Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja számára a több évtizedes magas színvonalon végzett vezetői és diplomáciai tevékenysége, valamint a nemzetpolitikai területen elért kiemelkedő eredményei elismeréseként a miniszterelnök előterjesztésére Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta.
Bacskai József 2008-ban beregszászi magyar főkonzulként érkezett Kárpátaljára, majd két év után az ungvári főkonzulátus vezetését vette át 2015 őszéig. Ezzel együtt 2011-ben, Magyarország európai uniós elnöksége idején az egész eseménysor pénzügyi tevékenységét irányította. Az ő hivatali idejében lényegesen szervezettebbé vált a kárpátaljai magyar külképviseletek munkája, például megszűntek a konzulátusok előtti végeláthatatlan sorok többek között az időpontfoglalási rendszer bevezetésével. A magyar képviseletek kapcsolattartása is más szintre emelkedett, a változások egyik eredménye volt a nyugat-ukrajnai megyékkel kialakított együttműködés. 2015 szeptemberében nevezték ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárává, akkortól a világban működő magyar külképviseletek gazdálkodásának felügyelete is feladatai közé tartozott. Szerepe volt abban, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a magyar külképviseletek és magyar tulajdonú ingatlanok száma. Ezek egy részét felújították, modernizálták. Bacskai József fontos munkát végzett a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programok beindításában, azok pénzügyi alapjainak megteremtésében. A júliustól újra Magyarország Ungvári Főkonzulátusát irányító diplomatával kitüntetésének apropóján beszélgettünk.
– Hat év után tért vissza Magyarország Ungvári Főkonzulátusának élére. Milyen érzésekkel, tervekkel jött vissza Ungvárra?
– A Budapesten végzett munkám idején tudatosan ritkán fordultam meg Kárpátalján, azonban az itteni magyar és ukrán vezetők, különböző felekezetű lelkészek, újságírók és barátaim rendszeresen megkerestek, így a kapcsolataim élők maradtak. Találkoztunk, beszélgettünk, eszmét cseréltünk. Ezek alapján és a megfogalmazott kéréseikből, azt gondolom, folyamatosan képet kaptam a kárpátaljai állapotokról, a képviseletek működéséről.
A szemléletem, a hozzáállásom nem változott. Mert tapasztalataim szerint a partnerek a nyitottságot, az őszinteséget és a jóindulatot respektálják, és előbb-utóbb a párbeszéd során, egy bizalmi légkörben nemcsak a problémák néven nevezésére van mód, hanem lehetőség nyílhat azok megoldására is.
– Feleségével ketten jöttek, a gyerekeik már felnőttek…
– Igen. Két felnőtt lányunk van: Anita és Enikő. Idén megszületett az első unokám, Borcsika. Új és egyben nagyszerű érzés számomra egy kislány nagyapjának lenni. Amíg otthon voltam, követhettem a növekedését, és hogy napról napra gyarapszik a tudása. Szívem szerint szeretném gyakrabban látni őt, ám egyelőre a hivatali teendőim ebben akadályoznak.
– Örömmel jöttek ismét Ungvárra?
– Természetesen, igen. Pályafutásomnak fontos szakasza kötődik Kárpátaljához. Az előző szolgálat idején kialakult baráti kapcsolataim megmaradtak, és bár a kárpátaljai magyar és ukrán közéletben a szereplők egy része megváltozott, a meghatározó személyiségek többsége ismerős partner. Máris elkezdődött velük a közvetlen, áttételek nélküli párbeszéd. Bízom benne, hogy ez a körülmény is segíteni fogja az eredményes munkavégzést, az ukrán–magyar jószomszédi kapcsolatok kialakítását.
Sürgető feladatom Magyarországot újrapozícionálni a nyugat-ukrajnai régióban. Erre Budapesten határozott igény van, és komoly ajánlatokkal készek vagyunk ennek tartalmat adni. A Lembergből, Ivano-Frankivszkból és Csernyivciből hozzám eljutott jelzések kedvezőek, fogadókészségről tanúskodnak. Az ottani ukrán tiszteletbeli konzuljaink is várják és felajánlották, hogy részvételükkel, közreműködésükkel számoljuk fel a lemaradást, és kezdődjön el az együttműködés új szakasza.
– 2015 szeptemberétől gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Ez alatt a hat év alatt jelentősen megnőtt a magyar külképviseletek száma. Ez a tény pénzügyi, gazdálkodási és szervezési szempontból bizonyára az ön munkaterületét kiemelten érintette.
– Ma Magyarország az Európai Unió országai között az egyik legkiterjedtebb külképviseleti hálózattal rendelkezik. Valóban, az elmúlt évek során igen jelentős bővítéseket hajtottunk végre. Ez idő szerint minden földrészen, a világ számunkra összes fontos régiójában van magyar misszió. Ezek egy része régi bérleményekben van elhelyezve, az újonnan létesítettek – ahol lehetséges volt – saját tulajdonú ingatanokban kaptak helyet. A korábbi évtizedekben elmaradt felújításokat, korszerűsítéseket jó ütemben pótoltuk, és dicsekvés nélkül elmondható, hogy a magyar külképviseletek méltó módon reprezentálják Magyarországot a világban.
Ezenkívül a magyar missziók szerte a világban a magyar diaszpóra támogatói is, segítve a magyar közösségek és az anyaország kapcsolattartását. Mára a világ magyarsága egységessé vált. A külhoni nemzettestvéreink megmaradását szolgáló nemzetpolitikai programokra alapozva bizakodhatunk, hogy a legtávolabbi földrészeken is sokáig őrizhetik még magyar identitásukat.
A külképviseleti fejlesztésekkel azt is elértük, hogy a magyar diplomaták mindenhol jó és biztonságos munkakörülmények között dolgozhatnak. Az ilyen feltételek megteremtése a hatékony munkavégzéshez elengedhetetlen volt.
Kitérnék még arra, hogy több különböző országban rendkívül értékes és nagy történelmi múltú épületeket is magáénak mondhat Magyarország. Ezek az ingatlanok a nemzeti vagyon jelentékeny részét képezik.
A minisztérium vezetésének támogatását bírva, a helyettes államtitkárság alá tartozó szervezeti egységek felkészült munkatársaival és megbízható külső közreműködő partnerekkel tudtuk ezeket az eredményeket elérni.
A megvalósult fejlesztésekről, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ingatlangazdálkodásáról készült kiadványsorozat egy igazán impozáns leltárként rögzíti, hogy néhány esztendő alatt milyen minőségi előrelépés történt ezen a téren.
– A diplomáciai munkához, a nemzetközi piacépítéshez ez a háttér elengedhetetlen feltétel.
– Igen, én is így gondolom. A magyar kormány szerves egységként kezeli a külgazdaságot és a külpolitikát. A tárca elnevezése is ezt jeleníti meg. Magyarország adottságainál fogva minden tekintetben nyitott, mert csak így lehet biztosítani az ország fejlődését. Ebből következik a kezdeményező és offenzív külgazdasági politika és külpolitika. Ennek keretében képviseleteink minden lehetséges módon segítik a magyar vállalkozások külföldi kapcsolatépítését és a potenciális külföldi befektetők megnyerését.
Nem maradhatnak el persze a „hagyományos” diplomáciai feladatok sem, úgymint a bilaterális viszony ápolása, a nemzetközi szervezetekben folytatott tevékenység és a magyar állampolgárok érdekvédelme. Éppen a Covid-világjárvány legnehezebb napjaiban lehetett megtapasztalni azt a sokrétű tevékenységet, amellyel a tárca hozzájárult a kór leküzdéséhez országos méretekben az eszköz- és oltóanyag-beszerzésekkel, majd később más országok védekezésének megsegítésével, de az egyének szintjén is, gondoljunk csak a veszélyzónákból való kimenekítésekre, evakuálásokra.
A konzuli szolgálat a nap 24 órájában végzi a magyar állampolgárok külföldi érdekvédelmét, hiszen folyamatosan sokan tartózkodnak más országokban munkavégzési, tanulási vagy üzleti célból, és nemcsak Európában, hanem a távoli földrészeken is.
– A nemzeti kormány idején jól érzékelhetően hangsúlyosabbá vált a gazdaságdiplomácia, ami a minisztérium nevében is tükröződik: Külgazdasági és Külügyminisztérium.
– Így van. Ez tudatos döntés és vállalás, ami Magyarország adottságaiból következik. Célunk az ország gazdasági potenciáljának a gyarapítása annak érdekében, hogy a magyar emberek, a magyar családok legyenek munkájuk révén ennek a haszonélvezői, és az ő életük, életviszonyaik javuljanak. Az ehhez szükséges feltételek megteremtésében a gazdaságdiplomáciának kiemelkedő szerepe van.
Bár kisebb mértékben, mint az előző évtizedekben, de változatlanul jelentős a nyersanyag-behozatal, az energiahordozók importja. Az új munkahelyek és a fejlett technológiák pedig a külföldi, így a multinacionális nagyvállalatokhoz köthetők elsősorban. A magyarországi lehetőségek bemutatása és a külföldi beruházók megnyerése bizony kemény gazdaságdiplomáciai feladat, mert ezen a téren is nagy a verseny.
Magyarországon a termelés exportorientált. Az előállított termékekből csak akkor lesz bevétele az országnak, és ezekből akkor származik jövedelem az embereknek, ha a sok hozzáadott értékkel előállított áru a külpiacokon eladásra kerül. Tehát a nyitott magyar gazdaság külkereskedelem nélkül nem tud megélni.
– Közreműködött a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programok lebonyolításában is.
– A környező országokban élő nemzettársainkat segítő gazdasági-fejlesztési programokat is a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelte az elmúlt években. Ezek a programok egyaránt segítettek egyéneknek, közösségeknek, és kedvezőek voltak a befogadó országoknak is, hiszen a vásárlások, beruházások ott történtek, és új helyi és központi adóbevételekhez is jutottak. Nehéz számszerűen a programok mérlegét megvonni, de az bizonyos, hogy több ezer magyar vállalkozó, kistermelő és így az ő családjaik gondjain sikerült könnyíteni, és új lehetőségekhez juttatni őket, azaz hozzájárulni, hogy ne kényszerüljenek elhagyni szülőföldjüket.
– Ezek a programok a magyarországi adófizetők érdekeit is szolgálják? Vagy csak az alkotmányban vállalt kötelezettségének tesz eleget ezzel a magyar állam?
– Ez a magyarországi adófizetők számára is előnyös. Mert a támogatások újabb üzleti lehetőségeket teremthetnek, egy fejlődő üzleti kapcsolat pedig mindenkit gyarapodóvá, gazdagabbá tesz. Az a célunk, hogy az itteni közösségek erősödjenek meg, váljanak önfenntartókká, és később, ha lehet, legyenek magyarországi kapcsolódásaik, jöjjenek létre értékteremtő gazdasági együttműködések.
– Hogyan látja a magyar nemzetpolitika eredményeit, illetve a Kárpátalján működő magyar külképviseletek szerepét?
– Rengeteg dolgot valósítottunk meg. Elég csak arra gondolni, hogyan fejlődött a beregszászi főiskola, a szakképzés, vagy miként újultak meg a magyar iskolák, az óvodák, a templomok. Számos vállalkozás és település fejlődését is sikerült elősegítenünk. Újabb és újabb magyarországi és kárpátaljai önkormányzati együttműködések indultak el. Történelmi és kulturális emlékhelyek újultak meg. Az uniós és magyar pályázatok eredményeként sok kárpátaljai magyar ember és közösség anyagi helyzetén, életkörülményein is tudtunk könnyíteni.
Magyarország támogatásának is köszönhetően Ukrajna vízummentességet kapott az EU-tól, és bizakodó vagyok abban a tekintetben is, hogy javulhat a határátkelés a két ország között. A tervezett új átkelőhelyek megnyitása mindenképpen könnyebbséget jelenthet majd.
A két kárpátaljai misszió a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatszabása alapján működik. Természetesen fontos feladatunk a kormány nemzetpolitikai céljainak, törekvéseinek elősegítése, ugyanakkor Magyarország képviselőiként saját területünkön az államközi kapcsolatok javítását is elő kell segítenünk. Az itt töltött idő alatt erre nyitottságot érzékeltem az ukrán partnereink felől is.
– A Magyarország nyújtotta baráti segítség dacára soha nem látott mélypontra került a két ország kapcsolata. Nem könnyű időszakba jött vissza Ungvárra…
– Ha végignézzük a két ország kapcsolatainak történetét, azt látjuk, hogy elsőként ismertük el a függetlené vált Ukrajnát. Amikor bajban volt, elsőként segítettünk. A jó szomszédsági kapcsolatok nem akkor fontosak, amikor ünnepelni kell, hanem a bajok idején. Amikor árvíz volt, átjöttek a magyar emberek és gépek menteni a menthetőt. Létrehoztunk egy közös katonai alakulatot, amely a Tisza mentén védi katasztrófa esetén az értékeket. Az árvízi előrejelzést sikeresen megoldottuk, illetve összehangoltuk az árvízvédelmet. Sok olyan diplomáciai dolog történt, amely előre vitte a két ország kapcsolatait, példaként említhetem a gyermeküdültetést vagy a katonák rehabilitációját. Öt évvel ezelőtt létrejött a Tisza ETT, és az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány elleni védekezésben is sokat segítettünk Ukrajnának. Ezek valóban önzetlen gesztusok a részünkről, melyeket mi nem azért tesszük, mert cserében valamire számítunk. Azért tesszük, mert ha a szomszédban minden rendben megy, akkor nagy eséllyel nálunk is rendben fog menni. Motivációnkat vagy megérti valaki, vagy nem, de biztosíthatok mindenkit arról, hogy semmi olyan szándékunk nincs, amely az ukrán emberek ellen irányulna. Mi azt mondjuk, hogy gyerünk, csináljunk közösen dolgokat, működjünk együtt, mert így tudjuk az állampolgáraink mindennapjait megkönnyíteni.
Kétségkívül az utóbbi években, 2017-től megromlott a két ország viszonya – leszögezhetjük, hogy nem Magyarország hibájából. Magyarország politikája a független Ukrajna irányában nem változott, konzekvensen támogató és partneri maradt.
Úgy hiszem, hogy most egy új építkezést kell elkezdeni, ami hosszú folyamat lesz, de ezt az utat újra végig kell járni. Lépésről lépésre meg kell találni a közös kapcsolódásokat, újra felépíteni egy bizalmi viszonyt, ami nem lesz könnyű, de törekedni kell rá. A jószomszédi kapcsolatoknak csak egy alternatívája van: a rossz szomszédi kapcsolatok. Ebben pedig az országainkban élő, egyszerű emberek nem érdekeltek. Számukra a legfontosabb a család biztonsága, a munkahely, amely biztosítja a mindennapi létfeltételeket, illetve hogy legyen valamiféle a jövőre vonatkozó perspektíva. Nekünk, diplomatáknak pedig azon kell dolgoznunk, hogy tartalommal telítődjenek a partneri kapcsolatok. Az emberek nyugodtan tudjanak átmenni a határ egyik oldaláról a másikra, és üzleti, baráti kapcsolatok jöjjenek létre.
Ezen túl erősíteni akarjuk a humanitárius, a kulturális és az oktatási kapcsolatokat, és általában támogatunk minden kezdeményezést, amely a kárpátaljai, az ukrajnai, a magyarországi emberek egymás iránti megértését szolgálja.
Természetesen vannak olyan nemzetközi kötelezettségek és kétoldalú megállapodások, amelyeket be kell tartania mind a két félnek. Magyarország ezeket betartja.
– Ukrajna viszont?
– Azon dolgozunk, hogy a dolgok rendeződjenek, és ne keletkezzenek új, mesterségesen kreált konfliktusok.
– Főkonzul úr, hogy látja Ukrajna jelenlegi helyzetét?
– Ukrajna ma nehéz helyzetben van. Válaszút előtt áll sok kérdésben, de Magyarország ebben kész Ukrajnának segíteni. Rajtunk az együttműködés nem fog múlni. Orbán Viktor miniszterelnök úr egyik fontos beszédében mondta, hogy: „Együtt akarunk működni a szomszédainkkal, és aki velünk együttműködik, az jól is jár.” Nekünk, ukránoknak és magyaroknak együtt kell működni, sok a megoldandó közös problémánk, van feladatunk, ezekről nyíltan kell beszélnünk, és a végén a tárgyalóasztaltól mindenki gazdagabban fog felállni. Az együttműködésből mindenki jobban jön ki, mint a szembenállásból. Tehát: „Aki a magyarokkal együtt tud működni, az jól jár.”
– Hogyan látja a kárpátaljai magyarság helyzetét?
– Több fajta folyamat játszódik le egyidejűleg az Ukrajna teljes lakosságához képest kicsiny, több mint ezer éve őshonos kárpátaljai magyar közösségben. Láttam az elmúlt években a megerősödést is, és egyidejűleg azt is, hogy helyi közösségek meggyengültek. A világ kinyílt a kárpátaljai családok előtt is, sokan úgy gondolták, hogy máshol keresnek boldogulást. A magyarországi támogatások egyik célja, hogy amennyire lehetséges, jó szomszédként segítsen e problémákat leküzdeni. Ezek nélkül még nehezebb lenne a szülőföldön maradni. Ha nem volt gyógyszer vagy védőoltás, akkor abban segítettünk, s ha másra volt szükség, akkor abban. A magyar diplomácia tevékenysége senki ellen nem irányul, a magyar emberekért dolgozunk, bárhol is éljenek a világban, ez alkotmányos kötelezettségünk. Mi, magyar diplomaták pedig arra törekszünk, hogy tevékenységünk célját és lényegét elmagyarázzuk azoknak, akiknek szükségük van ezekre a magyarázatokra.
– A koronavírus-járványból adódó korlátozások után helyreállt a korábbi rend a főkonzulátuson? Zökkenőmentesen mennek a folyamatok?
– Az mindig a vezetőn múlik, hogyan mennek a folyamatok. Ha zökkenők vannak, az az ő hibája is. Törekszem arra, hogy ne legyenek zökkenők. Természetesen a mi tevékenységünket is korlátozta a Covid-járvány, de jelen pillanatban nincsenek ilyen korlátozások, ezt pedig ki kell használni az ügyfélbarát működési rend visszaállítására, és megragadni minden alkalmat a két ország kapcsolatát erősítő találkozók és megbeszélések szervezésére, eredményes lebonyolítására.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Június 11-én vált ismertté, Vlagyimir Putyin orosz elnök „őszinte” interjút ad az NBC News amerikai tv-csatornának a Joe Bidennel való találkozó előtt.
Érdekes és meglehetősen pragmatikus tény, hogy Putyin elnök közvetlenül a Biden-találkozó előtt ad interjút az amerikai kiadványnak.
Az is közismert, hogy az orosz vezető az NBC News vezető nemzetközi tudósítójával beszélget, aki már megérkezett Moszkvába. Ugyanakkor a nyilvánosságra hozott előzetes szerint maga a „beszélgetés” a témák széles skálájának lesz szentelve.
Az exkluzív interjú teljes verziója június 14-én, hétfőn 18:30-kor (amerikai idő szerint) kerül adásba. Érdekes, hogy a jól ismert CNN-tévécsatorna információja szerint az amerikai adminisztráció döntése szerint sem Putyinnak, sem Bidennek nem áll szándékában közös értékelő sajtókonferenciát tartani. A több mint furcsa döntés okait azonban nem nevezték meg. A tv-csatorna információi szerint azonban a találkozó programja még nem alakult ki, így akár az utolsó percekben is korrigálható. A csúcstalálkozó előkészítésében részt vevő tisztviselők kijelentették, a pénteki adatok szerint nem várható közös sajtókonferencia. A Time amerikai kiadvány szerint ismertté vált, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója William Berntz készítette elő Biden az orosz elnökkel való találkozóra.
Június 9-én Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin a Joe Bidennel folytatott tárgyalásokat követően bármilyen formában hajlandó beszámolni a sajtónak az eredményekről. Ugyanezen a napon Szergej Lavrov, az orosz külügyminisztérium vezetője arról tájékoztatott, hogy Moszkvának „nincsenek nagy elvárásai vagy illúziói az USA és Oroszország elnökei jövőbeli találkozójával kapcsolatban”.
Jake Sullivan, az USA elnöke nemzetbiztonsági tanácsadója június 7-én megjegyezte, hogy a két ország vezetői várva várt találkozójára „nem a köztük lévő nézeteltérések ellenére, hanem nekik köszönhetően kerül sor”.
Egyébként Joe Biden és Vlagyimir Putyin elnökök találkozójára, a tervek szerint június 16-án Genfben kerül sor, és ez lesz az két elnök első személyes találkozója. Az orosz elnök számára pedig ez a genfi út lesz az első külföldi látogatása 2020 januárja óta.
This morning, the President and Vice President met with their national security team and senior officials to hear updates on the draw down of our civilian personnel in Afghanistan, evacuations of SIV applicants and other Afghan allies, and the ongoing security situation in Kabul. pic.twitter.com/U7IpK3Hyj8
I'm in #Afghanistan, with @WHOEMRO Director Ahmed Al Mandhari. Protecting the health of the Afghan people is of the utmost priority for @WHO. We will visit health facilities meet with @WHOAfghanistan staff, health workers, and Taliban leadership on these vital issues. pic.twitter.com/O62S9vfqrs
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Had a fruitful conversation with ?? PM Viktor #Orban. Thanked for the support of ?? sovereignty & the shelter for Ukrainians during the war. Agreed to develop cooperation in the energy sector. Grateful for supporting the candidate status for ??. Invited him to visit Ukraine.
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
I had a phone call with Prime Minister of Greece @kmitsotakis. I outlined the situation on the battlefield and the current defense challenges facing Ukraine. We agreed to continue security cooperation.
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
I met with President @LuisLacallePou to thank Uruguay and its people for supporting Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Ukraine is fighting a tough battle against Russian invaders while also working to implement the Peace Formula, one of the key political… pic.twitter.com/XCodE8QXcp
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 10, 2023
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
Miután az Európai Unió és Ukrajna között 2014-ben társulási, majd szabadkereskedelmi egyezmény született, joggal várhatja Brüsszel, hogy Kijev az európai elvekkel összhangban cselekedjen! – jelentette ki a Pesti Srácoknak adott interjújában Bocskor Andrea.
A Fidesz–KDNP beregszászi európai parlamenti képviselője – aki maga is szerepel az ukrán szélsőségesek „halállistáján” – méltatta Josep Borrellt, az unió külügyi főképviselőjét, amiért kemény hangnemben bírálta Ukrajnát, ami láthatóan nem tetszett nekik. Márpedig Bocskor Andrea szerint az uniós kritikák nagyon is célba értek, hiába próbálták elbagatellizálni a kérdést, az ukrán média figyelemmel kíséri, mit mond az Európai Unió.
A képviselő szerint egyébként arra sem lehet egyértelműen választ adni, hogy Ukrajnának mennyire komolyak a csatlakozási szándékai. Rámutatott: az olyan félkatonai szervezetek, mint amilyenek a kárpátaljai magyarságot is támadják, aligha nyitottak az európai integráció felé. Mások nosztalgiát éreznek a Szovjetunió iránt, inkább az orosz világban képzelik el magukat.
A kárpátaljai magyarságnak ugyanakkor egyértelmű érdeke lenne a tagság.
Bocskor Andrea úgy vélte, Magyarország hiába áll ki következetesen Ukrajna függetlensége, területi integritása mellett, támogatja az európai integrációját, a segítséget elhallgatják.
– Brüsszeli kollégáim többször kérdezik, miért nem adjuk fel a NATO-csatlakozási folyamatok vétózásának politikáját, és ilyenkor mindig el kell mondanunk, hogy ez az egyetlen eszközünk, amivel tárgyalópozícióinkat megőrizhetjük – fogalmazott, megerősítve, hogy Brüsszelben nem mindenkinek tetszik a magyar fellépés.
A képviselő ugyanakkor azzal nem értett egyet, hogy „állóháborúként” jellemezze az elmérgesedett viszonyt, reményét fejezte ki, hogy a közös pontok mentén meg lehet oldani a problémákat.
– A kárpátaljai magyarság sem vár mást, mint hogy elismerjék őket őshonos kisebbségnek, és biztosítsák megmaradásuk feltételeit, ahogy ezt Magyarország teszi – összegzett.
Bocskor Andrea nemrégiben a Magyar Nemzetnek is interjút adott, ebben azért hangot adott bírálatának, hogy Brüsszel gyakran hímestojásként bánik Ukrajnával.
China's foreign minister Wang Yi tells #MSC2022 that the sovereignty, independence & territorial integrity of every country should be safeguarded. "Ukraine is no exception," he says pic.twitter.com/23ByTHcnVj
Russian occupation forces are trying to seize the #Chornobyl_NPP. Our defenders are giving their lives so that the tragedy of 1986 will not be repeated. Reported this to @SwedishPM. This is a declaration of war against the whole of Europe.
Admiral Sir Tony Radakin told the BBC's Sunday Morning programme that morale in the Russian forces was low and that the Kremlin had lost more troops in a week than the UK did in 20 years in Afghanistan. pic.twitter.com/cqNM8j6Hlp
— Chootchy Face ????????? (@chootchyface) March 6, 2022
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
This will be the first meeting between Ukraine, the European Union, and NATO in this trilateral format. I look forward to meeting @JensStoltenberg and @JosepBorrellF to strengthen our partnership and cooperation in defending Ukraine and Europe. https://t.co/QA0g0I0B3W
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP beregszászi európai parlamenti képviselője az EU-intézmények Ukrajnával kapcsolatos hozzáállásról, David Sassoli válaszleveléről, az ukrán nyelvtörvény mögött megbújó asszimilációs törekvésekről, valamint arról is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában, hogy megtalálható az ukrán szélsőséges Mirotvorec oldal „halállistáján”.
– David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke válaszolt az ukrán fenyegetések ügyében küldött delegációs levelükre, és azt ígérte, hogy a Denisz Smihal ukrán kormányfővel való ülésén előhozza a kárpátaljai magyarok ügyét. Elégedettek ezzel a reakcióval?
– Delegációnk azonnal reagált és cselekedett a minket ért támadások kapcsán, több alkalommal is levélben fordultunk Sassoli elnökhöz. Már a tavaly novemberi megfélemlítő akciók után levelet írtunk neki, és kértük, hogy álljon ki a kárpátaljai magyarság mellett. Néhány nappal később aztán jött a hír, hogy a szélsőséges Mirotvorec listájára kerültem. Akkor újabb levelet írtunk az EP-elnöknek. Az akkori válasza finoman szólva is semmitmondó volt, leginkább eljárási szabályokra hivatkozott, miszerint a frakciónak kell kérnie, hogy a plenárison nyilatkozzon adott témában. A mostani válaszlevele viszont már személyesebb hangvételű volt. Valóban megígérte, hogy az ukrán kormányfővel való találkozóján elmondja, elfogadhatatlan, hogy egy EP-képviselővel ilyen módon bánjanak Ukrajnában. De ez még mindig nem az, amit szeretnénk. Egy pozitív kicsengésű levél nem egyenlő azzal, hogy az uniós parlament elnöke a plenáris ülésen vállalja a véleményét és nyilvánosan elítéli a történteket.
Erre Sassolinak kifejezetten lett is volna alkalma a héten, ugyanis kedd este zajlott az EU-Ukrajna társulási egyezményről szóló jelentés parlamenti vitája. Azt gondolom, hogy elvárható lett volna a nyilvános szolidaritásvállalás akár velem, akár a kárpátaljai magyarokkal.
– Mit jelent az ön mindennapjaiban, hogy rajta van a Mirotvorec listáján?
– Ez egy kiszámíthatatlan dolog. A Mirotvorec nevű honlap 2014 óta létezik, és több szállal kapcsolódik az ukrán titkosszolgálatokhoz. Szinte köztudott, hogy magas rangú ukrán politikusok, katonatisztek és titkosszolgálati alkalmazottak vesznek részt a koordinálásában. Ez egyfajta üzenőfal, ahol kijelölik azokat a személyeket, akik nem tetszenek a kijevi hatalomnak. 2014-es indulásánál még olyan újságírók és képviselők szerepeltek a honlapon, akik a Krím, valamint a Donyeck és Luhanszk körüli konfliktusban vállaltak szerepet. Őket oroszbarátsággal, hazaárulással vádolták. Egy újságírót és egy képviselőt akkoriban le is lőttek, miután személyes adataik megjelentek a honlapon. 2018-ban az ukrán médiába kikerült egy rejtett kamerás videófelvétel, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgársági esküt tesznek az egyszerűsített honosítási eljárás keretében. Ezután kezdték el a Mirotvorecen listázni a kárpátaljai magyar hivatalnokokat és tisztségviselőket, akiket kettős állampolgársággal gyanúsítottak meg. Pusztán ez alapján is fel lehetett kerülni a listára, pedig a kettős állampolgárságot nem tiltják az ukrán törvények. Bár Kárpátalján nem történtek fizikai bántalmazások, ez a lelki terror és megfélemlítés egy fajtája volt, ami miatt többen lemondtak a tisztségükből és nem vállaltak közéleti szerepet a személyes adataik kiszivárogtatása után. 2020 végén, miután lezajlottak az ukrán helyhatósági választások, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) pedig „túlságosan jól” szerepelt, a titkosszolgálat mint eszköz újra előkerült. Felfegyverzett kommandós titkosszolgálatosok tartottak házkutatásokat a KMKSZ-hez fűződő alapítványok és a szervezet elnöke, illetve a Kárpátaljai Magyar Főiskola alapítványa irodáiban, megalapozatlan vádakkal és egy több ezer kilométerre kiadott házkutatási paranccsal.
Ezeknek az eseményeknek szinte magától értetődő a hatásuk. Az ember ma többször meggondolja, hogy hova utazik, hogyan éli a mindennapjait.
Nem tudom, milyen következményei lennének, ha most belépnék Ukrajna területére. Tény, hogy nem javasolták, hogy karácsonyra hazautazzunk Beregszászra. Számomra eddig ez volt a legfájóbb pont.
– Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a minap is elmondta, hogy értékeli Szijjártó Péter januári kijevi látogatását, de nem engedett abból a véleményéből, hogy a magyarok beavatkoztak az ukrajnai helyhatósági választásokba. Mit gondol erről?
– Átlátszó rágalomnak tartom. Gondoljunk csak bele: mindenki kifejezi a politikai preferenciáit. Az Egyesült Államok elnökválasztásakor az európai politikusok egy része már előre elmondta, hogy Joe Bident vagy Donald Trumpot támogatja, melyikükkel tudna együttműködni.
A magyar nemzetpolitikának pedig szerves része, hogy az állam és a közélet különböző szereplői támogatásukról biztosítják a külhoni magyar szervezeteket, pártokat. Úgy gondolom, hogy mindez nem számít belügyekbe való beavatkozásnak.
Az ukránok mindig mindent annak függvényében értelmeznek, hogy éppen mi az érdekük. Ez csak kifogás volt arra, hogy újra ellenséges hangulat alakuljon ki Magyarországgal és a kárpátaljai magyarokkal szemben, ismét volt egy ok, amiért panaszkodhatnak a médiában és bűnbaknak tehetik meg a magyarokat. Ezzel is a saját sikertelen választási szereplésüket akarták leplezni. Egyébként jelentősnek tartom, hogy Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba találkozója mindezek ellenére megtörtént. Fontos, hogy legyen párbeszéd Magyarország és Ukrajna között, hiszen az EU és más nemzetközi szervek nyomása mellett a bilaterális kapcsolatok révén is javíthatunk a kárpátaljai magyarok helyzetén. Kárpátalja mindig egy összekötő kapocs kell hogy legyen a két ország között.
– Az Európai Parlament a héten megvitatta és szavazott is az EU–Ukrajna társulási szerződés végrehajtásáról szóló jelentésről. A néppárti Michael Gahler volt a jelentéstevő. Mennyire sikerült érdeket érvényesíteni, bekerült a dokumentumba a kisebbségvédelem ügye?
– Gahler képviselővel gyakorlatilag évek óta folyamatosan tárgyalunk az ukrán helyzetről, Ukrajnával kapcsolatban régóta ő a parlamenti jelentéstevő. Nagy tudású, viszont amit ő lát Ukrajnából, az a kijevi tárgyalások során szerzett tapasztalat. Én egy más típusú tudást adhatok át neki, például a kárpátaljai magyarok helyzetén keresztül arról, hogy Kijev milyen kisebbségpolitikát folytat. Az Európai Parlamentben sokáig a geostratégiai szempontok, Ukrajna „érinthetetlensége” kerekedett felül, viszont mára kezdik elfogadni az évek során bebetonozott, következetes álláspontunkat. A Mirotvorec listája, a titkosszolgálat tavalyi akciói már néppárti szinten is kiverték a biztosítékot. Korábban nehéz volt az EP-jelentésekbe beilleszteni kisebbségi jogsértésekre vonatkozó passzusokat. Most viszont pár tárgyalási forduló után volt hajlandóság rá, hogy olyan módosító javaslatokat tegyünk a szövegbe, melyek kimondják: Ukrajnában a politikai nyomásgyakorlás megengedhetetlen eszközeivel élnek. A dokumentumban ezenfelül a Mirotvorec is nevesítve van mint jogállami keretekbe nem illeszthető weboldal, ami ellen az ukrán hatóságoknak fel kell lépni. Ezt nagy eredménynek tartom, mert 2018-ban ezt sehogy sem tudtuk betenni a parlamenti jelentésekbe. A korrupció helyzetével, az oligarchákkal, a bírósági és közigazgatási reformmal, a média helyzetével kapcsolatban is jelennek meg kritikák, és az oktatási és nyelvtörvény kapcsán az EP leszögezi, hogy Kijevnek teljes mértékben végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait. De ha mérlegre tesszük a jelentést, még mindig egészen nyilvánvaló, hogy „Brüsszelben hímes tojásként bánnak Ukrajnával és nem akarják túlzottan kritizálni, nehogy letérjen az EU-integráció útjáról”.
– Ukrajnában bolgárok, románok, lengyelek is szép számban élnek. Együtt lehet működni az EP, illetve néppárt ezen nemzeti delegációival a kisebbségvédelem ügyében?
– Az oktatási és a nyelvtörvény kapcsán elsősorban a románokkal vagyunk egy véleményen. Hasonló helyzetben vannak, ugyanúgy nem szláv nyelvcsaládhoz tartozó nyelv, illetve nekik is van egy viszonylag kiterjedt iskolahálózatuk Ukrajnában. Többen vannak, mint a magyarok, azonban asszimiláltabbak is. A keddi EP-vitában több román képviselő is felszólalt, elsősorban az oktatási és a nyelvtörvény kapcsán mondták el: jó lenne, ha Kijev 2023 után is lehetővé tenné a kisebbségi nyelvű oktatást. Nagyon leegyszerűsítő magyarázatnak tartom, amikor az ukránok azzal érvelnek, hogy a nemzeti kisebbségek nem beszélik az ukrán nyelvet. Kárpátalján ez sosem jelentett problémát, mindig megvolt a többnemzetiségű együttélés, valamilyen szinten mindenki beszél ukránul és oroszul. Amikor Kijevből leküldenek tévéstábokat forgatni, persze senki sem akar nekik nyilatkozni, így a legegyszerűbb válasz, hogy „Nem beszélem a nyelvet”. Ennek a hosszú távú eredménye, hogy az európai uniós intézményekben is egy leegyszerűsített narratíva jelent meg. Sok képviselőtársam fordul hozzám azzal, hogy gondoljak bele: mi történne, ha például a Németországba települtek nem tanulnák meg a német nyelvet? Ilyenkor mindig az alapoktól kell kezdeni a történetet: „a kárpátaljai magyarságot nem lehet a migránsokhoz hasonlítani”.
A magyar egy őshonos kisebbség a területen, a több mint százéves kisebbségi időszak alatt is léteztek itt magyar iskolák, volt magyar sajtó, egyszóval hagyományai vannak a magyar nyelv oktatásának és használatának. Ezt még a szovjet totalitárius rendszer sem vette el a magyaroktól.
– Ön azt mondja, a többnemzetiségű együttélés nyelvi szempontból sosem jelentett hatalmas gondot. Akkor milyen szándékok húzódnak meg a nyelvtörvény mögött?
– Kárpátalján soha senki sem tiltakozott az ukrán nyelv tanulása ellen. A kilencvenes évek óta léteznek a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által kidolgozott módszertani javaslatcsomagok, hogy miképp kellene a magyar gyermekeket megtanítani ukránul. Nem csak a kezükbe adni egy ukrán nyelvű könyvet, hogy „Vedd és olvasd!”. A kijevi oktatási minisztérium viszont rendszeresen lesöpörte az asztalról a konstruktív javaslatokat. Politikai jellegű, mondvacsinált érvek alapján kikérték maguknak, hogy az ukránt nem lehet idegen nyelvnek tekinteni és így tanítani. Sosem tettek semmit annak érdekében, hogy javítsák a módszertant vagy a tankönyvekkel való ellátottságot. Sokáig ukrán–magyar szótár sem volt, ez is magyar támogatással készült el. Tehát Kijevben most olyan dolgot kérnek számon, amit eddig ők maguk nem tettek lehetővé. Mi folyamatosan próbáljuk arra sarkallni az ukrán oktatási minisztériumot, hogy a módszertani változás lenne a jó megoldás és nem az erőszakos ukránosítás.
Ugyanakkor az a véleményem, hogy az asszimiláció a valódi cél, nem az ukrán nyelv megtanítása. Hogy évek múlva el lehessen mondani: nincs is szükség magyar iskolára Kárpátalján, hiszen mindenki elfogadja az ukrán nyelvű oktatást.
– A Minority SafePack felkarolása segíthette volna az ukrajnai magyarokat?
– Igen, de sok a feltételes mód ebben a gondolatmenetben. Ha az Európai Unióban létrejönne egy olyan törvényi keret, amely a nemzeti kisebbségeknek lehetővé tenné az anyanyelven történő oktatást, az egy idő után valószínűleg kiterjeszthető lenne a társult országokra is, például mint az Erasmus- és a Kreatív Európa programok esetében. Még mindig bízom benne, hogy valamilyen kiskaput lehet találni, főleg, hogy a nemzeti régiós európai polgári kezdeményezés is lassan sikeresen célba ér. Úgy gondolom, hogy az EP-től ez is széleskörű támogatást fog kapni. Talán a két polgári kezdeményezés együtt még nagyobb nyomást gyakorol majd az Európai Bizottságra, így többé Věra Jourová nem mondhatná el, hogy az ügy nem fontos az Európai Uniónak.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Україна – це Європа. І ми – європейці. Ми – центр і серце Європи. За географією, духом, цінностями й прагненнями. Ми довели це на Майдані й доводимо щодня, змінюючи нашу державу, будуючи незалежність і наше майбутнє, захищаючи східний кордон Європи. ?? обов’язково буде в #EU ?? pic.twitter.com/U2xxWKj9bx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2021
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
A közigazgatási reform révén Barkaszó és Szernye immár a Beregszászi járás részét képezi. Október 25-én már az új járásba és kistérségbe választhatnak képviselőket a szavazópolgárok. A KMKSZ Barkaszói Alapszervezetének elnöke, Bimba Éva az elmúlt időszakban a Munkácsi Járási Tanácsban képviselte a helyi magyarságot, most pedig beregszászi járási képviselőjelölt, valamint a Bátyúi kistérség képviselőtanácsába is indul. A képviselőjelöltet az elmúlt időszakról, a tervekről és a lehetőségekről kérdeztük.
– Nemrég orvosi rendelőt adtak át a faluban, előtte megújult az óvoda. Milyen szerepe volt mindebben az Alapszervezetnek?
– A rendelővel kapcsolatban arról tudok beszámolni, hogy számtalan alkalommal keresett meg a főorvosunk, hogy jelezzem, ha lesz felújítási lehetőség, mert óriási szükség lenne rá. Amikor elmentem felmérni a helyzetet, füstölő kályhát, beszakadt padlózatot, szelelő ablakokat találtam a helyiségben. Persze a jó körülményeket az államnak kellene megteremtenie, de mint tudjuk, országunkban semmire sincs elég pénz. Ha nincs ez a magyar állam által nyújtott támogatás, akkor nagyon kezdetleges körülmények között működne akár a rendelő, akár az óvoda, de még a kultúrház is, mely utóbbinak további felújítása is folyamatban van.
– Öt éve nem volt könnyű a Munkácsi Járási Tanácsba bekerülni, önnek mégis sikerült. Hogyan folyt a munka, s milyen sikereket ért el a magyar képviselet a Munkácsi járásban?
– Öt évvel ezelőtt négyen kerültünk be a Munkácsi Járási Tanácsba. Jómagam Barkaszóról és egy-egy képviselő Csongorról, Dercenből és Beregrákosról. 39 képviselőből négy elég kevésnek bizonyult, de összefogtunk, frakciót alakítottunk, s így sikereket értünk el. Elsőként az óvodában egy zeneterem kialakításához, bebútorozásához sikerült nyernünk járási forrásokat. Ezt követően arra is fény derült, hogy új hűtőszekrényre lenne szüksége óvodánknak. Jeleztem az igényt a tanács felé, hamarosan az új hűtőszekrény is megvásárlásra került. Hasonlóképpen sikerült kilobbizni az iskola tornatermének felújítását és a benti illemhelyek kialakítását. Az útjavításra 200 ezer hrivnyát sikerült még járási forrásból fordítani.
– Igen, az útjavítás itt is kényes kérdés, nemrég az emberek összefogtak, s ön is a kezdeményezés mellé állt. Azóta van valamilyen előrehaladás a járás részéről?
– Óriási szerepe van annak, hogy összefogjon a magyarság, mert hogyha nincs képviselve a tanácsok minden szintjén, akkor nincs kivel összedolgozni. Azt, hogy a falunkba vezető 2,5 km-es szakaszon megtörtént a kátyúzás, azt a megyei képviselőinknek, Barta József alelnök úrnak köszönhetjük. Sőt, most újabb jó hírekkel tudok szolgálni: a megyei tanács kezdeményezésére egymillió hrivnyát utalnak ki a szóban forgó útszakasz javítására.
– Új járás és új kistérség vár az emberekre október 25-e után. Milyen reményeket fűz az adminisztratív reformhoz?
– Nagy rejtély, hogy mit is jelent az új kistérség számunkra. Reméljük, hogy fejlődést hoz a változás, hogy nagyobb költségvetésből fogunk tudni gazdálkodni, mert sok alapvető dologra is szükségünk lenne: nincsenek járdák, nincs park, játszótér. De az utak is sok helyütt katasztrofálisak. Vegyünk például egy kisgyermekes anyukát: egy babakocsit nem lehet eltolni sok helyen, de ha el is indulna, hová menne, ha nincsenek gondozott közterületek. Ezeknél is nagyobb probléma, hogy a fiatalok külföldre mennek dolgozni. Nagy reményeink vannak afelől, hogy a régi fürdő helyét egy munkácsi vállalkozó megvásárolta. Ha beindulna a fürdő, megállnának a gyorsvonatok, feléledne a falusi turizmus, és ez sok munkahelyet teremtene, így a fiataloknak sem kellene külföldön dolgozniuk.
Nos, egy gyógyfürdő valóban szép jövőt vetítene Barkaszó elé, felvirágoztatná a térséget. Kívánjuk, hogy így legyen, s hogy Bimba Évának sikerüljön elnyerni október 25-én a választók bizalmát.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Molnár Sándor harminc éve sikeres vállalkozó, a Eurhythmics Kft. tulajdonosa. Azon emberek sorát gyarapítja, akik ma is rengeteg lehetőséget látnak Kárpátaljában. Most úgy döntött, indul a választásokon, hogy elősegíthesse a régió felemelkedését, mert hiszi, hogy miként a hangszerek sikert hoztak számára, akként a turisztikai nagyberuházások hozhatják el a kárpátaljai emberek szebb jövőjét.
– Meséljen magáról, hogyan indult a vállalkozása?
– 1991-ben indult a vállalkozásom. Azelőtt külföldön éltem, zenész voltam. Amikor Ukrajna független lett, hazatértem, és megalapítottam a vállalkozásomat. Étterem, női fodrászat, hangszerkereskedés, fagylaltgyártás képezték a repertoáromat. Nagyon nagy lehetőséget láttam Ukrajnában, hittem abban, hogy ez az ország fölzárkózik az európai országok soraiba. Aztán ahogy telt-múlt az idő, zenészként egyre jobban vonzódtam a hangszerkereskedéshez, mert ebben láttam a legnagyobb lehetőséget. Jelenleg kb. 40 munkatárssal dolgozunk csak itt, a munkácsi irodában, de Kijevben és Magyarországon is van képviseletünk. Ezenkívül foglalkozom turisztikai fejlesztéssel, mely egy négy évszakos fejlesztés. Véleményem szerint Kárpátalja jövőjét a turizmus határozza meg. Persze sok infrastrukturális fejlesztés hiányzik még a vidéken, például elég csak az úthálózatot említeni, de azért látok némi előrehaladást ezen a téren is.
– Hallva az ön sikertörténetét, eszembe jut, hogy egyesek szerint itt nem lehet megélni, nem érdemes semmibe belefogni…
– ’91-ben sokkal nehezebb volt, mint most. Úgy gondolom, még most is nagyok a lehetőségek, Ukrajna még mindig nagy ország. Kutatások bizonyítják, hogy a jövőben a top 10 üzleti siker között szerepel például az ásványvíz-palackozás és a turizmus, Kárpátalján mindez adott.
– Mindeddig nem vállalt politikai szerepet. Mi ösztönözte abban, hogy induljon a választásokon?
–Én soha nem foglalkoztam politikával, véleményem szerint, aki politikával akar foglalkozni, fel kell adja az egyéniségét. Látjuk azt, hogy a pártok választásoktól választásokig élnek. Egyet mondanak, másat gondolnak, és egy harmadik dolog a cél. Mindig próbáltam távol maradni ezektől a dolgoktól, inkább az üzletre koncentráltam. Azonban a jelenlegi helyzet arra buzdított, hogy megváltozzon a véleményem, de nem gondolom azt, hogy politikus akarok lenni. Tény, hogy sok új, a közigazgatási reform által létrehozott kistérségben a magyarság részaránya elenyésző. Például az a település, ahol én élek, Beregrákos is hasonló helyzetben van a Nagylucskai kistérségben. Több ukrán párt megkeresett, de számomra nem volt kérdés, hogy melyik párt színeiben induljak. Sok ukrán választópolgárral beszélgettem községünkben, és azt kell hogy mondjam, valójában nagyon sokan pozitívan látnak minket. Elindítottunk egy ukrán nyelvű Facebook-oldalt, ukrán nyelvű szóróanyagot készítettünk, hogy meggyőzzük őket, hiszen azok a fejlesztések, melyeket a KMKSZ visz véghez a településen, valójában minden polgár javát szolgálják.
– Mit üzennek az ukrán lakosságnak a szóróanyagaikkal?
–Arról írunk, hogy a magyarság soha nem próbálta rákényszeríteni a saját vallását, nyelvét, kultúráját az ukrán nyelvű lakosokra, hanem mindig is békességben éltünk és dolgoztunk. Aztán persze feltüntetjük azt is, ami számunkra fontos. Az újonnan épülő óvoda nemzetiségtől függetlenül minden gyerek számára otthont ad majd. A mezőgazdasági és turisztikai támogatások mind olyan programok, melyek a többségi nemzet felemelkedését is hozhatják. Arra szólítjuk fel az ukrán szavazókat, hogy gondolkodjanak.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
A hetedik összehívású Ungvári Járási Tanács utolsó ülésszakára az elmúlt héten került sor, amelyben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 8 fős frakciója 2015-től Balogh Lívia vezetésével eredményesen működött. Mackó Istvánt, az Ungvári Járási Tanács alelnökét, aki az elmúlt 15 esztendőben a KMKSZ-frakció oszlopos tagja, az ülést követően kérdeztük.
Mackó István az ungvári járási Őrdarmán született, ott telt a gyermekkora, ifjúsága, s azóta is az Ungvár közeli településen él családjával. Ungváron a magyar iskolában szerzett középiskolai végzettséget. Munkatevékenysége széles körű, hiszen dolgozott a gazdaság különböző szféráiban, az iparban, a mezőgazdaságban, s a közigazgatásban is könyvelőként. Három alkalommal választották meg az Ungvári Járási Tanács képviselőjévé, s a KMKSZ-frakciónak köszönhetően – egy kis megszakítással – közel másfél évtizede tevékenykedik az adott járási tanács alelnökeként.
– Idézzük fel a kezdeteket.
– 2006-ban lettem először járási képviselő, és alelnöknek is megválasztottak. Akkor a KMKSZ-frakcióban 7-en voltunk képviselők, a következő kadencia alatt pedig 6-an. Legutóbb a 2015-ös önkormányzati választásokon történelmi sikert ért el a KMKSZ, s az Ungvári járásban megnyertük a helyhatósági választásokat. Ez 8 képviselőt jelentett. A legnagyobb frakció vezetője Balogh Lívia lett, engem pedig ismét megbíztak az alelnöki tisztséggel.
– Mivel foglalkoztak?
– Röviden úgy tudnám összefoglalni a másfél évtized alatt elvégzetteket, hogy képviselő-társainkkal együttműködve rengeteg tervet valósítottunk meg. Mindig kiemelt figyelmet fordítottunk az oktatásra, a kultúrára, a szociális ügyekre, s természetesen az egészségvédelemre. Külön ki szeretném emelni, hogy kulturális szövetségként nagyon odafigyeltünk a kultúrházak felújítására, a műkedvelő együttesek számára különböző fellépőruhákat vásároltunk, támogattuk a járás kulturális szféráját, mert tulajdonképpen kultúra nélkül nincs is élet, fakón telnének a napjaink. Ráadásul a zene ez egyik hobbim, s családomban is a művészi vonulat van túlsúlyban, a párom zeneművész, a fiunk is gitárművész.
Természetesen a közutak állapota sem kerülte el a figyelmünket. Sokat tettünk az úthálózat kiépítéséért, felújításáért. Jó minőségű közutak is kellenek, amelyek elvezetnek a már felújított közintézményekbe, az iskolákba, az óvodákba, a kórházakba, a kultúrházba stb. Ez is nagyon fontos.
– Hogyan sikerült szinte mindenre pénzforrást találni?
– A mi frakciónk folyamatosan azzal foglalkozott, hogy kompromisszumos határozat-javaslatokat terjesszünk be. Az üléseket megelőzően megvitattuk a kérdéseket, egyhangúlag szavaztunk, az ülésszakok tulajdonképpen már úgy zajlottak, mint egy ünnepi esemény. Igyekeztünk úgy támogatni a helyi önkormányzatokat, hogy az Ungvári járás valamennyi falva részarányosan kapjon pénzt, és ne maradjon ki egy település sem. Az Ung-vidéken a magyarság a lakosság mintegy egyharmadát teszi ki, így a helyi magyarság szempontjából egyik célunk az volt, hogy amikor a költségvetési pénzek felosztása vagy újrafelosztása történt, akkor legalább ilyen arányban részesüljenek ezekből az anyagi javakból, vagyis a magyarlakta önkormányzatok kapják az egyharmadot. Ezt mindig sikeresen végigvittük, s a KMKSZ éves közgyűlésein is mindig odafigyeltünk arra, hogy hogyan sikerült ezt teljesíteni. Sőt, igyekeztünk pótlólagosan még nagyobb összegeket irányítani az adott községi tanácsoknak.
Ezenkívül számos tanintézményt, orvosi rendelőt a magyar kormány támogatásának köszönhetően sikerült felújítani. Két kézen nehéz megszámolni ezeket. Ezen a téren a frakciónknak az volt a feladata, hogy tudjon kérni és el tudjon számolni, hogy jó helyre fordítsa a támogatást, és remélem, hogy ezt mindenki így látja.
– Ön most is indul a választásokon a KMKSZ színeiben.
– Nagyon nehéz választások előtt állunk. A járásoktól most bizonyos feladatköröket elvonnak, ami azt jelenti, hogy a kistérségi önkormányzatok kapnak több lehetőséget, több feladatuk lesz, ami több pénzzel is jár. A járási tanács hatáskörét kissé leszűkítették, de ez még nincs pontosan meghatározva, ennek kidolgozása folyamatban van, gondolom, a választások után fog kiderülni konkrétan.
Fontos, hogy minden szinten képviselve legyünk, mert csak így lehet a megyei képviselőkkel együttműködve a járásnak segíteni a kistérségeket. Ha kimarad egy láncszem, akkor nehezebb. Eddig ez sikeresen működött, szorosan együttműködtünk Barta Józseffel, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettesével és az Ungvári járásért felelős Bátori József megyei képviselővel. Megvolt az összhang, igazi csapatmunka volt.
Mint ismeretes, a mostani helyhatósági választások alkalmából a KMKSZ azzal a szlogennel fordul a választópolgárokhoz, hogy „Nekünk Kárpátalja az első!”. Ha ezt a kampányszöveget leszűkítjük, úgy is mondhatnám, hogy nekünk nemcsak Kárpátalja az első, de a megye minden családja, valamennyi lakosa fontos számunkra! Amit én úgy értelmezek, hogy ha minden családban megvan a harmónia, a családtagok számára adott a munkalehetőség, a különböző nemzetiségek képviselői egyenlő jogokat élveznek az ukrán anyanyelvű állampolgárokkal, akkor ez már siker. Ha megfelelően sikerül képviselni a magyarságot a megyei, járási, illetve kistérségi tanácsokban, a jövőben is hasonlóképpen fogunk működni.
– Mit kérne az Ung-vidékiektől?
– Tudom, hogy kevesen vagyunk, s sokan külföldön tartózkodnak, de csakis arra tudom kérni a magyarságot, hogy vegyék a fáradtságot, és október 25-én menjenek el szavazni. Azt is megértem, hogy a koronavírus-járvány is nehezíti a helyzetet, de mindenek ellenére az egészségügyi szabályok betartásával járuljanak a szavazóurnákhoz, hogy megfelelően tudjuk képviselni a továbbiakban is a magyarság érdekeit.
[type] => post
[excerpt] => A hetedik összehívású Ungvári Járási Tanács utolsó ülésszakára az elmúlt héten került sor, amelyben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 8 fős frakciója 2015-től Balogh Lívia vezetésével eredményesen működött.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1603361760
[modified] => 1603315646
)
[title] => Mackó István: „Járuljanak a szavazóurnákhoz, hogy megfelelően tudjuk képviselni a továbbiakban is a magyarság érdekeit”
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=12574&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 12574
[uk] => 12637
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 12575
[image] => Array
(
[id] => 12575
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/macko-istvan.jpg
[original_lng] => 348245
[original_w] => 2000
[original_h] => 1042
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/macko-istvan-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/macko-istvan-300x156.jpg
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/macko-istvan-768x400.jpg
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/macko-istvan-1024x534.jpg
[width] => 1024
[height] => 534
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/macko-istvan-1536x800.jpg
[width] => 1536
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/macko-istvan.jpg
[width] => 2000
[height] => 1042
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/macko-istvan.jpg
[width] => 2000
[height] => 1042
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1603379888:8
[_thumbnail_id] => 12575
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 6419
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3ff17ee11d3dd9014a1269dc7e780620] =>
[_oembed_time_3ff17ee11d3dd9014a1269dc7e780620] => 1649501195
[_oembed_8bc471b880c1d5d788436308bc4006f4] =>
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Korolyova Erzsébet évtizedek óta komoly munkát végez a KMKSZ Munkácsi Alapszervezetében, nemzetiségtől függetlenül bátran fordulhatnak hozzá az emberek. Ezúttal a munkájáról s a közelgő választásokról kérdeztük.
– Négy éve vezeti a KMKSZ Munkácsi Alapszervezetét, de már sokkal korábban részt vállalt az Alapszervezet munkájában. Hol találkozhatnak önnel az emberek, mivel foglalkozik nap mint nap?
– Szentpéterváron tanultam, ott alapítottam családot, majd visszaköltöztünk Munkácsra 1991-ben. A KMKSZ Munkácsi Alapszervezete 1989-ben alakult, akkor sikerült a Zrínyi Ilona úton lévő épületünket megszerezni. Gulácsy Éva szeretett volna itt egy könyvtárat is kialakítani, tőle vettem át a stafétát, s sikerült is létrehozni a könyvtárat, melynek én lettem a könyvtárosa, 1993-tól pedig az Alapszervezet titkára is. Nagy dolog számunkra ez a könyvtár, hiszen ez az egyetlen könyvtár, melyet egy alapszervezet tart fenn. Négy éve vagyok a munkácsi alapszervezet elnöke, de lényegében 29 éve szerves részt vállalok az Alapszervezet munkájában. 2001 óta a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány munkácsi irodájának főreferense vagyok. Szerdánként a Zrínyi utcai épületünkben találkozhatnak velem az emberek, minden szerdán 9 órától tartok fogadóórát.
– Mi jellemezte az elmúlt öt évet, milyen sikereket ért el a KMKSZ a Munkácsi Városi és Járási Tanácsokban?
– A 2015-ös választásokon a Munkácsi Városi Tanácsba három képviselőnk jutott be. Ennek a kis frakciónak Schink István volt a vezetője. Jómagam a végrehajtó bizottság részét képeztem az elmúlt öt évben, így jó rálátásom van a tanács működésére. Sokszor előfordult, hogy szót emeltem, ha a magyar érdekeket csorbulni láttam. Például ez év elején a temetőben lévő Pro Patria I. világháborús emlékműről tűntek el a névtáblák. Sikerült időben közbelépni, s ezért úgy újították fel az objektumot, hogy visszakerülhettek a régi emléktáblák is. Itt van például a nyugdíjasklub esete, amely szintén egyidős az Alapszervezettel. Egyik napról a másikra tették ki őket ingatlanjukból. Aztán sokáig a könyvtárban voltak, mígnem sok keresgélés után sikerült kilobbiznom számukra a Rákóczi-kastély egyik termét.
– Miért fontos ebben az új helyzetben a magyar képviselet a kistérségi tanácsban?
– Nőként, anyaként nem tartozik leghőbb vágyaim közé a képviselőség. Én munkaként tekintek minderre. Régóta úgy élem az életem, hogy reggel nem azzal kelek fel, hogy mit szeretnék csinálni, hanem hogy mit kell csinálnom. Ha a Jóisten elém tesz egy feladatot, először talán elbizonytalanodom, hogy képes vagyok-e rá. De aztán arra gondolok, hogy Ő jobban tudja a dolgokat, s a feladathoz erőt és kitartást is ad. 2019-ben például 29 rendezvényünk volt, beszámolni is elég volt minderről, nemhogy végigcsinálni.
Sok erőt és kitartást kívánunk Erzsébetnek munkájához, s reméljük, a választásokon sikerül elnyernie az emberek bizalmát, s képviselheti őket ügyes-bajos dolgaikban!
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Orosz Géza a 2020-as önkormányzati választásokon a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt jelöltje a Beregszászi Városi Tanácsba. Tősgyökeres beregszászi lakos, aki szívén viseli a város és a kárpátaljai magyarság sorsát. Munkájának köszönhetően Beregszász folyamatosan épül-szépül. Az alábbiakból megtudhatjuk, mit jelent számára alpolgármesternek lenni, milyen problémákkal szembesül nap mint nap, s képviselőjelöltként milyen célkitűzései vannak.
– Kérem, meséljen magáról!
– 1964. április 29-én születtem Beregszászban. Iskolai tanulmányaimat a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában végeztem aranyéremmel. Ezt követően felvételt nyertem a fehéroroszországi Breszti Építészmérnöki Egyetemre. 1986-ban szereztem meg az építészmérnöki diplomámat. Ezután hazatértem Beregszászba, és a Finommechanikai Műszergyár építkezési osztályán dolgoztam. Hamarosan kötelező sorkatonai szolgálatra vittek. Leszerelésem után folytattam munkámat a műszergyárban, majd 1988-tól igazgatóhelyettes lettem egészen a gyár bezárásáig, 1994-ig. Időközben a Szovjetunió szétesett, s rögtön az első önálló ukrajnai képviselő-választáson bejutottam a Beregszászi Városi Tanácsba. Magánéletemet illetően: nős vagyok, feleségemmel, Orosz Edittel két gyermeket nevelünk.
–Mit foglal magában az alpolgármesteri tevékenysége, s milyen problémákkal szembesül Beregszászban nap mint nap?
1994-től a Beregszászi Polgármesteri Hivatal kommunális osztályának voltam a vezetője közel 25 évig. Időközben, 2006–2016 között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola gazdasági rektorhelyettesi pozícióját töltöttem be. Ez idő alatt a főiskola épületének rekonstrukciója, a tetőszerkezet és a külső homlokzat felújítása volt a feladatom, valamint a kollégium és a sportcsarnok tervezésében és kezdeti kivitelezésében is részt vettem. A 2015 őszén megtartott önkormányzati választásokat követően a polgármester felkérésére átvettem az alpolgármesteri tisztséget mint képviselő és szakember. Feladatom a városi kommunális gazdaságok irányítása, azok ellenőrzése, befektetők keresése és felügyelete. Ezek mellett a város vízvezetékének, csatornahálózatának a gondozása, az utcai közvilágítás és az utak karbantartási munkálatainak koordinálása. Az elmúlt öt évben sok projektet sikerült megvalósítanunk. Az utcai közvilágítás korszerűsödött, nagyobb részük modern LED-lámpás megvilágítással ellátott, mellyel az évi áramfogyasztást 600 000 hrivnyával sikerült csökkenteni. Míg öt évvel ezelőtt körülbelül 2100 darab utcai világítótest volt telepítve, addig ez a szám jelenleg 4700. Több mint 11 kilométer vízvezeték- és szennyvízhálózatot építettünk ki a város területén az elmúlt öt esztendőben: ezek a Kovács Vilmos, a Kazinczy, a Kinizsi, a Tolsztoj, a Rozsoskert és a Szentföld utcák, amely munkálatok kiterjedtek a járda és az útburkolat aszfaltozására is.
–Képviselőjelöltként mik a céljai, a legfontosabb tervei?
– Öt ciklusban voltam képviselő, soha egyetlen választási kampány előtt sem tettem meggondolatlan vagy felelőtlen ígéreteket. Nem ígérek olyat, amiben nem vagyok biztos, hogy meg tudom valósítani. Hisz minden a központi költségvetés és a befektetők kedvétől függ. Mivel én építészmérnök vagyok, az a feladatom mind képviselőként, mind alpolgármesterként, hogy eldöntsem, melyek azok az elsődleges célok, amelyek az egész város érdekeit képviselik. Jelenleg a legégetőbb probléma a városban a vízvezeték- és szennyvízelvezető rendszer karbantartása, működtetése, hiszen az egész kommunális rendszert még az 1960-as években telepítették. Sajnos, a hálózat annyira elavult, hogy ma azon kell gondolkodnunk, hogyan lehetne a kishegyi vízellátó rendszer újjáépítését mihamarabb megoldanunk, mivel a város vízellátását az elavult vezetékek korlátozzák. Emellett évek óta probléma a város szennyvíztisztító-állomásának felújítása. Mindkét objektumra elkészült a műszaki dokumentáció, és a megvalósítási tervek is elő vannak készítve – az egyetlen kérdés, amit még meg kell oldanunk, az a munkálatok finanszírozása. A város jelentős problémája az elkerülő út kiépítése is, pontosabban a munkálatok fennakadása, aminek a legnagyobb kárát a város lakói látják. Mivel ennek nemzetközi szerződés alapján kell megvalósulnia Ukrajna és Magyarország között, sajnos, a mostani politikai ellentétek miatt ez a terv egy kicsit tolódik, de mindenképp a napirendi pontok között szerepel.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Medve Andrea, a Sislóci Dobó István Középiskola kémia–fizika szakos tanárnője, a tavaly decemberben megalakult Homoki Kistérségi Tanács képviselője, valamint tizenkét éve a KMKSZ Sislóci Alapszervezet elnöke. Az októberi helyhatósági választásokon a KMKSZ listavezetőjeként indul a mostantól már kilenc községet egyesítő Homoki Kistérségi Tanácsba. Medve Andrea terveiről és az eltelt nyolc hónap alatt a tanácsban szerzett tapasztalatairól számol be.
– Pallóban született, pedagóguscsaládban…
– Tizennégy éves voltam, amikor a szüleimmel Sislócra költöztünk, ők is a sislóci középiskolában tanítottak, én is itt tanultam, majd érettségiztem. Van egy nővérem, aki az Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskola matematikatanára. A szüleim is matematikusok voltak, én viszont kémikus lettem. 1998-ban szereztem diplomát az Ungvári Állami (ma Nemzeti) Egyetemen, azóta ugyanott elvégeztem a fizika szakot is. Már huszonegy éve tanítok Sislócon kémiát és fizikát.
–Régóta szívügye a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelme, KMKSZ-aktivistaként tevékeny szerepet vállalt ezen a területen…
– Valóban mindig a szívügyem volt a KMKSZ. 2008-óta vagyok a sislóci alapszervezet elnöke, később megválasztottak a járási szervezet fegyelmi bizottságának elnökévé. A falunk és az alapszervezetünk is kicsi, 93 tagunk van, de nagyon lelkes és aktív emberekből áll. Rendezvényeinkkel és megemlékezéseinkkel igyekszünk erősíteni közösségünkben a magyarságtudatot és az összetartozás érzését.
– Tavaly az akkor megalakult Homoki Kistérségi Tanácsban képviselői szerepet is vállalt. Milyenek a tapasztalatai?
– Először vállaltam ilyen szerepet. 2019. december 22-én volt a választás az akkor létrejött kistérségben, amit komoly harcok előztek meg, hisz nem akarták engedélyezni a Homok központú önkormányzat létrehozását. A 26 képviselőből Bújdosó Erzsébet doktornővel ketten jutottunk be a KMKSZ támogatásával. Mire sikerült megszervezni az új közigazgatási egység működését, karantén lett, visszaesett a gazdaság teljesítménye, csökkentek az adóbevételek stb. A fejlesztések csúsznak, az eltelt nyolc hónap alatt három buszmegálló felépítését sikerült kiharcolnunk, melyek közül a tarnóci és a botfalvai már elkészült, a sislóci építése folyamatban van. Elkészültek a tervek az Ungtarnóc és Koncháza közötti út felújításáról, hisz az a szakasz már szinte járhatatlan, pedig Ungtarnóc, Botfalva és Sislóc lakói azon az úton juthatnak el Homokra, a kistérség központjába. Ugyancsak elkészült az egyik ungtarnóci utca felújításával kapcsolatos tervdokumentáció. A többi tervünk megvalósítása még várat magára.
– Nyolc hónap nem sok idő, ezalatt meg kellett szervezni a kistérség működését. Most viszont előnyben vannak azokkal szemben, akik ezt csak október 25. után kezdik majd el.
– Előnyben vagyunk, hisz már van tapasztalatunk azzal kapcsolatban, hogy mégis hogyan működik egy kistérség. Mivel jár ez helyben, a falvakban. De új feladatok is lesznek, hisz a mostani választások után már az oktatás és az egészségügy is átmegy a kistérségek fennhatósága alá.
– Mik a céljaik, ha bekerülnek újra a tanácsba?
– Jó lenne, ha minél többen bekerülhetnénk a KMKSZ listájáról, hisz sokféle fejlesztésre lenne még szükség itt, nálunk is. A KMKSZ listáját úgy állítottuk össze, hogy minden egyes település képviselve legyen rajta. Fontos ugyanis, hogy hallatni tudjuk a tanácsban a hangunkat, mert ellenkező esetben nem biztos, hogy a minket megillető, fejlesztésre szánt pénzek eljutnak majd a központtól távolabb eső falvakba. Ezenkívül magyar közösségünk érdekeit is képviselnünk kell, meg kell őriznünk a magyar óvodáinkat és iskoláinkat.
Sok olyan megoldásra váró feladat van, amelyet képviselni szeretnénk a tanácsban. Nagy gondot jelent például, hogy nincs egészséges ivóvizünk, jó lenne, ha sikerülne az ivóvízhálózatot kiépíteni. Sislócon az iskolánkhoz vezető Dobó István utca felújítása is nagyon időszerű lenne már, és rajta kívül még néhány kisebb utcáé mind a mi falunkban, mind a szomszédos falvakban. Szívügyem továbbá a temetők rendbetétele, amiért ugyancsak lobbizni szeretnék a választások után létrejövő tanácsban.
– Az említett rossz út miatt, illetve közvetlen tömegközlekedési lehetőség hiányában akadt olyan sislóci lakos, aki Ungváron keresztül utazott Homokra egy igazolásért. Vannak terveik ennek megoldásával kapcsolatban?
– Mint említettem, a legsürgetőbb a Koncháza és Ungtarnóc közötti út felújítása lenne, mert arra kell mennünk Homokra. A minaji mentőállomáshoz tartozunk, onnan csak nagyon lassan ér ide a mentő. Legtöbbször Ungváron keresztül jön hozzánk a rövidebb út rossz állapota miatt. Ha jó lesz az út, akkor az ígéretek szerint beindítanának egy olyan buszjáratot, amellyel a kistérség falvaiból el lehetne jutni Homokra. Ez a busz naponta többször közlekedne, de előbb járhatóvá kell tenni az utakat.
A Homoki kistérség létrejöttét azért akarta Ungvár megakadályozni, mert előreláthatólag az egyik leggazdagabb kistérség lesz egész Kárpátalján. Úgy gondolom, hogy az említett problémák megoldásának és újabb fejlesztéseknek sem lesznek pénzügyi akadályai, de ismételten hangsúlyozom: ott kell lennünk ahhoz, hogy a számunkra fontos ügyeket napirenden tartsuk. Ott kell lennünk minden tanácsülésen, részt kell vennünk a vitákban. Ezt a munkát mi vállaljuk, amihez kérem a kistérségünkben élők támogatását. Menjenek el választani október 25-én, hogy nekünk, magyaroknak minél nagyobb beleszólásunk legyen a döntésekbe, és ki tudjunk állni az igazunkért.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
