Az Európai Unió és a G7-ek országai az orosz olajjal szembeni szankciók radikális szigorítását vitatja. A jelenlegi „árküszöb” mechanizmus helyett az Oroszországból tengeri úton történő olajszállítással kapcsolatos szolgáltatások teljes tilalmát fontolgatják, számolt be a Reuters, hat, a projektet ismerő forrásra hivatkozva.
Ennek az elképzelésnek az új európai szankciócsomagba is bele kell kerülnie, amely várhatóan 2026 elején lép hatályba.
Jelenleg a nyugati tankhajók és biztosítótársaságok kiszolgálhatják az orosz olaj kereskedelmet, ha egy hordó ára egy „árplafon” alatt van: kezdetben 60 dollár volt hordónként, ezt követően az EU és Kanada 47,6 dollárra csökkentette a küszöböt hordónként. Ennek eredményeként az orosz olaj körülbelül egyharmadát nyugati tankhajók szállítják – elsősorban görögök, ciprusiak és máltaiak.
Az új szankciók véget vetnének ennek a gyakorlatnak. A források elmondása szerint az európai tisztviselők a szankciós csomagba való felvétel előtt meg akarják vitatni az ötletet a G7-tel, és már megszerezték az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok támogatását. Ugyanakkor a Donald Trump-adminisztráció végső döntése az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásoktól és a választott taktikától függ. A CREA szerint októberben az orosz olajexport 38%-át a G7-országok tankhajói szállították. A fennmaradó hordókat az „árnyékflotta” szállította, amelyet a Kreml hozott létre a nyugati szankciók megkerülésére.
„Azok az idők, amelyeket az oroszok inváziós döntései vezéreltek, már elmúltak. Ma Oroszországgal szemben építjük az európai biztonságot, és ez végre megtalálta intézményes kifejeződését is” – nyilatkozta a lengyel külügyminiszter. Az oroszoknak pedig nem kellett sok idő, hogy reagáljanak a döntésre.
Oroszország felmondja a katonai együttműködési megállapodásokat Kanadával, Franciaországgal és Portugáliával – közölte az Interfax hírügynökség.
Ahogy korábban megírtuk, Radoslaw Sikorski a lengyel külügyminiszter reagált Vlagyimir Putyin szavaira, aki közvetlenül a Kremlben zajló béketárgyalások előtt bejelentette, hogy országával készen áll egy háborúra.
A NATO, reagálva erre az orosz döntésre, felbontotta Oroszország-tanácsának alapító okiratát. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a brüsszeli NATO-miniszterek találkozója után jelentette be, hogy a NATO Oroszország-tanácsának alapító okirata már nem érvényes, amely a szervezet Oroszországgal való biztonsági együttműködését garantálta – közölte a lengyel Polsatnews.
Ez valami olyasmi, amire az egymást követő lengyel kormányok már törekedtek, most pedig végre valósággá vált.
Ezt a NATO-együttműködési intézményt akkor hozták létre, amikor még úgy tűnt, hogy az európai biztonság Oroszországgal együttműködésben megvalósítható. A külügyminiszter hozzátette: „Azok az idők, amelyeket az oroszok inváziós döntései vezéreltek, már elmúltak. Ma Oroszországgal szemben építjük az európai biztonságot, és ez végre megtalálta intézményes kifejeződését is”.
Az orosz válaszra nem kellett sokat várni
Mihail Misusztyin miniszterelnök aláírta a több nemzetközi szerződés megszüntetéséről szóló kormányrendeletet.
„A Szovjetunió kormánya és Kanada kormánya között 1989. november 20-án Moszkvában aláírt katonai látogatásokról szóló megállapodás, az Oroszországi Föderáció kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között 1994. február 4-én Moszkvában aláírt védelmi együttműködésről szóló megállapodás, valamint az Oroszországi Föderáció kormánya és a Portugál Köztársaság kormánya között 2000. augusztus 4-én Moszkvában aláírt katonai együttműködésről szóló megállapodás megszüntetéséről” – áll a kormányrendeletben. Az orosz Külügyminisztériumot utasították, hogy értesítse a kanadai, a francia és a portugál felet a meghozott döntésről.
Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának alelnöke éles figyelmeztetést fogalmazott meg: szerinte Moszkva akár fegyveres konfliktust is indíthat az Európai Unióval szemben, amennyiben az uniós tagállamok a befagyasztott orosz vagyonokat ukrán jóvátételi kölcsönök finanszírozására használnák fel – számolt be az Index.
Az UNIAN beszámolója szerint Telegram-oldalán jelentette be, hogy az Európai Unió „el akarja lopni” a Belgiumban zárolt orosz eszközöket. Állítja, ha ez megtörténik, Brüsszel és egyes uniós országok „kiprovokálhatják” a háborút Oroszországgal.
Mint írja: „Ha a feldühödött Európai Unió mégis megkísérelné ellopni a Belgiumban zárolt orosz eszközöket, úgynevezett jóvátételi kölcsönt nyújtva, ezek a lépések a nemzetközi jog értelmében sajátos casus belliként (egy ország egy adott eseményre vagy cselekményre hivatkozva háborút indít a másik ellen – a szerk.) minősíthetők, minden következményével Brüsszel és egyes EU-országok számára.” Dmitrij Medvegyev hozzátette, hogy az eszközök visszatérítése már nem bíróságon keresztül történne, hanem „valódi, naturális jóvátétel útján”.
Az Európai Unió majdnem teljesen lezárta a megállapodást az Oroszország elleni szankciók 20. csomagjáról, fokozva a nyomást a Kremlre és támogatva Ukrajnát – jelentette ki csütörtökön Johann Wadephul német külügyminiszter az EBESZ külügyminiszteri tanácsa bécsi ülésének a kezdete előtt, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Wadephul elmondta, hogy az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajnát és fokozza a nyomást Oroszországra. „Oroszország tárgyalóasztalhoz való visszatérésének útja teljesen világos. Rajtunk múlik, hogy egyértelműen Ukrajna mellett álljunk, és továbbra is támogassuk. Ezt tegnap a NATO védelmi miniszteri találkozóján is bebizonyítottuk – hajlandóak vagyunk még nagyobb támogatást nyújtani. És az a tény, hogy befagyasztott orosz eszközöket bocsátunk rendelkezésre, szintén ezt mutatja” – tette hozzá.
A német külügyminiszter megjegezte, hogy Ukrajnát „európai és Európán kívüli országok nagy családja” támogatja. Hangsúlyozta azt is, hogy a szankciók fokozása az EU Oroszországgal szembeni politikájának második kulcsfontosságú aspektusa. „A 20. szankciócsomag hamarosan elkészül” – állította. Szerinte az új csomagnak növelnie kell a gazdasági és politikai nyomást Oroszországra és szövetségeseire, hangsúlyt fektetve az energia- és pénzügyi szektorra.
A harmadik szempont a német diplomácia vezetője szerint a párbeszédre való készségre vonatkozik. „Harmadszor, a párbeszédre való felkészültség – és Ukrajna készen áll rá. Oroszország hiányzik a tárgyalóasztaltól. De egy napon meg kell jelennie ennél az asztalnál. Minden háború véget ér egyszer. Biztosítjuk, hogy Ukrajna erős tárgyalási pozícióból vessen véget neki” – hangsúlyozta Johann Wadephul.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió majdnem teljesen lezárta a megállapodást az Oroszország elleni szankciók 20. csomagjáról, fokozva a nyomást a Kremlre és támogatva Ukrajnát – jelentette ki csütörtökön Johann Wadephul.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1764874800
[modified] => 1764871812
)
[title] => Az EU fokozza a nyomást Oroszországra, már a 20. szankciócsomag előkésztése is a végső szakaszban van – Wadephul
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171097&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 171097
[uk] => 171114
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 171098
[image] => Array
(
[id] => 171098
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/wadephul-zelenszkij.jpg
[original_lng] => 39870
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/wadephul-zelenszkij-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/wadephul-zelenszkij-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/wadephul-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/wadephul-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/wadephul-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/wadephul-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/wadephul-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1764868706:8
[_thumbnail_id] => 171098
[_edit_last] => 12
[views_count] => 980
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 597883621000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 41575
[2] => 124
[3] => 192
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => nyomásgyakorlás
[2] => Oroszország
[3] => szankciók
)
)
[4] => Array
(
[id] => 171045
[content] =>
Vlagyimir Putyin orosz diktátor kijelentette, hogy elutasított néhány amerikai békejavaslatot Ukrajnával kapcsolatban, és az amerikai béketerv most összesen 27 pontból áll, négy csomagra osztva – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Putyin nyilatkozatára hivatkozva, amelyet az orosz média idézett.
A jelentés szerint az orosz diktátor azt állította, hogy a Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjaival, Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel folytatott találkozó azért tartott sokáig, mert az Egyesült Államok felajánlotta, hogy átbeszéli a békejavaslatok minden egyes pontját. Hozzátette, hogy ez egy „hasznos és szükséges találkozó” volt.
Putyin azt is kijelentette, hogy mostantól a béketerv akár 27 pontból is állhat. Szerinte az amerikai fél „négy külön csomagra osztotta a terv 27 pontját, és azt javasolta, hogy azokat egymás után vitassák meg”.
A diktátor szerint Oroszország elutasított néhány amerikai békejavaslatot. De nem árulta el, hogy melyek voltak ezek a javaslatok. „Oroszország nem értett egyet az amerikai békejavaslatok Ukrajnával kapcsolatos egyes pontjaival, de ez nehéz feladat” – mondta Vlagyimir Putyin.
Az ukránok előtt nagyon nehéz időszak áll, taktikai vereséget fognak szenvedni, de stratégiailag győzni fognak – mondta Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter a béketárgyalásokkal kapcsolatban.
„Ukrajna előtt taktikai vereség áll, de stratégiai győzelem. Taktikai, mert jelenleg kellemetlen lesz. Nagyon nehéz megbékélni a valósággal. Nagyon-nagyon nehéz időszak áll előttünk, amikor végül be kell vallanunk egy nagyon-nagyon nehéz igazságot” – közölte Dmtiro Kuleba az Eurasia Daily szerint. Ugyanakkor hozzátette:
„A taktikai vereség nem a vég. Ez annak a felismerése, hogy Ukrajna ma még nem rendelkezik elegendő erővel ahhoz, hogy Oroszországot ott állítsa meg, ahol szükséges. De már elég erősek vagyunk ahhoz, hogy ne engedjük magunkat megsemmisíteni.”
Szerinte, ha most nem írják alá a békeszerződést, akkor „a háború még sok évig folytatódni fog”, és még rosszabb lesz Ukrajna helyzete, mint most. „Mert ők, az oroszok, nem fognak leállni, megvannak hozzá az erőforrásaik, és mi sem fogunk leállni, mert nekünk is megvannak az erőforrásaink. De a frontvonal évről évre el fog tolódni” – tette hozzá.
A Nyugat és Ukrajna nem akarja elég erősen a győzelmet, ezért marad alul Oroszországgal szemben – írta.
A volt külügyminiszter – aki jelenleg a Harvard Belfer Center nevű kutatóközpontjának főmunkársa – a The New York Times hasábjain is közölt egy véleménycikket, amelyben többek közt úgy fogalmazott:
„Sokan megpróbálták az ukrajnai háborút felörlő háborúként definiálni. De ez nem az. Ez egy akarat háborúja. A győzelem nem azé a félé lesz, amelyik több erőforrással rendelkezik (a Nyugat bizonyíthatóan gazdagabb erőforrásokban, mint Oroszország), hanem annak a félnek, amelyik erősebb, alkalmazkodóbb és hajthatatlanabb akaratot tanúsít a győzelem iránt. Ma sem Ukrajna, sem Európa, sem az Egyesült Államok nem mondhatja magáról, hogy rendelkezik ezzel az előnnyel.”
Kuleba kitért arra, hogy a mostani korrupciós botrány megrengette a kijevi kormányzatot, és ebből adódóan „a háború ezen kritikus pillanatában az ukránok bizonytalanságban élnek”. Mindeközben Washington „a 2024-es választások óta drasztikusan megváltoztatta irányvonalát, a háború befejezésére törekszik, hogy a Trump-kormány továbbléphessen – függetlenül attól, hogy valódi béke jön-e létre”. Európa pedig „lemarad a fegyverkezési programjának végrehajtásában, képtelen megoldani a befagyasztott orosz vagyon kérdését, és halogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását”.
Majd hozzáfűzte: „Oroszország viszont ezt az időt a tanulságok levonására fordította. A háború első éve olyan megaláztatást jelentett Putyin számára, amilyet Oroszország ritkán tapasztalt. Ukrajna túlélt, amikor a világ a bukását várta, visszaszorította az orosz erőket Kijevtől, és hatalmas területeket hódított vissza. Az ezt követő években azonban Oroszország jelentősen növelte a cirkáló- és ballisztikus rakéták, valamint az egyirányú támadó drónok gyártását és használatát, ezzel aláásva Ukrajna drónok terén meglévő előnyét. Hatalmas bónuszok és fizetések felajánlásával fenntartotta a csapatok létszámát a megdöbbentő veszteségek ellenére.”
„Ukrajna és szövetségesei közel négy éve mondogatják maguknak, hogy időben eleget fognak tenni a háború fordulatához. Cselekedtek, de soha nem tettek eleget. Oroszország mindig megelőzte őket, és évről évre nem sikerült fordítani a háború menetén” – foglalta össze véleményét a külügyminiszter, aki szerint két módon lehetne elérni azt, hogy az oroszok változtassanak az eddig körvonalazott békefeltételeiken: vagy olyan szankciókat kell alkalmazni Oroszországgal szemben, amelyek megrendítik az ország belpolitikáját, vagy „a másik eszköz Oroszország megállítása a frontvonalon, amihez Európának fel kell hagynia a hadiipari termelés bürokratikus szükségletként való kezelésével, és kontinentális vészhelyzetként kell kezelnie azt”.
Az orosz–ukrán háború lezárását célzó tárgyalásokon amerikai és orosz üzletemberek egy olyan tervet dolgoztak ki, amely Oroszország gazdasági helyreállítását és amerikai vállalatok kiemelt szerepét biztosítaná az európai versenytársakkal szemben – értesült a The Wall Street Journal (WSJ). A gazdasági lap szerint az erről szóló megbeszéléseken Donald Trump különmegbízottja, Steven Witkoff képviselte az amerikai felet, miközben a tárgyalások részleteit az amerikai nemzetbiztonsági apparátus is csak részben ismerte meg.
Mint az amerikai lap írta, lényegében „három befolyásos üzletember – két amerikai és egy orosz – dugta össze a fejét egy laptop felett Miami Beachen a múlt hónapban, látszólag azért, hogy kidolgozzanak egy tervet Oroszország hosszú és véres háborújának befejezésére Ukrajnával”.
De a WSJ azt állítja, hogy „a tárgyalásokkal tisztában lévő források szerint a projektjük ennél sokkal többről szólt”.
A lap szerint titokban a három személy – Steven Witkoff, Jarad Kushner – Donald Trump veje –, valamint Kirill Dmitrijev, az orosz állami befektetési alap vezetője – egy tervezetet dolgoztak ki azzal kapcsolatban, hogy Oroszország gazdasága miként lábalhat ki a válságból úgy, hogy közben az amerikai vállalkozásoknak elsőbbséget biztosítsanak az európai versenytársakkal szemben – foglalta össze az Index (a Witkoff–Kushner–Dmitrijev hármas titkos tárgyalásairól a WSJ korábban is közölt egy cikket, de akkor a béketervezetre részleteire fókuszáltak).
„Dmitrijev egy olyan tervet szorgalmazott, amelynek keretében amerikai vállalatok vehetnék igénybe az Európában befagyasztott, mintegy 300 milliárd dolláros orosz jegybanki eszközállományt amerikai–orosz beruházási projektekhez és Ukrajna amerikai vezetésű újjáépítéséhez” – állítja a lap.
Az orosz tisztviselő tervének keretében állítólag az amerikai és orosz vállalatoknak lehetőségük lenne az egyesülésre az Északi-sarkvidék hatalmas ásványkincseinek kiaknázása érdekében is.
Felidézték, hogy Dmitrijev hónapokig azzal érvelt, hogy a két nagyhatalom lehetőségei határtalanok: többek közt azt is mondta, hogy a hidegháborúban versengő űriparuk akár közös Mars-missziót is indíthatna Elon Musk SpaceX-ének közreműködésével.
A titkosszolgálat nem volt elragadtatva a gazdasági tervektől
Ugyanakkor a lapnak nyilatkozó nyugati biztonsági tisztviselők máshogy láttak mindezt. Azt mondták, hogy a Kreml számára a Miamiban lezajlott tárgyalások egy Trump beiktatása előtt kidolgozott stratégia csúcspontját jelentették, amelynek célja a hagyományos amerikai nemzetbiztonsági apparátus megkerülése és a kormányzat meggyőzése volt arról, hogy Oroszországot ne katonai fenyegetésnek, hanem a kínálkozó gazdasági lehetőségek földjének tekintse. „Több milliárd dolláros ritkaföldfém- és energiaszerződések megkötésével Moszkva átalakíthatja Európa gazdasági térképét – miközben éket verhet Amerika és hagyományos szövetségesei közé” – fogalmazott cikkében a The Wall Street Journal.
Az amerikai lap információi szerint az elmúlt hónapokban Kirill Dmitrijev partnerre talált Steven Witkoff személyében.
„Egy Witkoff gondolkodásmódját jól ismerő személy szerint a megbízott biztos abban, hogy bármilyen megállapodás Oroszországgal széles körben előnyös Amerikának, nem csak egy maroknyi befektetőnek” – tették hozzá, megjegyezve azt is, hogy Witkoff kilenc hónapja folytat tárgyalásokat Kirill Dmitrijevvel úgy, hogy a Donald Trump adminisztrációjának ügynökségei csak korlátozott rálátással rendelkeztek a moszkvai kapcsolataira.
Bár a különmegbízott szorosan együttműködött J. D. Vance alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel, Donald Trump ukrajnai megbízottját, Keith Kellogg volt altábornagyot szinte teljesen kizárták a tárgyalásokból (Kellogg a jövő év elején távozik is a kormányzatból).
[type] => post
[excerpt] => Az orosz–ukrán háború lezárását célzó tárgyalásokon amerikai és orosz üzletemberek egy olyan tervet dolgoztak ki, amely Oroszország gazdasági helyreállítását és amerikai vállalatok kiemelt szerepét biztosítaná az európai versenytársakkal szemben –...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1764768600
[modified] => 1764711249
)
[title] => A WSJ szerint Európa háta mögött tervezhették meg az alkut az amerikaiak az oroszokkal
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=170897&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 170897
[uk] => 171026
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 170898
[image] => Array
(
[id] => 170898
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-putyin-orosz-beketerv-moszkva-746441.jpg
[original_lng] => 22191
[original_w] => 375
[original_h] => 211
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-putyin-orosz-beketerv-moszkva-746441-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-putyin-orosz-beketerv-moszkva-746441-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-putyin-orosz-beketerv-moszkva-746441.jpg
[width] => 375
[height] => 211
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-putyin-orosz-beketerv-moszkva-746441.jpg
[width] => 375
[height] => 211
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-putyin-orosz-beketerv-moszkva-746441.jpg
[width] => 375
[height] => 211
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-putyin-orosz-beketerv-moszkva-746441.jpg
[width] => 375
[height] => 211
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-putyin-orosz-beketerv-moszkva-746441.jpg
[width] => 375
[height] => 211
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1764835604:2
[_thumbnail_id] => 170898
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 756
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 553354241002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 43995
[1] => 421
[2] => 124
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdasági együttműködés
[1] => megállapodás
[2] => Oroszország
[3] => USA
)
)
[7] => Array
(
[id] => 170920
[content] =>
Az ukrajnai válság rendezésének kilátásairól és az ázsiai-csendes-óceáni térség helyzetéről tárgyalt Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter kedden Moszkvában.
Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint a felek kiemelt figyelmet fordítottak az ukrajnai válság rendezésének kilátásaira – a konfliktus kiváltó okainak megszüntetése és az alapvető orosz érdekek figyelembe vétele alapján –, de az ázsiai-csendes-óceáni térségre, valamint más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákra is nagy hangsúlyt helyeztek. Megállapították, hogy álláspontjuk a kétoldalú együttműködést és a globális napirendet illetően minden fontos kérdésben nagyrészt egybeesik vagy közel áll egymáshoz, „ami meghatározza az orosz-kínai stratégiai partnerség stabil, pozitív dinamikáját, függetlenül a bonyolult külső geopolitikai háttértől”.
Moszkva szerint a tárcavezetők hangsúlyozták a közös munka fontosságát abban, hogy meg lehessen valósítani Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a kontinens új biztonsági architektúrája kialakítását célzó kezdeményezését. Az orosz fél megerősítette, hogy támogatja Hszi Csin-ping kínai elnök kezdeményezését a „globális kormányzás”, vagyis a nemzetközi együttműködés átalakítására.
Lavrov és Vang tárgyalt a két külügyminisztérium közötti koordináció erősítéséről is, egyebek között az ENSZ-ben és annak Biztonsági Tanácsában, valamint más nemzetközi fórumokon.
A kínai diplomácia vezetője Szergej Sojgunak, az orosz Biztonsági Tanács titkárának meghívására érkezett Moszkvába, akivel kedden megtartotta a stratégiai biztonsági kérdésekről szóló kétoldalú konzultációsorozat 20. fordulóját.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden kijelentette, hogy a háborút úgy kell befejezni, hogy Oroszország harmadszorra ne kezdjen inváziót Ukrajna ellen – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán államfő Micheál Martin ír miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna világosan tudja, kivel áll jelenleg konfliktusban, és hogy a probléma nem a döntéshozatal bonyolultsága, hanem annak tisztességessége és átláthatósága. „Az fogja meghozni a döntéseket, aki képes rájuk. Én képes vagyok erre” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Ukrajna részvétele nélkül semmilyen megállapodást nem szabad elfogadni.
Az ukrán vezető különös figyelmet fordított a biztonsági garanciákra. Szerinte fontos, hogy az ukránok ne csak papíron kapjanak garanciákat, hanem mindenekelőtt világosan értsék, hogy pontosan mit garantálnak a szövetségesek, és hogyan fogják azt végrehajtani. „Ez nem embereken végzett kísérlet, ezek élő emberek, a mi polgáraink” – hangsúlyozta az elnök.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy a háborút Oroszország indította azzal a céllal, hogy elpusztítsa Ukrajnát, és a világ tanúja volt ennek az agressziónak. Ukrajna polgárai, hadserege erejének, valamint a nemzetközi partnerek, elsősorban Európa és az Egyesült Államok támogatásának köszönhetően tudta visszaverni a támadást. Mint hangsúlyozta, már így is elég vérontás történt, és megköszönte az Egyesült Államok támogatását.
Zelenszkij ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a háborút úgy kell befejezni, hogy Oroszország a jövőben ne legyen képes harmadik invázióra. „Nem érték el céljukat, hogy elfoglalják az államunkat, de a céljaik továbbra is relevánsak lehetnek. Megbízható védelemre van szükségünk” – hangsúlyozta.
Az államfő kitért a katonák hazatérésének kérdésére is: „Katonáink hazatérnek, de sajnos nem mindannyian élik túl. Amikor visszatérnek a békés életbe – tanárokká, mérnökökké, szakemberekké válnak –, biztosaknak kell lennünk abban, hogy Oroszország nem fog új inváziót indítani.”
Az elnök hangsúlyozta az ukránok biztonságának szükségességét és a nemzetközi garanciák támogatását: az USA kész Ukrajna biztonságának garantálója lenni, Európa Ukrajnát az EU részének tekinti, és ez is a garanciák része. „Csak idő kérdése, hogy mikor lesz Ukrajna az EU teljes jogú tagja: ebben az évszázadban vagy a következőben. Az embereknek bizonyosságra van szükségük” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Az Egyesült Államok az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás megkötése után az Európai Unió országaiban befagyasztott orosz vagyon Moszkvának történő visszaszolgáltatását szorgalmazta – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány azt írta, hogy amikor az EU szankciókért felelős különmegbízottja, David O’Sullivan nyáron Washingtonba érkezett, az amerikai tisztviselők világossá tették, hogy álláspontjuk az, hogy ezeket az eszközöket vissza kell szolgáltatni Oroszországnak, miután bármilyen békemegállapodás megszületik.
Az USA kifogásai ellenére Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke folytatta a befagyasztott eszközök Ukrajna támogatására történő felhasználása tervének kidolgozását. Szeptember 10-i beszédében kijelentette, hogy az EU szándékában áll mozgósítani ezeket az alapokat Ukrajna finanszírozására a jóvátételi hitelmechanizmuson keresztül. Egy diplomata szerint Brüsszel így próbálta megszilárdítani az eszközök mögött álló európai politikai formulát.
Az Egyesült Államok azonban, úgy tűnik, kezdettől fogva vonakodott elfogadni az ötletet. Miután novemberben kiszivárgott Donald Trump amerikai elnök 28 pontos béketervének tervezete, kiderült, hogy Trump azt javasolta, hogy ebből a forrásból 100 milliárd dollárt fordítsanak az amerikai ellenőrzés alatt álló ukrajnai újjáépítésre és beruházásokra, a fennmaradó összeget pedig egy külön amerikai-orosz mechanizmusba utalják át.
Több diplomata szerint pont ez a záradék okozott feszültséget a kiszivárogtatás után, mivel az EU tisztviselői felháborodtak azon a lehetőségen, hogy az USA ténylegesen megosztja a vagyont maga és Oroszország között, még akkor is, ha a források egy részét hivatalosan Ukrajna megsegítésére szánta.
