Robert Fico szlovák miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy leállítja az áramszállítást Ukrajnába, hogy bosszút álljon, amiért Kijev leállítja az orosz gáz tranzitszállítását Európába – közölte a szlovák kormányfő a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Fico kifejtette: „Január 1-je után felmérjük a helyzetet és az Ukrajnával szembeni esetleges válaszintézkedéseket. Ha szükséges, leállítjuk az áramszállítást, ami Ukrajna számára rendkívül szükséges a hálózati kimaradások idején.”
A szlovák kormányfő a fenyegetést indokolva rámutatott arra, hogy az orosz gázszállítás leállításának jelentős hatása lesz az európai gazdaságra. „Az Európai Uniónak 120 milliárd euró (125 milliárd dollár) további villamosenergia-költséggel kell szembenéznie a következő két évben az orosz gázszállítás leállása miatt” – mutatott rá Robert Fico.
Варто зауважити, що після зустрічі в Москві Фіцо та Путін не робили спільних заяв і не відповідали на запитання ЗМІ. Вони просто не можуть нічого публічно сказати про те, що обговорювали на зустрічі. Вони бояться реакції громадськості.
Москва надає значні знижки для Фіцо, але…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 23, 2024
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
2022 óta számos balti-tengeri tengeri kábelt és gázvezetéket érintő incidens történt, amelyek – az EU szerint – az orosz „árnyékflotta” szándékos rongálásai.
Az EU külügyi vezetője közölte, hogy a blokk szankciókat készít elő az általa „árnyékflottának” nevezett Oroszországgal szemben, miután a Balti-tengeren megrongálódott egy Finnországot és Észtországot összekötő tenger alatti elektromos kábel.
Kaja Kallas az X-en tette közzé az Európai Bizottság és a vizsgálatot vezető főképviselő közös nyilatkozatát, amely szerint „a gyanúsított hajó Oroszország árnyékflottájának része, amely veszélyezteti a biztonságot és a környezetet, miközben Oroszország háborús költségvetését finanszírozza”.
Kallas azt is elmondta, hogy az EU megerősíti a tenger alatti kábelek védelmére irányuló erőfeszítéseket, és hozzátette, hogy a regionális áramellátás nem került veszélybe.
Ez azután történt, hogy a finn hatóságok az Estlink-2 elektromos kábel megrongálódása miatti vizsgálat részeként feltartóztattak egy orosz hajót.
Ez a Balti-tengeren keresztül szállítja az áramot Finnországból Észtországba, és szerdán hibásodott meg.
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
A finn rendőrség és határőrség csütörtökön szállt fel az Eagle S hajóra, és átvette a parancsnoki hidat – mondta Jari Liukku helsinki rendőrfőnök sajtótájékoztatón.
A hajót finn felségvizeken tartóztatták fel – közölte a rendőrség.
Az Eagle S a Cook-szigetek lobogója alatt hajózik, de a finn vámhatóságok és az Európai Unió végrehajtó bizottsága az orosz árnyéküzemanyag-tankerhajóflotta részeként azonosította.
Ezek a nyugati szankciók kijátszása érdekében beszerzett, elöregedett, homályos tulajdonosi hátterű hajók, amelyek nyugati szabályozású biztosítás nélkül működnek.
Az, hogy Oroszország használja ezeket a hajókat, környezetvédelmi aggályokat vetett fel a balesetekkel kapcsolatban, tekintettel a hajók korára és bizonytalan biztosítási fedezetére.
A gyanú szerint az Eagle S horgonya okozta a kábel sérülését – jelentette az Yle televízió rendőrségi nyilatkozatokra hivatkozva.
[type] => post
[excerpt] => 2022 óta számos balti-tengeri tengeri kábelt és gázvezetéket érintő incidens történt, amelyek – az EU szerint – az orosz „árnyékflotta” szándékos rongálásai.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1735391040
[modified] => 1735333979
)
[title] => Már a balti-tengeri kábelrongálások miatt is szankciókat készít elő az EU Oroszországgal szemben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=136505&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 136505
[uk] => 136592
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 136506
[image] => Array
(
[id] => 136506
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/hajo.webp
[original_lng] => 238086
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/hajo-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/hajo-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/hajo-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/hajo-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/hajo-1536x864.webp
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/hajo.webp
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/hajo.webp
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1735466130:2
[_oembed_06d197c3497bfc2335fab510d2eeac05] =>
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
Az Európai Unió február 24-én, az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió harmadik évfordulóján kívánja elfogadni a következő Oroszország elleni szankciócsomagot – közölte a welt.de. A lap információi szerint, ennek megfelelően az EU februárra előkészíti a 16. szankciócsomagot az Oroszországi Föderáció ellen.
A tervezett lépésről a kiadvány brüsszeli diplomáciai körökből kapott információkat. Ez lesz a 16. uniós szankciócsomag az Ukrajna elleni teljes körű orosz támadás kapcsán.
Tájékozott EU-diplomaták szerint a csomagnak „egyértelmű jelzést” kell küldenie Moszkvának, és „az orosz gazdaság egyes ágazatai ellen irányuló intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyekre eddig egyáltalán nem vagy nem kellően terjedtek ki”.
Ezenkívül a 16. szankciócsomag további szankciókat fog tartalmazni olyan személyek és szervezetek ellen, akiket „az orosz rezsim propagandistáinak kell tekinteni, és amelyek felelősek Ukrajna területi integritásának aláásásáért”.
Az Egyesült Államok újabb szankciókkal sújtotta hétfőn Észak-Koreát és Oroszországot, az amerikai pénzügyminisztérium szerint a büntetőintézkedések Phenjan pénzügyi tevékenységét és Moszkvának nyújtott katonai támogatását célozzák.
A mostani intézkedéssel észak-koreai bankok, a háborús övezetbe vezényelt tábornokok és egyéb tisztségviselők mellett olajszállítással foglalkozó orosz cégek kerültek szankciós listára. A büntetőintézkedések célja megzavarni Phenjan Moszkvának nyújtott támogatását az ukrajnai háborúban.
Az amerikai pénzügyi tárca közlése szerint egyebek között szankciókkal sújtották a Golden Triangle Bankot és a Korea Mandal Credit Bankot.
Kijev becslései szerint 11 ezer észak-koreai katona érkezett Oroszországba, s a múlt héten már megkezdték bevetésüket jelentős számban az orosz haderő oldalán az oroszországi Kurszk régióban, ahová augusztus 6-án nyomultak be ukrán csapatok. Moszkva eddig nem erősítette meg, de nem is cáfolta észak-koreai csapatok jelenlétét.
Az Európai Unió Tanácsa hétfőn jóváhagyta az Oroszország elleni 15., összesen 84 jogi és természetes személyt érintő szankcióscsomagját. A szankciós listán kínai vállalatok és észak-koreai tisztségviselők is szerepelnek.
A tagországok kormányait képviselő uniós testület közleményéből az derül ki, hogy az újabb büntetőintézkedések 54 természetes és 30 jogi személy ellen irányulnak, „Ukrajna területi egysége szuverenitása és függetlensége elleni fenyegetés miatt”.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kiemelte: „Az újabb csomag célja az orosz hadigépezet, valamint azon – mások mellett kínai – vállalatok meggyengítése, amelyek lehetővé teszik az ukrajnai háború folytatását.”
A szankciók a többi között a kijevi Ohmadit gyermekkórház elleni rakétatámadást elkövető katonai egységet, energiaipari vállalatok felső vezetőit, valamint az ukrán gyermekek deportálásáért felelős személyeket érintik, illetve két észak-koreai tisztségviselőt.
A listára a vállalkozások közül elsősorban az orosz védelmi iparral együttműködő cégek kerültek fel, illetve olyan hajózási társaságok, amelyek a gyanú szerint részt vesznek az orosz nyersolaj és olajtermékek tengeri szállításában, „fontos bevételekhez segítve ez által az orosz kormányt”.
A szankciós listára került továbbá egy vegyianyaggyár, illetve az orosz hadsereg egyik jelentős logisztikai támogatójaként ismert orosz polgári légitársaság.
Emellett első alkalommal ró ki teljes körű szankciókat – egyebek között utazási tilalmat, vagyoni eszközök befagyasztását – olyan kínai személyekre, amelyek „drón -és mikroelektronikai alkatrészekkel támogatják Oroszország Ukrajna elleni háborúját”.
Emellett a Tanács újabb 52 hajót vett fel a kikötőkbe való belépési tilalommal sújtott hajók listájára, köztük olyan, nem EU-tagországokban bejegyzett tartályhajókat, amelyek az úgynevezett orosz „árnyékflotta” – azaz adatszolgáltatás és szakhatósági ellenőrzés nélkül közlekedő hajók – részét képezik, és megkerülik az olajár-korlátozási mechanizmust.
„A most elfogadott szankciókkal együtt az büntetőintézkedéssel sújtott hajók száma 79-re emelkedett” – tették hozzá a közleményben.
A testület emellett arról is tájékoztatott, hogy 32 jogi személyt vett fel azon vállalatok listájára, amelyek közvetlen segítséget nyújtanak Oroszország hadi és ipari szektorának az Ukrajna elleni háborúhoz. Hozzátették, hogy ezen cégek között néhány EU-n kívüli országokban – Indiában, Kínában, Iránban, Szerbiában és az Egyesült Arab Emírségekben – van bejegyezve.
Az Európai Unió több mint egytucatnyi személy és három szervezet ellen javasol szankciókat bevezetni az első intézkedéscsomag részeként, amely Oroszország ellen irányul dezinformációs műveletei és egyéb hibrid tevékenységei miatt – írja a Bloomberg.
A kiadvány megjegyzi, hogy a javasolt szankciók több orosz hírszerző tisztet és csoportot, valamint kormánytisztviselőket és médiavállalkozókat érintenek.
A korlátozások egy új, az év elején jóváhagyott szankciórendszer részét képezik, amely a dezinformációs műveletekre és más, Oroszország által támogatott destabilizációs tevékenységekre összpontosít világszerte.
További szankciókat javasolnak Fehéroroszország ellen, többek között mintegy két tucat olyan személy ellen, akit emberi jogi jogsértésekkel vádolnak, vagy akik anyagi hasznot húznak az önjelölt elnök, Aljakszandr Lukasenka rezsimjéhez fűződő kapcsolataikból.
Az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli ülésükön hagyják jóvá a csomagokat a jövő hónapban esedékes fehéroroszországi választások előtt.
Oroszország úgy véli, hogy joga van civileken tesztelni új fegyvereit, ez a szankciók és korlátozások ellenére történik – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportál YouTube-csatornájának adott interjújában.
Mint Podoljak kifejtette, Oroszország úgy véli, hogy joga van folytatni az új fegyverek tesztelését, mert nincs rá megfelelő válasz. „Például egy külföldi kontingensre a háborúban, vagy interkontinentális csapásra a civil lakosság ellen, vagy szisztematikus rakétacsapásokra a kritikus infrastruktúrára. Mindezt egyébként tiltják a hadviselés szabályai. De Oroszország nem kap semmilyen választ” – mutatott rá.
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország minden korlátozás ellenére továbbra is kereskedik a globális piacokon. „Igen, a Gazprombankot bezárták, de ez nem jelenti azt, hogy Oroszország ne tudná megkerülni és ne tudna kereskedni a kőolajjal” – hangsúlyozta Mihajlo Podoljak.
Az Európai Bizottság (EB) több mint 50 magánszemély és közel 30 vállalat szankcionálását javasolja – derül ki a Bloomberg által látott dokumentumokból. Az EB főleg orosz hadiipari vállalkozásokat és az őket ellátó kínai cégek egy részét büntetné.
Az uniós testület szorgalmazza, hogy hozzanak büntetőintézkedést például egy kínai állampolgár ellen, aki egy olyan vállalatot irányít, amely megsértette az uniós kereskedelmi korlátozásokat. A bizottság szankcionálna észak-koreai védelmi tisztviselőket is, mivel részt vettek az ország azon döntésében, hogy katonákkal segítik Oroszországot.
Az Európai Bizottság az orosz, a kínai és a hongkongi cégeken kívül szerb, iráni, indiai, thaiföldi és egyesült arab emírségekbeli vállalatokat is célba venne. Sőt, a dokumentumok szerint a EB több mint 45 orosz olajszállító tartályhajónak tiltaná meg az európai kikötőkbe való belépést.
A csomag tartalma még változhat a jövőben. A bizottság egyelőre nem reagált a hírügynökség kérdéseire.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság (EB) több mint 50 magánszemély és közel 30 vállalat szankcionálását javasolja – derül ki a Bloomberg által látott dokumentumokból. Az EB főleg orosz hadiipari vállalkozásokat és az őket ellátó kínai cégek egy részét büntetné.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732716840
[modified] => 1732707572
)
[title] => Most orosz olajtankereket és kínai cégeket szankcionálna az Európai Unió
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133592&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133592
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 133593
[image] => Array
(
[id] => 133593
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/olajtanker.jpg
[original_lng] => 107816
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/olajtanker-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/olajtanker-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/olajtanker-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/olajtanker.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/olajtanker.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/olajtanker.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/olajtanker.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732700372:12
[_thumbnail_id] => 133593
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 851
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f93726648e1b8815af90c24724a2f266] =>
[_oembed_time_f93726648e1b8815af90c24724a2f266] => 1734640258
[_oembed_06d197c3497bfc2335fab510d2eeac05] =>
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
Az Egyesült Államok továbbra is „stratégiai szövetségesünk és legnagyobb gazdasági és kereskedelmi partnerünk” – jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos csütörtökön Brüsszelben.
Az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek nemzetközi kereskedelmi témákkal foglalkozó tanácskozását követő sajtótájékoztatón a lett biztos hangsúlyozta: a miniszterek között általános egyetértés volt abban, hogy proaktív együttműködésre kell törekedni az új amerikai kormánnyal a transzatlanti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok terén.
Elmondta, hogy a miniszterek az orosz és fehérorosz termékek behozatalára kivetett vámok emeléséről is tárgyaltak.
„Hasonlóan gondolkodó partnereinkkel együtt az EU sokat tett azért, hogy minden szükséges eszközzel támogassa Ukrajnát, és politikai és gazdasági nyomást gyakoroljon az agresszor Oroszországra. És erőfeszítéseinket folytatni fogjuk” – jelentette ki.
Dombrovskis üdvözölte, hogy a tagállamok készek további nyomást gyakorolni Oroszországra, továbbá néhány tagállam azon kérését is, hogy a lehető legszélesebb körben vessenek ki vámokat az orosz és fehérorosz importra.
Az Európai Bizottság jelenleg egy olyan szankciós javaslaton dolgozik, amely a mezőgazdasági termékekre, köztük a műtrágyákra összpontosít – tette hozzá.
Emlékeztetett: az uniós kereskedelempolitika Oroszország brutális agressziójának kezdete óta vezető szerepet játszott Európa Ukrajnának nyújtott támogatásában, és az EU-ba irányuló ukrán exportra kivetett vámok eltörlésével hozzájárult Ukrajna gazdaságának élénkítéséhez is. Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az EU már most a szabadkereskedelmi megállapodások legnagyobb hálózatával rendelkezik a világon, és ezt tovább kívánja bővíteni.
Az unió jelenleg tárgyalásokat folytat Indonéziával, a Fülöp-szigetekkel, Thaifölddel, Indiával, a dél-amerikai Mercosur szabadkereskedelmi övezettel és Mexikóval. Emellett Malajziával is vizsgálják a szabadkereskedelmi megállapodást, decemberben pedig megkezdődnek a tárgyalások az Egyesült Arab Emírségekkel – taglalta.
Ami az afrikai kontinenst illeti, az EU és Kenya gazdasági partnerségi megállapodását más kelet-afrikai országok számára is megnyitják, továbbá tárgyalások zajlanak Elefántcsontparttal, Ghánával, Kamerunnal és Nigériával a fenntartható beruházások megkönnyítéséről szóló megállapodásokról. Az EU emellett digitális kereskedelmi és fenntartható beruházási egyezményeken is dolgozik. Szingapúrral tavaly már kötöttek digitális megállapodást, Dél-Koreával 2025 elejére várható az egyezmény – jelentette ki az uniós biztos.