetes eredmények szerint a Nyugat-barát Maia Sandu államfő nyerte a moldovai választás első fordulóját, az európai uniós tagságról szóló népszavazás viszont még nem dőlt el, ugyanis az ellenzők egyelőre hajszálnyival vezetnek az orosz beavatkozási kísérletekkel tarkított kampány után – írja a Szabad Európa.
A hivatalban lévő elnök hétfő reggel arról számolt be, hogy a választást „példa nélküli” támadások érték „bűnözői csoportok” részéről, amelyek több százezer szavazatot próbáltak megvásárolni, hogy ezzel is „aláássák a demokratikus folyamatot”.
A tizenegy induló közül Sandu nyerte az államfőválasztás első fordulóját, de az abszolút többséget nem tudta megszerezni, így szükség lesz második fordulóra is, a tervek szerint november 3-án.
A voksok több mint 98 százalékának feldolgozottsága mellett Sandu 41,84 százalékon áll, míg a második helyre befutó, oroszbarát Alexandr Stoianoglo 26,34 százalékon. A referendumon ennél is jóval szorosabb az állás: az EU-csatlakozásra 50,1 százalék szavazott nemmel, 49,9 százaléka igennel.
Számos szakértő kulcsfontosságúnak nevezte a kettős választást az ország jövőbeni irányvonalának meghatározását illetően. A fő kérdés, hogy Moldova a szorosabb kapcsolatokat választja-e a Nyugattal, vagy inkább Oroszország felé fordul.
Az elnök szerint bizonyítékok van arra, hogy bűnözői csoportok és külföldi erők próbáltak beleavatkozni a választásokba. Konkrét országot nem nevezett meg. „Moldova ma és az elmúlt hónapok során is példa nélküli támadásokkal nézett szembe a szabadság és a demokrácia ellen (…) Ezek a külföldi erőkkel együttműködő bűnözői csoportok több tízmillió euróval, hazugságokkal és propagandával támadták országunkat, hogy bizonytalanságban és instabilitásban tartsanak. – Kitért arra, hogy bizonyítékaik vannak arra vonatkozóan, hogy e bűnözői csoportok akár háromszázezer szavazatot is próbálhattak megvásárolni. – Várjuk a végleges eredményeket; határozott intézkedésekkel fogunk reagálni” – mondta.
A választási bizottság bejelentette, hogy még október 21-én közzéteszik az eredményeket.
A nemek győzelme a népszavazáson önmagában még nem zárná ki a jövőbeli EU-tagságot, de súlyos csapást jelentene Sandura és Európa-párti szövetségeseire, megnehezítve a csatlakozási törekvéseket.
A mostani, harmadik közvetlen elnökválasztáson a részvételi arány több mint 51,4 százalékos volt, azaz 1,56 millió voksot adtak le. Hosszú sor alakult ki több szavazóhelyiségnél bel- és külföldön egyaránt. Tucatnyi országból érkeztek választási megfigyelők az országba.
A szavazás értékes tanulságokkal szolgálhat Sandu szövetségesei és az ellenzék számára is a jövő évben esedékes parlamenti választások előtt, amelyen az emberek ítéletet mondhatnak az államfő által nyolc éve alapított, liberális Cselekvés és Szolidaritás Pártjának (PAS) négy éve tartó kormányzásáról.
Moldovában az elnöki tisztség korlátozott közvetlen hatalommal jár, Sandu mindazonáltal a befolyását és a népszerűségét latba vetve képes volt bizonyos reformokat elérni, és előremozdítani hazája európai integrációs folyamatát. Egyik legambiciózusabb lépése az volt, hogy az ukrajnai háború kitörése óta felszámolta a tengerparttal nem rendelkező Moldova függőségét az orosz földgáztól, viszont ez az infláció megugrásához és egyéb gazdasági nehézségekhez vezetett a 2,4 millió lakosságú országban.
A helyi hatóságok és a nyugati országok azzal vádolják Oroszországot, hogy különböző eszközökkel befolyásolni próbálja a választásokat Moldovában. Ezt a Kreml tagadja.
A napokban az illetékes szervek bejelentették, hogy négy embert letartóztattak, miután lelepleztek egy több mint száz főből álló hálózatot, amelynek legfőbb célja zavargások szítása volt a választás után. Az érintettek oroszországi és balkáni kiképzését a külföldre emigrált Moszkva-párti oligarcha, Ilan Shor finanszírozta, akit tavaly távollétében tizenöt év börtönbüntetésre ítéltek csalás és pénzmosás miatt, miután három helyi bankból összesen egymilliárd dollárt sikkasztott, amit az évszázad lopásának neveznek. Pártját betiltották, ő maga pedig Izraelbe menekült. Az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada is szankciókat rendelt el a Shor Párt ellen, amiért a vád szerint Oroszország érdekeit képviselve megpróbálta destabilizálni Moldovát.
A referendum arról szól, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova EU-csatlakozási szándékát, vagyis belefoglalják-e az alaptörvény preambulumába a lakosság európai identitását, az ország európai útjának visszafordíthatatlanságát, valamint az integrációt mint nemzeti stratégiai célt. A módosítás lehetővé tenné a belépést a 101 tagú moldovai parlament többségi szavazata alapján.
A volt szovjet tagköztársaság 1991-es függetlenné válása óta katonailag semleges. Területén jelenleg is több mint ezer orosz katona állomásozik a Dnyeszter Menti Köztársaságban látszólag békefenntartó műveletek és egy hatalmas, a szovjet érából maradt lőszerraktár őrzésére.
Maia Sandu 2020-as hatalomra kerülése után Moldova igen határozott Nyugat-párti fordulatot hajtott végre. Az ország 2022 júniusában EU-tagjelölti státuszt kapott, és bár egyelőre nem kíván csatlakozni a NATO katonai szövetséghez – hiszen alkotmányban rögzítették a semlegességet –, a külügyminiszter 2022-ben azt mondta, hogy ennek nem kell feltétlenül elszigetelődést, demilitarizációt és a világ dolgai iránti közömbösséget jelentenie.
Moldova közös történelmen és nyelven osztozik a NATO- és EU-tag Romániával, amelynek a második világháborúig része volt.
[type] => post
[excerpt] =>
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1729546260
[modified] => 1729525794
)
[title] => Moldovában második fordulón döntenek az elnökválasztásról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130139&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130139
[uk] => 130121
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 130122
[image] => Array
(
[id] => 130122
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1729434257-658.jpg
[original_lng] => 62056
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1729434257-658-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1729434257-658-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1729434257-658.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1729434257-658.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1729434257-658.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1729434257-658.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/630-360-1729434257-658.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729514996:5
[_thumbnail_id] => 130122
[_edit_last] => 5
[views_count] => 501
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 17
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Sürgős
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 270
[1] => 14245
[2] => 1201
)
[tags_name] => Array
(
[0] => elnökválasztás
[1] => második forduló
[2] => Moldova
)
)
[7] => Array
(
[id] => 126769
[content] =>
A katolikus egyház fejét arról kérdezték egy sajtótájékoztatón, hogy mit tanácsol az amerikai választópolgároknak, kire szavazzanak az elnökválasztáson, amire Ferenc pápa úgy reagált: válasszák a kisebbik rosszat – írta az Index.
Ferenc pápa mindkét amerikai elnökjelöltet „életellenesnek” nevezte, és azt tanácsolta a katolikus szavazóknak, hogy a novemberi választáson igyekezzenek a „kisebbik rosszat” választani – írja a BBC.
Az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 52 millió katolikus él, ami tekintélyes része a világ 1,4 milliárd katolikusának. A pápa szerint a migránsok elutasítása – utalva ezzel Trumpra – „súlyos” bűn, Kamala Harris abortuszról vallott álláspontját pedig „merénylethez” hasonlította. A pápa mindazonáltal arra biztatta az amerikaiakat, hogy menjenek el szavazni.
„Mindkettő az élet ellen van, legyen az, aki kiutasítja a migránsokat, vagy legyen az, aki megöli a csecsemőket – nyilatkozta a katolikus egyházfő 12 napos délkelet-ázsiai körútjának végén egy pénteki sajtótájékoztatón, ahol felkérték, adjon tanácson az amerikai katolikus szavazóknak.
A pápa nem nevesítette sem Kamala Harrist, sem Donald Trumpot.
„A kisebbik rosszat kell választani. Ki a kisebbik rossz? Az a hölgy vagy az az úr? Nem tudom. Mindenkinek lelkiismerete szerint kell cselekednie” – felelt a pápa az újságírói kérdésre.
Ferenc pápa korábban már bírálta Donald Trumpot, a 2016-os választások idején az elnökjelölt bevándorlóellenes megnyilvánulásai miatt azt mondta, „nem keresztény”. „A migránsokat kiutasítani, nem hagyni őket fejlődni, nem hagyni, hogy életük legyen, aljas dolog” – mondta akkor.
[type] => post
[excerpt] =>
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1726495800
[modified] => 1726479937
)
[title] => A pápa bírálta mindkét amerikai elnökjelöltet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=126769&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 126769
[uk] => 126644
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 126645
[image] => Array
(
[id] => 126645
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/photo-2024-09-14-13-18-10.jpg
[original_lng] => 92068
[original_w] => 1280
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/photo-2024-09-14-13-18-10-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/photo-2024-09-14-13-18-10-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/photo-2024-09-14-13-18-10-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/photo-2024-09-14-13-18-10-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/photo-2024-09-14-13-18-10.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/photo-2024-09-14-13-18-10.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/photo-2024-09-14-13-18-10.jpg
[width] => 1280
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1726469352:5
[_thumbnail_id] => 126645
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1011
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_225c6effd79666c3925d0574caee2e14] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 47
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Vélemények
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 15390
[1] => 270
[2] => 577
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Amerikai Egyesült Államok
[1] => elnökválasztás
[2] => Ferenc Pápa
[3] => USA
)
)
[8] => Array
(
[id] => 126130
[content] =>
Abdel-Madzsid Tebbun algériai elnököt újraválasztották, a szavazatok 95 százalékával – jelentette be vasárnap a választási hatóság (ANIE) elnöke.
Az 5,630 millió leadott szavazatból 5,230 millióan – a voksolók 94,65 százaléka – szavaztak Tebbun független jelöltre – közölte Mohamed Sarfi.
A választási hatóság hivatalos részvételi adatot nem közölt, a szombati esti urnazáráskor átlagosan 48 százalékos volt a részvétel.
A választási hatóság szerint a választást „nagy átláthatóság” jellemezte.
Néhány órával korábban Tebbun egyik ellenfele, a mérsékelt iszlamista Abdel Haszani Sérif bírálta a voksolás során elkövetett „jogsértéseket”. A jelölt szerint nyomás gyakoroltak egyes választóköri vezetőkre az eredmények – egyebek mellett a részvételi arány – „feltupírozása” érdekében.
Abdel Haszani Sérif a szavazatok 3, Juszef Ausis szocialista jelölt pedig 2,1 százalékát kapta
Első mandátumát Tebbun 2019 decemberében a szavazatok 58 százalékával nyerte, 40 százalék alatti részvételi arány mellett.
A földgázban gazdag észak-afrikai ország területét tekintve a fekete kontinens legnagyobb, 45 milliós lakosságával pedig a Dél-afrikai Köztársaság után a második legnépesebb országa.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Abdel-Madzsid Tebbun algériai elnököt újraválasztották, a szavazatok 95 százalékával – jelentette be vasárnap a választási hatóság (ANIE) elnöke.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1725882420
[modified] => 1725838193
)
[title] => Hatalmas többséggel újraválasztották az elnököt Algériában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=126130&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 126130
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 126131
[image] => Array
(
[id] => 126131
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/abdel-madzsid-tebbun.jpg
[original_lng] => 85832
[original_w] => 960
[original_h] => 640
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/abdel-madzsid-tebbun-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/abdel-madzsid-tebbun-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/abdel-madzsid-tebbun-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/abdel-madzsid-tebbun.jpg
[width] => 960
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/abdel-madzsid-tebbun.jpg
[width] => 960
[height] => 640
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/abdel-madzsid-tebbun.jpg
[width] => 960
[height] => 640
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/abdel-madzsid-tebbun.jpg
[width] => 960
[height] => 640
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1725827393:5
[_thumbnail_id] => 126131
[_edit_last] => 5
[views_count] => 749
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 602207
[1] => 6321
[2] => 270
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Abdel-Madzsid Tebbun
[1] => Algéria
[2] => elnökválasztás
)
)
[9] => Array
(
[id] => 125824
[content] =>
Washington szerint az oroszok készen állnak befolyásolni az amerikai elnökválasztás kimenetelét.
Közleményében az Egyesült Államok külügyminisztériuma azt írja, hogy vízumkorlátozásokat vezettek be bizonyos „Kreml által támogatott médiumok” képviselőire, és hogy ezek a médiumok álhírekkel és félretájékoztatással befolyásolni akarják a novemberben esedékes amerikai elnökválasztás kimenetelét.
A vízuminformációk bizalmas jellege miatt az érintettek nevét az amerikai hatóságok nem hozzák nyilvánosságra, de azt tudni, hogy az intézkedés több, az Egyesült Államokban is működő orosz médium kollégáira is vonatkozik, így a Ria Novosztyira, a Russia Todayre és Sputnikra is, és hogy az ezeket sugárzó vagy kiadó vállalatoknak tájékoztatást kell adni az amerikai külügyminisztérium számára az összes, az Egyesült Államokban nekik dolgozó munkatársukról.
Az MTI megjegyzi, hogy a washingtoni külügyminisztérium legfeljebb 10 millió dollár nyomravezetői díjat ajánlott fel a RaHDit (Russian Angry Hackers Did It) néven ismert hacker-hálózat tagjairól szóló információért. A csoportot felelősnek tartják több másik ország választásába való beavatkozásért, és az amerikai kormányzati hatóságok veszélyesnek minősítették a 2024-es amerikai elnökválasztás biztonságára nézve.
[type] => post
[excerpt] => Washington szerint az oroszok készen állnak befolyásolni az amerikai elnökválasztás kimenetelét.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1725542940
[modified] => 1725538242
)
[title] => Orosz médiavállalatokat szankcionált az Egyesült Államok
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=125824&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 125824
[uk] => 125871
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 123027
[image] => Array
(
[id] => 123027
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-30t221459370.jpg
[original_lng] => 59855
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-30t221459370-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-30t221459370-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-30t221459370.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-30t221459370.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-30t221459370.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-30t221459370.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-30t221459370.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1725541613:3
[_thumbnail_id] => 123027
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 720
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e2949f972e950cba968a44f6f6b8bdc2] => US hits Chinese companies with new sanctions over Russia-Ukraine war https://t.co/jfLZuZcoIS
— The Hill (@thehill) August 23, 2024
[_oembed_time_e2949f972e950cba968a44f6f6b8bdc2] => 1725532143
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 270
[1] => 598910
[2] => 324998
)
[tags_name] => Array
(
[0] => elnökválasztás
[1] => orosz médiaválallatok szankcionálása
[2] => USA-szankciók
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 270
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => politic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 270
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => politic
)
[_domains] => Array
(
[politic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
elnökválasztás (1 Oldal)
