Távozik tisztségéből Nicola Sturgeon skót miniszterelnök – közölték szerdán skót kormányforrások a BBC brit közszolgálati médiatársasággal.
Sturgeon nyolc éve áll a skót kormány és a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) élén. Távozásának okát és időpontját a váratlan hírt bejelentő skót kormányilletékesek egyelőre nem közölték. Nicola Sturgeon a nap folyamán várhatóan sajtóértekezleten ismerteti hivatalosan döntésének hátterét. Sturgeon tavaly 2023. október 19-ét jelölte ki a skót függetlenségről tartandó újabb népszavazás időpontjául arra az esetre, ha a brit legfelsőbb bíróság megállapítja a skót parlament hatáskörét a szükséges törvények megalkotására. A legfőbb brit jogi fórum azonban novemberben olyan végzést hozott, amely szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról. A konzervatív párti brit kormány mereven elveti az újabb referendumot Skócia függetlenné válásáról. A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel. Nicola Sturgeon az utóbbi hetekben egy másik, heves vitákat szító kérdésben is szembekerült Londonnal: az edinburghi parlament tavaly ősszel törvényt alkotott a nemi önazonosság jogi megváltoztatásának könnyítéséről, de a brit kormány vétót emelt, és nem terjesztette a király elé formális jóváhagyásra a skóciai törvénymódosítást.
Lemondott pártelnöki pozíciójáról a tajvani államfő a félidős, helyhatósági választások előzetes eredményei után.
Az eredmények alapján a Koumintang a legnagyobb nyertes: a 21 mandátumból 13-at sikerült megszereznie, köztük Tajpej vezetését. A kormányzó Demokratikus Progresszív Párt ezzel szemben mindössze 5 helyet tudhat magáénak. Caj Jing-ven tajvani elnök pártja a helyhatósági választásokról úgy nyilatkozott: sokkal több félidős választásnál, mert az egész világ arra figyel, megóvja-e Tajvan a demokráciát a kínai fenyegetettséggel szemben.
A félidős választásokkal egyidőben népszavazást is tartottak a választójogi korhatár 18 évre csökkentéséről a jelenlegi 20 évről. Indoklásuk szerint azért, mert egyre több tajvani fiatal tudatos a politikával kapcsolatban.
A Koumintang korábban azzal vádolta a kormányzó Demokratikus Progesszív Pártot, hogy szándékosan keresi a konfliktust Kínával. Kampányában a kormány koronavírus-járvánnyal szembeni intézkedéseit kritizálta, mert 2022-ben megugrott a koronavírusos megbetegedések száma.
A Kína és Tajvan közötti konfliktus augusztusban érte el mélypontját, miután Nancy Pelosi, az amerikai törvényhozás korábbi házelnöke Tajvanra látogatott. A kínai fél röviddel a látogatás után hadgyakorlatot kezdett, amit azóta sem fejezett be.
A PiS elnöke az utóbbi időben a párt vezetésének többször is hangsúlyozta: minden vezetői poszton dolgozónak „számítania kell a változásra, amennyiben a munkájuk nem bizonyul eléggé hatékonynak”.
Távozik posztjáról Michal Dworczyk, a lengyel kormányfői hivatal miniszteri szintű vezetője – közölte csütörtök este Ryszard Terlecki, a szejm alelnöke, a kormányfrakció elnöke.
Terlecki a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) parlamenti frakciójának kihelyezett ülése után nyilatkozott az újságíróknak. Cáfolta az utóbbi napokban megjelent médiaértesüléseket, melyek szerint a kormánytáboron belüli konfliktus miatt akár Mateusz Morawiecki kormányfő távozására is sor kerülhet.
„Természetesen nem lesz váltás a miniszterelnöki poszton”– válaszolt Terlecki újságírói kérdésekre. Hozzátette: Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke az utóbbi időben a párt vezetésének többször is hangsúlyozta: minden vezetői poszton dolgozónak „számítania kell a változásra, amennyiben a munkájuk nem bizonyul eléggé hatékonynak”. Arra a kérdésre, ezek a szavak Michal Dworczykra vonatkoznak-e, Terlecki elmondta: úgy tudja, a miniszter „már lemondott, vagy a legközelebbi időben fog lemondani”.
Dworczyk 2017 decemberétől áll a lengyel kormányfői hivatal élén, 2019 óta tárca nélküli miniszterként tölti be a posztot. A koronavírus-járvány idején megbízták a később sikeresnek minősített oltási akció összehangolásával is.
Tavaly nyáron a politikus beismerte: hackerek törték fel az ő, valamint a felesége magán e-mail fiókját. Az ezt követően egyes internetes oldalakon közzétett, feltehetőleg módosított tartalmú levelezés részben szolgálati ügyekről is szólt. Az ügyet vizsgáló illetékes hatóságok szerint Dworczyk fiókját Keletről irányított kiber- és dezinformációs támadás érte. A kormányfői hivatal ezért nem kívánta kommentálni a levelek tartalmát.
Maga Michal Dworczyk egyelőre nem erősítette meg Terlecki bejelentését.
Gotabaya Rajapaksa belátta, hogy nincs más megoldás, mintsem engedjen a tüntetők követelésének.
Sikerült megtörnie a tüntetőknek Srí Lanka miniszterelnökét, Ranil Vikremeszinghet, akinek szombaton megrohamozták és felgyújtották a házát. Tegnap a Srí Lanka-i elnök rezidenciáját is megszállták, és még a medencéjét is elfoglalták.
A miniszterelnök lemondása után, Gotabaya Rajapaksa elnök is bejelentette távozását hivatali tisztségéből – írja a BBC.
Az államcsőd, az élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt százezrek vonultak utcára. A demonstráció során többen is megsérültek, voltak akiket lőtt sebekkel kellett kórházba szállítani, annyira elfajultak az indulatok. A kormány lemondását már egy ideje követelték a tüntetők, amit a hétvégi események gyorsítottak fel, mert már tarthatatlanná vált az állapot. Szakértők szerint már sokkal korábban kellett volna lépni.
Rajapaksa még szerdáig marad az elnöki státuszban, már egy ideje bújtatják, mert vadásznak rá.
Váratlanul lemondott Zdravko Maric horvát pénzügyminiszter. A horvát közszolgálati televízió (HRT) szerdai híradása személyes okokat említ. A hírt a kormány megerősítette.
Sajtóinformációk szerint a kormánytagok sem tudtak arról, hogy Maric távozni akar tisztségéből. A miniszter egyedül Andrej Plenkovic horvát kormányfőnek szólt a terveiről.
A 45 éves tárcavezető nem volt tagja egyik pártnak sem, és hat évig állt a pénzügyminisztérium élén. A Plenkovic vezette kormány legnépszerűbb minisztere volt. Egyes találgatások szerint a magánszférába távozik.
Maric több adóátalakítást hajtott végre az évek során, jelentős szerepet játszott az államháztartás rendezésében és a költségvetési kiadások reformjában.
Helyét Marko Primorac, Kolinda Grabar-Kitarovic volt államfő gazdasági tanácsadója, jelenleg a zágrábi közgazdasági egyetem professzora veheti át.
Horvátország az euró bevezetésének küszöbén Közvetlenül a horvát pénzügyminiszter lemondása előtti, két nappal korábbi fejlemény, hogy az Európai Parlament (EP) támogatja, hogy 2023. január elsejével Horvátország belépjen az euróövezetbe.
Az EP 539 szavazattal, 45 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadta el Siegfried Mureșan román képviselő jelentését, amely szerint Horvátország teljesíti az euró bevezetésének összes feltételét.
A jelentés megjegyzi, hogy Horvátország annak ellenére áll továbbra is készen az euró bevezetésére, hogy közben a világ átesett a Covid19 sokkján, az infláció felerősödött, Oroszország pedig megtámadta Ukrajnát – írja az Európai Parlament sajtóközleménye.
„A horvát kormány reformjai az utóbbi években megerősítették a gazdaságot és előkészítették a terepet a horvát eurócsatlakozáshoz. Az ország, a helyi vállalatok és a lakosság, illetve a különböző gazdasági ágazatok, így a turizmus szempontjából egyértelműen jó döntés az euró bevezetése” – jelentette ki a jelentéstevő Siegfried Mureșan román néppárti képviselő.
Horvátország az euróövezet huszadik tagja lesz. Az EP álláspontját továbbítják a horvát euróbevezetés véglegesítéséről döntő eurózóna-tagoknak.
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Lemondott kedden Rishi Sunak brit pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter. Mindketten a kormányfő, Boris Johnson iránti bizalmuk megrendülésével indokolták döntésüket.
Johnson az utóbbi hónapokban több okból is szinte példátlan belpolitikai botránysorozatba keveredett, és júniusban saját közvetlen politikai hátországa, a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója kezdeményezett bizalmi szavazást ellene. Sunak és Javid csaknem egyszerre jelentette be kedd este távozását Johnson kormányából. Mindketten a Konzervatív Párt legbefolyásosabb tagjai közé tartoznak. Sunak – akit a Konzervatív Párton belül is sokan Boris Johnson lehetséges utódjának tartanak – a miniszterelnökhöz írt levelében azzal indokolta döntését, hogy az ország jogos elvárása a megfelelő, hozzáértő és komoly kormányzás. A volt pénzügyminiszter egyértelmű utalást tett arra, hogy véleménye szerint Johnson már nem felel meg ezeknek az elvárásoknak. Azt írta: hisz abban, hogy ezekért a normákért érdemes harcolni, és ezért döntött úgy, hogy lemond tisztségéről. Sajid Javid – aki az egészségügyi miniszteri tisztség betöltése előtt szintén volt pénzügyminiszter és állt a belügyminisztérium élén is – úgy fogalmazott lemondását bejelentő levelében, hogy jóllehet a konzervatívok nem mindig népszerűek, de mindig is hozzáértő, a nemzet érdekében cselekvő párt volt. Sajnos azonban a jelenlegi helyzetben a lakosság arra a következtetésre kezd jutni, hogy a Konzervatív Pártra immár egyik tulajdonság sem érvényes, és az alsóházi konzervatív frakció által júniusban tartott bizalmi szavazás megmutatta, hogy a parlamenti pártcsoport tagjai is közül sokan így gondolják – írta a volt egészségügyi miniszter. Sajid Javid közölte: most már egyértelmű számára, hogy ez a helyzet Boris Johnson vezetése alatt nem fog változni, és a kormányfő ezért az ő bizalmát is elvesztette. Johnson ellen június elején saját pártjának alsóházi frakciója terjesztett be bizalmatlansági indítványt, miután az elmúlt hónapokban kiderült, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével. A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult. Johnson a bizalmi szavazást megnyerte ugyan, de az alsóházi konzervatív pártcsoport tagjainak 41 százaléka ellene szavazott. A legutóbbi botrányt az robbantotta ki, hogy kiderült: Johnson úgy nevezte ki februárban a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős kabinetiroda helyettes vezetőjévé Chris Pincher képviselőt, hogy korábban tájékoztatták a Pincher ellen szexuális molesztálás gyanújával tett bejelentésekről. Johnson a brit médiának adott kedd esti interjúkban elismerte, hogy ez „súlyos hiba volt”, és elnézést kért, de ezzel már nem tudta megakadályozni pénzügyminisztere és egészségügyi minisztere lemondását.
BREAKING: The next UK prime minister and Conservative Party leader will be announced on September 5, with nominations closing tomorrow and the first round of voting on Wednesday https://t.co/oFoZdvWkkkpic.twitter.com/BdLSFx1mpW
Great news from my ?? colleague @AnitaAnandMP. Canada restarts Operation Unifier - up to 225 Canadian service members are being deployed to the UK to train ??troops. With your help our soldiers will become an unstoppable force. I’m grateful to ??for their staunch support! ????? pic.twitter.com/xNbyQ9c6LN
To detract from their disastrous handling of the illegal invasion of Ukraine, the Russian Ministry of Defence is resorting to peddling false claims of an epic scale
This invented story, says more about arguments going on inside the Russian Government than it does about the west
Stressed the importance of providing weapons for??, sanctions and isolation of ??, holding ?? accountable, #PeaceFormula by @ZelenskyyUa, rebuilding of ??
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Lemondott a lengyel kormányfőhelyettesi posztról Jaroslaw Kaczynski, aki ezentúl csak a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt elnökeként akarja folytatni munkáját – ezt a politikus maga jelentette be kedd reggel közölt interjújában.
„Benyújtottam lemondásomat a kormányfőhöz, el is fogadta. Tudomásom szerint az államfő is aláírta” – közölte Kaczynski a PAP hírügynökséggel. Elmondta: a kormányfőhelyettesi poszton Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter váltja majd fel. „Ez egy teljességgel természetes döntés. Háború van, ő pedig védelmi miniszter, rendkívüli helyzetben nagy előnyei vannak az ilyen összekapcsolódásnak” – jegyezte meg. Kaczynski már tavaly októberben kilátásba helyezte lemondását, akkor azt mondta, hogy már év elején távozik posztjáról. Döntését a keddi beszélgetésben is a PiS hatékonyabb irányításának szükségességével hozta kapcsolatba a jövő ősszel esedékes parlamenti választások előtt. Megerősítette, hogy távozását az ukrajnai háború miatt halasztotta el eddig. „Négy hónappal rövidebb ideig akartam a kormányban dolgozni, de kitört az ukrajnai háború” – mondta el. Hozzáfűzte: a háború friss fejleményei is azt mutatják, hogy „nem tudni, mikor ér véget”. Tudvalevő viszont, hogy „körülbelül mikor lesz a választás, ezért döntenem kellett, és döntöttem is” – fogalmazott. Jaroslaw Kaczynski 2020 októberében lett a belbiztonsági és a védelmi tárcákat felügyelő miniszterelnök-helyettes, de megtartotta a 2003 januárja óta megszakítás nélkül betöltött pártelnöki tisztségét is. A kormányfőhelyettesi poszt vállalását korábbi sajtónyilatkozataiban is átmenetinek nevezte, és jelezte, hogy bizonyos feladatok befejezése után „igazi foglalkozásához, vagyis a pártvezetéshez” tér vissza. A keddi interjúban úgy értékelte: „sikerült teljesítenie a kitűzött tervét”. Beismerte mindazonáltal: a terv nem foglalta magában az ukrajnai háborút. Kaczynski előzőleg a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvény előkészítését nevezte a kormányfőhelyettesi poszton elvégzendő egyik kiemelt feladatának. A jogszabályt a lengyel parlament márciusban elfogadta. „Úgy akarunk fegyverkezni, hogy az országunkkal szembeni esetleges támadás teljesen ésszerűtlen vállalkozás legyen” – nyilatkozott erről kedden Kaczynski. Bejelentette továbbá: a kormányba új minisztert neveznek ki Zbigniew Hoffmann, a kormányfői hivatal helyettes vezetőjének személyében. Hoffmann az eddig Kaczynski által irányított, a miniszterelnökség keretében működő nemzetbiztonsági és védelmi bizottság titkára is volt, miniszterként pedig átveszi e testület irányítását. A bizottság a védelmi, az igazságügyi, a belbiztonsági és a külügyi tárca működését hangolja össze.
Forrás: mti.hu
[type] => post [excerpt] => Lemondott a lengyel kormányfőhelyettesi posztról Jaroslaw Kaczynski, aki ezentúl csak a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt elnökeként akarja folytatni munkáját - ezt a politikus maga jelentette be kedd reggel közölt interjújában. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1655818251 [modified] => 1655818253 ) [title] => Lemondott a lengyel kormányfőhelyettesi posztról Jaroslaw Kaczynski, de pártelnökként marad [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=51507&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 51507 [uk] => 51525 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 51508 [image] => Array ( [id] => 51508 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/gettyimages-1180959771-6-650x410-1.jpg [original_lng] => 25428 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/gettyimages-1180959771-6-650x410-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/gettyimages-1180959771-6-650x410-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/gettyimages-1180959771-6-650x410-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/gettyimages-1180959771-6-650x410-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/gettyimages-1180959771-6-650x410-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/gettyimages-1180959771-6-650x410-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/gettyimages-1180959771-6-650x410-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1655827488:4 [views_count] => 4463 [_thumbnail_id] => 51508 [_edit_last] => 4 [_oembed_00cf2b52a1bd35d3b15978b284a3ed2e] =>
It is here, in war-torn Kyiv, that history is being made. It is here, that freedom fights against the world of tyranny. It is here that the future of us all hangs in the balance. EU supports UA, which can count on the help of its friends - we brought this message to Kyiv today. pic.twitter.com/Us7k9xTq5f
Benyújtotta lemondását Kay-Achim Schönbach, a német haditengerészet parancsnoka az ukrajnai válsággal és Oroszországgal kapcsolatban tett ellentmondásos kijelentései miatt – jelentette be szombat este a berlini védelmi minisztérium.
Schönbach pénteken indiai látogatása során beszélt arról, hogy szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök tiszteletet érdemel. Kifejtette azt is, hogy Oroszországra – Indiának és Németországnak is – elsősorban a Kína jelentette fenyegetéssel szemben van szüksége. Elmondta, hívő katolikusként fontosnak tartja, hogy Oroszország keresztény ország, „bár Putyin maga ateista, de az nem számít”. „Ha ez a hatalmas ország, még ha nem is demokrácia, a mi partnerünk, (…) akkor az valószínűleg távol tartja Oroszországot Kínától”.
Az ukrajnai válsággal kapcsolatban Schönbach úgy vélte, a Krím félszigetet Ukrajna már soha nem fogja visszaszerezni, és „nonszensznek” nevezte, hogy Oroszország ukrán területet akarna kisajátítani.
A német védelmi tárca elhatárolódott Schönbach kijelentéseitől, és közölte: a haditengerészet parancsnokát „saját kérésére” felmentették hivatalából.
Schönbach a Twitteren azt írta, „meggondolatlanul” beszélt, kijelentéseivel „nyilvánvalóan hibázott”.
Az eset miatt Kijevben bekérették Németország nagykövetét. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter jelezte: „Németország minapi kijelentései nem felelnek meg a két ország közötti viszony szintjének”.
Érdekesnek ígérkezett a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselői többségének kérésére összehívott soron kívüli ülés, amely végül valóban az is lett.
A tanácsteremben 61 képviselő jelent meg a 64-ből. 8 vitapont szerepelt a napirenden. Az első a megyei tanács elnökének, Olekszij Petrovnak az elmozdítására vonatkozott. Még mielőtt erre sor került volna, a tanácselnök szót kért és beszéde végén a bejelentette a lemondását.
Még a leváltásáról tartott szavazás előtt önként lemondott tisztségéről Olekszij Petrov, a Kárpátalja Megyei Tanács elnöke a testület hétfői ülésén, amelyen végül 43 képviselő a voksával erősítette meg a Nép Szolgája kormánypárti vezető menesztését – adta hírül a mukachevo.net hírportál.
A tudósítás szerint a megyei tanács 11:00 órakor kezdődött ülésének egyik napirendi pontja volt a bizalom Petrovtól való megvonásáról tartandó szavazás. Azonban még mielőtt elkezdődött volna a voksolás, a volt elnök szót kért és felolvasta beszédét, és bejelentette, hogy önszántából lemond tisztségéről.
Később elkezdődött a bizalmi szavazás, amelynek eredményeként 43 képviselő voksolt Petrov leváltása mellett.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a megyei tanács képviselői eredetileg november 9-re akarták összehívni a testület ülését, de Olekszij Petrov azt áttette november 15-re.
