A közelmúltban vált közismertté, hogy Christian Schmidt, az ENSZ bosznia-hercegovinai képviselője kijelentette, az országot a szétesés veszélye fenyegeti, és nagyon valószínűsíthető egy újabb katonai konfliktus kialakulása.
Christian Schmidt jelentésében kihangsúlyozta, hogy ha a szerb szeparatisták betartják fenyegetéseiket, hogy „újra felépítik saját hadseregüket, kettéosztva a nemzeti fegyveres erőket”, a nemzetközi közösségnek több békefenntartót kell odaküldenie egy esetleges katonai konfliktus megállítása érdekében.
Mint ismeretes, jelenleg a nemzetközi békefenntartói funkciókat Bosznia-Hercegovinában az EU 700 fős erői biztosítják, valamint a NATO is támogatja a szarajevói központját. Ezen kívül az ENSZ Biztonsági Tanácsának meg kell hosszabbítania ezen szervezetek mandátumát, de Oroszország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja a határozatot, mivel Moszkva kezdettől fogva ellenezte Schmidt békefenntartói, a BT általi kinevezését és nem hajlandó elismerni hatásköreit.
Milorad Dodik, a bosnyákok vezére pedig azzal fenyegetőzik, hogy a jövőben elhagyja az állami intézményeket, így a nemzetközi segítségnyújtás céljából létrehozott nemzeti hadsereget is. Dodik október 14-én kijelentette, hogy arra fogja kényszeríteni a bosnyák hadsereget, hogy vonja ki csapatait Szerb Köztársaságból (Bosznia szerb része), ha a Nyugat pedig megpróbál „katonai úton beleavatkozni”, vannak „barátai”, akik támogatásukról biztosították. Több mint valószínű, hogy Szerbiára és Oroszországra gondolt.
„Ez egyenértékű a szétválással, annak a kihirdetése nélkül” – írta Christian Schmidt a közgyűlés előestéjén az ENSZ főtitkár elé terjesztett jelentésében. Elmondása szerint Milorad Dodik cselekedetei „nemcsak az ország és a régió békéjét és stabilitását veszélyeztetik, és (ha a nemzetközi közösség nem reagál) a Dayton-i békeegyezmény kudarcához vezethetnek.
Yasmin Mujanovics szakértő és politológus, Milorad Dodik fenyegetőzéseit kommentálva úgy véli, hogy „készen áll hazárdjátékot játszani”, és valószínűleg megússza a büntetést, gyorsan új helyzetet teremtve és arra számítva, hogy a zűrzavar eléri mind Szarajevót, mind a nemzetközi közösséget, és nem lesznek jelentős nemzetközi következményei”.
A maga részéről Alida Vracic, a boszniai Populari elemző központ vezetője számos hírügynökségnek kijelentette, hogy „az állandó válságérzet, amely egyre csak erősödik, lehetővé teszi az ország vezetőinek, hogy álcázzák az ország irányításával kapcsolatos szakmaiatlanságukat”. „Általánosságban elmondható, hogy a politikusok abban reménykednek, hogy pontokat szereznek a válsággal kapcsolatban, és a várakozásoknak megfelelően, csak a lakosság lesz az, aki veszít” – hangsúlyozta ki Vracic asszony. Elmondása szerint a konfliktust „nagyon kapóra jött” a vezetés számára, mivel minden jelentős vitát háttérbe szorít, például: „Szarajevo belefúl a szmogba”; hogy a regionális hatóságok pénzt sajátosítottak ki a Covid-19 válság idején; hogy Szarajevóban az áldozatok száma nagyobb, mint a háború alatt; az ország fele szegénységben él; hogy egyetlen reformot sem hajtottak végre; hogy hónapok óta egyetlen törvényt sem tárgyaltak meg a parlamentben.
Bosznia-Hercegovinát a szétesés veszélye fenyegeti, ugyanis az ország stabilitását alapvetően aláássák a szerb területek vezetésének egyre határozottabb függetlenségi törekvései – figyelmeztetett az ENSZ illetékes főképviselője.
Christian Schmidt a héten ismerteti az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) a helyzetről készített jelentését. Hírügynökségi jelentések szerint arról fog beszámolni, hogy a nyugat-balkáni ország „a legnagyobb egzisztenciális fenyegetéssel nézhet szembe a háborút követő időszakban”, amennyiben a nemzetközi közösség nem lép fel kellő hatékonysággal a szakadár törekvések ellen.
„A további megosztottság és konfliktus esélye nagyon is valós” – hangsúlyozta a német diplomata.
Bennfentes források szerint Schmidt eredetileg már kedden bemutatta volna jelentését az ENSZ BT előtt, ezt azonban végül elnapolták Oroszország tiltakozása miatt.
Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja évek óta ismételgeti, hogy az ország szerbek lakta része elszakadna Bosznia-Hercegovinától, és független állammá válna. Nemrég pedig bejelentette, hogy a szerbek kivonulnak az ország szövetségi intézményeiből, adózási rendszeréből, valamint hadseregéből, és önálló fegyveres erőket hoznak létre.
Az ENSZ-jelentéstevő úgy vélekedett, hogy az ilyen és ezekhez hasonló lépések „végső soron aláássák az állam működőképességét, azt, hogy eleget tegyen alkotmányos felelősségének”. Dodik tervezett lépései szerinte „elszakadással érnek fel, anélkül hogy kinyilvánítanák”.
„Ez nem pusztán az ország és a térség békéjét és stabilitását veszélyezteti, de – amennyiben a nemzetközi közösség nem ad megfelelő választ – a boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés összeomlásához vezethet” – jelentette ki.
Dodik a jelentést „propagandapamfletnek” nevezte, szerinte a boszniai muszlimoknak kedvez. „Ha mi szeparatisták vagyunk, akkor ő megszálló” – fogalmazott.
Az 1992–1995-ös boszniai háborút követően Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.
