A kínai védelmi minisztérium közölte: nincs lehetőség kompromisszumra Tajvan ügyében, és az Egyesült Államoknak nem kellene illúziókat táplálnia ezzel kapcsolatban. Hozzátették, Amerika az utóbbi időben több kérdésben is provokációk sorozatát követte el Kínával szemben – írja a Reuters.
A Tajvant saját szakadár tartományának tartó Kína szerint a sziget a legérzékenyebb kérdés a két ország közötti kapcsolatokban. Tajvan legnagyobb nemzetközi támogatója és fegyverellátója az Egyesült Államok.
Tajvan ügye Hszi Csin-ping kínai és Joe Biden amerikai elnök legutóbbi virtuális csúcstalálkozóján is előkerült. A kínai vezető akkor azt mondta, akik Tajvanban függetlenséget akarnak, illetve amerikai támogatóik a tűzzel játszanak.
A kínai védelmi minisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján azt mondta, Amerika egy ideje sok felelőtlen dolgot mond és sok provokatív lépést tesz Tajvannal és a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatban, ideértve a térségben hadihajókkal és repülőkkel tett felderítéseket. Különösen Tajvan kérdésében nincs helye a kompromisszumoknak, és az amerikai félnek nem lehetnek illúziói ezzel kapcsolatban – mondta a védelmi minisztérium szóvivője.
China's foreign minister Wang Yi tells #MSC2022 that the sovereignty, independence & territorial integrity of every country should be safeguarded. "Ukraine is no exception," he says pic.twitter.com/23ByTHcnVj
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Tajvan függetlensége háborút jelentene – fogalmazott egy csütörtöki sajtótájékoztatón a kínai védelmi minisztérium szóvivője, aki szerint a kínai hadsereg minden szükséges lépést megtesz azért, hogy elfojtson bármilyen „szeparatista összeesküvést” – számolt be az MTI.
Vu Csien, a minisztérium szóvivője szükségesnek nevezte a kínai hadsereg Tajvan közvetlen közelében növekvő gyakorisággal folytatott gyakorlatait a Tajvani-szoros jelenlegi biztonsági helyzetének kezelése, valamint a nemzeti szuverenitás védelme szempontjából.
Az Egyesült Államok e kérdésben betöltött szerepét illetően Vu reményét fejezte ki, hogy a Joe Biden új amerikai elnök vezette kormányzat együttműködik majd Pekinggel a konfrontáció elkerülése érdekében. A szóvivő szerint a kínai–amerikai kapcsolatok „új történelmi kezdethez” értek Biden beiktatásával.
Egyes megfigyelők szerint azonban az eddigiek alapján egyelőre korai lenne kijelenteni, hogy az elnökváltás valódi fordulatot hozott volna Tajvan kérdését illetően. Az amerikai külügyminisztérium szombaton felszólította Kínát, hogy hagyjon fel Tajvan állandó fenyegetésével és az ellene irányuló katonai, diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlással, miután a kínai légierő 12 harci gépe repült be a sziget légvédelmi övezetébe. A felszólítást követően pedig vasárnap további 15 kínai harci gép gyakorlatozott a tajvani légvédelmi övezetben. A kínai külügyminisztérium válaszul hétfőn azt üzente Washingtonnak: hagyjon fel azzal, hogy téves jelzéseket küld a tajvani függetlenséget propagáló szeparatista erőknek.
Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. Az Egyesült Államok és Kína diplomáciai kapcsolatainak szintén sarokkövét képezi az egy-Kína elve.
China's foreign minister Wang Yi tells #MSC2022 that the sovereignty, independence & territorial integrity of every country should be safeguarded. "Ukraine is no exception," he says pic.twitter.com/23ByTHcnVj
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Tavaly Tajvan légterébe 380 alkalommal hatoltak be kínai harci gépek. Ez a szám minden korábbinál magasabb – közölte kedden a szigetállam védelmi minisztériumának egyik tisztviselője.
Sih Sun-ven szóvivő úgy vélekedett, hogy ez veszélyt jelent a regionális és nemzetbiztonságra. Hozzátette: a kínai repülőgépek azért vették célba ezt a területet, hogy teszteljék a tajvani katonai választ, nyomást gyakoroljanak a tajvani légvédelemre, továbbá tevékenységükkel kiszorítsák a tajvani gépeket saját légterükből.
Az adatok ismertetésével egy időben a tajvani Nemzetvédelmi Kutatóintézet a kínai hadseregről szóló éves jelentésében arra figyelmeztetett, hogy 25 éve nem irányult ekkora fenyegetés a sziget felé a Tajvani-szoros túlpartjáról. Jeremy Hung, a jelentés társszerzője szerint a kínai gépek tavaly legalább 110 napon megközelítették Tajvant, illetve behatoltak védelmi övezetébe. A szakértő szerint ezeknek a hadműveleteknek az a célja, hogy jelezzék Tajvannak, nem mehet túl egy bizonyos határon az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolataiban.
Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után, 2016-ban fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételének tekint. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
Az amerikai sertéshús kereskedelmét tárgyalták Tajvanban a politikusok, azonban az ellenzékiekkel való egyeztetés végül tömegverekedésbe torkollott.
Hatalmas lendülettel ismételték meg ukrán kollégáik parlamenti csetepatéit a tajvani képviselők, amikor az ellenzékiek meg akarták vétózni a kormány döntését, ami az amerikai sertéshús importja mellett döntött.
Azzal érveltek, hogy az USA egy adalékanyaggal készteti a sertésállományokat hízásra, ami közegészségügyi kockázatot jelent a tajvani társadalomra nézve. A vitát brutális összecsapás zárta.
The scenes from Armenia's parliament today, after the opposition began throwing water bottles at the podium. Government MPs happily joined in afterwards and taunted and mocked them in their own turn. What a disgrace as the country is supposed to be turning a new page. https://t.co/mLTtPo66d8
🇬🇪 Salome Samadashvili, MP of the opposition LELO party, went live on air and showed what is happening in the Parliament of Georgia right now. Journalists are not allowed in. pic.twitter.com/9VT8zBSJ8B
🇬🇪 Salome Samadashvili, MP of the opposition LELO party, went live on air and showed what is happening in the Parliament of Georgia right now. Journalists are not allowed in. pic.twitter.com/9VT8zBSJ8B
Kína szankciókkal sújtja a tajvani fegyvereladásban részt vevő amerikai cégeket – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő.
A szankciók egyebek mellett a Boeing és a Lockheed Martin repülőgépgyártókra, valamint a Raytheon védelmi- és légiberendezés-gyártóra vonatkoznak. A szóvivő hozzátette: szankcionálni fogják a fegyvereladáshoz számottevően hozzájáruló más amerikai entitásokat és magánszemélyeket is.
Peking már a múlt héten kilátásba helyezte, hogy az ország nemzeti érdekeinek védelmében megteszi a szükséges lépéseket, illetve tiltakozását fejezte ki a fegyvereladás terve ellen. Felszólította továbbá az amerikai vezetést, hogy szakítsa meg katonai kapcsolatait Tajvannal.
Washington október 21-én hagyta jóvá azt a tervet, amely alapján az Egyesült Államok 1,8 milliárd dollár értékben adna el rakétákat, manőverező robotrepülőgépeket és tüzérségi fegyvereket Tajvannak.
Az egyre feszültebb amerikai-kínai kapcsolatok kereszttüzében az elmúlt hónapokban két magas rangú amerikai tisztségviselő – Alex Azar egészségügyi miniszter és Keith Krach gazdaságfejlesztésért felelős külügyi államtitkár – látogatott a Kína által sajátjának tekintett szigetre, Peking heves ellenkezését váltva ki. Az amerikai kormány 41 évvel ezelőtt azért szakította meg hivatalos diplomáciai kapcsolatait a tajvani vezetéssel, hogy az ne álljon a Kínai Népköztársasággal folytatott kapcsolatai útjába, de azóta is igyekszik nem hivatalos eszközökkel támogatni Tajvan status quojának fenntartását.
Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven elnök vezette kormány elutasította az egy-Kína elvét magában foglaló 1992-es egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapjának tekint. A kínai kormány azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz vele szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
Сьогодні, після чергового засідання РНБО, для низки фізичних і юридичних осіб настала «чорна п’ятниця». Отже:• вперше в історії України запроваджено персональні санкції щодо осіб, яких можна назвати топ-десяткою української контрабанди;• на виконання рішення РНБО від 19 лютого відбулося повернення стратегічного нафтопроводу, незаконно відчуженого у держави;• також сьогодні було презентовано Центр протидії дезінформації, який уже розпочав свою роботу.Насамкінець про найважливіше – ситуацію на Донбасі. Ми маємо повну та незмінну підтримку міжнародних партнерів, зокрема Європи та США. Одним із підтверджень цього є розмова, яку я провів сьогодні з Президентом Сполучених Штатів Джо Байденом. Він запевнив мене, що Україна ніколи не залишиться наодинці проти агресії Росії.
На засіданні Ради міністрів закордонних справ ЄС поінформував колег про небезпечний курс РФ на загострення. Я запропонував покроковий план дій задля стримування подальшої ескалації РФ. Основний елемент: підготовка нового пакету секторальних санкцій. Персональних вже недостатньо. pic.twitter.com/M94Jy6oeBk
Dass die Bundesregierung der letzte EU-Partner ist, der noch nicht einem #Swift-Ausschluss Putin-Russlands zustimmt, macht sehr nachdenklich. Dies wirft kein gutes Bild auf unser Land in einem Moment, in dem es um den Kampf für unsere europäischen Werte geht.
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
Russia continues to block civilian maritime commerce in the Black Sea with its aggressive naval operations. Russia’s actions harm civilians and continue to escalate the conflict in Ukraine. Today we are designating 10 entities connected to these operations.https://t.co/cptsPYoiBk
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Az Egyesült Államok tovább növeli Tajvan támogatását a kínai nyomás ellensúlyozása érdekében – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Washington hétfőn közölte:egy a Tajpejjel fenntartott kapcsolatok erősítését és támogatását célul kitűző új gazdasági együttműködést kezdeményez a Pekinggel szemben ellenséges, vitatott helyzetű szigetországgal.
A Reuters hírügynökség elemzőkre hivatkozva megjegyzi: a Tajvan felé tett újabb amerikai gesztusra egy olyan időszakban került sor, amikor a szigetország folyamatosan növekvő fenyegetéssel kénytelen szembenézni Kína részéről, a Washington és Peking közötti kétoldalú kapcsolatok pedig az elmúlt évtizedek legmélyebb pontjára süllyedtek. Donald Trump amerikai elnök ráadásul már teljes erőbedobással kampányol novemberi újraválasztásáért, kampánystratégiájában pedig rendkívül hangsúlyos szerepet kap a Kínával szembeni kemény fellépés. David Stilwell, az amerikai külügyminisztérium Kelet-Ázsiáért felelős diplomatája a mostani lépéssel kapcsolatban a konzervatív Heritage Alapítvány virtuális konferenciáján úgy fogalmazott: „ez nem tekinthető Washington politikai irányváltásának, sokkal inkább csak egy „jelentős kiigazításnak” az Egyesült Államok által hosszú ideje követett Egy Kína-elvet illetően.
Az amerikai külpolitika márpedig ezúttal nem állt meg egy bilaterális fórum felállításánál. Ahogy a The Financial Times brit gazdasági lap írja, az Egyesült Államok most feloldotta a titkosítását néhány olyan dokumentumnak, amelyek részletes információkat nyújtanak a Washington által Tajvannak nyújtott biztonsági garanciákról. Szakértők szerint a Trump-adminisztráció ezzel leginkább azt kívánja ellensúlyozni, hogy Kína az utóbbi időben egyre nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy katonai erő alkalmazásával fenyegesse a szigetországot. A Ronald Reagan egykori amerikai elnök által 1982-ben jegyzett, „hat biztosítékként” emlegetett dokumentum részleteinek nyilvánosságra hozatalára egyébként azt követően került sor, hogy védelmi szakértők és Tajvannak az amerikai kongresszuson belüli támogatói azt követelték, Washington mutasson egyértelmű elköteleződést a szigetország megmentésére vonatkozóan, amennyiben Kína megtámadná azt.
A kínai kommunista párt szócsöve, a Global Times című portál eközben, a washingtoni lépésekkel egy időben a Tajvani-szorosban tapasztalható amerikai lépéseket mélyen elítélő elemzést tett közzé. A cikk címe szerint „Az Egyesült Államok a pisztoly elsőként való elsütésére akarja kényszeríteni Kínát Tajvan felett”.
Noha Washington hivatalosan az 1970-es évek óta Pekinget ismeri el a kínai nép egyetlen képviselőjeként, Tajvannal is régóta tart fenn diplomáciai kapcsolatokat. Utóbbiak intenzitása ugyanakkor jelentősen rányomja a bélyegét a három ország közötti, konfliktusoktól terhelt viszonyra, amelyen további sebet ejtett az Egyesült Államok és Kína között az elmúlt években elfajult kereskedelmi háború is.
Hétfőn a tajvani parlamentben dulakodás tört ki, miután a kormány ellen tiltakozó ellenzéki Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang, KMT) képviselői elfoglalták a nagytermet. A KMT-képviselői akadályokkal torlaszoltak el magukat, a kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) emberei pedig áttörték a barikádokat.
Az akciót az váltotta ki, hogy az ellenzéki képviselők szerinte a kormány erőszakkal próbálja keresztülvinni egy tanácsadó kinevezését a kormány munkáját felügyelő magasszintű ellenőrző bizottságba.
Hétfő estére a DPP képviselői eltávolították az útjukban álló akadályokat és behatoltak a parlamenti nagyterem szónoki emelvénye körüli területre, ahol az ellenzékiek tábort ütöttek. Az MTI beszámolója szerint dulakodás és heves kiabálás tört ki közöttük és a kuomintangos képviselők, de az indulatos jelenetek után békésebb hangulat alakult ki a felek között.
A KMT képviselői vasárnap indították tiltakozó megmozdulásukat a törvényhozásban. A párt hagyományosan amellett áll ki, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat Kínával, amely Tajvant az ország szakadár tartományának tekinti. Ezt a tajvaniak elsöprő többsége támogatja is, de a formális elszakadást, a függetlenség kinyilvánítását aligha, mert az akár fegyveres konfliktushoz is vezethet Kínával.
