Az orosz bábállamként működő Abháziában novemberben tüntetések törtek ki, miután a vezetés olyan törvénytervezetet akart elfogadni, amely lehetővé tette volna az orosz állampolgárok ingatlanvásárlását a területen. A tiltakozások eredményeként nemcsak a tervezet bukott el, de Aszlan Bzsania elnök is lemondásra kényszerült.
Aszlan Bzsania már a harmadik olyan abház elnök, akit tüntetések buktattak meg. 2014-ben Alekszandr Ankvab az elnöki palotát megrohamozó tömeg miatt mondott le, majd utódja, Raul Hadzsinba 2020-ban szintén a népharag miatt távozott posztjáról – világított rá cikkében a Portfolio.
Tehát három egymást követő elnököt, Ankvabot, Hadzsinbát és Bzsaniát is a népharag söpörte el, ami legalábbis nem megszokott az orosz ellenőrzés alatt álló területeken. Az előrehozott elnökválasztást 2025. február 15-ére írták ki.
Gazdasági függés és orosz válasz
A nemzetközi közösség által Georgia részének tekintett „Abház Köztársaság” függetlenségét jelenleg mindössze öt állam ismeri el: Oroszország, Venezuela, Nicaragua, az óceániai Nauru, valamint Szíria.
A törvénytervezet bukása után Moszkva azonnal válaszlépéseket tett: elkezdte megvonni támogatásait, és leállította a régió fő exporttermékének számító mandarin behozatalát.
A terület idegenforgalma is jelentősen függ az orosz turistáktól – idén 1,4 millió orosz látogatott a szakadár államba.
A szakértők szerint hosszú távon nehezen tartható fenn az orosz akarattal való szembeszegülés.
A fekete-tengeri régió különösen felértékelődött Oroszország számára az ukrajnai háború kitörése óta. Moszkva egy haditengerészeti bázist is tervez létesíteni Ocsamcsirében, valamint a szuhumi repülőtér újjáépítéséről is megállapodtak egy orosz vállalattal.
Az elbukott törvénytervezet nem az első kísérlet volt, hogy Oroszország ingatlanokat szerezzen Abházia területén. Tavaly év végén arról is megállapodás született Moszkvával, hogy a Bicsvinta (Picunda) városában található, még Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár részére épített üdülőkomplexumot 49 évre bérbe adják Oroszországnak egy szimbolikus összegért – írja a Portfolio.
Irakli Kobahidze georgiai miniszterelnök a Georgiai Álom-Demokratikus Georgia kormánypárt Zugdidi városában tartott választási kampánygyűlésén kedden kijelentette, hogy hamarosan sikerül lebontani minden korlátot Georgia és Abházia között, s a két nép újból egy államban fog élni.
„Néhány kilométerre Zugdiditől található az elválasztóvonal, amely mesterségesen határol el minket Georgia történelmi régiójától, Abháziától. Ez a vonal mesterségesen választ el minket abház testvéreinktől és nővéreinktől, akik az Enguri-folyó túlpartján élnek. Meggyőződésem, hogy hamarosan eljön az idő, amikor minden mesterséges korlát le lesz bontva, a georgiaiak és abházok pedig egységes és oszthatatlan államban fognak közösen élni” – jelentette ki Irakli Kobahidze georgiai miniszterelnök.
Szeptember 14-én a kormánypárt alapítója és tiszteletbeli vezetője, Bidzina Ivanisvili a Gori városában tartott kampánygyűlésén arról beszélt, hogy amennyiben a Georgiai Álom-Demokratikus Georgia győzelmet arat az október 26-i parlamenti választáson, az ország vezetése erőt talál magában ahhoz, hogy bocsánatot kérjen az oszétok és georgiaiak között 2008-ban kitört háborúért, amelyet – mint fogalmazott – Miheil Szaakasvili akkori elnök robbantott ki külső megbízásra.
Bidzina Ivanisvili úgy vélte, hogy „a georgiaiak és oszétok kereszténysége sarokkövének számító” megbocsátással véget lehet vetni a Georgia ellenségei által gerjesztett testvérgyilkos szembenállásnak. Hozzátette, hogy a konfliktus szerinte kölcsönös megbocsátással és megbékéléssel ér majd véget.
Georgia 2008 augusztusában fegyveres erővel próbálta elfoglalni a szakadár Dél-Oszétia fővárosát, Chinvalit. Oroszország beavatkozott Dél-Oszétia oldalán, visszaverve a georgiai csapatokat egy ötnapos háborúban. Oroszország ezt követően, 2008. augusztus 26-án ismerte el a két georgiai szakadár régiót, Abháziát és Dél-Oszétiát független államként.
Dél-Oszétia és Abházia szakadár georgiai területek visszaadását követeli közös nyilatkozatban Moszkvától az ENSZ Biztonsági Tanácsának hat nyugati tagja a területek Oroszország általi lerohanásuk 15. évfordulóján.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Albánia, Japán és Málta kijelenti az ENSZ New York-i székhelyén csütörtökön este kiadott nyilatkozatában, hogy Georgia 2008-as lerohanása Oroszország olyan „agresszív tendenciájának” kezdete volt a szomszédaival szemben, amely ma is tapasztalható Ukrajnában.
A BT-tagok zárt ajtók mögött konzultációt folytattak Georgiával, és ennek alapján továbbra is határozottan kiállnak az ország függetlensége, szuverenitása és a nemzetközileg elismert határain belüli területi integritása mellett – írták.
Georgia 2008-ban megkísérelte fegyverrel visszaszerezni az ellenőrzést a Moszkva által támogatott egyik szakadár terület, Dél-Oszétia fölött, de nem járt sikerrel. Az ötnapos háborúban az orosz csapatok más georgiai területekre is betörtek, majd Dél-Oszétia és Abházia kivételével kivonultak az országból, és Moszkva elismerte a két szakadár terület függetlenségét, valamint katonai támaszpontokat létesített rajtuk.
A nyilatkozatban, amelyet Albánia ENSZ-nagykövete a másik öt nagykövet társaságában olvasott fel a BT üléstermén kívül, elítélik Oroszország „brutális invázióját”, Dél-Oszétia és Abházia megszállva tartását és „kísérleteit annektálásukra”.
A hat nyugati ország határozottan elítéli, hogy az Oroszország „az Ukrajna elleni indokolatlan és igazságtalan agressziója mellett folyamatosan provokál” más területeken is.
E provokációkra példaként említik, hogy Oroszország rendszeresen végrehajt hadgyakorlatokat georgiai szakadár területeken, valamint a hozzájuk tartozó vizeken és légtérben, hogy szögesdrótkerítést és egyéb akadályokat állított fel a szakadár területek határán, hogy jogtalanul fogva tart, illetve elrabol helyi lakosokat, hátrányosan megkülönbözteti a szakadár területeken élő georgiaiakat, valamint szándékosan kárt okoz Georgia kulturális örökségében.
A hat ország szerint a konfliktust a nemzetközi jog – ezen belül az ENSZ Alapokmánya – alapján, békésen kell megoldani.
Dmitrij Poljanszkij, Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete képmutatónak nevezte a nyugati országok nyilatkozatát a közösségi médián megosztott üzenetében, és azt írta: Georgia felelőtlen hazardírozása miatt veszítette el a területeit.
Hozzátette, hogy Oroszország és Georgia kapcsolata „fokozatosan javul”, már közvetlen légi járatokat is létesítettek egymással a turizmus és a gazdasági kapcsolatok érdekében, de „az oroszgyűlölő Nyugat éket akar verni közéjük”. Ukrajnáról szólva pedig azt írta: „Az Egyesült Államok és szövetségesei a NATO geopolitikai érdekeiért egy Oroszország elleni értelmetlen és közvetett háborúban feláldozzák Ukrajnát az utolsó lakosig”.
Az elmúlt időszakban kevesebb orosz katona látható Grúzia (Georgia) vitatott hovatartozású területein, és az orosz haderő jelentős mennyiségű katonai eszközt is kivont a térségből – mondta el a dpa német hírügynökségnek a térségben működő európai uniós megfigyelő misszió vezetője.
Fotó: AP /Musa Sadulayev
Dimitriosz Karabalisz görög diplomata arról is beszámolt, nem lát esélyt arra, hogy a jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Dél-Oszétia és Abházia körüli konfliktus a közeli jövőben rendeződjön, ugyanakkor jelenleg annak a veszélye sem áll fenn, hogy ismét nyílt harcok törnek ki.
„Sem emberük, sem technológiájuk nincs, hogy bármit is csináljanak” – mondta mind az orosz, mind a georgiai félről Karabalisz. Az uniós diplomata szerint Grúzia nem rendelkezik olyan erőforrásokkal, mint például Azerbajdzsán, amely kőolajbevételeit fegyverkezésre fordította, és sikeres offenzívát tudott indítani Hegyi-Karabahért.
A két terület határán működő uniós megfigyelő misszió közvetlenül farkasszemet néz az orosz katonákkal, és Karabalisz szerint az is biztonsági kockázatot jelent, hogy a tapasztaltabb csapatokat Oroszország kivonta Grúziából és Ukrajnába küldte, Dél-Oszétiába és Abháziába pedig tapasztalatlan katonák és határőrök kerültek, akik sokszor a helyzettel sincsenek tisztában.
„Fogalmuk sincs, kik vagyunk, nincsenek felkészülve. Ez biztonsági kockázat. Ezért orosz nyelvű szórólapokon igyekszünk elmagyarázni, hogy mit csinálunk” – mutatott rá Karabalisz.
Tizenöt évvel ezelőtt egyre fokozódó villongások és szeparatista belövések után Grúzia támadást indított a szakadár Dél-Oszétia visszafoglalására, de az offenzívát Oroszország napokon belül visszaverte, és az orosz erők ellentámadásba mentek át, a terület egésze felett megszerezték az ellenőrzést. Dél-Oszétia hivatalosan és a nemzetközi közösség nagy része szerint Grúzia része, de a terület korábban kikiáltotta függetlenségét, amelyet Oroszország elismert.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az elmúlt időszakban kevesebb orosz katona látható Grúzia (Georgia) vitatott hovatartozású területein, és az orosz haderő jelentős mennyiségű katonai eszközt is kivont a térségből – mondta el térségben működő európai uniós megfigyelő misszió vezet...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1691437200
[modified] => 1691424459
)
[title] => Uniós megfigyelők: Kevesebb az orosz katona Grúzia szakadár területein
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=86637&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 86637
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 86638
[image] => Array
(
[id] => 86638
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/oroszo-katonak-gruzia.jpg
[original_lng] => 490806
[original_w] => 900
[original_h] => 474
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/oroszo-katonak-gruzia-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/oroszo-katonak-gruzia-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/oroszo-katonak-gruzia-768x404.jpg
[width] => 768
[height] => 404
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/oroszo-katonak-gruzia.jpg
[width] => 900
[height] => 474
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/oroszo-katonak-gruzia.jpg
[width] => 900
[height] => 474
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/oroszo-katonak-gruzia.jpg
[width] => 900
[height] => 474
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/oroszo-katonak-gruzia.jpg
[width] => 900
[height] => 474
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1691413659:5
[_thumbnail_id] => 86638
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1369
[_oembed_5f7cd3df1b4b94e39f758358311f43f7] =>
Another war crime committed by Russia in Ukraine!
I condemn in the strongest terms attacks on #UNESCO world heritage sight - #Odesa and its peaceful residents, blunt violations of all norms of international law
— Salome Zourabichvili (@Zourabichvili_S) July 23, 2023
Salome Zurabisvili, Grúzia elnökének véleménye szerint Oroszország teljes körű Ukrajna elleni háborúja jövőbeni diplomáciai rendezésébe bele kell foglalni az orosz csapatok kivonásának kérdését a megszállt grúz területekről is – tájékoztatott a Jevropejszka pravda, Salome Zurabisvili a Bloomberg-nek adott interjújára hivatkozva.
„Oroszországnak tudnia kell, hogy hol húzódnak határai. Grúzia kérdését meg kell vitatni, mert senki ne gondolhatja, hogy a háború kérdése megoldható anélkül, hogy Oroszország kivonulna az összes megszállt területről” – mondta a grúz elnök.
Zurabisvili véleménye szerint közeleg Vlagyimir Putyin orosz elnök végső veresége Ukrajnában, és „Oroszország már gyakorlatilag elvesztette a csatákat, mondhatni az egész háborút”.
Hozzátette: ha a Nyugat nem követeli meg Oroszországtól a megszálló csapatai teljes kivonását, akkor „újabb nagy hibát követ el – akkorát, mint 2008-ban és 2014-ben”.
Mint ismeretes, 2008 augusztusában az orosz csapatok megszállták Grúziát, elfoglalták területének egyötödét és azon két el nem ismert „bábállamot” kiáltott ki: Dél-Oszétiát és Abháziát.
[type] => post
[excerpt] => Salome Zurabisvili, Grúzia elnökének véleménye szerint Oroszország teljes körű Ukrajna elleni háborúja jövőbeni diplomáciai rendezésébe bele kell foglalni az orosz csapatok kivonásának kérdését a megszállt grúz területekről is.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1675459380
[modified] => 1675437656
)
[title] => Grúzia elnöke úgy véli, hogy az Ukrajnával kötött békemegállapodás részeként az Orosz Föderációnak ki kell vonnia csapatait Abháziából és Oszétiából
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=69527&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 69527
[uk] => 69342
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 69343
[image] => Array
(
[id] => 69343
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/large.jpg
[original_lng] => 135925
[original_w] => 1920
[original_h] => 1311
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/large-300x205.jpg
[width] => 300
[height] => 205
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/large-768x524.jpg
[width] => 768
[height] => 524
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/large-1024x699.jpg
[width] => 1024
[height] => 699
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/large-1536x1049.jpg
[width] => 1536
[height] => 1049
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/large.jpg
[width] => 1920
[height] => 1311
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/large.jpg
[width] => 1920
[height] => 1311
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1675430457:5
[_thumbnail_id] => 69343
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2237
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5dd81b757f5c19afdada74efb5bf25ac] =>
Міжнародне право чітке. ?? може звільняти свої території, застосовуючи будь-які інструменти. Крим – ??. Тому погрози офіційних осіб Рф про «удари відплати» – це тільки фіксація наміру вчинення масових убивств і спроба лякати у традиційному стилі Рф. Завжди ігноруйте Медведєва.
