Afganisztán gazdag ásványkincsekben, ám az utóbbi négy évtized konfliktusai miatt ezeket nem vagy alig lehetett kiaknázni. Azonban az országot stabilizálták a tálibok, így felpörgött az afgán bányaipar.
Az afgán bányászati minisztérium rendszeresen hirdet pályázatokat a feltárási és kitermelési projektekre, valamint Kabul rendszeresen listát küld az országban jelen lévő nagykövetségeknek a tervekről, hogy külföldi cégeket kérjen fel a jelentkezésre. A Világbank szerint az eredmények már láthatók: a 2023-as pénzügyi évben a bányászat és kőfejtés 6,9 százalékos bővülése segítette az ipari szektor 2,6 százalékos növekedését.
Bár az ázsiai ország szankciók alatt áll, a Kabullal diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat ápoló országok, például Irán, Törökország, Kína, Üzbegisztán és Katar, megragadták a lehetőséget. Peking különösen aktív: a kínai állami tulajdonú China Metallurgical Group a Kabultól 40 kilométerre fekvő Mesz Ajnakban folytat kitermelést, ahol a világ egyik legnagyobb rézlelőhelye található.
A cég 2007-ben kötött szerződést az akkori afgán vezetéssel, de az országban dúló harcok késleltették a projekt megvalósítását. A tálibok azonban felújították a megállapodást, így tavaly nyár óta folyik a bányászat. Az AFP-nek források elárulták: a kínai vállalatok legalább három másik nagy beruházást indítottak el.
Előfordul, hogy afgán üzletemberek is beszállnak az ágazatba: a Goshta-hegy oldalába vájt bányát helyi vállalkozók üzemeltetik, ahol drágaköveket (jáde, nefrit) hoznak a felszínre. A kitermelt anyagok nagy részét Kína vásárolja fel, és ékszerek készítéséhez használják. Az afgán bányászati minisztérium a hírügynökség kérdésére elárulta: az ágazat 2021 óta 150 ezer munkahelyet teremtett.
Afganisztán kincsei
Afganisztán gazdag ásványkincsekben, ezek értékét ezermilliárd dollárra becsülik, de elhangzott már 3 ezermilliárdos számítás is. Egyebek között olaj, arany, vas, réz, ritkaföldfémek, drágakövek és lítium is található az országban, ám az utóbbi négy évtized konfliktusai miatt ezeket nem vagy alig lehetett kiaknázni.
A kitermelést segíti az olcsó munkaerő és a laza szabályozás, valamint az egyre javuló közbiztonság. A tálibok a 2021-es hatalomátvételük óta többször súlyost csapást mértek az Iszlám Államra, így a terrorszervezet meggyengült. Ez lehetővé tette, hogy a külföldi cégek fokozzák tevékenységüket az országban.
Ennek ellenére szórványosan előfordulnak még külföldiek elleni támadások, amelyeket az Iszlám Állam csoport vállalt magára, legutóbb januárban végeztek a terroristák egy kínai bányásszal. Bár a föld mélyén rejtőző anyagok és energiahordozók iránt több ország is érdeklődik, vannak buktatók: például hiányzik a nagyszabású kitermeléshez szükséges infrastruktúra, az utak, a vasúti hálózat és a megfelelő áramellátás.
Tovább nehezítik a kitermelést Afganisztán domborzati viszonyai és a tengeri kijárat hiánya.
Kabul mindezek ellenére bizakodó, a kitermelés bővülése pedig az afgán vezetést igazolja. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a laza szabályozás környezeti sebeket hagyhat maga után, ami hosszabb távon sok pénzbe kerülhet az országnak.
A bányászati minisztérium azonban azt állítja, hogy betartatja a hatályos jogszabályokat minden céggel, bár részleteket nem közöltek. Ez azonban aligha zavarja az ásványkincsekre és energiahordozókra éhes országokat, így az afgán bányaipar a jövőben is sok pénzt hozhat a táliboknak.
Afganisztán vezeti az orosz lisztet importáló országok listáját, 2024-ben megduplázta beszerzéseit, számolt be a Reuters január 12-én, vasárnap.
A kiadvány előzetes becslései szerint Afganisztán tavaly közel 80 millió dollár értékben vásárolt orosz lisztet, ami kétszerese a 2023-as adatnak. Kína és Türkmenisztán is az orosz liszt legnagyobb felvásárlói közé tartozik.
Az Oroszországból származó búza és rozsliszt teljes exportvolumene 2024-ben elérte a 300 millió dollárt.
Afganisztán lisztimportjának növekedése a belföldi kereslet kielégítéséhez szükséges saját termelőkapacitás hiányának köszönhető. A beszerzések növekedése egybeesett Oroszország azon törekvésével, hogy erősítse kapcsolatait a tálib terrormozgalom által ellenőrzött afgán kormánnyal.
Egyebek között a nők jogait tovább csorbító erkölcsrendészeti törvényeket hoztak az afganisztáni tálibok, mostantól a nő hangja is intimnek számít, és tilos még ránéznie is olyan férfira, aki nem rokona vagy házastársa.
A szerdán elfogadott és a tálibok legfelsőbb vezetője, Hibatullah Ahundzada által jóváhagyott törvények az erkölcstelenség elleni harcot és az erényesség hirdetését szolgálják – ismertette csütörtökön Maulvi Abdul Gafar Farúk, az erényesség terjesztéséért és a bűnbeesés megelőzéséért felelős tálib minisztérium szóvivője.
A 114 oldalas, 35 cikkelyt magában foglaló – a maga nemében első ilyen jellegű jogi dokumentum a szélsőségesek 2021 nyarán történt hatalomra kerülése óta – a mindennapi élet különböző területeit igyekszik lefedni, így például megtiltja a nőknek a nyilvánosság előtti felszólalást és arcuk megmutatását, de rendelkezik olyan kérdésekről is, mint például a zene, a tömegközlekedés, a borotválkozás és az ünnepek is.
A törvény az erényesség terjesztéséért és a bűnbeesés megelőzésért felelős minisztériumot ruházza fel a rendelkezések betartásának felügyeletével, illetve a szabálysértések után járó büntetések kiszabásával is, amelyek egyszerű figyelmeztetéstől akár őrizetbe vételig terjedhetnek.
A jogszabály 13., a nőkről rendelkező cikkelye értelmében a nyilvánosság előtt mindig egész testet borító öltözetet kell viselniük, arcukat pedig el kell takarniuk, mivel ez „lényegi követelmény annak érdekében, hogy elkerüljék a kísértésbe esést és mások megkísértését”.
A nem muszlim férfiak és nők előtt is el kell fedniük magukat, „nehogy erkölcsi romlás áldozatai legyenek”. A nő hangja intimnek számít, így nem szabad énekelnie, szavalnia vagy nyilvánosság előtt felolvasnia. Továbbá tilos olyan férfira tekintetet vetni, aki nem rokona vagy házastársa.
A 17. cikkely tiltja élőlényeket ábrázoló képek közzétételét, ilyen képek létrehozását vagy megtekintését számítógépen vagy mobiltelefonon, és általában a saríával és a vallással „ellenséges”, vagy a muszlimokat „megalázó” tartalmak publikálását.
A 19. cikkely tiltja a zenehallgatást, az egyedül utazó vagy fátylat nem viselő nők szállítását, valamint az egymással rokoni kapcsolatban nem lévő nők és férfiak vegyülését. Egyben kötelezi az utasokat és sofőröket, hogy meghatározott időkben imádkozzanak.
A férfiak nem mutatkozhatnak borotvált arccal vagy túl rövid szakállal, nem viselhetnek „a saríával ellentétes” frizurát. Tilos barátkozni egy hitetlennel, vagyis nem muszlimmal. Kötelező a napi ötszöri ima.
Júliusban az ENSZ jelentést tett közzé, miszerint a tálib minisztérium rendeleteivel és azok kikényszerítésének módszereivel a megfélemlítés légkörét erősíti Afganisztánban. A tálibok visszautasították a világszervezet jelentésének megállapításait.
Az afganisztáni tálib vezetés megakadályozta, hogy Richard Bennett, az ENSZ emberi jogi jelentéstevője belépjen az országba. A döntést a tálib kormány szóvivője jelentette be szerdán, azzal indokolva, hogy Bennett állítólag „propagandát terjeszt” Afganisztánban.
Az Afganisztánt 2021 augusztusa, vagyis az amerikai vezetésű NATO-erők kivonulása óta uraló tálibok kezdeti ígéretük ellenére megtiltották a 12 évesnél idősebb lányoknak és a nőknek az iskolába, egyetemre járást, kitiltották őket a parkokból, és megtiltották, hogy férfi kísérő nélkül induljanak hosszabb utazásra.
Richard Bennett, akit az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2022-ben bízott meg az afganisztáni különleges rapportőri feladattal, egyik jelentésében azt írta: az emberek üldözése nemi alapon, illetve hátrányos megkülönböztetésük emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhet.
A jelentéstevő hivatali székhelye nem Afganisztánban van, de számos alkalommal tett munkalátogatást az országban.
„Az ENSZ-tisztviselő beutazását Afganisztánba azért tiltottuk meg, mert a feladata propaganda terjesztése volt. Nem bízunk meg benne, mert felnagyítja a kis dolgokat és propagandát csinál belőlük” – idézte a Tolo helyi hírszolgáltató Zabihullah Mudzsáhidet, a talibán kormány szóvivőjét.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a tálibok tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények és a helyi szokások szellemében.
A tálibok külügyminisztériumának szóvivője később megerősítette, hogy az ENSZ-jelentéstevő nem kaphat beutazási vízumot. „Annak dacára, hogy többször kértük: munkája során tartsa magát a szakmaisághoz, úgy ítéltük meg, hogy jelentései előítéleten, és olyan mendemondákon alapszanak, amelyek ártanak Afganisztánnak és afgán népnek” – jelentette ki Abdul Kahar Balhi a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.
Az ENSZ afganisztáni missziója, amely Kabulban működik, ugyancsak figyeli és jelenti az emberi jogi helyzettel kapcsolatos problémákat – jegyezte meg a hírügynökség.
Az afganisztáni tálib vezetést 2021-es hatalomra kerülésük óta nemzetközileg hivatalosan egyetlen ország sem ismerte el, de Kína, Oroszország és a Perzsa-öböl országai helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat Kabullal.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa kedden elítélte a nők jogainak egyre szigorúbb korlátozását Afganisztánban, és genfi közleményében a jogsértések azonnali beszüntetésére szólította fel a közép-ázsiai ország tálib vezetését.
Volker Türk felhívta a figyelmet azon döntés „szörnyű következményeire”, amelynek értelmében az afgán nők nem dolgozhatnak civil szervezeteknek.
Múlt héten az iszlamista tálib vezetés megtiltotta a nők részvételét az egyetemi oktatásban, ami nemzetközi felháborodást váltott ki és több afgán városban tüntetéseket robbantott ki.
Szombaton a tálib kormány bejelentette, hogy a nők nem dolgozhatnak civil szervezeteknek, amelynek eredményeképpen négy jelentős nemzetközi segélyszervezet máris felfüggesztette afganisztáni tevékenységét.
Egyetlen ország sem tud társadalmilag és gazdaságilag fejlődni, de még túlélni sem, ha a népesség felét kizárják a munkahelyekről – szögezte le az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményében.
„Ezek, a nőkkel és lányokkal szembeni elképzelhetetlen korlátozások nemcsak valamennyi afgán szenvedését növelik, de attól tartok, hogy Afganisztán határain túl is kockázatot jelentenek” – fogalmazott Volker Türk.
„A de facto afgán kormányzat ezen legutóbbi rendelete szörnyű következményekkel járhat a nők és minden afgán ember számára” – hangsúlyozta az ENSZ-tisztségviselő.
Hozzátette: ha eltiltják a nőket a civil szervezetekben való munkavégzéstől, azzal megfosztják őket és családjaikat a jövedelmüktől és attól a joguktól, hogy „pozitív módon járuljanak hozzá” Afganisztán fejlődéséhez.
Hibatullah Ahundzada tálib vezető elrendelte, hogy az afgán bírák bizonyos bűncselekményeknél a saríában előírt büntetésekkel sújtsák az elkövetőket. A BBC szerint ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy csonkítással és megkövezéssel büntethetnek bizonyos bűncselekményeket.
Zabihulláh Mudzsáhid
A tálibok szóvivője, Zabihulláh Mudzsáhid azt írta erről egy vasárnapi Twitter-posztban, hogy a rablást, emberrablást és a lázadást kell az ő értelmezésük szerint a saríatörvényben előírtak szerint büntetni, és ennek jegyében utasította most a tálib vezető a bírákat.
A szóvivő azt nem tisztázta, hogy ezeket a bűncselekményeket pontosan mivel büntetnék, de egy afgán vallási vezető közölte a BBC-vel, hogy a saría értelmében ezek a kihágások többek között nyilvánosan történő megcsonkítással, megkorbácsolással és megkövezéssel büntethetnék az elkövetőket.
A tálibok a kilencvenes években nyilvános kivégzéseket is tartottak. Most, amikor 2021-ben ismét hatalomra kerültek, azt ígérték, hogy kevésbé radikális eszközökkel gyakorolják a hatalmat, ehhez képest az utóbbi hónapokban is számos, az alapvető emberi jogokat sértő rendelkezést hoztak. A nőket múlt héten például még a vidámparkokból, fürdőkből és konditermekből is kitiltották – emlékeztetett a BBC.
Az afganisztáni tálib vezetés külügyminiszter-helyettese kedden azt szorgalmazta, hogy a felső tagozatos osztályokat és a gimnáziumokat újra nyissák meg a lányok előtt, mivel az oktatásnak megkülönböztetés nélkül, mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie – jelentette az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió a hírportálján kedden.
„A nőknek is jár az oktatás, az iszlám nem tiltja a lányok oktatását” – mondta Ser Mohammad Abbász Sztanikzai a tálibok alkotta afgán kormány keddi kabuli ülésén.
Sztanikzai – aki a tálibok és az Egyesült Államok békekonferenciái során az afganisztáni delegációt vezette – a társadalom és a kormány együttműködését hangoztatta, mondván: „ne adjuk meg a lehetőséget másoknak, hogy szakadékot képezzenek a kormány és a nép között”. Hozzátette, hogy „ha technikai problémákról volna szó, akkor azokat meg kell oldani, mert az iskolákat újra meg kell nyitni a lányok előtt”.
Az iszlamista kormányzat az elmúlt napokban új oktatási minisztert nevezett ki, miután António Guterres ENSZ-főtitkár a nemzetközi szervezet múlt heti, a globális oktatás átalakításáról szóló csúcstalálkozón felszólította a tálibokat, hogy vonják vissza a lányok oktatáshoz való hozzáférését sújtó korlátozásokat.
Augusztusban volt egy éve, hogy a tálibok átvették a vezetést Afganisztánban, s számos területen súlyosan csorbították a nők jogait. A lányok azóta csak hatodik osztályig járhatnak iskolába, a felső tagozatból és a gimnáziumokból kitiltották őket. Az egyetemeket fél év zárva tartás után ez év elején ismét megnyitották a nők előtt, de továbbra is csak külön csoportokban vehetnek részt a felsőoktatásban.
Az amerikai elnök levette Afganisztánt Washington fő NATO-n kívüli szövetségeseinek listájáról. Az erről szóló dokumentumot pénteken írta alá Joe Biden – áll a Fehér Ház honlapján.
Afganisztán 2012-ben, Barack Obama elnök alatt kapta meg az Egyesült Államok fő NATO-n kívüli szövetségesének (MNNA) státuszát.
Joe Biden idén júliusban jelentette be – majdnem egy évvel azután, hogy a tálibok átvették a hatalmat az országban –, hogy Kabult megfosztja ettől a státusztól.
Az Egyesült Államok fő NATO-n kívüli szövetségeseinek listáján 19 ország szerepel, köztük Ausztrália, Egyiptom, Izrael, Japán, Dél-Korea és Brazília.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai elnök levette Afganisztánt Washington fő NATO-n kívüli szövetségeseinek listájáról. Az erről szóló dokumentumot pénteken írta alá Joe Biden – áll a Fehér Ház honlapján.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1664022120
[modified] => 1664015629
)
[title] => Az USA megfosztotta Afganisztánt a NATO-n kívüli fő szövetséges státuszától
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=58259&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58259
[uk] => 58282
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 58260
[image] => Array
(
[id] => 58260
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/220711123644-03-joe-biden-file-super-tease.jpg
[original_lng] => 67283
[original_w] => 1100
[original_h] => 619
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/220711123644-03-joe-biden-file-super-tease-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/220711123644-03-joe-biden-file-super-tease-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/220711123644-03-joe-biden-file-super-tease-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/220711123644-03-joe-biden-file-super-tease-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/220711123644-03-joe-biden-file-super-tease.jpg
[width] => 1100
[height] => 619
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/220711123644-03-joe-biden-file-super-tease.jpg
[width] => 1100
[height] => 619
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/220711123644-03-joe-biden-file-super-tease.jpg
[width] => 1100
[height] => 619
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1664011572:2
[_thumbnail_id] => 58260
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1556
[_oembed_7c8266b583e3b4d41008a053cb4fbb1b] =>
It is with great satisfaction that I welcome the announcement by ?? @StateDept on the complete lifting of the U.S. arms embargo on Cyprus??. This is a landmark decision, reflecting the burgeoning strategic relationship between the two countries, including in the area of security.
?????We are strengthening the Lithuanian Armed Forces with HIMARS system! Lithuania signed a contract with the US to buy 8 launchers with different types of missiles. HIMARS is compatible with other @LTU_Army capabilities, making it easier to integrate it into our defence plans. pic.twitter.com/uowoDWm7eT
On the ninth anniversary of Russia’s invasion of Ukraine and seizure of Crimea, we reaffirm our support for Ukraine as it defends its sovereignty, territorial integrity, and independence. Crimea is Ukraine. https://t.co/jiqvaR6QZD
Proud to stand with Acting Deputy Secretary Nuland @UnderSecStateP and my @StateDept colleagues to mark the delivery of the first U.S.-provided Mine Resistant Ambush Protection (MRAP) vehicles to Ukraine's border guards and police. The United States will give 190 MRAPs to enable… pic.twitter.com/fwAUCOYlTL
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Donald Trump és Joe Biden amerikai elnök döntésének az amerikai csapatok teljes kivonásáról kulcsszerepe volt abban, hogy Afganisztán 2021 nyarán összeomlott – állapította meg kedden közzétett jelentésében az afganisztáni újjáépítés különleges fővizsgálója (SIGAR).
A jelentés felidézi, hogy Donald Trump kormánya 2020 februárjában megállapodott az iszlám szélsőségesekkel Dohában, hogy az amerikai katonák 2021 májusáig teljesen elhagyják Afganisztánt, cserébe a tálibok vállalták, hogy nem támadják a nemzetközi erőket, és béketárgyalásokat kellett volna folytatniuk az afgán kormánnyal, de ez Joe Biden hivatalba lépéséig nem nagyon haladt előre. Biden nem sokkal beiktatása után ígéretet tett, hogy végrehajtja a csapatkivonást. Az AP amerikai hírügynökség emlékeztet, hogy katonai vezetők azt szorgalmazták, 2500 katona maradjon az országban, de ezt a kormány nem hagyta jóvá.
„Sok afgán úgy gondolta, hogy az amerikai-tálib megegyezést nem jóhiszeműen kötötték, és azt jelezte, hogy az Egyesült Államok átadja Afganisztánt az ellenségnek, miközben sietősen távozik. Ennek azonnali hatása volt az afgán csapatok moráljának drasztikus csökkenése” – állapítja meg a jelentés.
A SIGAR jelentése szerint a dohai paktum miatt az afgán lakosság és a katonaság is magára hagyva érezte magát, a Trump-kormány pedig azzal, hogy korlátozta a tálibok ellen intézett légicsapásokat, azt érte el, hogy a kormányerők képtelenné váltak az előrenyomulásra, majd a területek megtartására is. A SIGAR-nak nyilatkozó magas rangú amerikai tiszt azt mondta: az afgán hadsereget úgy építették fel, hogy nem tudott függetlenné válni az amerikai szerződéses biztonsági emberek tevékenységétől. „Enélkül nem tudott működni. Game over. Amikor a szerződésesek kivonultak, az olyan volt, mintha a Jenga-torony minden darabját kihúztuk volna, és azt vártuk volna, hogy állva maradjon” – fogalmazott az amerikai parancsnok a vizsgálatot folytató hatóságnak.
A SIGAR szerint sem az amerikai, sem az afgán kormányban nem volt meg a politikai akarat, hogy kellő időt és erőforrást fordítsanak a teljes biztonsági szektor újjáépítésére az elszegényedett és háború dúlta országban. Egyik oldalon sem volt meg a politikai elkötelezettség a hiányosságok orvoslására, ami miatt az afgán hadsereg képtelen volt önállóan működni és sosem vált egységes erővé.
Undeniable tragedy. The helicopter crash killed Interior Minister Denys Monastyrskyi, MIA leadership, children. Denys & his colleagues played a big role in ensuring ?? defense. Investigation began. All versions will be checked. Sincere condolences to the families of the victims
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
A nőkkel szemben ez a legszigorúbb jogkorlátozás a tálibok újbóli hatalomra jutása óta.
Az afganisztáni tálibok legfelsőbb vezetője szombaton azonnali hatállyal elrendelte a nők számára a teljes testet elfedő burka viselését nyilvános helyeken. A radikális iszlamista tálibok tavaly augusztusi hatalomra jutása óta ez a legszigorúbb jogkorlátozásuk a nőkkel szemben – jegyezte meg az AFP hírügynökség.
Hibatulla Ahundzada molla legfelsőbb vezető arra hivatkozott a rendeletben, hogy a burka viselése megfelel a hagyományoknak, illetve tiszteletet parancsol a nők iránt. „A nem nagyon fiatal és nem nagyon idős nőknek az arcukat is el kell fedniük, amikor nem családtag férfival beszélnek”, hogy ne legyenek kihívóak – olvasható a dokumentumban. Hozzáfűzte még: ha a nőknek nincs fontos dolguk otthonukon kívül, akkor „jobb, ha otthon maradnak”.
Az erkölcs terjesztéséért és bűnmegelőzésért felelős minisztérium szóvivője szombati sajtótájékoztatóján azt mondta: ha egy nő nem tartja be a rendeletben előírtakat, akkor apját vagy legközelebbi férfi rokonát veszik elő. Felkeresik az otthonában, rosszabb esetben bebörtönzik, vagy elbocsátják állami állásából.
A héten az északnyugati Herát tartományban tiltották meg az ottani autósiskoláknak, hogy nőket oktassanak, illetve a helyi hatóságok jogosítványokat sem állíthatnak ki nőknek. Országosan már a nők nem kaphatnak közalkalmazotti állást, és családtag férfi kísérete nélkül nem utazhatnak.
Márciusban hosszú hónapok után újra középiskolába és felsőoktatási intézménybe járhattak volna a lányok és a nők a tálibok előzetes bejelentése szerint, de ezt visszavonták. A múlt hét végén a nyakkendőviselést tiltották be az egész ország oktatási intézményeiben a fiú diákok és férfi tanárok számára.
Hatalomátvételük után a tálibok azt ígérték, hogy mindenki jogait tiszteletben tartják, amíg az iszlám törvények és az afgán szokások engedik. Azt bizonygatták, hogy változtak a kormányzási módszereik korábbi uralkodásukhoz képest. 1996 és 2001 között a radikálisok megtiltották a nőknek, hogy férfi hozzátartozó nélkül elhagyják otthonukat, a férfiaknak pedig előírták, hogy növesszenek szakállt.
Arra hivatkozva, hogy a zene tiltott az iszlámban, a tálibok idén elkezdték a fellelhető hangszerek megsemmisítését, munkanélküliségre ítélve nagyszámú zenészt, hangszerkészítőt és énekest.
