Az amerikai védelmi miniszter ismételten felszólította az európai országokat, hogy tegyenek többet védelmük érdekében. Pete Hegseth a franciaországi Colleville-sur-mer-i amerikai katonai temetőben beszélt erről szombaton, nem sokkal azután, hogy lemondta részvételét a nyugati szövetségesek második világháborús normandiai partraszállásának évfordulóján rendezett nemzetközi ünnepségen.
„Az itt eltemetett férfiak egy háborús szövetség keretein belül harcoltak, amelyhez minden partner hozzájárult ipara, bátorsága és áldozata mértékével” – fogalmazott Pete Hegseth a normandiai partraszállás során elesett 9387 amerikai katona emlékére emelt keresztek előtt. „Nem üres szlogenek, sem fényűző csúcsértekezletek, sem közlemények” – mondta ironikusan –, „minden szövetséges nemzet vérrel vette ki a részét” 1944-ben – tette hozzá az AFP hírügynökség tudósítása szerint.
„Amerikának kell megmutatnia az utat, és mi meg is fogjuk, de szövetségeseinknek vállvetve velünk kell tartaniuk” – hangsúlyozta Pete Hegseth, aki már péntek este bejelentette, hogy nem lesz jelen a szombatra tervezett nemzetközi ünnepségen, hanem inkább az amerikai megemlékezésen tart beszédet.
Az amerikai védelmi miniszter azt is megjegyezte, hogy „a béke csakis erő által garantálható”, de nem említette meg a jelenlegi konfliktusokat Iránban, Ukrajnában vagy a világ más részein. Az amerikai megemlékezésen jelen volt a francia védelmi miniszter, Catherine Vautrin is.
Pete Hegseth beszédében utalt arra, hogy a bevándorlás fenyegetést jelent a „nyugati civilizációra”, párhuzamot vonva a 82 évvel ezelőtti partraszállással.
„Sajnos, ma különböző európai tengerpartokat különböző veszélyes ideológiák ostromolnak: Spanyolország, Olaszország, Görögország és Bulgária partjain hajók és emberek szállnak partra” – mondta. „Fel fognak lépni az európai fővárosok ezen támadás ellen, vagy már túl késő?” – tette fel a kérdést Pete Hegseth.
A második világháborúban a második frontot megnyitó, a történelem legnagyobb partraszállási hadművelete, a brit titkosszolgálatok által kidolgozott Overlord hadművelet „leghosszabb napja” valójában már 1944. június 5-én késő este megkezdődött: a BBC kódolt üzenetet sugárzott, utasítást adva a francia ellenállási mozgalom szabotázsakcióinak megkezdésére. Éjféltől a légierő 1200 gépe mintegy 5000 tonna bombát dobott le a Le Havre-tól Cherbourgig terjedő atlanti partvidékre, majd éjfél után két órakor több hullámban 23 ezer ejtőernyőst dobtak le, hogy hídfőállásokat teremtsenek, az első felszabadított franciaországi épület egy kávézó volt a benouville-i híd közelében.
Június 6-án egy 6939 hajóból és 132 700 angol, kanadai, amerikai, belga, norvég és lengyel katonából álló flotta támadta meg a normandiai partok 80 kilométeres szakaszát. Ez a művelet döntő mértékben hozzájárult a náci Németország feletti győzelemhez, amelyet keletről a Szovjetunió is megtámadott.
Közvetítők bevonása nélkül, személyesen kellene tárgyalóasztalhoz ülnie Ukrajna és Oroszország vezetőinek Donald Trump szerint. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Vlagyimir Putyinnak címzett nyílt levelére reagálva beszélt erről újságíróknak az Unian beszámolója szerint.
A sajtó képviselői arról kérdezték Trumpot, hogy szerinte Zelenszkijnek és Putyinnak még azelőtt kellene-e személyesen találkoznia, hogy az Egyesült Államok ismét aktív közvetítői szerepet vállalna a béketárgyalásokon.
Nos, én nem vagyok ellene. Úgy értem, hadd tárgyaljanak. Én juttattam őket ebbe a helyzetbe. És azt hiszem, ez megoldódik. Azt hiszem, eljutunk oda, hogy Oroszországnak és Ukrajnának… [békét kellene kötnie] – fogalmazott Trump.
Az amerikai elnök egyúttal ismét hangsúlyozta korábban többször is hangoztatott álláspontját, miszerint ha ő lett volna az Egyesült Államok elnöke a konfliktus kitörésekor, az orosz–ukrán háború szerinte soha nem kezdődött volna el.
Trump az elmúlt időszakban többször is sürgette a háború lezárását, és rendszeresen azt hangoztatja, hogy a feleknek tárgyalásos úton kellene rendezniük a konfliktust. Mostani nyilatkozata alapján úgy véli, a békefolyamat előmozdításához közvetlen párbeszédre lenne szükség Kijev és Moszkva vezetése között.
Az amerikai képviselőház 226 szavazattal 195 ellenében elfogadott egy törvényjavaslatot Ukrajna támogatásáról és Oroszország elleni nagyszabású szankciókról – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az AP amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a demokrata Gregory Meeks által benyújtott törvényjavaslat a következőket tartalmazza: több mint 1 milliárd dollár közvetlen segély Ukrajna biztonságának és helyreállításának elősegítésére, további 8 milliárd dollár védelmi hitelekre, nagyszabású szankciókat vezet be az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazatai ellen.
A szavazás 226-195 arányban történt. A republikánusok többsége a törvény ellen szavazott. Néhány republikánus képviselő azonban támogatta a törvényjavaslatot, köztük a nebraskai Don Bacon is. „A jó vagy a rossz oldalán fogunk állni? Erről van szó” – mondta.
A törvényjavaslat most a Szenátus elé kerül. Az AP szerint ott alacsonyak a siker esélyei – 60 szavazatra van szükség az eljárási blokkolás leküzdéséhez, és Trump támogatása nélkül ez valószínűtlen.
A törvény támogatói azonban nyomásgyakorlásra számítanak: „Ez azt az jelzést küldi Putyinnak, hogy van impulzusunk, és törődünk Ukrajnával” – mondta Brian Fitzpatrick republikánus politikus.
Ez már a második jelentős külpolitikai nézeteltérés Trumppal egy héten belül – egy nappal korábban a képviselőház először fogadott el egy határozatot, amely korlátozza az elnök háborús hatalmát Irán felett.
A republikánus vezetés a törvényjavaslat ellen szavazást követelt, azzal érvelve, hogy a törvényjavaslat elavult, és aláássa a Kongresszus és a Fehér Ház között Ukrajna támogatásáról folytatott tárgyalásokat.
A védelmi költségvetésen belüli forrás kiutalását a tavalyi év végén jóváhagyták, de a Pentagon blokkolta azt. Marco Rubio amerikai külügyminiszter az amerikai szenátus egyik albizottsági ülésén megígérte, hogy hamarosan hírek jelennek meg az Ukrajnának nyújtandó amerikai katonai segélyekről – jelentette a Reuters.
Rubio a szenátoroknak elmondta, hogy a 400 millió dolláros ukrajnai segélyről szóló hírek „meglehetősen hamarosan” megjelennek.
A Kongresszus által jóváhagyott pénzeszközökről van szó, amelyeket a Pentagon tart vissza.
A Szenátus 2025 decemberében hagyta jóvá a két évre szóló rekord védelmi költségvetést: a 901 milliárd dollárból 800 millió dollárt Ukrajna megsegítésére terveztek az USAI program keretében. Ez egy hosszú távú program, amelynek keretében szerződéseket kötnek fegyvergyártókkal.
Izrael és Libanon Washingtonban közvetlen tárgyalásokon megállapodott a két ország között korábban megkötött tűzszünet végrehajtásáról – jelentette a helyi média csütörtök reggel.
Az amerikai külügyminisztérium jelentette be éjszaka a megállapodást az Izrael és Libanon képviselői között Washingtonban megtartott tárgyalási forduló végén.
A közlemény szerint a megállapodásnak az a feltétele, hogy a libanoni síita Hezbollah beszüntesse a harcot, és fegyveresei a Litáni folyótól északra fekvő területre vonuljanak vissza.
[type] => post [excerpt] => Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere a Szenátus Külügyi Bizottsága előtt június 2-án megtartott felszólalásában kijelentette, hogy Washington hamarosan el akarja törölni az Oroszország elleni olajszankciók alóli mentességeket. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1780577400 [modified] => 1780564901 ) [title] => Rubio: az USA el akarja törölni az Oroszország elleni olajszankciók alóli mentességeket [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=188234&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 188234 [uk] => 188102 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 188103 [image] => Array ( [id] => 188103 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/f06c5f904a69f50cedf3461f9b5cc2be.webp [original_lng] => 51464 [original_w] => 1920 [original_h] => 960 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/f06c5f904a69f50cedf3461f9b5cc2be-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/f06c5f904a69f50cedf3461f9b5cc2be-300x150.webp [width] => 300 [height] => 150 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/f06c5f904a69f50cedf3461f9b5cc2be-768x384.webp [width] => 768 [height] => 384 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/f06c5f904a69f50cedf3461f9b5cc2be-1024x512.webp [width] => 1024 [height] => 512 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/f06c5f904a69f50cedf3461f9b5cc2be-1536x768.webp [width] => 1536 [height] => 768 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/f06c5f904a69f50cedf3461f9b5cc2be.webp [width] => 1920 [height] => 960 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/f06c5f904a69f50cedf3461f9b5cc2be.webp [width] => 1920 [height] => 960 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1780554152:12 [_thumbnail_id] => 188103 [_edit_last] => 12 [views_count] => 521 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 114669810000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 699525 [1] => 2111439 [2] => 124 [3] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => Marco Rubio [1] => olajszankciók [2] => Oroszország [3] => USA ) ) [9] => Array ( [id] => 188204 [content] =>
Donald Trump amerikai elnök szerint akár szeptember elejéig fennmaradhat az Irán elleni kikötői blokád.
Az elnök egy szerdán megjelent podcastinterjúban kifejtette: fennáll a lehetősége annak, hogy a szeptember 7-i nemzeti ünnepkor, Labor Day idején még életben lesz a blokád, ugyanakkor hozzátette, nagyobb valószínűséget ad annak, hogy a helyzet gyorsan rendeződik.
Megismételte korábbi kijelentését, miszerint a tárgyalások Iránnal gyorsan haladnak, és optimizmusát hangoztatta, hogy gyorsan megállapodás születik, valamint ismét azt hangoztatta, hogy az alapvető cél Iránt megfosztani az atomfegyver birtoklásának lehetőségétől.
Trump elismerte, hogy hétfőn indulatos telefonbeszélgetést folytatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel a libanoni katonai műveletek miatt, amit azzal magyarázott, hogy az izraeli művelet kisiklathat egy Iránt érintő szélesebb békemegállapodást.
Hozzátette ugyanakkor, hogy alapvetően jó kapcsolatokat ápol Benjamin Netanjahuval, akit háborús miniszterelnöknek nevezett, saját magát pedig „háborús elnökként” jellemezte.
Az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint az éjszakai órákban közölte, hogy sikeresen megsemmisítettek több Kuvait felé indított iráni drónt, amely az ott állomásozó amerikai erőket vette célba. Amerikai sérültjei nem voltak a támadásnak – áll a tájékoztatásban.
Irán a dróncsapást azzal indokolta, hogy előzőleg az amerikai erők iráni katonai állásokat támadtak az Iránhoz tartozó Kesm-szigeten a Perzsa-öbölben. Amerikai magyarázat szerint a Kesm-sziget ellen végrehajtott művelet „önvédelmi” jellegű volt.
