Európai tisztviselők attól tartanak, hogy Oroszország egy új, az Egyesült Államok közvetítésével létrejött békemegállapodást használhat fel az ukrajnai háború lezárására, hogy utat nyithasson a Donbász elleni új inváziójához – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírügynökség forrásai elmondták, hogy „a legutóbbi tárgyalások fő buktatója az a félelem, hogy az Egyesült Államok demilitarizált övezetre vonatkozó terve fedezetet ad a Kremlnek titkos erők telepítésére a vitatott területen”. A Kreml ezután hibrid taktikákat alkalmazhatna, beleértve az úgynevezett hamis zászlós műveleteket is, hogy aláássa az amerikai biztonsági garanciákat és megteremtse a feltételeket egy új invázióhoz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok Donbász különleges közigazgatás alatt álló „szabad gazdasági övezetté” alakításáról tárgyal, míg Oroszország egy „demilitarizált övezetet” választott. Az ukrán elnök ezen a héten felvetette egy népszavazás ötletét a régió lehetséges területi megoldásairól.
„Oroszország azonban kihasználhatja az ukrán csapatok Kijev által ellenőrzött területekről való kivonását. Ezért Európa fő feladata az elkövetkező napokban és hetekben annak biztosítása, hogy a békemegállapodás ne tartalmazzon orosz trójai falófalat” – mondták a helyzetet ismerő források. Megjegyezték, hogy míg Vlagyimir Putyin orosz diktátor „feltehetően továbbra is maximalista céljait követi Ukrajnában, a kulcskérdés az, hogy Moszkva továbbra is elutasít-e bármilyen békemegállapodást, vagy taktikailag támogatja Amerika azon kísérleteit, hogy a következő hetekben megállapodásra jussanak”.
A békefolyamat szokásos hibrid támadások arzenáljával való kihasználásának lehetősége mellett egy másik kockázat az orosz beavatkozás egy békemegállapodást követő nyilvános népszavazásba vagy választásba. Zelenszkij hétfőn Berlinbe utazik, hogy találkozzon Friedrich Merz német kancellárral és más európai vezetőkkel, köztük Keir Starmer brit miniszterelnökkel a tárgyalások folytatása érdekében.
Az ügyhöz közel álló források szerint „Ukrajna, Európa és az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadói várhatóan megvitatják a tervek tervezetét a találkozó előtt”. Peter Ricketts, volt brit nemzetbiztonsági tanácsadó szerint az európaiak jogosan aggódnak az Egyesült Államok demilitarizált övezetre vonatkozó javaslata miatt.
Szerinte, ha Amerika figyelme valami másra irányul, Putyin „ürügyként incidenseket kreálhat” – például az orosz anyanyelvűek védelmével. „Ez sebezhetővé teszi Ukrajna többi részét a következő orosz offenzívával szemben. Tehát ez nem csupán technikai kérdés, hanem alapvető kérdés – Ukrajna és Európa biztonsága szempontjából” – jegyezte meg Peter Ricketts.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Európai tisztviselők attól tartanak, hogy Oroszország egy új, az Egyesült Államok közvetítésével létrejött békemegállapodást használhat fel az ukrajnai háború lezárására, hogy utat nyithasson a Donbász elleni új inváziójához.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1765641600
[modified] => 1765632049
)
[title] => Európa attól tart, hogy az amerikai béketervben trójai faló van beépítve Oroszország számára – Bloomberg
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=172014&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172014
[uk] => 172021
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 172015
[image] => Array
(
[id] => 172015
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/elszantak.jpg
[original_lng] => 59772
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/elszantak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/elszantak-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/elszantak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/elszantak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/elszantak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/elszantak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/elszantak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765636309:8
[_thumbnail_id] => 172015
[_edit_last] => 12
[views_count] => 868
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 615495559000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 11
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 961258
[1] => 850024
[2] => 850855
[3] => 124
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai béketerv
[1] => európai szövetségesek
[2] => kedvezmény
[3] => Oroszország
)
)
[1] => Array
(
[id] => 171864
[content] =>
A legújabb amerikai béketerv-javaslatok nem szólítják fel Oroszországot csapatainak kivonására Donyeck és Luhanszk térségéből egy demilitarizált övezet létrehozása érdekében – számolt be a Financial Times, írja a Jevropejszka Pravda.
Egy magas rangú ukrán tisztviselő, aki látta a javaslatok legutóbbi változatát kijelentette, az USA nem szólítja fel Oroszországot arra, hogy hagyja el a demilitarizált övezet keleti határává tervezett területeket. Ehelyett az Egyesült Államok ahhoz ragaszkodik, hogy az ukrán csapatok hagyják el állásaikat a donyecki régióban.
Trump kezdeti, 28 pontos béketerve tartalmazott egy javaslatot egy „semleges demilitarizált ütközőzóna” létrehozására, miután az ukrán csapatok kivonultak Donbászból.
A tárgyalásokon részt vevő ukrán tisztviselők szerint az Egyesült Államok egy olyan övezet létrehozását szorgalmazza, mint amilyen Észak- és Dél-Koreát elválasztja el a több mint 72 évvel ezelőtti fegyverszüneti szerződés aláírása óta.
Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a demilitarizált övezetet egy befagyasztott konfliktushoz vezető útnak tekinti, egy rövid távú szünetnek, amely időt adna Moszkvának az új offenzíva megindítása előtt csapatai átcsoportosítására.
Az ENSZ Közgyűlése támogatta az ukrán határozatot, amely a nemzetközi együttműködés erősítését és a csernobili atomerőmű-katasztrófa következményeinek minimalizálását célozza. Különösen az Egyesült Államok és Oroszország került azon országok közé, amelyek ellene szavaztak – írja az Ukrinform.
A „Nemzetközi együttműködés erősítése és az erőfeszítések koordinálása a csernobili katasztrófa következményeinek vizsgálata, enyhítése és minimalizálása érdekében” című határozatot 97 ország támogatta, 39 ország tartózkodott.
Nyolc ország szavazott ellene: Oroszország, Fehéroroszország, Kína, Észak-Korea, Nicaragua, Niger és az Egyesült Államok.
Az elfogadott határozat elismeri a katasztrófa súlyos következményeit, valamint az érintett közösségek és területek szükségleteit. Fehéroroszország összes módosító javaslatát elutasították az ukrán tervezetből.
Az ENSZ-nél tartott prezentáció során Ukrajna állandó képviselője, Andrij Meljnik élesen bírálta Fehéroroszország próbálkozását, hogy alternatív dokumentumot nyújtson be. Emlékeztetett, hogy Minszk elveszítette a morális jogot az ilyen lépések kezdeményezésére, miután 2022-ben biztosította területét az orosz invázióhoz, ami végül a csernobili erőmű ideiglenes megszállásához vezetett.
A Közgyűlés úgy döntött, hogy 2026. április 24-én külön ülést tartanak a tragédia 40. évfordulója alkalmából, és felhívta a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson segítséget Ukrajnának az atomerőművek sérült infrastruktúrájának helyreállításában.
[type] => post
[excerpt] => Az ENSZ Közgyűlése támogatta az ukrán határozatot, amely a nemzetközi együttműködés erősítését és a csernobili atomerőmű-katasztrófa következményeinek minimalizálását célozza. Különösen az Egyesült Államok és Oroszország került azon országok közé,...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1765530540
[modified] => 1765485729
)
[title] => Az ENSZ Közgyűlése elfogadott egy határozatot a csernobili katasztrófáról, az USA és Oroszország nemmel szavazott
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171840&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 171840
[uk] => 171793
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 171794
[image] => Array
(
[id] => 171794
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ilyustratyvne-foto-large.jpg
[original_lng] => 204140
[original_w] => 1030
[original_h] => 615
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ilyustratyvne-foto-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ilyustratyvne-foto-large-300x179.jpg
[width] => 300
[height] => 179
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ilyustratyvne-foto-large-768x459.jpg
[width] => 768
[height] => 459
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ilyustratyvne-foto-large-1024x611.jpg
[width] => 1024
[height] => 611
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ilyustratyvne-foto-large.jpg
[width] => 1030
[height] => 615
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ilyustratyvne-foto-large.jpg
[width] => 1030
[height] => 615
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/ilyustratyvne-foto-large.jpg
[width] => 1030
[height] => 615
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765478530:5
[_thumbnail_id] => 171794
[_edit_last] => 5
[views_count] => 823
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 612935034000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 15683
[1] => 40399
[2] => 124
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Csernobil
[1] => ENSZ Közgyűlés
[2] => Oroszország
[3] => USA
)
)
[3] => Array
(
[id] => 171836
[content] =>
Ukrajna decemberben bemutatja saját szankciócsomagját az orosz tankerflotta ellen – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök videóüzenetében.
„Ma Európában további szankciós lépés történik – több szankció lesz az orosz tankerek, valamint az orosz olajszállítás teljes infrastruktúrája ellen, és ez helyes. Ukrajna decemberben bemutatja saját szankciócsomagját a háborút szolgáló tankerflotta ellen, és ezt a nyomást közös formátumokban terjeszteni fogjuk a partnerekkel” – mondta az államfő.
Az elnök szerint új lépések várhatók az orosz propagandisták ellen is.
Mark Rutte, a NATO főtitkára úgy véli, hogy a szövetség Oroszország következő katonai célpontja, megjegyezve, hogy már régóta nem érti, mi jár Vlagyimir Putyin orosz diktátor fejében – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Rutte berlini nyilatkozatára hivatkozva, amit a The Guardian című brit lap idézett.
A jelentés szerint Rutte azt mondta: „Tisztában kell lennünk a fenyegetéssel: mi vagyunk Oroszország következő célpontja, és már most veszélyben vagyunk.” Azt is megjegyezte, hogy most nem az „önelégültség” és az „öndicséret” ideje van. Bár a NATO-országok megállapodtak a védelmi kiadások növelésében, ez még mindig nem elég – tette hozzá.
„Attól tartok, hogy túl sokan önelégültek ebben a kérdésben. Túl sokan nem érzik sürgetőnek a helyzetet. És túl sokan hiszik azt, hogy az idő a mi oldalunkon áll. Nem így van. Itt az ideje a cselekvésnek. A szövetségesek védelmi kiadásainak és termelésének gyorsan kell növekednie. Fegyveres erőinknek mindennel rendelkezniük kell, amire szükségük van a biztonságunk érdekében” – mondta a NATO-főtitkár.
Rutte azt is hangsúlyozta, hogy az orosz rezsim „pimasz, vakmerő és könyörtelen” lett a NATO-val és Ukrajnával szemben. Putyin orosz diktátor egy újabb birodalmat próbál felépíteni. A nyugati országokat tartja a hatalmára leselkedő fő fenyegetésnek. Kína jelenleg Oroszország mentőöve, a Kreml pedig Észak-Korea és Irán diktatórikus rezsimjeinek támogatását is élvezi – fogalmazott
A NATO-vezető hozzátette azt is, hogy régóta nem tudja, mi jár Putyin fejében. Volt holland miniszterelnökként sokat kellett foglalkoznia Putyinnal, többek között Oroszország krími inváziója és az MH17-es utasszállító repülőgép lelövése után is. „Sokszor hívtam Putyint akkoriban, és később a G20-csúcsokon is beszéltem vele erről a kérdésről. Nem tudom, mi jár a fejében. Már régen felhagytam a találgatással. Amit látok, azok a tények” – mondta.
A főtitkár kifejtette, hogy Putyin mára egy őrült diktátor, aki hajlandó 1,1 millió oroszt feláldozni azért, hogy kis földdarabokat foglaljon el az őrült „történelmi cél” elképzeléséért. „Készen kell állnunk. Ha szeretik a német nyelvet, és nem akarnak oroszul beszélni, ez kritikusan fontos, ez elengedhetetlen feltétel, mert különben ez a fickó nem fog megállni Ukrajnában” – szögezte le Mark Rutte.
Az ukrajnai kisebbségek jogai és a vallásszabadsága biztosításának szükségességéről szólt az amerikai elnöki különmegbízott által Moszkvában ismertetett javaslatok egy része – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz parlamenti felsőház szerdai „kormányzati óráján”.
„Azokban a javaslatokban – remélem, nem árulok el nagy titkot –, amelyeket Steven Witkoff magával hozott, és amelyeket részletesen megvitattak az Oroszországi Föderáció elnökével, kifejezetten szerepel, hogy Ukrajnában biztosítani kell a nemzeti kisebbségek jogait és a vallásszabadságot, összhangban a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal” – mondta a tárcavezető.
Lavrov szerint az amerikai béketerv módosításai egyelőre titkosak, de „az emberi jogok ügyében nem lehet titkolózni”.
„Nos, az amerikai félnek az említett, Ukrajnának az emberi jogokra és vallásszabadságra vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásának biztosítására vonatkozó javaslatait európai értelmezés szerint átdolgozták” – tette hozzá a külügyminiszter.
Az orosz diplomácia vezetője azt hangoztatta, a nyugati vezetők közül Donald Trump amerikai elnök az egyedüli, aki „rögtön azt követően, hogy januárban a Fehér Házba költözött, megértést tanúsított azon okok iránt, amelyek az ukrajnai háborút elkerülhetetlenné tették”. Elmondta, hogy Moszkva és Washington megállapodásra jutott az ukrajnai konfliktus lezárására irányuló munka folytatásáról.
„Miután egész politikai tőkéjüket az Oroszország ellen ukrán polgárok kezével és testével vívott háborúba fektették, reménytelen politikai vakságukban azzal áltatják magukat, hogy valamilyen módon legyőzhetik országunkat. Ahogyan az elnök (Vlagyimir Putyin) hangsúlyozta, nem áll szándékunkban háborúzni Európával, még gondolatunk sincs ilyen” – fogalmazott.
Kilátásba helyezte ugyanakkor, hogy Moszkva minden ellenséges lépésre válaszolni fog, beleértve az európai katonai kontingensek Ukrajnában való vezénylését és az orosz eszközök kisajátítását.
„Európa igyekszik minden lehetséges módon arra felbujtani az ukrán vezetőt, hogy az utolsó ukránig folytassák a harcot. Jelenleg ezt az ideológiai töltetet pénzügyi megfontolások befolyásolják, mert azon kívül, hogy kirabolják Oroszországot és nemzetközi és kereskedelmi jogot megsértve elvegyék az arany- és devizatartalékainkat, nincs más finanszírozási forrásuk” – mondta Szergej Lavrov.
Az RBK című lap emlékeztetett rá, hogy az orosz hatóságok többször is felhívták a figyelmet az orosz nyelv ukrajnai diszkriminálására. Az orosz külügyminisztérium az ukrán nyelv kivételes jogairól szóló törvényt „kényszerű ukránizálásnak” nevezte. Emellett 2025 decemberének elején az ukrán parlament az oroszt megfosztotta védett nyelvi státusától Ukrajnában.
Oroszország új politikai kampányokat indított, amelyek célja az ukrajnai helyzet destabilizálása – közölte szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Telegramon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij jelezte, hogy meghallgatta Oleg Ivascsenko, a Külső Hírszerző Szolgálat vezetőjének jelentését az orosz külpolitika jelenlegi helyzetéről és folyamatairól. Az ukrán hírszerzés részletes adatokat szolgáltatott az orosz vállalatok és állami struktúrák Kínától való növekvő függőségéről – a befektetésektől és a technológiától kezdve a politikai döntésekre gyakorolt befolyásig – tette hozzá.
Ivascsenko külön beszámolt azokról a politikai kampányokról, amelyeket Oroszország indít az ukrajnai helyzet destabilizálása érdekében. „Ellensúlyozni fogjuk és blokkolni fogjuk az ellenséget segítő összes szervezet tevékenységét. Külön megvitattuk az ukrán külföldi hírszerzés tevékenységét az ukrán gyermekek visszahozatalában és a hadifoglyok cseréjében” – írta Volodimir Zelenszkij.
Moszkva gyakorlatilag elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök javaslatát, hogy energetikai tűzszünetet kössön Ukrajna és Oroszország – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Dmitrij Peszkovnak, a Kreml sajtótitkárának a nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Peszkov cinikusan kijelentette, hogy Oroszország „a békén dolgozik Ukrajnában, nem pedig fegyverszüneten”. „A stabil, garantált és hosszú távú béke, amelyet a vonatkozó dokumentumok aláírásával érnek el, abszolút prioritás” – mondta.
Tegnap Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajna készen áll az energetikai tűzszünetre, ha Oroszország is készen áll. Ahogy az államfő megjegyezte, az orosz megszállók csapásokat mérnek az ukrán energiaszektorra, és a védelmi erők teljesen tisztességesen reagálnak. „Ha az oroszok készen állnak az energetikai tűzszünetre, akkor mi is készen állunk. Ez nagyon fontos az emberek számára” – tette hozzá az ukrán elnök.
Kizárta az orosz legfelsőbb bíróság kedden az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) említését Oroszország jogrendszeréből, lehetővé téve a bírák számára, hogy ítéleteik meghozatalakor ne vegyék figyelembe az európai testület gyakorlatát.
A bírói testület hatályon kívül helyezte saját, 2013. június 27-i plenáris ülésének 21. számú határozatát, amely az 1950. november 4-i, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről Szóló Egyezmény (más néven: Római Egyezmény) és annak jegyzőkönyvei közjogi bíróságok általi alkalmazásáról rendelkezett. Emellett a testület keddi plenáris ülésén törölte az EJEB-re való hivatkozást a legfelsőbb bíróság 2003. október 10-i, az általános joghatóságú bíróságok által az általánosan elismert nemzetközi jogi elvek és normák, valamint az Oroszországi Föderáció nemzetközi szerződéseinek alkalmazásáról rendelkező határozatából is.
Törölték azt a pontot is, amely szerint „az Oroszországi Föderáció mint az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről Szóló Egyezmény résztvevője elismeri az EJEB joghatóságát az egyezmény és a hozzá tartozó jegyzőkönyvek értelmezése és alkalmazása tekintetében”.
Az orosz legfelsőbb bíróság kifejtette, hogy az adminisztratív, büntető- és polgári eljárások lefolytatása során az orosz bíróságoknak szem előtt kell tartaniuk a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának normáit, valamint Oroszország egyéb nemzetközi szerződéses kötelezettségvállalásait.
Az Európai Unió és a G7-ek országai az orosz olajjal szembeni szankciók radikális szigorítását vitatja. A jelenlegi „árküszöb” mechanizmus helyett az Oroszországból tengeri úton történő olajszállítással kapcsolatos szolgáltatások teljes tilalmát fontolgatják, számolt be a Reuters, hat, a projektet ismerő forrásra hivatkozva.
Ennek az elképzelésnek az új európai szankciócsomagba is bele kell kerülnie, amely várhatóan 2026 elején lép hatályba.
Jelenleg a nyugati tankhajók és biztosítótársaságok kiszolgálhatják az orosz olaj kereskedelmet, ha egy hordó ára egy „árplafon” alatt van: kezdetben 60 dollár volt hordónként, ezt követően az EU és Kanada 47,6 dollárra csökkentette a küszöböt hordónként. Ennek eredményeként az orosz olaj körülbelül egyharmadát nyugati tankhajók szállítják – elsősorban görögök, ciprusiak és máltaiak.
Az új szankciók véget vetnének ennek a gyakorlatnak. A források elmondása szerint az európai tisztviselők a szankciós csomagba való felvétel előtt meg akarják vitatni az ötletet a G7-tel, és már megszerezték az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok támogatását. Ugyanakkor a Donald Trump-adminisztráció végső döntése az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásoktól és a választott taktikától függ. A CREA szerint októberben az orosz olajexport 38%-át a G7-országok tankhajói szállították. A fennmaradó hordókat az „árnyékflotta” szállította, amelyet a Kreml hozott létre a nyugati szankciók megkerülésére.
