Ukrajnában nincs szervezett felkészülés a választásokra, most még a választási folyamat biztonságos megszervezésére sincs lehetőség – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportál YouTube-csatornájának nyilatkozva.
Podoljak szerint van egy jogi eljárás, amelyet senki sem fog visszautasítani. Jelenleg a hadiállapot folytatódik – tette hozzá. A befejezése után, ha megszavazzák a parlamentben, párhuzamosan két eljárás zajlik majd. „Az első 3-6 hónap, valószínűbb 6 hónap mindent figyelembe véve, a választásokra való felkészülés. Azaz a folyamat szervezése. És ezzel párhuzamosan törvénymódosítások is lesznek. Mivel tudjuk, hogy háború utáni választások lesznek, vannak mozzanatok, és a CVK-nak kellene javaslatot tenni a jogszabály módosítására, mint olyanra” – mutatott rá.
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó hangsúlyozta: amíg nincs tűzszünet, akár ideiglenes fegyverszünet, addig senki nem szünteti meg a hadiállapotot. „Senki nem fogja, mondjuk, veszélybe sodorni az embereket. Vagyis alkotmányos rendelkezéseket megszegni azért, hogy Oroszország valamiért valamiféle „választásokat” akar, Oroszország már abszolút és teljesen nem az a téma számunkra, amely befolyást gyakorolhatna a belpolitikánkra” – húzta alá.
Podoljak hozzátette, hogy a választási törvény módosításán kell dolgozni, majd szavazni, ami meglehetősen bonyolult folyamat. „Másodszor, nincs lehetőség a választási folyamat biztonsági szempontból történő megszervezésére, mert a tűzszünet egyelőre nem működik. Oroszország minden nap, vagy inkább minden este nagyszámú csapást hajt végre” – magyarázta.
Ezenkívül az elnöki hivatalvezetői tanácsadó szerint nagy erőfeszítéseket igényel a lakóhelyüket ideiglenesen elhagyni kényszerült személyek kérdése, illetve a választásokon való szavazás módja. „Világosan meg kell értenünk, hogyan fogunk dolgozni nagyszámú, ideiglenesen áttelepült emberrel. Ez pedig egy teljesen más munka, teljesen más munkakör a választói névjegyzék rögzítését és a területi választókerületek rögzítését illetően. Tehát ezek elég összetett folyamatok, és nem fognak megoldódni csak azért, mert Oroszország akar valamit” – zárta eszmefuttatását Mihajlo Podoljak.
A háború utáni választások lebonyolításának sajátos szabályairól szóló törvényt el kell fogadni. Erről Oleh Gyidenko, a Központi Választási Bizottság (CVK) elnöke beszélt az Ukrajinszka Pravda interjújában.
„Attól függően, hogy mi lesz ebben a törvényben, majd konkrétabban lehet beszélni a határidőkről” – tette hozzá a Központi Választási Bizottság elnöke.
Gyidenko azt is elmondta, hogy a külföldi szavazás békés időkben is nagyon összetett feladat.
„Már léteznek olyan eljárások, amikor a választópolgár megváltoztathatja a választási címét a tényleges tartózkodási helyére. Ezt a lehetőséget a Választási Kódex elfogadásával vezették be, és 2020-ban a helyi választásokon már alkalmazták. Vagy ha az országos választásokról beszélünk, az ember megváltoztathatja a szavazás helyét anélkül, hogy megváltoztatná a választási címét. Jelenleg dolgozunk a háború utáni választásokra vonatkozó törvényjavaslatokon, és azt javasoljuk a Legfelsőb Tanácsnak, hogy még inkább egyszerűsítse és bővítse ezeket a lehetőségeket” – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij elnök utasított a választások megszervezésére a teljes tűzszünet megkötése után, ami már 2025 júliusában megtörténhet – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Economist című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság azt írta, hogy kormányzati források szerint Zelenszkij a múlt héten tanácskozást hívott össze, hogy utasítsa a csapatát a teljes tűzszünet utáni választások megszervezésére. Idézte a lap a Bloomberg egyik forrását is, amely szerint az Egyesült Államok úgy véli, hogy húsvétig, azaz április 20-ig elérhető a tűzszünet Ukrajnában.
A The Economist azt írta, hogy a választások első megerősítése a május 8-án lejáró hadiállapot meghosszabbításáról szóló szavazás lehet a parlamentben az előestéjén vagy május 5-én. A rendelkezés hatályon kívül helyezése az első szükséges lépés a választási folyamat megkezdéséhez. A pontos időzítést illetően a források eltérőek, de a legtöbben azt mondták, hogy Zelenszkij a nyári választásokat célozza meg. A törvény ugyanis legalább 60 napot ír elő a kampányolásra, vagyis a lehető legkorábban a választás július elején lehet.
Egyes források szerint azonban a kampánynak három hónapig kell tartania. Ennyi időbe telik, amíg a választási hatóságok visszaállítják a választói listákat, amint azt a parlament jelzi. A kiadvány egy forrásra hivatkozva azt is kifejtette, hogy miért van tervben a júliusi választás. Egy magas rangú kormányzati tisztviselő szerint Zelenszkij megpróbálja meglepni riválisait, mivel a rövid idő lehetővé teszi számára, hogy ellenállás nélkül futhasson be. A forrás hozzátette, hogy egy ilyen fordulat nem csak az elnöknek lenne előnyös. „Egy elhúzódó kampány szétszakítja az országot” – magyarázta az informátor.
Throughout last evening and night, Russia attacked Ukraine with more than 170 drones, including over 100 Shaheds. This massive attack targeted the Dnipro, Kyiv, Sumy, Kharkiv, and Khmelnytskyi regions.
All night in Dnipro, the aftermath of this attack was being dealt with. As of… pic.twitter.com/LWZLXLqG7r
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 29, 2025
A többi román párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje, George Simion nyerné a román elnökválasztás első fordulóját a CURS közvélemény-kutató intézet friss felmérésének vasárnap ismertetett eredménye szerint, írja az MTI.
A CURS felmérése az első, amely az elnökjelöltségek benyújtása és a végleges jelöltlista hivatalossá tétele után készült.
A vasárnap ismertetett eredmények szerint a román államfőválasztás első fordulójában a választópolgárok 29 százaléka adná George Simionra a voksát. Őt a bukaresti kormánykoalíció közös jelöltje, Crin Antonescu követi 22 százalékkal, míg a harmadik helyen Bukarest főpolgármestere, Nicusor Dan végezne 18 százalékkal.
A CURS felmérése szerint a negyedik hely a függetlenként induló egykori szociáldemokrata párti miniszterelnöké, Victor Pontaé, aki a szavazatok 13 százalékát kapná. Őt a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi követi a sorban, aki a voksok 12 százalékát gyűjtené be. A többi jelöltet 3 százalék alatt mérte a CURS, míg a válaszadók 30 százaléka azt mondta, nincs még kialakult véleménye vagy nem megy el szavazni.
A kérdésre, hogy mit várnak a következő román államfőtől, a válaszadók ugyanakkora arányban (21 százalék) jelölték meg az ország békéjének és biztonságának szavatolását, illetve az oktatás és egészségügy helyzetének javítását. 20 százalék a korrupció elleni harcot, 16 a gazdasági problémák megoldását, 13 százalék az állami intézmények reformját nevezte meg elvárásként.
A felmérés 1203 fős felnőtt mintán készült március 19. és 22. között, a hibahatár 2,8 százalékos.
Romániában a kormány május 4-ére, illetve 18-ára tűzte ki a megismételt elnökválasztás első, illetve második fordulóját.
Felfüggesztették hivatalából vasárnap Ekrem Imamoglut, Isztambul korrupció és terrorizmus gyanújával őrizetbe vett ellenzéki polgármesterét – közölte a török belügyminisztérium, számolt be az MTI.
Az illetékes török törvényszék korábban vizsgálati őrizetet rendelt Imamogluval szemben vesztegetés gyanúja miatt, így a tárgyalásáig rácsok mögött kell maradnia.
Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) politikusa időközben bejelentette, hogy nem fog meghajolni a nyomásnak. „Kéz a kézben fogjuk ezt a csapást, ezt a demokráciánkon ejtett fekete foltot kimetszeni” – írta az X-en. „Egyenesen állok, nem fogok meghajolni” – hangsúlyozta, s egyben felhívta követőit, hogy ne hagyjanak fel a reménnyel.
Imamoglunak korrupción kívül terrorvádak miatt is felelnie kell. Az illetékes bíróság azonban úgy fogalmazott, hogy jelen pillanatban fegyveres terrorszervezet támogatása vádpontban még eltekintenek a letartóztatásától a sürgős gyanú ellenére, mivel már döntöttek letartóztatásáról pénzügyi bűncselekmény gyanúja miatt.
A várakozások szerint az isztambuli városi tanács, amelyben a CHP többséggel rendelkezik, a napokban ügyvivő polgármestert választ. A török belügyminisztérium tudatta azt is, hogy két másik kerületi polgármestert is felmentettek.
A török elnök legfőbb riválisát, akit a vasárnapi előválasztáson jelöltek volna a 2028-ra tervezett elnökválasztásra, szerdán vették őrizetbe. A CHP „a leendő elnök elleni puccskísérletnek” nevezte a polgármester elleni hatósági fellépést. A Halk TV helyi televízió beszámolója szerint vasárnap hosszú sorok voltak Isztambul, Ankara, Izmir, Kahramanmaras és Adiyaman választóhelyiségei előtt, ahol nemcsak párttagok, de bármely török állampolgár leadhatja szavazatát a CHP leendő elnökjelöltjére.
Az ellenzéki politikai erő szerint Imamoglut azért vették őrizetbe, mert veszélyt jelent Recep Tayyip Erdogan török elnökre.
Mansur Yavas, Ankara CHP-s polgármestere Imamoglu őrizetbe vételét az igazságszolgáltatás szégyenének nevezte.
Az isztambuli kormányzóság március 26-ig meghosszabbította a szerda óta érvényben lévő gyülekezési tilalmat, és újabb beutazási korlátozásokat rendelt el a városba esetlegesen „gyülekezés céljából” érkezők számára.
Ali Yerlikaya belügyminiszter vasárnap arról számolt be, hogy a rendőrség 323 embert vett őrizetbe kilenc városban, így Isztambulban, Izmirben, Ankarában, Edirnében, Canakkalében, Adanában és Antalyában. Hangsúlyozta: nem fogják eltűrni a közrend megzavarását.
A rendőrség paprika sprayvel, könnygázzal, illetve vízágyúkkal oszlatta a rendvédelmi szervek tagjaira petárdákat és más tárgyakat dobáló tüntetőket.
Tudomásul vette a szerb parlament a miniszterelnök lemondását, ügyvezető kormány alakult Szerbiában, a képviselőháznak harminc napja van arra, hogy új kormányt válasszon, ellenkező esetben előre hozott parlamenti választást kell tartani a nyugat-balkáni országban.
Milos Vucevic miniszterelnök január 28-án nyújtotta be a lemondását. Akkor azt mondta, kormányfőként ezzel kíván hozzájárulni a társadalmi megbékéléshez. Az általa vezetett kormány még 2024. május 2-án alakult meg.
Ana Brnabic házelnök megköszönte a miniszterelnök munkáját, majd lezárta a parlament tavaszi ülésszakának első ülését, amely március 4-én kezdődött, és amelynek napirendjén 70 pont szerepelt.
Egyelőre nem lehet tudni, kit kér fel kormányalakításra Aleksandar Vucic, mivel a köztársasági elnök eddig személyi kérdésekről nem beszélt.
Az államfő az utóbbi napokban többször is felhívta a figyelmet arra, hogy ha a megszabott határidőn belül nem sikerül megválasztani az új kormányt, akkor előre hozott választást kell tartani, amelynek a várható időpontja június 8. lenne.
Kétórás tanácskozás után kedd este úgy döntött a román alkotmánybíróság, hogy a jobboldali politikus, Calin Georgescu nem vehet részt a májusi elnökválasztáson – írja a BBC. A bíróság előtt Bukarestben tiltakozásul összegyűlt tüntető tömeg „árulók” és „nem megyünk sehova” jelszavakat skandált.
A 2024. november 24-én tartott román elnökválasztás első fordulójában Calin Georgescu szerezte meg a legtöbb szavazatot, a voksolás eredményét azonban a román alkotmánybíróság december 6-án megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a legfelsőbb védelmi tanács szerint Georgescu közösségi oldalakon folytatott választási kampányát illegális finanszírozás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.
Ennek értelmében májusban meg kell ismételni az elnökválasztást, amelyen Georgescu is indult volna. Ehhez sikerült összegyűjtenie az induláshoz szükséges aláírásokat, a felmérések szerint a megismételt elnökválasztás első fordulóját is megnyerte volna. Az alkotmánybíróság keddi döntése értelmében azonban úgy néz ki, ez nem lehetséges.
A bukaresti utcákon kedd este összegyűlt tömeg azonban követelte, hogy Georgescura szavazhasson.
A csendőrség többsoros, fémakadályokból és gépkocsisorból álló kordont épített ki, és más megyékből is erősítést vezényelt a parlament épületének védelmére, amelyben az alkotmánybíróság is működik.
Georgescu a Facebookon közzétett videójában arra biztatja híveit, hogy döntsék el, mit akarnak, ugyanakkor kijelenti: „Megtiszteltetés volt számomra, hogy szolgálhattalak benneteket.”
Elutasította a román központi választási bizottság (BEC) vasárnap a tavalyi félbeszakított elnökválasztáson legtöbb szavazatot szerző Calin Georgescu jelöltségének bejegyzését a májusi megismételt elnökválasztásra.
A BEC nem tette még közzé az indoklást, de a román média a testület pártdelegátusaitól származó információkra alapozva úgy tudja, hogy formai kifogásról – egy vagyonnyilatkozatról hiányzó aláírásról – van szó.
Georgescu híveinek a BEC előtt gyülekező tömege dühödten reagált a hírre és palackokkal megdobálta az intézményt védő csendőröket.
Iktatta Romániában jelöltségét a megismételt államelnökválasztásra a román központi választási bizottságnál (BEC) pénteken a tavalyi érvénytelenített voksolás első fordulójában élen végző Calin Georgescu, írja az MTI.
Georgescu függetlenként indul, de a jelötségét támogató 324 ezer aláírás összegyűjtésében a kormánypártok által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és egy volt AUR-képviselő által alapított Fiatal Emberek Pártja (POT) is szerepet vállalt.
Georgescu azt mondta: biztos benne, hogy a román nép kivívja szabadságát, és megvédi demokráciáját a korrupt, elnyomó hatalommal szemben.
Hozzátette: ugyanazokat az értékeket képviseli, mint az új washingtoni adminisztráció, és mindenben támogatja Donald Trump amerikai elnök politikáját.
A 2024. november 24-én tartott román elnökválasztás elsőfordulójában Calin Georgescu szerezte meg a legtöbb szavazatot, a voksolás eredményét azonban a román alkotmánybíróság december 6-án megsemmisítette. Georgescu ezért keresetet nyújtott be az alkotmánybíróságon, januárban azonban a testület azt elutasította, március 6-án pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elfogadhatatlannak nyilvánította azt, ezzel véglegesen elutasította Calin Georgescu volt román elnökjelölt Románia ellen benyújtott keresetét.
Ennek értelmében meg kell ismételni az elnökválasztást, amelyen a támogató aláírások összegyűjtésének köszönhetően Georgescu is indulhat. Január elején adott interjút a hirado.hu számára Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Magyar Demokrata Szövetség elnöke (RMDSZ) elnöke, amiben arról beszélt: a megismételt elnökválasztáson Crin Antonescut támogathatják majd.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) kedden azt közölte, az Európai Unió vezetése áll amögött, hogy Romániában érvénytelenítették az elnökválasztás első fordulójának eredményeit, s a román ügyészség vádat emelt Calin Georgescu elnökjelölt ellen. Hozzátették: a jövőre esedékes választások idején célponttá válhat Magyarország is.
Az ukrán ellenzéki vezetők elutasították a háborús választások megtartásának ötletét, miután a média beszámolt a köztük és amerikai tisztviselők közötti kapcsolatfelvételről, és miután Donald Trump elnök „diktátornak” nevezte ukrán kollégáját, Volodimir Zelenszkijt, amiért nem tartanak választásokat – írja a Reuters.
Petro Porosenko volt ukrán elnök csütörtökön azt mondta, hogy csapata együttműködik az amerikai „partnerekkel” az Ukrajna iránti támogatás fenntartása érdekében – de hozzátette, hogy ellenzi a háborús választásokat.
Az ukrán elnöki poszt a tét
A Telegramon közzétett nyilatkozatában Porosenko közölte, hogy választásokat csak a béke megteremtése után lehet rendezni. Hozzátette, hogy a szavazásra legkésőbb 180 nappal a háború befejezése után kerülne sor.
Julija Timosenko, egy másik ellenzéki vezető azt mondta, hogy csapata tárgyal minden szövetségesünkkel, aki segíthet az igazságos béke mielőbbi biztosításában, és azt mondta, hogy a választásokat nem szabad megtartani, amíg ez nem valósult meg.
Ahogy arról is beszámoltunk, hogy Trump kíséretének négy magas rangú tagja megbeszéléseket folytatott Zelenszkij néhány vezető politikai ellenfelével. A megbeszéléseket Timosenko és Porosenko pártjának vezető tagjaival folytatták – írta a lap három ukrán törvényhozóra és egy amerikai republikánus külpolitikai szakértőre hivatkozva. A beszámoló szerint a megbeszélések középpontjában az állt, hogy lehet-e Ukrajnában gyors elnökválasztást tartani.
