Az Egyesült Államok készségét hangoztatta a NATO koszovói missziójának (KFOR) megerősítésére az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szombaton, amikor telefonon egyeztetett Koszovó miniszterelnökével.
Jake Sullivan aggodalmát fejezte ki a szerb katonai felvonulás okán a koszovói határ mentén, és részvétet nyilvánított a koszovói rendőr halála miatt, aki szolgálatteljesítés közben, a szeptember 24-i erőszakos eseményekben halt meg.
A fehér házi tisztségviselő beszámolt a NATO közelmúltbeli döntéséről is, ami a KFOR jelenlétének és tevékenységének fokozásáról szól, elsősorban Észak-Koszovóban.
Az amerikai elnöki hivatal szombaton kiadott közleménye szerint Jake Sullivan és Albin Kurti telefonos egyeztetésén szó volt a Koszovó és Szerbia között az Európai Unió közvetítésével zajló párbeszédről, aminek kapcsán az amerikai nemzetbiztonsági megbízott megállapította, hogy az egyetlen megoldás a stabilitás megteremtése Koszovó teljes területén.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
A Fehér Ház péntek este arra figyelmeztetett, hogy „példátlan” szerb haderő sorakozott fel Koszovó és Szerbia határán. Mindeközben a NATO közölte, hogy újabb katonákat küldenek Koszóvóba. Az előző hétvégén mérgesedett el ismét a konfliktus a koszovói albánok és szerbek közt. Az incidensnek több halálos áldozata is volt. A Fehér Ház péntek esti sajtótájékoztatóján arról esett szó ezzel összefüggésben, hogy az amerikaiak információi szerint Szerbia méretes haderőt vont össze az utóbbi napokban a koszovói határ közelében.
Megfigyeltünk egy nagy, szerb katonai kontingenst a koszovói határ mentén, amelyben példátlan mértékben vonultattak fel szerb tüzérséget, harckocsikat és páncélozott gyalogsági egységeket – mondta John Kirby, a Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője a The Guardian beszámolója szerint. Hozzáfűzte azt is, „ez egy nagyon destabilizáló fejlemény volt ezen a héten, ezért arra szólítjuk fel Szerbiát, hogy vonja vissza az erőit a határ mellől, csökkentsék a feszültséget”.
Mindeközben Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel egyeztetett, Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig Alekszandar Vucsics szerb elnököt szólította fel, hogy deeszkalálja a kialakult helyzetet, és tartsa tiszteletben a korábbi megállapodásokat, normalizálja a viszonyt Koszovóval.
A The Guardian szerint az amerikai tisztviselők azt is jelezték, hogy folyamatosan egyeztetnek a NATO-beli szövetségesekkel annak érdekében, hogy a katonai szervezet koszovói missziója (KFOR) megfelelő mértékű erőkkel legyen ellátva ezzel a „fenyegetéssel” szemben.
Ugyancsak péntek este derült ki, NATO jóváhagyta, hogy újabb katonai egységek induljanak el Koszovóba. A Reuters szerint a katonai szervezet egy közleményt adott ki erről, de azt nem árulták el, hogy konkrétan hány új katona, illetve mely országokból érkezik majd Koszovóba.
Nem sokkal később a brit védelmi minisztérium is kiadott egy közleményt, ők annyit árultak el, hogy egy zászlóaljnyi katonát a NATO rendelkezésére bocsátottak. Közlésük szerint ez a zászlóalj már Koszovóban van, mivel egy korábban eltervezett hadgyakorlaton vesznek részt.
Donika Emini, a koszovói CiviKos Platform civilszervezet vezérigazgatója azt mondta, a Fehér Ház péntek esti reakciója „hasonló ahhoz a figyelmeztetéshez, amelyet azelőtt láthattunk, hogy az orosz csapatok behatoltak volna Ukrajnába”. Hozzátette, szerinte mindez azt jelzi, hogy „elkerülhetetlen a konfliktus.”
Véleménye szerint a szerbek célja az lehet, hogy elérjék a koszovói rendőrség kivonását Észak-Koszovóból, és helyettük a KFOR-nak adassák át a régió biztonsági ellenőrzését, ugyanis ezzel szerinte tovább erodálhatnák Koszovó függetlenségét, szuverenitását.
A NATO további védelmi erők mozgósítását engedélyezte Koszovóba – jelentette be a szervezet sajtóközleményében.
A szervezet legfőbb döntéshozó testülete pénteken ülésezett, hogy megvitassa a koszovói helyzetet. A szövetségesek mély aggodalmukat fejezték ki az Észak-Koszovóban növekvő feszültségek miatt. A NATO irányítása alatt álló koszovói békefenntartó haderő (KFOR) jelenlétét május óta megerősítették a régióban, a szervezet pedig úgy döntött, hogy engedélyezi további csapatok bevetését a kialakult feszültség csökkentésére. Azt egyelőre nem pontosították, hány osztagot küldenek és mely szövetséges országokból.
Megteszünk minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a Koszovóban élő valamennyi ember számára fenntartsuk a biztonságos környezetet. Mindezt pártatlanul és ENSZ-megbízatásunkkal összhangban tesszük – olvasható a sajtóközleményben. A szervezet megerősítette, hogy a KFOR rendelkezésére bocsátja az összes erőforrást, amely megbízatásuk teljesítéshez szükséges. A NATO a feleket a feszültségek azonnali csökkentésére szólította fel.
Továbbra is sürgetjük Belgrádot és Pristinát, hogy vegyenek részt az EU által közvetített párbeszédben, mivel ez az egyetlen módja annak, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek tiszteletben tartják valamennyi közösség jogait. Ez kulcsfontosságú Koszovó tartós biztonsága és a régió stabilitása szempontjából – hangoztatta a brüsszeli székhelyű testület.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak. Észak-Koszovóban vasárnap lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek, hatot megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált és foglalt le a faluban. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
A NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderőnek, a KFOR-nak kell biztosítania a békét Észak-Koszovóban, és át kell vennie a rendfenntartási feladatokat a koszovói rendőrségtől – közölte Aleksandar Vucic szerb elnök a szerbiai közszolgálati televízió szerda reggeli beszámolója szerint.
A szerb elnök ezt azon a találkozón kérte, amelyen Németország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Európai Unió nagykövetei vettek részt.
A KFOR-nak jelenleg körülbelül 4500 katonája tartózkodik Koszovóban, akiknek feladata a békefenntartás, de nem a helyi rendőrség munkájának ellenőrzése vagy felülbírálása.
Észak-Koszovóban vasárnap hajnalban lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót lelőttek, hatot megsebesítettek, ötöt pedig letartóztattak a rendőrök. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált és foglalt le a faluban.
A koszovói rendőrség egy drónnal készített felvételt is közzétett, amelyen a Bajskéban található kolostor udvarán pihenő fegyveresek láthatók. A belügyminisztérium állítása szerint az egyik férfi Milan Radoicic, a Szerb Lista nevű kisebbségi szerb párt alelnöke. Ezt egyelőre nem erősítették meg, illetve a szerb külügyminiszter szerint a felvétel nem is a múlt vasárnap készült.
Egyelőre nem tudni, hogy ki bérelte vagy bujtotta fel a fegyveres támadókat, ahogyan azt sem, hogy mi volt a támadás indítéka.
Míg a szerb elnök szerint a koszovói rendőrökre felháborodott helyi szerbek támadtak, Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint jól felfegyverzett, képzett harcosokról, „terrorista bűnszervezetről” van szó, amelyet Belgrád politikailag és pénzügyileg támogat.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak.
Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Aleksandar Vucic vasárnap ismét leszögezte, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.
[type] => post
[excerpt] => A NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderőnek, a KFOR-nak kell biztosítania a békét Észak-Koszovóban, és át kell vennie a rendfenntartási feladatokat a koszovói rendőrségtől – közölte Aleksandar Vucic szerb elnök a szerbiai közszolgálati te...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1695825300
[modified] => 1695818262
)
[title] => A KFOR-nak kell biztosítania a békét Észak-Koszovóban a szerb elnök szerint
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=90946&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 90946
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 90947
[image] => Array
(
[id] => 90947
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249.jpg
[original_lng] => 194653
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/zvecsan-koszovo-kfor-bekefenntartok-626249.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1695807463:5
[_thumbnail_id] => 90947
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1462
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 5983
[1] => 113050
[2] => 389
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Aleksandar Vucic
[1] => KFOR-csapatok
[2] => Koszovó
)
)
[4] => Array
(
[id] => 88048
[content] =>
Koszovó csatlakozott a G7 Ukrajna támogatásáról szóló nyilatkozatához. A hírt az ország miniszterelnöke közölte.
„Ukrajna győzelmének biztosítása és az orosz vezetők felelősségre vonása bűneikért elengedhetetlen a béke és a demokrácia megőrzéséhez. Koszovó kész hozzájárulni ezekhez az erőfeszítésekhez” – mondta a tisztviselő.
Koszovó kijelentette, hogy kész hozzájárulni a G7 közös nyilatkozatban megfogalmazott erőfeszítésekhez, és teljes mértékben támogatja az abban megfogalmazott célokat és értékeket.
A konfliktus következményei messze túlhaladtak Ukrajna határain. Annak érdekében, hogy elterelje a figyelmet illegális háborújáról, Oroszország megpróbálja destabilizálni a Nyugat-Balkánt térséget autokratikus szövetségesei segítségével. Koszovó csatlakozik a G7-ek Ukrajna támogatásáról szóló közös nyilatkozatához. A demokratikus világnak most egységesnek kell lennie, jobban, mint valaha
Koszovó kormánya szerdán támogatta az ország csatlakozását a tizenegyedik európai uniós szankciócsomaghoz, amelyet Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agressziója kapcsán vezettek be.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte a Klan Kosova-ra hivatkozva.
„Az elfogadott szankciócsomag a következő intézkedéseket tartalmazza: a két- és többoldalú együttműködés megerősítése harmadik országokkal a szankciók elkerülésének megakadályozása érdekében, az áruk Oroszországon keresztüli tranzitjának betiltása, az exportkorlátozások szigorítása, további szankciók bevezetése 71 magánszemély és 33 jogi személy ellen, valamint a Wagner-csoport ellen” – jegyezték meg.
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Két Koszovóban tevékenykedő szerb szervezetet terrorszervezetté nyilvánított csütörtökön a koszovói kormány – olvasható Albin Kurti kabinetjének csütörtöki közleményében.
A miniszterelnök a kormányülésen kijelentette, hogy a Civil Védelem (Civilna zastita) és az Északi Brigád (Severna brigada) nevű szerb szervezetek magas szintű és közvetlen fenyegetést és veszélyt jelentenek Koszovóra és az ország alkotmányos rendjére nézve. Indoklása szerint ez a két csoport felelős a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó erő, a KFOR katonáinak, valamint újságíróknak és más civileknek a megtámadásáért. Albin Kurti közölte, hogy a csoportok tagjai „terrorista elemeket” is tartalmazó akciókat hajtottak végre, amikor fegyverrel támadtak rá katonákra és civilekre. A két csoport terrorszervezetté nyilvánítását Xhelal Svecla belügyminiszter kezdeményezte néhány napja, miután bejelentette, hogy az észak-koszovói Zvecanban egy belgrádi rendszámú autóban egész fegyverarzenált, maszkokat és golyóálló mellényeket találtak. Mivel a Civil Védelem nevű szervezet tagjai katonai kiképzésen estek át a korábbi években, a koszovói kormány szerint tevékenységük veszélyt jelent az országra nézve. A koszovói törvények szerint terrorizmusért legalább ötévi börtönbüntetés szabható ki, ha azonban egy terrorcselekmény közben valaki súlyosan megsebesül, az elkövetőre legalább tízévnyi, halált okozó terrortámadás elkövetőjére pedig minimum tizenöt évnyi börtönbüntetés vár. Toborzásért és kiképzésért tizenöt évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, míg ha valakit egy terrorista szervezet vezetésében találnak bűnösnek, akkor húsz évig terjedő börtönbüntetésre, valamint félmillió euróig (több mint 185 millió forint) terjedő pénzbüntetésre számíthat. Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint a Civil Védelem és az Északi Brigád nevű szervezet tagokat toborzott és kiképzett szerbiai katonai bázisokon annak érdekében, hogy Koszovóban helyi és nemzetközi szervezetekre támadjanak. Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak.
Brüsszelbe utazik a szerb elnök, hogy találkozzon az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, ám a koszovói miniszterelnökkel nem hajlandó tárgyalni.
Aleksandar Vucic a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) reggeli műsorában beszélt arról, hogy Albin Kurtival azért nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, mert a koszovói kormányfővel nem lehet párbeszédet folytatni, a koszovói politikus ugyanis szerinte csak „monologizál”, nem hajlandó a valós párbeszédre.
Hozzátette: nem látja értelmi a brüsszeli útnak, de elmegy, mert különben azért fogják bírálni, hogy távol maradt.
A szerb elnök kijelentette: Szerbia nehéz helyzetben van, és óriási nyomás alatt áll, fel kell ugyanakkor mérni, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben. Egyértelmű, hogy az országnak azért ilyen nehezek a körülményei, mert nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen – húzta alá.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak. A koszovói rendőrség később elfogott egy szerb férfit, akit a támadások legfőbb szervezőjének tart, majd további személyeket is letartóztatott.
Ezzel párhuzamosan múlt szerdán három koszovói rendőrt fogtak el a szerb hatóságok Közép-Szerbiában. A szerb ügyészség fegyverek és robbanószerek illetéktelen előállításával, birtoklásával, hordozásával és kereskedelmével vádolja őket, és nyomozást rendelt el az ügyben. Pristina szerint viszont a koszovói rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, gyakorlatilag „elrabolták” őket.
A kialakult feszültség miatt Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelbe hívta Aleksandar Vucicot és Albin Kurtit. A koszovói kormányfő közölte, hogy részt vesz a találkozón, a szerb elnök azonban kedden még azt mondta, nem megy el, csütörtökön pedig ezt úgy módosította, hogy csak Kurtival nem hajlandó tárgyalni.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban máig nem történt.
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
A koszovói kormány kész az ország északi, döntően szerbek lakta részein új helyhatósági választásokat tartani – írja az MTI Donika Gervalla-Schwarz koszovói kormányfőhelyettes, külügyminiszter nyilatkozata alapján.
Május végén több szerbek lakta településen albán nemzetiségű polgármestert iktattak be. A polgármestereket még április 23-án szavazták meg egy előrehozott választáson – amit viszont bojkottált a szerb közösség. Emiatt május 26-án zavargások törtek ki, a koszovói szerbek összecsaptak a rendőrökkel. Ez a következő napokban is folytatódott, úgyhogy kivezényelték a KFOR-katonákat, a külföldi békefenntartókat. Harminc békefenntartó sérült meg, köztük 19 magyar katona, hármójukat meglőtték.
A kormány szerint a választások bojkottálása a szerb lakosság részéről nem vezet a helyzet megoldásához. A Reuters azt írja, hogy az áprilisi előrehozott választásokon a szerb bojkott miatt 3,5 százalékos volt a részvétel.
„Arra is szükség van, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő felszólítsa a szerb szavazókat a választásokon való részvételre és az erőszakos cselekmények megszüntetésére”– mondta újságíróknak Donika Gervalla-Schwarz.
Jan Lipavský cseh külügyminiszter, akivel Gervalla-Schwarz kedden tárgyalt, elítélte a KFOR-katonák elleni támadásokat.
„Pristinának és Belgrádnak azonnal lépéseket kell tennie a feszültség enyhítése érdekében, be kell fejezni az erőszakhoz vezető provokációkat, és mihamarabb vissza kell térni az Európai Unió által közvetített, a kapcsolatok normalizációját célzó párbeszédhez”– mondta.
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
Az Egyesült Államok először sújtotta szankcióval Koszovót az albán nemzetiségű polgármesterek megválasztását követő heves összecsapások miatt, kizárva Pristinát egy nemzetközi hadgyakorlatból.
Koszovó többé nem vesz részt a Defender 23 elnevezésű, 20 ország részvételével zajló közös manőverben, amely áprilistól júniusig tart – jelentette be kedden Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete.
„Koszovó számára ez a gyakorlat véget ért” – szögezte le az amerikai misszióvezető a helyi médiának. „A koszovói kormány intézkedései… a válság légkörét hozták létre északon” – hangsúlyozta a diplomata.
Az észak-koszovói erőszakos összecsapások akkor törtek ki, amikor a pristinai kormány rendőri beavatkozással próbálta beiktatni az újonnan megválasztott albán nemzetiségű polgármestereket.
Hovenier továbbá azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok megvonja a kis balkáni terület függetlenségének nemzetközi elismerését célzó amerikai diplomáciai támogatást.
Április 23-án négy észak-koszovói helységben tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választásokat, így a részvételi arány csupán 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján albán polgármesterek nyertek.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a múlt héten – a tiltakozások dacára – hivatalosan is beiktatta a polgármestereket, ami heves összecsapásokhoz vezetett.
Hétfőn a zvecani tiltakozások során a KFOR harminc katonája is megsérült.
A NATO kedden bejelentette, a terepen lévő 3800 katonája mellé további hétszázat küld Koszovóba.
A szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken a legmagasabb fokú készültségbe helyezte a szerb hadsereget, hogy szükség esetén a katonák közbe tudjanak lépni.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Emmanuel Macron francia elnök szerdai sajtótájékoztatóján a koszovói hatóságokat tette felelőssé a helyzet romlásáért. Macron csütörtökön találkozik Olaf Scholz német kancellárral, valamint Aleksandar Vucic szerb és Vjosa Osmani koszovói elnökkel, hogy egyeztessen velük a kialakult helyzetről.
Eközben Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő feltétel nélküli támogatásáról biztosította Szerbiát és a szerbeket. A koszovói szerbek jogait és érdekeit meg kell védeni – mondta, hozzátéve, hogy Oroszországot aggasztják az erőszakos tüntetések.
Proud to stand with Acting Deputy Secretary Nuland @UnderSecStateP and my @StateDept colleagues to mark the delivery of the first U.S.-provided Mine Resistant Ambush Protection (MRAP) vehicles to Ukraine's border guards and police. The United States will give 190 MRAPs to enable… pic.twitter.com/fwAUCOYlTL
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
