Donald Trump amerikai elnök ismét megígérte, hogy 100 százalékos importvámokat vezet be a BRICS-tagállamokkal szemben, ha azok új valutát vagy az amerikai dollár alternatíváját próbálják meg létrehozni – számolt be a Magyar Hírlap.
Elkötelezettséget fogunk követelni ezektől a látszólag ellenséges országoktól, hogy nem fognak sem új BRICS-valutát létrehozni, sem bármilyen más pénznemet támogatni a hatalmas amerikai dollár helyettesítésére, különben 100 százalékos vámokkal kell szembenézniük, és számíthatnak arra, hogy búcsút mondhatnak a csodálatos amerikai gazdaságba történő értékesítésnek
– írta Trump a Truth Social platformján.
„Annak az elképzelésnek, hogy a BRICS-országok megpróbálnak eltávolodni a dollártól, miközben mi tétlenül nézzük, VÉGE – folytatta. – Kereshetnek maguknak egy másik balek nemzetet. Nincs esély arra, hogy a BRICS-országok felváltják az amerikai dollárt a nemzetközi kereskedelemben vagy bárhol máshol, és bármelyik ország, amelyik megpróbálja, készüljön a vámokra, és búcsúzzon el Amerikától!”.
A BRICS csoportot 2006-ban Brazília, Oroszország, India és Kína hozta létre, Dél-Afrika 2011-ben csatlakozott hozzá. A szövetséghez 2024. január 1-jén csatlakozott Egyiptom, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Etiópia. Szaúd-Arábia is meghívást kapott a BRICS csoporthoz való csatlakozásra, de hatóságai szerint Rijád még mérlegeli a javaslatot. A BRICS elnöke 2024-ben Oroszország volt. Elnöksége alatt a legfontosabb esemény az október 22–24-i kazanyi csúcstalálkozó volt, ahol döntés született a BRICS-partnerországok kategóriájának létrehozásáról. Az első partnerországok Fehéroroszország, Bolívia, Kazahsztán, Kuba, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Uganda és Üzbegisztán lettek. Kezdetben Indonéziát is BRICS-partnerként nevezték meg, de január 6-án Brazília bejelentette, hogy az ázsiai ország teljes jogú tagsági státuszt kapott.
Brazília, amely 2025-ben a BRICS elnöki tisztségét tölti be, bejelentette, hogy Indonézia teljes jogú tagként csatlakozik a csoporthoz.
Indonézia ezzel hivatalosan is teljes jogú tagja lett az eredetileg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magában foglaló, jelentős feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoportnak. A BRICS-csoporthoz tartozik még Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek.
Indonézia csatlakozását a 2023-as johannesburgi csúcstalálkozón konszenzussal hagyták jóvá a tagok, és a döntést a 2024-es indonéz elnökválasztást követően véglegesítették.
Indonézia a többi BRICS-taggal együtt támogatja a globális kormányzati intézmények reformját, és pozitívan járul hozzá a globális déli együttműködés elmélyítéséhez, amely prioritások összhangban vannak Brazília elnökségének tárgykörével
– áll a brazil külügyminisztérium közleményében.
A külügyminisztérium közleménye hangsúlyozta, hogy Brazília a BRICS-elnöksége alatt a méltányos globális kormányzás és a mélyebb együttműködés előmozdítására kíván összpontosítani.
Indonézia külügyminisztériuma keddi közleményében üdvözölte a bejelentést, és kijelentette, hogy „A BRICS-tagság stratégiai út a többi fejlődő országgal való együttműködés és partnerség fokozásához”. Indonézia, a világ negyedik legnépesebb országa, a BRICS-tagságot stratégiai lépésnek tekinti a fejlődő országok közötti együttműködés fokozása, a dél-dél együttműködés erősítése és a globális dél érdekeinek képviselete érdekében. Indonézia osztja a BRICS-országok elkötelezettségét a globális kormányzati intézmények reformja és az olyan globális kihívások kezelése iránt, mint az éghajlatváltozás és a közegészségügy.
Az indonéz kormány és az üzleti élet vezetői a csatlakozást mérföldkőnek tekintik a gazdasági növekedés, az innováció, a kereskedelem és a beruházások fellendítése szempontjából.
Azerbajdzsán hivatalosan is kérte felvételét a BRICS-országok csoportjába – jelentette be kedden Ayhan Hajizadeh azeri külügyi szóvivő.
„Azerbajdzsán hivatalos kérvényt terjesztett elő, hogy csatlakozhasson a BRICS-hez” – fogalmazott. A csoportot jelenleg Brazília, Oroszország, India, Kína, a Dél-afrikai Köztársaság, Irán, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Etiópia alkotja. Baku csatlakozási szándéka már megfogalmazódott a Kína és Azerbajdzsán stratégiai együttműködéséről szóló közös nyilatkozatban, amelyet a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) július elején tartott kazahsztáni csúcstalálkozóján fogadtak el.
Sahiba Gafarova, az azeri törvényhozás házelnöke július 11-én, a BRICS 10. parlamentáris fórumán Szentpéterváron szintén arról beszélt, hogy Azerbajdzsán teljes jogú tagja kíván lenni az országcsoportnak. Hétfőn Vlagyimir Putyin orosz államfő látogatott Bakuba, ahol Ilham Aliyev azeri elnök fogadta. Az orosz elnök meghívta azeri hivatali partnerét a FÁK és a BRICS országcsoportok októberi csúcstalálkozóira Moszkvába, illetve Kazanyba.
Peking egy valódi ukrajnai békekonferencia összehívását sürgeti, amelyet Moszkva és Kijev egyaránt elismer – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter hétfőn a BRICS-országok külügyminisztereinek Nyizsnyij Novgorodban tartott találkozóján.
„Az ukrajnai válság folytatódik, Kína egy olyan, valódi békekonferencia mielőbbi összehívását szorgalmazza, amelyet Oroszország és Ukrajna is elismer, minden fél egyenlő részvételével és minden béketerv őszinte megvitatásával” – mondta Vang a kínai külügyminisztériumnak a RIA Novosztyi orosz hírügynökség által ismertetett közleménye szerint.
A kínai diplomácia vezetőjével folytatott kétoldalú megbeszélésen Szergej Lavrov, a BRICS soros elnökségét ellátó Oroszország külügyminisztere köszönetét fejezte ki Pekingnek azért a döntéséért, hogy nem küld képviselőt a Svájcban a hétvégén megrendezésre kerülő, Ukrajnáról szóló konferenciára. Lavrov hangsúlyozta, hogy az a fórum nem feltételezi sem Oroszország egyenrangú részvételét, sem pedig az összes békekezdeményezés és a kialakult realitások méltányos figyelembevételét.
Vang Ji közölte, hogy Kína kész teljes mértékben támogatni Oroszország BRICS-elnöki munkáját, és együttműködni Oroszországgal a tömörülés stratégiai partnerségének megerősítésén, ösztönözni a globális Dél megerősítését célzó közös fellépéseket, és még aktívabban kiállni a multilateralizmus támogatása, a közös fejlődés előmozdítása mellett.
Az orosz diplomácia vezetője a hivatali partnereivel folytatott tanácskozáson elmondta, hogy a BRICS a tavalyi johannesburgi csúcstalálkozó határozatainak megvalósításán dolgozik, különösen tekintettel a nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer javítására, valamint a nemzeti valutákban történő elszámolások platformjának kialakítására a kölcsönös kereskedelemben.
Arról is szólt, hogy a közelmúlt nemzetközi eseményei szerinte „levetették a Nyugat álarcát”, amely a saját „szabályokon alapuló” rendjét akarja ráerőltetni a világra, saját dominanciájának megőrzése érdekében. Lavrov mások mellett találkozott Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel is, akivel egyebek között arról tárgyalt, miként kellene fokozni a nemzetközi erőfeszítéseket annak érdekében, hogy mielőbbi tűzszünet jöjjön létre a Gázai övezetben.
A BRICS országok Nyizsnyij Novgorodban hétfőn megkezdődött kétnapos külügyminiszteri találkozóján a tíz tagállamon (Brazília, Oroszország, India, Kína, a Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Etiópia, Irán, Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia) kívül a csoporttal baráti országok képviselői is részt vesznek. A mostani az első külügyminiszteri találkozó a BRICS idei bővítése után.
Argentína hivatalosan is értesítette a BRICS-tagországok vezetőit arról a korábbi döntéséről, hogy nem csatlakozik a szövetséghez – közölték kormányzat források pénteken.
A BRICS a fejlődő világ öt vezető országát (Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-Afrikai Köztársaságot) tömöríti.
Javier Milei nemrég beiktatott argentin elnök már a választási kampánya során ellenezte Argentína csatlakozását a BRICS-hez. November végén Diana Mondino frissen kinevezett külügyminiszter azt mondta, hogy Argentína azért nem csatlakozik a BRICS-hez, mert nem hajlandó a kapcsolatok bővítésére Brazíliával, Oroszországgal és Kínával a politikai nézeteltérések miatt. Helyette hazája kapcsolatainak szorosabbra fűzését ígérte az Egyesült Államokkal.
Hat ország – Argentína, Szaúd-Arábia, Irán, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek – kapott meghívást a BRICS augusztusi johannesburgi csúcstalálkozóján, hogy 2024. január 1-jével csatlakozzanak a BRICS-hez
I met with President @LuisLacallePou to thank Uruguay and its people for supporting Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Ukraine is fighting a tough battle against Russian invaders while also working to implement the Peace Formula, one of the key political… pic.twitter.com/XCodE8QXcp
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 10, 2023
⚡️President Volodymyr #Zelensky briefly spoke with the Prime Minister of Hungary, Viktor #Orban, during the inauguration ceremony of the newly elected President of #Argentina, as reported by European Pravda.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utazik el a Dél-afrikai Köztársaságba a BRICS-országok augusztusban tartandó találkozójára – közölte szerdán a dél-afrikai elnöki hivatal.
A közlés szerint közös megegyezés született arról, hogy Putyin nem vesz részt személyesen a csúcstalálkozón, helyette Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli az augusztus 22–24-i rendezvényen.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közben cáfolta azokat az információkat, amelyek szerint Oroszország állítólag értésére adta Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnöknek, hogy ha letartóztatnák Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) végzésével a BRICS-csúcstalálkozón, az hadüzenettel lenne egyenértékű. „Nem, ez nem hangzott el. A világon mindenki számára teljesen világos, mit jelent az orosz államfő elleni támadási kísérlet, ezért ez esetben nincs mit magyarázni senkinek” – fogalmazott Peszkov újságírók kérdésére válaszolva. Korábban a Dél-afrikai Köztársaság elnöke közölte, hogy engedélyt kért a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságtól (ICC), hogy a BRICS-országok találkozóján ne kelljen őrizetbe venni országában Putyint. Szavai szerint azért fordult a bírósághoz, mert Oroszország nyilvánvalóvá tette, hogy országuk hivatalban lévő elnökének letartóztatása hadüzenetnek számítana.
A hágai székhelyű ICC márciusban adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök és Marija Lvova-Belova elnöki gyerekjogi biztos ellen ukrajnai gyermekek Oroszországba hurcolása miatt. Amennyiben Putyin megjelent volna a BRICS-találkozón, a Dél-afrikai Köztársaság ICC-tagsága miatt az ország hatóságai kötelesek lettek volna letartóztatni az orosz elnököt.
A BRICS-országcsoportot Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotja. Az orosz elnökön kívül az országcsoport többi vezetője jelen lesz a találkozón – közölte a pretoriai elnöki hivatal.
Cyril Ramaphosa, dél-afrikai köztársaság elnöke engedélyt kért a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságtól (ICC), hogy a BRICS-országok jövő hónapban Dél-Afrikában tartandó találkozóján ne kelljen őrizetbe vennie Vlagyimir Putyint, „mert az hadüzenetnek minősülne”.
A csoportot Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotja, és mindegyikük vezetője meghívást kapott az augusztus 22-én kezdődő háromnapos rendezvényre.
A hágai székhelyű ICC márciusban adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök ellen ukrajnai gyermekek Oroszországba hurcolása miatt. Amennyiben Vlagyimir Putyin megjelenik a BRICS-találkozón, ICC-tagságuk miatt a dél-afrikai hatóságok kötelesek lennének letartóztatni az orosz elnököt.
Dél-afrikai tisztségviselők májusban azt mondták, hogy a BRICS-országok fontolgatják a csúcstalálkozó áthelyezését Kínába, amely nem tagja az ICC-nek.
A dél-afrikai ellenzéki Demokratikus Szövetség bírósági úton akarta kikényszeríteni, hogy a kormány köteles legyen őrizetbe venni az orosz elnököt, amennyiben dél-afrikai területre lép. E bírósági keresetre adott válaszában Cyril Ramaphosa kifejtette, hogy eljárást kezdeményezett a Nemzetközi Büntetőbíróságon a római statútum 97. cikkelye alapján, amely lehetőséget nyújt az ICC tagállamai számára, hogy konzultálhassanak a bírósággal, mielőtt végrehajtanák a letartóztatást.
„Oroszország nyilvánvalóvá tette, hogy országuk hivatalban lévő elnökének letartóztatása hadüzenetnek számítana” – mondta a dél-afrikai elnök.
A Dél-afrikai Köztársaságot már 2015-ben is bírálatok érték, amiért megtagadta az ICC által körözött Omar el-Besir akkori szudáni elnök letartóztatását és kiadását a bíróságnak.