A Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság belügyminisztere szombaton azt mondta, hogy nem engedik eltávolítani hivatalából az entitás vezetőjét, Milorad Dodikot, akit a bíróság másodfokon is börtönbüntetésre ítélt.
Milorad Dodik elnököt azért ítélte a bíróság egy év letöltendő börtönbüntetésre, valamint tiltotta el hat évre a hivatali tevékenységtől, mert nem volt hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit.
Sinisa Karan boszniai szerb belügyminiszter, Dodik párttársa a Független Szociáldemokraták Szövetségében azt mondta, hogy az elítélt politikus a boszniai szerbek választási akaratát képviseli.
„A nép választ, és a nép mozdít el. (Az elnök) legitimitása megvédésével védjük meg szabadságunkat és köztársaságunkat! Ne várjon senki romlást a belbiztonsági helyzetben, de mindenki számítson ellenállásra a Szerb Köztársaság intézményeitől, mert készek az intézményi, politikai és demokratikus küzdelemre!” – jelentette ki Karan.
A Dodik elleni ítélet – amely egy „nem választott külföldinek” tudható be – nem meggyengíti, hanem éppen megerősíti a Szerb Köztársaság pozícióját – tette hozzá Schmidtre utalva.
Milorad Dodik pénteken, a bíróság döntése után közölte: nem fogadja el az ítéletet, és Moszkvához, valamint Washingtonhoz fordul segítségért.
Ügyvédje bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért, és kérelmezni fogják az ítélet elhalasztását mindaddig, amíg a testület nem hoz döntést.
Milorad Dodik már a boszniai háborút lezáró, a Bosznia-Hercegovinát és annak szerkezetét létrehozó daytoni megállapodás óta hangoztatja, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen.
A NATO teljes mértékben támogatja Bosznia-Hercegovina területi integritását – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára Szarajevóban, hozzátéve, hogy az ország vezetőinek fel kell oldaniuk a kialakult feszültséget.
Boszniában azóta van feszültség, hogy február végén egy bíróság egy év börtönbüntetésre ítélte és hat évre eltiltotta a politizálástól Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét. A szerb vezető elutasította az ítéletet, a Banja Luka-i parlament pedig kitiltotta a Szerb Köztársaság területéről a szarajevói központú rendőrséget és igazságszolgáltatást.
Az ítélet hatására az Európai Unió békefenntartó missziója, az EUFOR bejelentette, hogy ideiglenesen növeli az országban állomásozó 1100 fős erőinek létszámát. Zeljko Komsic, a bosznia-hercegovinai államelnökség boszniai horvát tagja eközben hivatalosan kérte az Európai Tanácstól az országban állomásozó magyar EUFOR-kontingens kivonását, miután Dodik kérésére 78 magyar terrorelhárító érkezett Boszniába.
Rutte hétfőn kijelentette, hogy a NATO nem fogja hagyni, hogy biztonsági vákuum alakuljon ki, és hogy a daytoni békeszerződés és a boszniai alkotmány semmibe vétele „elfogadhatatlan”.
A Bosznia-hercegovinai Föderációból és a Szerb Köztársaságból álló Bosznia-Hercegovina alkotmányos berendezkedését az 1995-ben megkötött daytoni béke határozza meg, ennek értelmében az ország nemzetközi ellenőrzés alatt áll, és az ENSZ-főképviselő felel a békeszerződés végrehajtásáért. Milorad Dodik ellen azért emeltek vádat, mert a főképviselő és az alkotmánybíróság döntéseit felfüggesztő törvényeket írt alá.
„Nem hagyjuk, hogy a nehezen kivívott béke veszélybe kerüljön” – fogalmazott Rutte Szarajevóban.
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
A boszniai szerb parlament megszavazta csütörtökön késő este a Szerb Köztársaság igazságügyi rendszerének a szövetségitől való elszakadását, két nappal azután, hogy a szövetségi bíróság a boszniai nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egy évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta Milorad Dodikot, a többségében szerbek lakta országrész elnökét.
A boszniai szerb közszolgálati televízió (RTRS) beszámolója szerint a jogszabályt a kormánypárti képviselők voksaival szavazta meg a Banja Luka-i parlament, az ellenzék bojkottálta a szavazást.
A törvény értelmében a szövetségi igazságügyi intézmények, a bíróságok, az ügyészségek és a rendőrség sem illetékes többé a boszniai Szerb Köztársaság területén.
Milorad Dodik mint elnök három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépését, valamint saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.
Dodik szerint a vádhatóság politikai nyomásra állította össze az ellene felhozott vádakat. Azzal is érvelt, hogy a bosznia-hercegovinai törvények szerint nem létezik olyan cselekmény, amellyel vádolták. Az ország alkotmánya szerint törvényt csak a parlament hozhat, így a nemzetközi főképviselő intézkedései szerinte semmisek.
Milorad Dodik a múlt héten az utolsó szó jogán a bírónak üzenve azt mondta: az ellene szóló ítélet alapvetően meghatározza majd Bosznia jövőjét. Később a sajtónak ezt úgy fejtette ki: az ítélet „halálos csapást mérhet” Bosznia-Hercegovinára. Közölte, hogy amennyiben bűnösnek találják, az ítéletet nem fogadja el, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből. Emellett ismét felvetette az entitás függetlenné válásának lehetőségét.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll: a boszniai Szerb Köztársaságból és a bosnyák-horvát Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni.
Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén – közölte Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének elnöke szerdán, miután a boszniai szövetségi bíróság a nemzetközi főképviselő döntéseinek figyelmen kívül hagyása miatt első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltotta őt.
Milorad Dodik bejelentette: más szövetségi intézmények munkáját is betiltják, például a felsőfokú ügyészségi és bírósági testületét, és a boszniai Szerb Köztársaság saját felsőfokú ügyészségi és bírósági testületet hoz létre. Emellett a legtöbb szerb tisztségviselő is kivonul a szövetségi intézményekből – ismertette. Hozzátette egyúttal, hogy csak az „árulók” maradnak majd ott.
Az ítélethirdetést követően a politikus azt üzente támogatóinak, hogy nincs ok aggodalomra, megtanult már nehezebb dolgokat is elviselni. Egyben azt is közölte, üzeni Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség főképviselőjének, hogy ha szerb területre lép, letartóztatásra számíthat.
„Ha látjátok, jelentsétek a rendőrségnek, hogy letartóztassuk és elűzzük innen. Nem érdemli meg, hogy szerb földre lépjen” – mondta híveinek, és közölte: nem engedi meg, hogy bárki is megdöntse a boszniai Szerb Köztársaságot – számolt be az MTI.
Milorad Dodik Aleksandar Vucicot Banja Lukába invitálta, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljanak. A szerb elnök már szerda este elutazik a boszniai Szerb Köztársaságba. Milorad Dodik azt nyilatkozta, két telefonbeszélgetést bonyolított le az ítélethirdetés után.
„Egyiket Aleksandar Vuciccsal, aki azt mondta, a boszniai Szerb Köztársaság pártján áll, a másikat pedig Orbán Viktor barátommal, aki ugyanezt mondta” – részletezte a boszniai szerb elnök.
A boszniai szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető, és hivatali tevékenységeitő azzal vádolták, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidt főképviselő döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt.
A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, döntésének hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.
Dodik szerint a vádhatóság politikai nyomásra állította össze az ellene felhozott vádakat.
Azzal is érvelt, hogy a bosznia-hercegovinai törvények szerint nem létezik olyan cselekmény, amellyel vádolták. Az ország alkotmánya szerint törvényt csak a parlament hozhat, így a nemzetközi főképviselő intézkedései szerinte nem jogérvényesek.
Az ügyészség azt kérte, hogy Milorad Dodikot öt év börtönbüntetésre ítéljék, valamint tiltsák el tíz évre a közhivatal tevékenységtől. A vádhatóság ugyanezt a büntetést kérte az ügy másik vádlottjára, Milos Lukicra, a boszniai szerb hivatalos közlöny igazgatójára, aki a nemzetközi főképviselő döntését figyelmen kívül hagyva a közlönyben megjelentette a Dodik által szignált törvényeket. Milos Lukicot a bíróság szerdán felmentette az ellene felhozott vádak alól.
Az ítélet nem jogerős, a védelem és az ügyészség is fellebbezhet ellene, a másodfokú ítéletet az év végéig mondhatják ki.
Milorad Dodik a múlt héten az utolsó szó jogán a bírónak üzenve azt mondta: az ellene szóló ítélet alapvetően meghatározza majd Bosznia jövőjét. Később a sajtónak ezt úgy fejtette ki: az ítélet „halálos csapást mérhet” Bosznia-Hercegovinára.
Közölte, hogy amennyiben bűnösnek találják, az ítéletet nem fogadja el, és a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi kivonulását a szövetségi intézményekből. Emellett ismét felvetette az entitás függetlenné válásának lehetőségét.
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll: a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból.
A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni. Milorad Dodik mint elnök három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, és szerinte Bosznia államként működésképtelen. A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta az entitás saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést, illetve saját választási törvényt fogadott el, ami országos szinten súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.
A Milorad Dodik elítéléséről szóló hírekre reagálva Aleksandar Vucic szerb elnök összehívta az ország biztonsági tanácsának az ülését.
[type] => post [excerpt] => Nem létezik többé az a Bosznia-Hercegovina, amelyet elképzeltek, a boszniai szerb parlament új törvényeket fog hozni, például a szövetségi ügyészség és a bíróság nem tevékenykedhet többé a boszniai Szerb Köztársaság területén – közölte Milorad Dodik. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1740658320 [modified] => 1740608709 ) [title] => Dodik: nem létezik többé Bosznia-Hercegovina [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142563&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 142563 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 142564 [image] => Array ( [id] => 142564 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png [original_lng] => 698103 [original_w] => 873 [original_h] => 497 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik-300x171.png [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik-768x437.png [width] => 768 [height] => 437 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png [width] => 873 [height] => 497 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png [width] => 873 [height] => 497 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png [width] => 873 [height] => 497 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/dodik.png [width] => 873 [height] => 497 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1740601509:12 [_thumbnail_id] => 142564 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1701 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 508427681000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 44260 [1] => 47960 [2] => 42488 ) [tags_name] => Array ( [0] => Bosznia-Hercegovina [1] => boszniai szerb parlament [2] => Milorad Dodik ) ) [4] => Array ( [id] => 115480 [content] =>
A Bosznia-Hercegovinában állandó lakhellyel rendelkező szlovén állampolgárok mégis leadhatják szavazataikat a vasárnapi európai parlamenti választásokon a szarajevói szlovén nagykövetségen, annak ellenére, hogy a boszniai kormány nem adott zöld utat Szlovéniának, Lengyelországnak és Romániának, hogy saját nagykövetségeiken szavazóhelyiségeket rendezhessenek be – közölte pénteken a szlovén külügyminisztérium.
A boszniai kormány azért döntött így, mert az említett országok támogatták a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjára vonatkozó ENSZ-határozatot. Mivel a szövetségi kormánynak egyhangúlag kell döntéseket hoznia, és a boszniai szerb miniszterek ellene szavaztak, a kéréseket elutasították.
A szlovén külügyminisztérium azt követően jelentette be a döntését, hogy Lengyelország és Románia szarajevói nagykövetsége úgy határozott, engedély nélkül is lehetővé teszi állampolgárai számára, hogy a diplomáciai képviseletükön leadhassák voksaikat – jelentette a szlovén STA hírügynökség.
Tanja Fajon külügyminiszter és Natasa Pirc Musar elnök korábban elfogadhatatlannak nevezte a boszniai kormány lépését, és megjegyezte, hogy Boszniának, mint EU tagjelölt országnak, tiszteletben kell tartania a jogállamiságot.
A belügyminisztérium adatai szerint a választói névjegyzékben közel 2000 olyan Bosznia-Hercegovinában élő szlovén szerepel, aki szavazati joggal rendelkezik az EP-választáson.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
[type] => post [excerpt] => A Bosznia-Hercegovinában állandó lakhellyel rendelkező szlovén állampolgárok mégis leadhatják szavazataikat a vasárnapi európai parlamenti választásokon a szarajevói szlovén nagykövetségen, annak ellenére, hogy a boszniai kormány nem adott zöld ut... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1717874040 [modified] => 1717805832 ) [title] => A tiltás ellenére is szavazhatnak diplomáciai képviseletükön Bosznia-Hercegovinában élő szlovének, lengyelek és románok állampolgárok [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=115480&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 115480 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 115481 [image] => Array ( [id] => 115481 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009.jpg [original_lng] => 94772 [original_w] => 1200 [original_h] => 800 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/o-ep-valasztasok-vn-009.jpg [width] => 1200 [height] => 800 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1717795033:12 [_thumbnail_id] => 115481 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1821 [_oembed_d3b6b2bc11f7131bd4fb9b9ad9ed324c] =>
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
A Bosznia-Hercegovinában élő szlovén állampolgárok nem adhatják le szavazataikat a közelgő európai parlamenti választásokon a szarajevói szlovén nagykövetségen, miután a boszniai kormány másodszor is elutasította Szlovénia kérelmét. Azért döntöttek így, mert Ljubljana támogatta a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjára vonatkozó ENSZ-határozatot – közölte kedden a szlovén közszolgálati televízió.
A boszniai kormány ugyanezen okból elutasította Lengyelország és Románia kérését is, hogy vasárnap szavazóhelyiségeket rendezhessenek be a diplomáciai képviseleteken – jelentette a szlovén STA hírügynökség. Mivel a szövetségi kormánynak egyhangúlag kell döntéseket hoznia, és a boszniai szerb miniszterek ellene szavaztak, a kérést elutasították.
Az első, múlt heti szavazás után Szlovénia elfogadhatatlannak minősítette a döntést. „Elfogadhatatlan egy olyan ügy átpolitizálása, mint az európai választások megtartása (…) egy olyan ország részéről, amely nemrég kapott zöld jelzést az uniós tagságról szóló csatlakozási tárgyalások megkezdésére” – írta akkor a tárca közleményében.
Az elmúlt időszakban lezajlott további konzultációk eredménytelenek maradtak – írta a szlovén sajtó. A belügyminisztérium adatai szerint a választói névjegyzékben közel 2000 olyan Bosznia-Hercegovinában élő szlovén szerepel, aki szavazati joggal rendelkezik az EP-választáson.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak.
A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
Paradoxonnak nevezte Zlatan Klokic, a boszniai Szerb Köztársaság európai integrációért felelős minisztere, hogy az Európai Unió számára Ukrajna kívánatosabb tagállam lenne, mint Bosznia-Hercegovina, ahol 28 éve béke honol.
Az X közösségi platformon írt bejegyzésében Klokic emlékeztet arra, hogy pontosan 28 évvel ezelőtt, 1995. december 14-én írták alá a daytoni békeegyezményt, amely lezárta a boszniai háborút, és békét hozott az országnak.
Milyen üzenetet küld mostani döntésével Brüsszel Boszniának és a világnak? Ez azt jelenti, hogy az összetűzéseket szívesen fogadják? Miért vannak a feltételek? – kérdezte a miniszter annak kapcsán, hogy az Európai Tanács csütörtökön úgy határozott, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, Szarajevóval viszont csak később, „amint eléri a tagsághoz szükséges kritériumok teljesítésének szükséges szintjét”.
Vojislav Savic politológus a boszniai Szerb Köztársaság közszolgálati televíziójának (RTRS) péntek reggeli műsorában toxikusnak nevezte az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina kapcsolatát az egy nappal korábbi döntés fényében. Szerinte nagyon rossz üzenete van annak, hogy megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások a háborúban álló Ukrajnával. „Bosznia-Hercegovinának azt üzenték, hogy továbbra is össze kell hangolnia a politikáját az EU normáival, és akkor egyik napról a másikra megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, amely semmilyen feltételt nem teljesített, még csak nincs is irányítása és szuverenitása a teljes területe felett” – hangoztatta a politológus.
Bosznia-Hercegovina 2016 februárjában nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét, és 2022 decemberében kapta meg az uniós tagjelölti státuszt azzal a feltétellel, hogy teljesíti a Brüsszel által támasztott feltételeket az alapvető jogok biztosítása, a migráció elleni harc, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén.
Aggodalmának adott hangot Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn Szarajevóban, nyugat-balkáni körútjának első állomásán a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási törekvései, valamint amiatt, hogy Oroszországnak jelentős befolyása van Bosznia-Hercegovinára.
A NATO-főtitkár – akit a legolvasottabb boszniai hírportál, a Klix.ba idézett – a boszniai kormány küldöttségével folytatott tárgyalást követően tartott sajtótájékoztatóján rámutatott: nagyon aggasztja a boszniai szerbek elszakadást pártoló retorikája, de az országban tapasztalható jelentős külföldi, főként orosz befolyás is. E két tényező alááshatja az ország stabilitását, és gyengítheti a reformokat – vélte.
Hozzátette: az ország vezetőinek egységesnek kell lenniük, és a fejlődésért kell dolgozniuk.
A NATO-főtitkár a kijelentéseivel arra utalt, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az utóbbi két évtizedben többször is országrészének elszakadása mellett állt ki, mert szerinte Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen. Dodiknak ezért több olyan törvényt is sikerült elfogadtatnia, amelyek a boszniai Szerb Köztársaság függetlenné válását segítik elő.
Ezek között szerepelt például a szövetségitől független adó- és igazságügyi rendszer létrehozása. Emellett a boszniai szerbek a történelmi és kulturális kapcsolatokra hivatkozva nem akarják megszakítani a kapcsolatot Oroszországgal, és ellenzik, hogy Bosznia-Hercegovina szankciókat vezessen be Moszkva ellen.
Jens Stoltenberg beszélt arról is, hogy szeretné, ha Szarajevó és a NATO kapcsolatai tovább mélyülnének, mert az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elkötelezett a térség biztonsága, stabilitása és az ország euroatlanti integrációja mellett. Mint mondta: minden országnak jogában áll külföldi beavatkozás nélkül eldönteni, hogy milyen biztonsági megállapodásokat köt.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
Megszakította az együttműködést az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság boszniai nagykövetségeivel a boszniai Szerb Köztársaság kormánya, mert indoklásuk szerint Washington és London beleavatkozott az ország belügyeibe, és a daytoni megállapodás ellen dolgozott – olvasható a Banja Luka-i közleményben.
A többségében szerbek lakta országrész kormánya azt is közölte csütörtök este, hogy mindaddig nem veszik fel újra a kapcsolatot a diplomáciai képviseletekkel, amíg a két érintett ország nem hagy fel azzal, hogy bele akarjon avatkozni Bosznia-Hercegovina belügyeibe, ez a viselkedés ugyanis nem egyeztethető össze az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság Bosznia-Hercegovinával fenntartott hivatalos politikájával.
Csütörtökön Milorad Dodik, az országrész elnöke is arról beszélt, hogy London és Washington negatívan és ellenségesen viselkedik a boszniai szerbekkel szemben, ezért feltehetően meg kell majd szakítani velük a kapcsolatot.
Milorad Dodik ellen mind az Egyesült Államok, mind az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be az országrészének elszakadását hirdető retorikájára, korrupcióra és a daytoni békemegállapodás aláásására hivatkozva.
A szarajevói amerikai nagykövetség szerint a kapcsolatok megszakítása „újabb lépést jelent azon a veszélyes úton, amelyet Milorad Dodik választott”. Ez az elszigetelődés és az autokrácia felé vezető út, ami pedig nem használ a boszniai Szerb Köztársaságban élőknek.
A Twitteren közzétett üzenet szerint: Washington továbbra is segíti az ott élőket, ugyanakkor „nem nyújt segítséget egy olyan kormánynak, amely autoriter gyakorlatot alkalmaz saját lakosai ellen, a jó szándékú nemzetközi segítséget pedig alkotmányellenes és Dayton-ellenes tevékenységre fordítja”.
A brit nagykövetség szerint is ártalmas a döntés, ugyanakkor rámutattak, hogy kizárólag Bosznia-Hercegovinának mint államnak van joga arról dönteni, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat egy másik országgal.
Az 1991–1995-ös délszláv háborút az 1995. november 21-én az amerikai Daytonban megkötött keretmegállapodás zárta le, amelyet az akkori Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina vezetői írtak alá. Ennek folyományaként Bosznia-Hercegovina függetlenné vált az egykori Jugoszláviától, de az országot két entitásra osztották: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra.
A bosnyák-horvát föderáció további részekből, kantonokból áll. A daytoni szerződés alapján a két, nagy önállóságot élvező entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze.
Milorad Dodik az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.
Oroszország megfenyegette Bosznia-Hercegovinát: ha csatlakozik a NATO-hoz, Moszkva fenntartja a jogot az „arányos válaszra” – jelentette ki Igor Kalabuhov szarajevói orosz nagykövet az orosz Diplomácia napja alkalmából megjelent közleményében, számolt be az UNN.
Bosznia-Hercegovina bármilyen lépést megtehet a világ színterén: csatlakozhat bármely szervezethez – politikai, gazdasági, kulturális. Ha a lakosság többsége ezt akarja, ha ez az ország javára válik, a fejlődést idéz elő, erősíti az ország kapcsolatait a világ más népeivel – őszinte örömmel fogadjuk” – mondta az orosz nagykövet.
Ugyanakkor elmondása szerint Bosznia-Hercegovina vezetésének meg kell értenie, hogy ha az ország „egy olyan blokkhoz csatlakozik, amelynek fő célja Oroszország megsemmisítése”, akkor Moszkvának „joga van megvédeni magát”.
„Önöknek, mármint az ország vezetésének meg kell érteniük, hogy ha csatlakoznak ahhoz a blokkhoz, amelynek fő célja Oroszország elpusztítása, akkor nekünk, egy független külpolitikával rendelkező szabad országnak, mint amilyen Bosznia-Hercegovina is, jogunk van arra, hogy megvédjük magunkat” – áll az orosz nagykövet közleményében.
Hozzátette: mindaddig, amíg az ország nem tesz intézkedéseket az Oroszországi Föderáció ellen, az utóbbi „nyugodtnak érzi magát, és nincs szüksége védelme megerősítésére”.
„Itt tiltakozni is lehet, hogy elméletileg teljesen más szándékkal is lehet csatlakozni a NATO-hoz vagy az EU-hoz, aminek semmi köze Oroszországhoz… De legyünk reálisak – Brüsszel vagy Washington, Moszkvára irányuló nukleáris rendszerek telepítésére irányuló esetleges parancsát Szarajevó, mivel a szervezet tagja, kénytelen lesz teljesíteni. Úgyhogy a választás szabad, de kérjük, ne korlátozzanak minket válaszadási jogainkban. Természetesen arányosan” – írta a diplomata.
A nagykövet hozzátette: amíg Oroszország „100%-ig nem biztos az ország elpusztítására irányuló aljas tervek valóságában, addig senki nem fogja megnyomni a piros gombot”.
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
