Johann Wadephul német külügyminiszter hétfőn pekingi tárgyalásain arra kérte Kínát, hogy befolyását felhasználva járuljon hozzá az ukrajnai háború mielőbbi politikai rendezéséhez – közölte a kínai külügyminisztérium.
Wadephul hétfőn Pekingben találkozott Vang Ji kínai kollégájával, akinek abbéli reményét fejezte ki, hogy „Kína befolyását felhasználva hozzájárul az ukrajnai háború mielőbbi politikai rendezéséhez” – idézte a német minisztert a kínai külügyi tárca.
Vang Ji elmondta, hogy „minden félnek ki kell használnia a jelenlegi lendületet az ukrán válság politikai rendezésének előmozdítására”, és szerinte a békéhez „kiegyensúlyozott, igazságos és tartós” megállapodásra van szükség, amely csak tárgyalások és közvetlen párbeszéd útján érhető el, és Kína támogat minden olyan erőfeszítést, amely a helyzet enyhítését szolgálja – fogalmazott.
A kínai miniszter hozzátette, hogy „a mai világot egymást átszövő változások és növekvő bizonytalanság jellemzi”, és úgy véli, hogy Berlin és Peking együttműködése hozzájárulhat a globális kihívások közös kezeléséhez.
A megbeszélésen szóba kerültek a kínai-német kapcsolatokban jelentkező feszültségek is, melynek okán Vang azt kérte Berlintől, hogy „objektívebben és racionálisabban” közelítse meg Kínát, valamint ösztönözze az Európai Uniót a pragmatikusabb Kína-politikára – mondta.
A kínai közlemény szerint Wadephul úgy nyilatkozott, hogy Németországnak és Kínának „megbízható és kiszámítható partnerekké kell válnia”, és megerősítette, hogy a Kínában működő német vállalatok bíznak az országban, és készek továbbra is hosszú távra tervezni ott.
Wadephul hétfőn megbeszélést folytatott Vang Ven-tao kínai kereskedelmi miniszterrel is, akinek a jelenlegi kereskedelmi feszültségekkel kapcsolatban fenntartható megoldások kidolgozását és a gazdasági kapcsolatok további erősítését javasolta.
A német külügyminiszter pekingi látogatására hat héttel később került sor, miután azt korábban elhalasztották a Tajvan körüli feszültségek miatt. Az elmúlt időszakban a két ország viszonyát gazdasági és diplomáciai súrlódások is terhelik, különösen a kínai exportkorlátozások, köztük a ritkaföldfémekre vonatkozó szabályok miatt, amelyek aggodalmat váltottak ki az európai iparban az ellátási láncok biztonsága miatt.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bemutatta Kína Tajvannal és a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos konfliktusok megelőzésére irányuló stratégiáját, amely az Egyesült Államok és szövetségesei katonai képességeinek kiépítésére összpontosít, olvasható a Nemzetbiztonsági Stratégia című új dokumentumban, amelyet december 5-én, pénteken tettek közzé.
„A prioritás a Tajvannal kapcsolatos konfliktus megelőzése, ideális esetben a katonai fölény fenntartásával” – áll a dokumentumban.
A 2017-es Nemzetbiztonsági Stratégiához képest az új dokumentum sokkal szélesebb körben említi Tajvant. Korábban egy mondatban háromszor említették a szigetet, most viszont három bekezdésben nyolcszor. A nyilatkozat hangsúlyozza Tajvan fontosságát stratégiai elhelyezkedése miatt a kereskedelmi vizeken, valamint a félvezetőgyártásban betöltött dominanciája miatt.
„Egy olyan hadsereget fogunk létrehozni, amely képes elrettenteni az agressziót a Japántól Délkelet-Ázsiáig húzódó szigetlánc bármely részén. De az amerikai hadsereg nem tudja és nem is szabad, hogy ezt egyedül tegye meg. Szövetségeseinknek fokozniuk kell erőfeszítéseiket, és sokkal többet kell költeniük – és ami még fontosabb, többet kell tenniük – a kollektív védelemre” – áll a dokumentumban.
Hozzátette, hogy ez fokozná „az Egyesült Államok és partnerei azon képességét, hogy elrettentsenek minden Tajvan elfoglalására irányuló kísérletet” vagy bármilyen más lépést, amely „lehetetlenné tenné a sziget védelmét”.
Emmanuel Macron francia elnök háromnapos állami látogatást tesz Kínában, ahol arra szólította fel Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy segítse Oroszországot az ukrajnai tűzszünet felé terelni, valamint megvitatta a kínai piacra való hozzáférést. A látogatás során Macron hangsúlyozta a békét és a gazdasági egyensúlyt, miközben igyekszik újraindítani kapcsolatait a világ második legnagyobb gazdaságával.
A pekingi találkozón, amely csütörtökön zajlott le, a két vezető elsősorban az ukrajnai helyzetről és a kereskedelmi viszonyokról tárgyalt. Macron előző nap az X platformon azt írta: A tárgyalások a kínai vezetővel a békére és a gazdasági egyensúlyra összpontosítanak, amelyekre a világnak olyannyira szüksége van.
A találkozón Hszi Csin-ping kijelentette, hogy Kína kész együtt dolgozni azért, „hogy a Kína és Franciaország közötti átfogó stratégiai partnerség még stabilabbá váljon”.
Macron eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy mindkét félnek meg kell oldania a különbözőségeit.
Néha vannak eltérések, de felelősségünk, hogy legyőzzük őket a nagyobb jó érdekében – mondta Macron Hszi Csin-pingnek a találkozón.
Macron háromnapos kínai látogatása során arra törekszik, hogy Hszi Csin-pinget meggyőzze arról, támogassa Oroszországot az ukrajnai tűzszünet irányába. A francia elnök kifejtette: Kínának „döntő kapacitása van” az ukrajnai tűzszüneti tárgyalások befolyásolására. A csütörtöki találkozója után pénteken találkozik Li Csiang kínai miniszterelnökkel, majd Csengtu városába utazik egy újabb megbeszélésre Hszivel.
A látogatás napokkal azután következett be, hogy Macron Párizsban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, ahol európai vezetők megvitatták egy lehetséges tűzszünet feltételeit, miközben a háború a negyedik évéhez közeledik.
Emmanuel Macron francia elnök moratóriumot javasolt az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokra a következő téli időszakra, és felszólította Kínát, hogy csatlakozzon hozzá. Ezt a bejelentést Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott pekingi tárgyalásai során tette.
Össze kell fognunk, hogy a lehető leggyorsabban elérjünk legalább egy tűzszünetet az infrastruktúrát célzó támadásokra vonatkozó moratórium formájában a következő télre – mondta Macron.
Macron szerint egy ilyen lépés csökkentené a civil lakosságot fenyegető kockázatokat és stabilizálná a helyzetet a hideg időszakban. Kifejezte reményét, hogy Peking támogatni fogja ezt a felhívást, és az európai országok mellett áll majd a nemzetközi jog és a stratégiai stabilitás megőrzése érdekében. Macron azt is hangsúlyozta, hogy az ukrán konfliktus közvetlen veszélyt jelent az európai biztonságra, és hogy Peking mint jelentős globális szereplő befolyását felhasználva előmozdíthatná a fenntartható béke feltételeit az ENSZ Alapokmányával összhangban.
Az ukrajnai válság rendezésének kilátásairól és az ázsiai-csendes-óceáni térség helyzetéről tárgyalt Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter kedden Moszkvában.
Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint a felek kiemelt figyelmet fordítottak az ukrajnai válság rendezésének kilátásaira – a konfliktus kiváltó okainak megszüntetése és az alapvető orosz érdekek figyelembe vétele alapján –, de az ázsiai-csendes-óceáni térségre, valamint más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó témákra is nagy hangsúlyt helyeztek. Megállapították, hogy álláspontjuk a kétoldalú együttműködést és a globális napirendet illetően minden fontos kérdésben nagyrészt egybeesik vagy közel áll egymáshoz, „ami meghatározza az orosz-kínai stratégiai partnerség stabil, pozitív dinamikáját, függetlenül a bonyolult külső geopolitikai háttértől”.
Moszkva szerint a tárcavezetők hangsúlyozták a közös munka fontosságát abban, hogy meg lehessen valósítani Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a kontinens új biztonsági architektúrája kialakítását célzó kezdeményezését. Az orosz fél megerősítette, hogy támogatja Hszi Csin-ping kínai elnök kezdeményezését a „globális kormányzás”, vagyis a nemzetközi együttműködés átalakítására.
Lavrov és Vang tárgyalt a két külügyminisztérium közötti koordináció erősítéséről is, egyebek között az ENSZ-ben és annak Biztonsági Tanácsában, valamint más nemzetközi fórumokon.
A kínai diplomácia vezetője Szergej Sojgunak, az orosz Biztonsági Tanács titkárának meghívására érkezett Moszkvába, akivel kedden megtartotta a stratégiai biztonsági kérdésekről szóló kétoldalú konzultációsorozat 20. fordulóját.
Kína aktívan támogatja a palesztin kérdés igazságos megoldását, fogalmazott Hszi Csin-ping kínai elnök az ENSZ-találkozó résztvevőinek a palesztin néppel való szolidaritás nemzetközi napja alkalmából küldött üzenetében, amelyet minden évben november 29-én ünnepelnek, számolt be a kínai külügyminisztérium.
„Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Kína határozottan támogatja a palesztin nép jogos ügyét jogos nemzeti jogainak helyreállításában. Kína továbbra is együttműködik a nemzetközi közösséggel, és lankadatlan erőfeszítéseket tesz a palesztin kérdés mielőbbi átfogó, igazságos és tartós rendezése érdekében”, jelentette ki Hszi.
Elmondása szerint a palesztin kérdés a közel-keleti probléma alapja, és a nemzetközi igazságszolgáltatást és méltányosságot érinti, és ebben az összefüggésben, a jelenlegi körülmények között a nemzetközi közösségnek folytatnia kell a kölcsönös megértés építését, és proaktívan kell fellépnie a tartós tűzszünet biztosítása és a harcok kiújulásának megakadályozása érdekében.
„A Gázai övezet háború utáni irányítása és újjáépítése során a „Palesztinát palesztinok vezetik” elvet kell fenntartani, tiszteletben tartva a palesztin nép akaratát és figyelembe véve a régió országainak jogos aggályait. A legfontosabb, hogy a „két állam két nép számára” megoldást (zsidó és palesztin – szerk.) végre kell hajtani, amely utat nyit a palesztin kérdés mielőbbi politikai rendezése előtt”, mondta a kínai vezető. Hangsúlyozta azt is, hogy sürgősen javítani kell a gázai humanitárius helyzeten, és enyhíteni kell az övezetben élő palesztinok szenvedéseit.
Kína következetesen támogatja a palesztinokat és az arab országokat a régióban a palesztin kérdés megoldásában, de nem ítéli el a Hamász és más Irán-párti radikális csoportok Izrael elleni terrortámadásait, ehelyett bírálja az országot az iszlamista fegyveresekkel szembeni túlzott erőszak alkalmazása miatt.
Kína fölfüggesztette több stratégiai kettős felhasználású termék, köztük a gallium, a germánium, az antimon és a szuperkemény anyagok Egyesült Államokba történő exportjának tilalmát – közölte vasárnap a kereskedelmi minisztérium.
Az azonnali hatállyal életbe lépő intézkedés egyelőre 2026. november 27-éig marad érvényben – áll a minisztérium közleményében.
Kína tavaly decemberben rendelte el a tilalmat.
A galliumot és a germániumot félvezetőkben, míg az antimont infravörös technológiában, optikai kábelekben és napelemekben is használják.
Azután, hogy október 30-án Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök Dél-Koreában tárgyalt, mindkét fél hozott olyan intézkedéseket, amelyekkel visszavontak, vagy felfüggesztettek korábbi „büntetőlépéseket” gazdasági téren.
Hszi Csin-ping kínai elnök kedden az Oroszországgal való kölcsönös befektetések növelésére és a gazdasági együttműködés elmélyítésére szólított fel, hangsúlyozva, hogy Peking a „viharos külső körülmények” ellenére is elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett – jelentette a kínai állami televízió.
Hszi Pekingben, a Nép Nagy Csarnokában fogadta Mihail Misusztyin orosz miniszerelnököt, egy nappal azután, hogy az orosz kormányfő Hangcsouban tárgyalt Li Csiang kínai miniszterelnökkel. Li a találkozón kijelentette, hogy Kína kész erősíteni együttműködését Oroszországgal, és megvédeni a két ország közös biztonsági érdekeit.
„A kínai–orosz kapcsolatok a magasabb szintű és minőségű fejlődés irányában haladnak, és a külső környezet viharai ellenére is szilárdan haladtak előre” – mondta Hszi a keddi találkozón.
„A két ország közötti kapcsolatok megőrzése, megszilárdítása és fejlesztése mindkét fél számára stratégiai választás” – hangsúlyozta. A kínai elnök kiemelte továbbá, hogy az energiaipar, a mezőgazdaság, az űrkutatás, a digitális gazdaság és a zöld fejlesztés területén új növekedési lehetőségek kínálkoznak az együttműködés elmélyítésére.
Misusztyin kijelentette, hogy Moszkva „kész együttműködni Pekinggel a két államfő által elért megállapodások végrehajtásában, valamint a gazdasági, tudományos és technológiai együttműködés elmélyítésében” – idézte az orosz miniszterelnököt a kínai állami televízió.
A két kormány kedden közzétett közös közleményében megerősítette, hogy „minden területen erősíteni kívánják az együttműködést, és megfelelő módon reagálnak a külső kihívásokra”.
Moszkva egyúttal megerősítette elkötelezettségét az „egy Kína” elv mellett, és ismételten kifejezte ellenzését Tajvan függetlenségével szemben.
A látogatás a Kína és Oroszország kormányfői közötti harmincadik rendszeres találkozó keretében zajlik, amely az energetikai, kereskedelmi és technológiai együttműködés erősítésére összpontosít.
[type] => post [excerpt] => Hszi Csin-ping kínai elnök kedden az Oroszországgal való kölcsönös befektetések növelésére és a gazdasági együttműködés elmélyítésére szólított fel, hangsúlyozva, hogy Peking a „viharos külső körülmények” ellenére is elkötelezett a kétoldalú kapcs... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1762260360 [modified] => 1762255034 ) [title] => Hszi Csin-ping kínai elnök fogadta az orosz miniszterelnököt, tovább erősítenék a két ország kapcsolatát [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167655&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 167655 [uk] => 167755 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 167656 [image] => Array ( [id] => 167656 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina.jpg [original_lng] => 85136 [original_w] => 1200 [original_h] => 630 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina-300x158.jpg [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina-768x403.jpg [width] => 768 [height] => 403 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina-1024x538.jpg [width] => 1024 [height] => 538 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/hszi-csin-ping-kina.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1762332607:2 [_thumbnail_id] => 167656 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 908 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 494616164002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 194864 [1] => 1436 [2] => 124 ) [tags_name] => Array ( [0] => diplomáciai kapcsolatok [1] => Kína [2] => Oroszország ) ) [7] => Array ( [id] => 167564 [content] =>
A caracasi vezetőnek elsősorban légvédelmi eszközökre, katonai tanácsadókra és fegyvertranszferekre lenne szüksége. A kérelmi listán rakéták és radarok is szerepelnek.
Nicolás Maduro venezuelai elnök az USA nyomásgyakorlásának fokozódása közepette Oroszországhoz, Kínához és Iránhoz fordult katonai segítségért. A The Washington Post birtokába jutott amerikai kormányzati dokumentumok szerint Maduro leveleket készített elő Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint iráni tisztviselők számára, amelyekben védelmi eszközöket, repülőgép-javításokat és rakétarendszereket is kért. A cél a venezuelai hadsereg megerősítése az Egyesült Államok növekvő karibi katonai jelenlétével szemben.
A vezető amerikai lap tudomása szerint Maduro megírta a leveleket, de egyelőre nem bizonyítható, hogy ezeket ténylegesen el is küldték vagy átadták volna. Az amerikai kormányzati dokumentumok alapján a Putyinnak szánt levél „az orosz fővárosba utazó magas rangú venezuelai tisztviselő látogatása során” került volna átadásra, de még nem világos, hogy ez az út megtörtént-e, és mi volt Moszkva válasza.
A kínai és iráni levelek esetében a helyzet hasonló. A hírszerzési dokumentumok szerint Maduro elkészítette a szövegeket, amelyekben katonai együttműködést, radar- és dróntechnológiát, illetve elektronikai hadviselési eszközöket kért, de nem áll rendelkezésre bizonyíték arra, hogy a kéréseket kézbesítették-e Pekingbe vagy Teheránba.
Irán fokozza a ballisztikus rakéták gyártását az ENSZ fegyvereladásokat és rakétatevékenységet tiltó szankcióinak újraindítása ellenére – írta a CNN.
Az európai hírszerző ügynökségek szerint több nátrium-perklorát szállítmány érkezett Kínából Bandar Abbas iráni kikötőjébe, amely kulcsfontosságú összetevője a közepes hatótávolságú rakéták szilárd üzemanyagának. Ez körülbelül 2000 tonna anyag, amelyet Irán az izraeli 12 napos háborúja után vásárolt.
A rakományt szállító hajók közül több már amerikai szankciók hatálya alatt áll. A szállításokra egy snapback-mechanizmus után került sor, amely szeptemberben automatikusan visszaállította a Teheránnal szembeni régi szankciókat a 2015-ös nukleáris megállapodás feltételeinek megsértése miatt. A CNN megerősítette néhány hajó – köztük az MV Basht, a Barzin, az Elyana és az Artavand – útvonalát, amelyek szeptember és október között kínai kikötők és Irán között közlekedtek. Az egyikük kikapcsolta az AIS nyomkövető rendszerét, hogy elrejtse a mozgását.
Kína hivatalosan kijelentette, hogy „nem ismeri a konkrét helyzetet”, de betartja „az exportellenőrzésre vonatkozó összes nemzetközi kötelezettséget”. Peking azonban a szankciók visszaállítását „konstruktívnak” és „a diplomáciai rendezés akadályának” nevezte. A szakértők úgy vélik, hogy a nátrium-perklorát köztes termék lehet a betiltott ammónium-perklorát előállításában, amelyet a rakéta hajtóműveiben használnak. A szankciók megfogalmazásában található „kiskapu”, amely nem említi kifejezetten ezt a vegyületet teszi lehetővé Kína számára, hogy jogilag elkerülje a jogsértéseket.
Donald Trump véget vetne az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborújának. Ázsiai körútján, Kuala Lumpurban Trump és küldöttsége megbeszéléseket folytatott egy kínai küldöttséggel. A felek konszenzusra jutottak.
Kína és az Egyesült Államok megállapodásra jutott a népszerű TikTok alkalmazással kapcsolatban, és Washington arra számít, hogy a megállapodás hamarosan hatályba lép.
Kína jóváhagyta a TikTok amerikai eszközeinek tulajdonjogának átruházásáról szóló megállapodást – közölte Bessant október 30-án, csütörtökön.
Várhatóan az új szervezetet többnyire amerikai befektetők fogják birtokolni, a ByteDance részesedését pedig a nemzetbiztonsági törvény előírásainak megfelelően 20% alá csökkentették.
„Kuala Lumpurban véglegesítettük a TikTokkal kapcsolatos megállapodást Kína jóváhagyásának megszerzése szempontjából, és arra számítok, hogy a következő hetekben és hónapokban végrehajtják, és végre megoldást találunk erre a kérdésre” – mondta Donald Trump amerikai elnöknek a kínai Hszi Csin-pinggel folytatott találkozóján.
A kínai kereskedelmi minisztérium a maga részéről azt mondta, hogy Kína megfelelően fogja kezelni a TikTokkal kapcsolatos kérdéseket az Egyesült Államokkal.
