Szeptember 27-én adta át megbízólevelét Ukrajna elnökének Magyarország új kijevi nagykövete, Heizer Antal, aki 1986-ban végzett a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, majd többek között Szlovákiában, Kazahsztánban és Albániában is képviselte hazáját. Magyarországon a 2000-es években a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt is vezette. Október 11–12-én Magyarország új kijevi nagykövete első hivatalos látogatására érkezett Kárpátaljára, melynek végén interjút adott a Kárpátalja hetilapnak.
– Örült kijevi nagyköveti megbízatásának, vagy ez most inkább büntetés a háborús helyzet miatt?
– A diplomatákra azt szokták mondani, hogy olyanok, mint a katonák vagy a rendőrök. Van rangunk, beosztásunk, és természetesen oda megyünk, ahova a szolgálat szólít bennünket. Nekem úgy alakult a diplomata-pályafutásom, hogy nagyon nehéz helyeken is szolgálhattam. A kilencvenes évek elején Albániában kezdtem, még a régi rendszerben, Európa legsötétebb diktatúrájában, később visszatérhettem nagykövetként Albániába, akkor már egy gyönyörű, fejlődő országba. Az ember soha nem tudja, hogy az a feladat, amelyet éppen kap, az három-négy év után – amikor a kiküldetése lezárul – milyen végeredményt hoz. Úgy gondolom, hogy bármelyik szomszédos országban szolgálni nagyon szép felkérés, még akkor is, ha nehéz feladat, sőt ez számomra még inkább megtisztelő. 2006-ban Szlovákiába mentem nagykövetnek, akkor ott is bonyolult helyzet volt, és amikor 2011-ben hazajöttem, már egy sokkal kedvezőbb szituációban jöhettem el Pozsonyból. A diplomata életében az is szép feladat, ha egy teljesen problémamentes országban dolgozhat, de mégiscsak nagyobb kihívás az, ahol látod, hogy tenned kell. Nekem ez egy kihívás.
– Kijevbe most vihetik magukkal a családjukat a diplomaták? Ön például egyedül érkezett?
– Most a magyar rendszerben semmiféle megkötés nincs, családtagjaink kiutazhatnak. Velem is kinn van a feleségem, aki a nagykövetségen kulturális és oktatási ügyekkel fog foglalkozni, remélem, hogy sok szép projektet tudunk majd megvalósítani. A kollégák többségének, akinek a családi helyzete olyan, kinn van a házastársa, azzal együtt is, hogy mint a tavalyi evakuáció során, ha a helyzet úgy alakul, akkor készek vagyunk a központ utasításainak megfelelően lépni. Különben Kijev jól védett a légitámadások ellen – nekem ez a tapasztalatom. Persze egy civil embernek mindig idegesítő, ha zúgnak a szirénák, vagy ha a belső légvédelem lő le valami támadó eszközt, amikor halljuk a süvítést.
– Szeptember 27-én adta át Ukrajna elnökének a megbízólevelét. Az Elnöki Hivatal által közzétett fotón látható, ahogy Zelenszkij elnökkel négyszemközt is beszélgettek.
– Ez egy nagyon szép, megható ünnepség keretében zajlik, minden országban különböző módon, a helyi protokollszokásoknak megfelelően történik. Kijevben ennek a sajátosságát a háborús helyzet jelentette, hisz természetes módon semmilyen rendezvény nem veszélyeztetheti az elnök biztonságát, ezért az előkészítése egy sokkal bizalmasabb kapcsolatépítésen keresztül történt. Maga a rendezvény a Szent Szófia-székesegyház kertjében és belső tereiben nagyon megható és szép volt. Hét nagykövet adta át egymás után a megbízólevelét, és valamennyiünknek volt lehetősége az elnökkel és kíséretével külön is beszélni. Az államfővel néhány percnyi érdemi párbeszéd is folyhatott. Egyébként az európai kultúra arról szól, hogy minden nagykövetnek a megbízólevele átadásakor van lehetősége beszélni a fogadó ország első emberével. Itt is ez történt, ami egy civilizált, normális eljárási rend. Vannak olyan országok, ahol csoportos megbízólevél-átadás történik, és nincs mód közvetlen beszélgetésre. Ahol én idáig nagykövet voltam, a kazahsztáni Nurszultántól Albániáig, mindenütt ez az európai rend érvényesült. Örültem annak, hogy ezt a pár percet ki tudtuk használni arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok pozitív elemeit hangsúlyozzuk.
– Amióta hivatalosan is nagykövetként képviselheti Magyarországot Ukrajnában, elsőként Ternopilban adott át magyar állami kitüntetéseket, majd Kárpátaljára vezetett az útja. Megyénkben a kétnapos látogatása során kikkel találkozott? Eredményes volt a látogatása?
– Mi, magyar diplomaták udvariasak vagyunk. Egy ilyen látogatást természetesen az adott megye első számú vezetőinél kell kezdeni. Nagyon örülök annak, hogy az ungvári főkonzulátusunk szervezésében találkozhattam a katonai közigazgatás vezetőjével és a megyei tanács nemrég megválasztott vezetőivel, egy rövid, de nagyon tartalmas beszélgetésünk volt. Majd ezt követően, másfél napon keresztül a magyar közösség képviselőivel, egyházi, polgári, civil szervezeti vezetőivel találkozhattam. Közülük sokakkal nem most találkoztam először, hisz korábban többször is voltam Kárpátalján, mint a Külügyminisztérium illetékes főosztályának vezetője, de mégiscsak látni a projektek megvalósulását, a változást, ami az elmúlt három évben történt, ez egy pozitív élmény volt. A következő években pedig a programom rendszeres eleme lesz, hogy Kárpátalját mint Magyarország fő kontaktmegyéjét meglátogassam, azzal együtt is, hogy szeretném, ha a kijevi nagykövetség tevékenysége az ország belső területeire is kiterjedne. De természetesen tisztában kell lennünk Magyarország lehetőségeivel és prioritásaival.
– Magyarország Kijevi Nagykövetsége most is ugyanúgy működik, mint békeidőben?
– A vízumtevékenységet Kijevben az összes európai uniós nagykövetség felfüggesztette még a háború kitörésekor. Ukrán állampolgároknak nem kell vízum, tehát ilyen probléma nem jelenik meg. Harmadik ország állampolgáraitól pedig azt kérjük, hogy jelentkezzenek az ungvári főkonzulátuson. Egyébként a nagykövetség létszámát teljeskörűen feltöltöttük, minden diplomatánk a helyén van, és próbálunk normális életet élni abnormális körülmények között.
– Ön a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt vezette 2002 és 2006 között Magyarországon. Ebből következően jobban megérti a kárpátaljai magyar közösség gondjait és a kisebbségi jogok kérdéskörének a szakértője?
– Ennél többről van szó. Én magyarországi német vagyok, tehát magam is egy kisebbségi népcsoporthoz tartozom. Veszprém megyei német vagyok, a családunk az okiratok szerint 1711-ben jelent meg először Magyarországon, tehát több mint 300 évvel ezelőtt, az Ottomán Birodalom visszaszorításával telepítették be őseinket. Magyarországon, a Bakony vidékén élünk, a XX. századi világégések és az 1956-os események hatásai miatt is mondhatom, hogy tipikus közép-európai történet a mi családunk története, pont ezért a családban összegyűlt a közép-európai bölcsességnek egy része, ami a tolerancia irányába mutat.
Amikor lehetőségem nyílt az első diplomáciai kiküldetéseim után kisebbségi kérdésekkel foglalkozni Magyarországon, a belső kisebbségi ügyekkel, akkor én ezt örömmel fogadtam. 1996 óta foglalkoztam ezzel a területtel, és valóban, ennek a munkának a csúcsa a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöki pozíciója volt. Államtitkárként a magyarországi tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbség problémáival foglalkozhattam, és valóban, pont a kisebbségi származásom és a kisebbségpolitikában eltöltött múltam miatt vagyok kritikusabb a kisebbségek ellen szóló véleményekkel és hangulatkeltéssel szemben. Nem tudok elképzelni olyan érdeket, amely valós indok lehet arra, hogy mondjuk egy 40 milliós ország esetében egy 150 ezres közösséget bárki negatívan vagy ellenségként szemléljen. Ez persze az állam hozzáállásán múlik. Amikor államtitkár lettem, a kisebbségi hivatal élén és a kisebbségi törvény alapján azt kértem, hogy németül tehessem le az államtitkári eskümet, s akkor ezt megtehettem Magyarországon, mert ez volt a kérésem, amit senki nem vitatott, nem kérdőjelezték meg. Valóban, a kisebbségi létnek ez a lényege, hogy amit én gondolok, a családom és a közösségem, annak a lehetőségét az állam nemcsak hogy ne tiltsa, hanem támogassa. Egyébként a kisebbségi közösségek mindig és mindenhol hídszerepet játszanak, és ezt nem lehet elvitatni tőlük. A pozitív szerep bármilyen konfliktushelyzetben jelen van. Ezt szeretném Ukrajnában is képviselni a saját családom és személyes meggyőződésem alapján.
– Korábban említette, hogy informális szinten már felvette a kapcsolatot Fegyir Sándorral, a fronton harcoló egyetemi tanárral, aki hamarosan Ukrajnát fogja nagykövetként képviselni Budapesten.
– Örülnék annak, ha Magyarországon nagykövet képviselné Ukrajnát, hisz amikor arról beszélünk, hogy a diplomáciai csatornákat nyitva kell tartani, és ez legyen a fő kommunikációs csatorna, akkor fontos, hogy a csatornának két vége legyen. A budapesti nagykövet is olyan, aki egyébként – ahogy én látom – pozitívan szemléli a magyar közösséget, saját személyes tapasztalatai alapján is tudja, hogy kik a magyarok. Remélem, hogy hamarosan Budapesten lesz. Ahogy az ukrajnai gyakorlatnak megfelelően felkészítésre bekerül a kijevi Külügyminisztériumba, nekem a diplomáciai tradíciók alapján kötelességem lesz még a Budapestre utazása előtt meghívni őt egy találkozóra. Én ezzel élni szeretnék, remélem, hogy rövidesen sor kerül rá. A döntés az ő utazása kapcsán már nem Budapest, hanem Kijev kezében van.
– Hogyan történt az informális kapcsolatfelvétel önök között?
– Személyesen leültünk egy ungvári cukrászdában, Bacskai főkonzul úr baráti segítségével. Pár szót beszélgettünk, megvan a személyes kontaktus. Legközelebb, ha kell, tudjuk, hogy ki van a telefon másik végén. A mai világban a diplomácia is modernebbé vált, nem klasszikus rejtjeltáviratokon keresztül folyik a kommunikáció, a mobiltelefonok időszakában a telefonos kapcsolattartás nagyon fontos. Igaz, ez majd akkor válik kettőnk között aktuálissá, ha ő is be tudja tölteni a funkcióját, amit már hivatalosan bejelentettek és megkértek számára.
– Most a legrosszabb a két ország viszonya Ukrajna három évtizeddel ezelőtti függetlenné válása óta, a kisebbségek jogkorlátozása, Magyarország békepárti álláspontja, a gabonaexport-tilalom miatt, hogy csak a legismertebb vitás kérdéseket említsem. A mostani háborús helyzetben lát lehetőséget a kétoldalú viszony javítására?
– Az említett három kérdésben, de bármilyen más kérdésekben is a magyar politika álláspontja teljesen világos és nyílt. Semmiféle titkos szándékunk nincs, amit a magyar politika nyilvánosan mond, azt képviseli a kétoldalú tárgyalásokon is. Arról is nyilvánosan beszélünk, hogy mi Magyarország alkotmányos kötelezettsége a saját nemzeti közösségeivel kapcsolatban, ahogy arról is, hogy energetikai területen mik a magyar állam érdekei. A háború vagy a béke kérdésében a vezetőink nap mint nap megnyilatkoznak, tehát a magyar politika egy kiszámítható partneri politika, ami ráadásul azzal indul, hogy Magyarország segíti Ukrajnát a háború első napja óta, és segíteni fog az utolsó napig. Segíteni fog az újjáépítésben is, már részt is veszünk ebben. Ukrajnát Magyarország részéről semmilyen meglepetés nem érheti, ami nagyon fontos dolog.
– Ugyanakkor Magyarország nem támogatja fegyverekkel és lőszerrel Ukrajnát a háborús erőfeszítéseiben, míg sok szomszédos ország igen.
– Sok szomszédos ország igen, és több NATO-ország nem. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek amit gondolnak, azt ki is mondják. Vannak olyan országok, amelyek nem olyan világosan mondanak ki dolgokat. Vannak, akik örülnek annak, ha Magyarország mond ki dolgokat bizonyos ügyekben. Azt gondolom, hogy a mi álláspontunk teljesen tisztességes, nem beszélünk mellé. Természetesen meghallgatjuk partnereink ellenvéleményét is, azok is alakíthatják az álláspontot. Azt viszont teljesen természetesnek gondolom, hogy egy ország vezetői elsődlegesen – Trump elnök óta ezt kimondottan is – a saját országuk és nemzeti közösségük érdekeit kell hogy képviseljék.
– Végül az idő a magyar kormány ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontját igazolhatja?
– Nemcsak az itt dúló háború, hanem a világ sok konfliktusa kapcsán itt lenne az ideje, hogy visszatérjünk a diplomáciai eszközök alkalmazásához. Az elmúlt évek során a világ több térségében azt tapasztaljuk, hogy előtérbe kerültek a katonai megoldások. Hosszú évtizedekig, ha Európában bármilyen konfliktusnak csak a jele megjelent, akkor a diplomaták voltak azok, akik ezt elkezdték kitárgyalni. Bizonyára nagyon nehéz körülmények között – gondoljunk például a helsinki folyamatra. Remélem, hamarosan eljön majd az az idő, amikor a diplomatáké lesz a főszerep, mert konfliktusokat szerintem fegyverekkel nem lehet megoldani. A fegyveres megoldások csak újabb konfliktusokat szülnek. A diplomáciai eszközök időszaka lassan újra eljön, bár ez hosszú évek tárgyalását jelentheti, nehéz út. Ugyanakkor személyes véleményem szerint sincs annál rosszabb megoldás, mint amikor nap mint nap fiatal emberek halnak meg a fronton.
– Nagykövet úr, köszönjük a válaszait, és sok sikert kívánunk küldetése teljesítésében!
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Az orosz elnök számára még mindig a „különleges katonai művelet” a legfontosabb. Vlagyimir Putyin azt mondta: az ukrajnai háborúval kel és fekszik, és úgy látja, hogy az összes elképzelését képes megvalósítani.
Vlagyimir Putyin először jelent meg az orosz állami televízióban a Wagner-lázadás leverése óta. Szombaton, a lázadás kezdete után körülbelül fél nappal volt egy televíziós beszéde.
A most publikált felvételt feltehetően még azelőtt rögzítették, hogy a zendülés kitört volna. Az orosz elnök egy interjút adott, és ennek egy részletét tették közzé. Putyin arról beszélt, hogy a „különleges katonai művelet” számára a legfontosabb prioritás.
Ezzel kezdem és fejezem be a napot – mondta Vlagyimir Putyin, aki arról is beszámolt, hogy folyamatos kapcsolatban áll a védelmi minisztérium tisztviselőivel. Azt is közölte: biztos benne, hogy az ukrajnai különleges művelettel kapcsolatos terveket meg tudják valósítani.
A teljes interjú még vasárnap adásba kerül. Az eddigi részletek alapján a Wagner-lázadásról nem beszélt az orosz elnök, ebből is arra lehet következtetni, hogy az anyagot még az előtt vehették fel.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Russia has to get moving. Too many people ere DYING, thousands a week, in a terrible and senseless war - A war that should have never happened, and wouldn’t have happened, if I were President!!!
Donald Trump Truth Social 04/11/25 09:35 AM
— Donald J. Trump Posts From His Truth Social (@TrumpDailyPosts) April 11, 2025
Az Oroszországgal vívott háború olyan, mint a pirog, amelyet „darabokra kell osztani”, hogy lenyelhető legyen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Dmitro Komarov újságírónak 2022 őszén adott interjújában, számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök kifejtette: „Az Oroszország ellen vívott háború olyan, mint a pirog. Nem nyelhetjük le, mert széttépi a szánkat, nagy állam, nagy kiterjedéssel. Nehéz lenyelni ezt a bajt, a háborút darabokra kell osztani, és ezek a győzelmek, egyik a másik után, néha párhuzamosak, de többnyire egymás után, sorban követik egymást.”
Példaként az államfő a Moszkva orosz cirkáló megsemmisítését említette, amely Ukrajna győzelmének egyik ilyen „darabja”. „Számunkra a győzelem az a terület, amely kifejezetten a globális biztonsági garanciák védelme alatt áll. NATO vagy más biztonsági garanciák. Ezek nagyon fontosak. Ukrajnának a háborús győzelem után is Oroszország szomszédjaként kell léteznie, ezért az államunknak erősebbnek kell lennie, és meg kell gyengítenie az ellenséget” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Oroszországgal vívott háború olyan, mint a pirog, amelyet „darabokra kell osztani”, hogy lenyelhető legyen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1682855940
[modified] => 1682855261
)
[title] => Az Oroszország elleni háború olyan, mint a pirog, fel kell darabolni – Zelenszkij
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=77504&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 77504
[uk] => 77508
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 77505
[image] => Array
(
[id] => 77505
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/zelenszkij-24.jpg
[original_lng] => 30905
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/zelenszkij-24-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/zelenszkij-24-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/zelenszkij-24.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/zelenszkij-24.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/zelenszkij-24.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/zelenszkij-24.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/zelenszkij-24.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1682845766:3
[_thumbnail_id] => 77505
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3170
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_71899c2c5c5c54a947cf79c3ccf53962] =>
I had a long and meaningful phone call with ?? President Xi Jinping. I believe that this call, as well as the appointment of Ukraine's ambassador to China, will give a powerful impetus to the development of our bilateral relations.
We have received political signals at the highest level – good signals – including from the United States, from our European friends. According to all reports, aid shipments have been restored. pic.twitter.com/ppZezGgp7X
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 11, 2025
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
A 2022-ben történt eseményekről, azok hatásairól, az uniós kisebbségvédelem jelenlegi helyzetéről, valamint a kárpátaljai magyarságot érintő kérdésekről beszélgettünk Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselővel.
– Számos alkalommal hangsúlyozza, hogy munkáját az Európai Parlamentben (EP) a magyar emberek és a magyar nemzet érdekei határozzák meg. Milyen eredményeket emelne ki az elmúlt évre vonatkozóan?
– 2022 súlyos kihívások elé állította a kárpátaljai magyar közösséget, de Magyarországot és a Kárpát-medence különböző régióiban élő magyar közösségeit is. A február 24-én kitört orosz–ukrán háború felborította az életünket, családokat szakított szét, még nehezebbé tette a mindennapok megélését, a kisebbségi jogainkért vívott küzdelmet. Mindezek ellenére 2022-ben példátlan összefogásról, támogatásról, közösen elért eredményekről is tanúbizonyságot tett a magyar nemzet határon innen és túl, tettekkel bizonyítva, hogy közös erővel még a legnehezebb helyzetekben is talpon tudunk maradni és eredményeket tudunk elérni. Az összefogás ékes példája volt az április 3-i választáson a Fidesz–KDNP újabb kétharmados győzelme, mely támogatottság is bizonyította, hogy a nemzetben való gondolkodás és felelősségvállalás működik.
A Fidesz EP-delegációjának tagjaként és 2014-ben „nemzeti listán” bekerült kárpátaljai képviselőként számomra természetes, hogy a magyar emberek, a magyar nemzet érdekeinek megvédése elsődleges célunk és feladatunk. Képviselőtársaimmal egy csapatként igyekszünk kiállni a külhoni magyar nemzetrészek érdekében, fellépni a liberális baloldal által Magyarország ellen indított boszorkányüldözés ellen, és a magyar érdekeket érvényesíteni, ami manapság nem könnyű feladat. Az EP-ben küzdünk a minősített többségi döntéshozatal ellen, amely sérti a tagállamok szuverenitását, az LMBTQ- és genderideológia ellen, amelyet rá akarnak erőszakolni a családközpontú keresztény társadalmakra, továbbá az olyan brüsszeli mainstream politikai kötelezettségekkel szemben, melyek tönkretennék Magyarországot. És ez csak néhány dolog, hiszen már nincs olyan uniós törvénytervezet, jelentés vagy határozat, ahová ezeket a témákat ne erőszakolnák bele.
2022-ben a koronavírus-járvány okozta korlátozások megszűnésével számos olyan területen visszatérhettem feladataim ellátásához, amelyet a járvány során el kellett halasztanom.
Bár a háború kitörésével az EP-ben tabutéma lett az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek helyzete, azért a munkám során mindent megtettem, hogy ez a kérdés a felszínen maradjon mind a Parlamentben, mind a nemzetközi fórumokon. Februárban, még a háború kitörése előtt az EP Kisebbségi Munkacsoportjának ülésén lehetőségünk volt bemutatni a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény ukrajnai végrehajtásáról készített alternatív jelentést, mely magyar szemszögből mutatja be annak végrehajtását, s már akkor egyértelmű volt, hogy sok probléma van a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésével Ukrajnában.
Örömmel fogadtam a hírt, hogy Ukrajna megkapta júniusban az EU-s tagjelölti státuszt, melynek egyik feltétele, hogy Ukrajna rendezi a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvényeit, összhangba hozva azokat a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlásokkal, így számos fórumon – szem előtt tartva a kárpátaljai magyarok érdekeit – kifejtettem, mennyire fontos ez a tagjelölti státusz, és milyen fontos odafigyelni, hogy Ukrajna pozitív módon rendezze a kisebbségi jogok törvényi keretét.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében részt vettem a kereszténydemokrata pártokat tömörítő Kereszténydemokrata Internacionálé (IDC–CDI) ülésein, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (ang.: Federal Union of European Nationalities – FUEN) tisztújító kongresszusán, továbbá az ENSZ Kisebbségi Fórumán is sikerült felszólalnom a kárpátaljai kisebbség védelmében.
Fontos volt számomra, hogy a politika mellett a tudományos élet is teret kapjon újra az életemben, így nagy örömmel vállaltam az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform által szponzorált és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történészei és tudósai által írt Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című angol nyelvű tanulmánykötet szerkesztését és kiadás alá szervezését, mely nagy segítséget jelent azon külföldi politikusok, döntéshozók számára, akik szeretnék megismerni és megérteni a kárpátaljai magyarok múltját és jelenét.
A kárpátaljai magyarság múltjának nagy tragédiája a málenkij robot, melyről kevesen tudnak Nyugat-Európában. Ebből a szempontból volt fontos, amikor a szovjet kommunista diktatúra áldozatairól emlékeztünk meg az EP-ben, és sikerült elérnem, hogy a málenkij robot kárpátaljai magyar áldozatairól is megemlékezzenek, és 500 kárpátaljai magyar nemzetiségű férfi neve is bekerült abba a listába, amelyet EP-képviselők, EU-s nagykövetek és uniós tisztségviselők olvastak fel.
2022-ben már lehetőségem volt látogatócsoportokat is fogadni, így májusban a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző IV. évfolyamát, szeptemberben Kárpátaljáról, novemberben pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből fogadhattam látogatókat.
– Amíg az év első heteiben olyan aggasztó híreket olvashattunk a világsajtóban, hogy Oroszország bármelyik pillanatban megtámadhatja Ukrajnát, február 24-én hajnalban ez a rémálom szörnyű valósággá vált. A háború mindenki életét felforgatta. Véleménye szerint az Unió megfelelően reagált az eseményekre?
– Igen, szörnyű hírekre ébredtünk február 24-e reggelén. Az EP Külügyi Bizottságának ülésein már a háború előtti hetekben is számos EP-képviselő hozzászólásában nem a tárgyalásos rendezést, a minszki megállapodások végrehajtását szorgalmazta, hanem háborús retorikát. De valójában sokan bíztunk abban, hogy a háború elkerülhető, és megdöbbentünk azon, hogy a putyini Oroszország megtámadta Ukrajnát. Oroszország Ukrajna ellen indított agresszív háborúja több tízezer ember tragédiáját idézte elő, több mint 11 millióan menekültek el Ukrajnából az EU-ba, ebből Magyarországon is több mint egymillióan kerestek menedéket. A magyar emberek példátlan összefogással kezdték el segíteni a háború elől menekülőket, és a magyar kormány is története legnagyobb humanitárius akcióját indította nemcsak a menekültek, de az Ukrajnában, többek között a Kárpátalján maradt emberek megsegítése érdekében. A háború kitörését követően márciusban Gál Kinga képviselőtársammal mi is a magyar–ukrán határhoz siettünk, hogy személyesen lássuk az ott kialakult helyzetet, a menekülthullám kezelését, és adományokkal segítsük a háború szörnyűségei elől menekülő embereket, valamint az értük éjjel-nappal dolgozó önkénteseket.
A háború óriási kihívások elé állította az egész világot, alapjaiban ingatta meg az EU gazdaságát, hisz a mindig a béke pártján álló Európai Unió szomszédságában tíz hónapja elhúzódó háború zajlik, és az EU elkötelezett támogatója Ukrajnának. Magyarország amellett, hogy elvei mentén támogatja Ukrajnát ebben a háborúban, a mielőbbi békét sürgeti minden fórumon, és az elmúlt évben én is folyamatosan a béke mellett szólaltam fel, számtalanszor adtam hangot annak, hogy elítélem az orosz agressziót, és kiállok Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, de minél előbb véget kell vetni a harcoknak, az emberi szenvedéseknek.
– Az év elején tisztújításra került sor a Parlamentben, melynek eredményeként ön a továbbiakban is a Kulturális és Oktatási, valamint a Külügyi Bizottság tagjaként tevékenykedik. Kiáll amellett, hogy Ukrajna sokszínű kulturális öröksége a béke által menthető meg?
– Januárban az európai parlamenti ciklus félidejéhez érve újra főtagként folytathatom a munkám a Kulturális és Oktatási Bizottságban, illetve a Külügyi Bizottságban póttagként tevékenykedhetem tovább, ami számomra nagyon fontos, hiszen így számos, Ukrajnát érintő politikára is rálátást nyerhetek. Úgy gondolom, minél inkább elhúzódik ez a háború, annál nagyobb a veszteség minden téren. A békével sok minden megmenthető lenne, elsősorban az emberéletek, de a kulturális és művészeti értékek is, melyek terén így is nagy károkat szenvedett már el az ország. Az EU segítséget nyújt a kulturális örökség megmentéséhez, átköltöztetéséhez vagy digitális megőrzéséhez, de az épített örökség terén felbecsülhetetlen károk keletkeztek már ez idáig.
Ukrajna soknemzetiségű ország, és úgy gondolom, az egyik legnagyobb érték az, hogy a különböző nemzetiségek mindig békében éltek egymás mellett ebben az országban, és ha ezt elveszítenénk, az lenne a legnagyobb veszteség, tragédia. Ilyen soknemzetiségű vidék Kárpátalja is, amely példaként szolgálhat a békés egymás mellett élés szempontjából, az itt élők egymás nyelvét, kultúráját, hagyományait, vallását tisztelve élték és élik mindennapjaikat. Bár sajnos vannak, akik ezt a békét is megbontani kívánják, és ellentéteket próbálnak szítani a nemzetiségek között. Nagy megdöbbenéssel és szomorúan fogadtam a hírt, hogy a munkácsi városvezetés úgy döntött, eltávolítja a munkácsi várból a több évtizede ott álló turulszobrot, ami nagyon barátságtalan és provokatív lépés volt ebben a pattanásig feszült háborús helyzetben, így remélem, csak elszigetelt esetről van szó. Az Európai Unióba tartó ukrán vezetés nyilvánvalóan tisztában van az Unió „Egyesülve a sokféleségben” jelmondatával, amely egymás nyelvének, kultúrájának és hagyományainak tiszteletét jelképezi. Ezt vallom én is, fontos, hogy kölcsönösen tiszteletben tartsuk egymás hagyományait, történelmi és kulturális örökségeit, egymás nyelvét, hiszen az egymás iránt való tisztelet kulcsfontosságú eleme a békének.
– Június 23-án Ukrajna (és Moldova) megkapta az uniós tagjelölti státuszt, melyet előzőleg a Fidesz európai parlamenti képviselői is egyhangúlag támogattak. Mit gondol, Ukrajna európai uniós tagjelöltsége előmozdítja a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogainak érvényesítését?
– Örömmel fogadtam a hírt, hogy Ukrajna megkapta az EU-s tagjelölti státuszt, hisz képviselői munkám kezdete óta támogatom és segítem ezt a folyamatot. Pozitív hír volt az is, hogy a tagjelöltség 7. feltételeként azt kérte az Európai Bizottság, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő jogszabályokat a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban kell rendeznie Ukrajnának, aminek ez év végéig kellett megtörténni. Sajnos azonban a december folyamán az ukrán törvényhozók által gyors iramban elfogadott, Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvény amellett, hogy visszalépést jelent a hatályon kívül helyezett 1992-es nemzeti kisebbségi törvényhez képest, az ígéretek ellenére nem orvosolja a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvhasználati jogait sem, s csupán a 2017-es és 2019-es jogszűkítéseket betonozza be. Szomorúnak tartom, hogy a törvény megalkotása során nem vették figyelembe a kisebbségi szervezetek által megfogalmazott javaslatokat, és a velük való egyeztetések is csak szimbolikusan voltak lefolytatva. Az Ukrajnában élő magyar közösséget képviselő két szervezet, a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozatban bírálta az Ukrajna nemzeti közösségeiről szóló új törvényt. Teljes mértékben támogatom és egyetértek a nyilatkozatban foglaltakkal. A törvénnyel kapcsolatban már Románia is kifejezte nemtetszését. Nagyon remélem, hogy az EU részéről is alapos elemzésnek vetik majd alá a törvény tartalmát, és az lenne a minimum, hogy az újonnan elfogadott törvényt küldjék el véleményezésre a Velencei Bizottsághoz, hiszen a törvény nem biztosít megfelelő intézményi alapokat és jogi mechanizmusokat a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséhez és védelméhez.
– Kicsit más vizekre evezve… A pandémia miatti több mint két és fél év kényszerszünet után szeptemberben ismét Kárpátaljáról érkezett látogatócsoportot fogadott Strasbourgban. Mindig fontosnak tartotta a személyes találkozásokat az „otthoniakkal”.
– Örömömre szolgált, hogy idén több mint 120 látogatót köszönthettem az EP brüsszeli vagy strasbourgi székhelyén. Szeptemberben valóban Strasbourgban járt egy nagyobb látogatócsoport Kárpátaljáról. A látogatócsoportok külön fontossággal bírnak számomra, hiszen amellett, hogy az ide érkezők közelről ismerhetik meg az EP-t és annak működését, betekintést nyerhetnek a parlamenti munkámba, de lehetőségünk van a kötetlenebb, építő beszélgetésekre is, melyek során én is aktuálisabb képet kapok a hazai helyzetről. A kárpátaljai látogatók mindig elhoznak a szívükben egy darabot Kárpátaljából, ami számomra erőt és kitartást ad a munkámhoz, amelyet a kárpátaljai magyarság jogainak megőrzéséért folytatok.
– Kárpátaljai születésű képviselőként nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minél közelebbről megismerjék vidékünket Brüsszelben is. Ezt szolgálta az idén hetedik alkalommal megszervezett Brüsszeli Kárpátalja Nap is, melyet a Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022), azaz a Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) című tanulmánykötet angol nyelvű verziójának bemutatója előzött meg november 15-én. Miért tartja fontosnak ezeket a rendezvényeket?
– A Brüsszeli Kárpátalja Nap immár hagyománnyá nőtte ki magát. Örömmel tapasztaltuk, hogy a brüsszeli magyar közösség már várja a rendezvényt. Ez hatalmas elismerés és visszacsatolás, hiszen Kárpátalja mint fogalom – részben a rendezvénynek köszönhetően – Brüsszelben is bekerült a köztudatba. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy évről évre több nem magyar anyanyelvű látogató is érkezik az alkalomra. A Brüsszeli Kárpátalja Nap nemcsak egy rendezvény számomra, hanem egy küldetés, melynek célja a kultúrdiplomácia eszközeivel bemutatni a vidéket és az ott élő emberek mindennapjait, küzdelmeit a megmaradásért a szülőföldjükön. A rendezvény minden évben aktuális témákkal foglalkozik, így 2022-ben az volt a célunk, hogy a mindennapi életet mutassuk be a háború árnyékában, a légiriadók, áramszünetek és egyéb nehézségek közepette működő oktatási folyamatot a magyar iskolákban, az egészségügyben vagy a családok és a fiatalok körében. Panelbeszélgetés keretében tértünk ki az oktatás- és egészségügyre, a társadalmi változások, valamint a belső-ukrajnai menekültek segítésének kérdésköreire, melyek felvezetéseképpen a közönség megtekinthette a TV21 Ungvár rövid dokumentumfilmjét a február 24-e óta eltelt időszakról. Az est második felében Szűcs Nelli és Tarpai Viktória kárpátaljai származású színésznők elevenítették fel vidékünk kiemelkedő dívájának, Fedák Sárinak az életét. A rendezvény zárásaként szintén hagyománnyá vált, hogy a Kárpátalján jellemző káposztás paszulyt kóstolhatták meg a résztvevők.
A Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című tanulmánykötet bemutatóját az EP-ben szerveztük meg. A kötet első bemutatója sikeres volt, hiszen a nyugati közönség számára angol nyelven készült el a vidék politikai életét és társadalomtörténetét bemutató kiadvány. A munka nemcsak a történelem kedvelői számára hasznos, hanem azok számára is, akik a jelenben zajló folyamatok jobb megértésére törekednek, akik kíváncsiak a miértekre a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatosan. Az, hogy az EP-ben mutattuk be először a kötetet, szintén üzenettel bír: mutatja, hogy a kárpátaljai magyarság minden nehézség ellenére továbbra is hallatja a hangját, kiáll jogaiért, és szeretné megőrizni anyanyelvét, kultúráját szülőföldjén.
– Mit üzen a kárpátaljai magyaroknak?
– Múltunk már megmutatta az erőt, amely a kárpátaljai magyarságban lakozik, azt az erőt, amely minden nehézség ellenére is az életet és a megmaradást segíti. 1920 óta folyamatosan ez az erő tartja meg a maroknyi magyarságot Kárpátalján. Számos nehézséget, fájdalmat éltünk már át, vettek el tőlünk apákat, férjeket, fiúkat, elveszítettünk elődeink megfeszített munkájából származó gazdaságokat, rangokat és tisztségeket. De mégis megmaradtunk, összefogtunk, megerősítettük közösségünket, kiépítettük a kárpátaljai magyar oktatást, értelmiséget, kultúrát, társadalmat.
A tíz hónapja zajló háború sokak életét megtörte, sok családot űzött messze szülőföldjétől. A szülőföldjüktől távolra kerülteknek és a minden nehézség ellenére otthon maradottak számára nehéz most olyan szavakat találni, amelyek valódi vigaszt tudnak adni. Így az elődeink számára is erőt adó Isten igéjét hívom segítségül: „Bíztam az Úrban, bizakodtam, s ő lehajolt hozzám és meghallgatta kiáltásomat” (Zsoltárok 40, 2).
Békés, örömökben és egészségben gazdag új évet kívánok!
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, Brenzovics Lászlóval a Szövetség tevékenységéről beszélgettünk.
– Ügyvédei javaslatára a 2020. november 30-i házkutatásokat követően hagyta el Kárpátalját, miután a KMKSZ által létrehozott alapítványok vezetőjeként hazaárulással és szeparatizmus finanszírozásával vádolták meg. Történt-e azóta előrelépés az ügyben?
– Sajnos nem. A nyomozás azóta is tart. A támogatásban részesülteket kihallgatják. Vádirat nincs, és az ügyet sem zárták le. Az alapítványok azonban a háborús körülmények ellenére is működnek, és bonyolítják a rájuk bízott támogatási programokat. 2022-ben is sok ezer kárpátaljai magyar jutott különböző támogatásokhoz. Ezért is hálásak vagyunk Magyarország Kormányának, a magyarországi adófizetőknek. Őszintén reméljük, hogy 2023-ban is folytatni tudjuk tevékenységünket.
– A modern technikai eszközök, az internet segítségével részt tud venni a KMKSZ döntéshozó fórumainak munkájában, irányítja az alapítványok munkáját.
– A pandémia is bizonyította, hogy sok esetben lehetséges a távmunka, voltak hasonló esetek a történelemben is, de ez kétségtelenül nem ideális állapot, és ezzel kapcsolatban nekem is voltak, vannak kétségeim. A KMKSZ 2021-es közgyűlésén fel is ajánlottam lemondásomat, amit a közgyűlés nem fogadott el. Idén tisztújítás lesz a KMKSZ-ben, és a kongresszus majd eldönti, ki vezeti tovább a szervezetet.
Háború van, emiatt a kárpátaljai magyar közösségünk különlegesen nehéz helyzetben van, de nem tört meg. A tanítók és tanárok, az orvosok, a lelkészek, az önkormányzatok végzik a dolgukat. Ezt teszik a KMKSZ tisztségviselői és munkatársai is.
– Hogyan hatott a kárpátaljai magyarságra a háború?
– Oroszország támadása roppant veszteségekkel jár emberéletekben, anyagiakban, és felerősítette azokat a negatív folyamatokat, amelyek korábban is jellemzők voltak Ukrajnára: a lakosság számának katasztrofális csökkenése, a gazdaság mélyrepülése, a szegénység, az intézmények degradációja, a türelmetlenség erősödése a nemzetiségi politikában. Nem tudjuk pontosan, hány magyar él jelenleg Kárpátalján, de azt sem, hányan élnek Kárpátalján, Ukrajnában. Sok menekült érkezett megyénkbe a keleti vidékekről, nem lehet tudni, itt maradnak-e véglegesen, s ha igen, mennyien. Azt sem tudjuk, hogy hány magyar fog visszatérni szülőföldjére, ha lehetősége lesz rá. A kérdéseket a háború után lehet majd megválaszolni.
– Ukrajna új nemzetiségi törvényt fogadott el, s ebben az évben érvénybe lép az oktatási törvény is a magyar iskolák vonatkozásában.
– Véleményem szerint nem most lett volna az ideje annak, hogy egy ilyen kényes, alapos megfontolást igénylő üggyel foglalkozzon Ukrajna Legfelső Tanácsa, mint a nemzetiségi kérdés. A KMKSZ az UMDSZ-szel közösen kifejtette az álláspontját a kérdésben. A törvény igen jelentős visszalépést jelent az 1992-es törvényhez képest, rögzíti és jóváhagyja az utóbbi évek jogfosztásait, nem felel meg Ukrajna Alkotmányának és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak sem.
A kárpátaljai magyarság többször tiltakozott oktatási jogainak korlátozása ellen. Mindkét esetben a legjobb lenne a háború után visszatérni a kérdésekhez.
– Az ukrán–magyar kapcsolatok feszültek, a sajtóban igen gyakran érzékelhető a hungarofóbia…
– Sajnos a háború a magyarellenességet is erősítette Ukrajnában. Egyes közvélemény-kutatások szerint az oroszok és a beloruszok után a magyar a legnegatívabban megítélt nemzet az ukránok körében. Ezen nem igazán lehet csodálkozni, hiszen mint ahogy többször megjegyeztük, évek óta célzott magyarellenes kampány folyik Magyarország, a kárpátaljai magyarság ellen az ukrajnai médiában. A pozitívumokat elhallgatják, amit félre lehet érteni, azt félreértik.
Oroszbarátsággal, szeparatizmussal vádolnak bennünket. Újdonság, hogy a magyarellenesség erősödőben van Kárpátalján is, ami korábban nem volt jellemző.
A kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának. Köztudott, hogy a szovjet csapatok bevonulása után a kárpátaljai magyar férfiakat elhurcolták. Nem a kárpátaljai magyarok állították azokat az emlékműveket, melyeket most lebontanak.
Mi továbbra is az ukrán–magyar viszony javulásában, a nemzetiségi béke, az egymás iránti tolerancia megőrzésében vagyunk érdekeltek.
A kárpátaljai magyarság céljai változatlanok: szeretnénk békében, közösségként élni szülőföldünkön, és ezért megteszünk mindent, amit lehet, és amit kell.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Emmanuel Macron francia elnök a France 2 tévécsatornának adott interjújában elutasította, hogy népirtásnak nevezze az ukrajnai civilek elleni orosz atrocitásokat – írja a CNN.
Macront arról kérdezték, hogy Joe Biden amerikai elnök keddi iowai nyilatkozatához hasonlóan ő is népirtásnak nevezné-e a Bucsában és máshol történteket. Bucsában eddig 403 civil holttestét találták meg, akiket feltehetően az orosz megszállók végeztek ki.
A francia elnökválasztás második fordulójára készülő Macron azt mondta, óvatos lenne az olyan kifejezésekkel, mint a népirtás, hiszen az oroszok és az ukránok testvérek.
Szeretném folytatni a kísérleteket a háború megállítására és a béke újjáépítésére, amennyire erőmből telik. Nem vagyok biztos benne, hogy a retorikának ez az eszkalációja ezt a célt szolgálja – nyilatkozta a francia államfő.
Hozzátette, abban biztosak lehetnek, hogy a helyzet elfogadhatatlan, és hogy ezek háborús bűnök.
Olyan háborús bűnöket élünk meg, amelyek példa nélküliek a földünkön, az európai földön – mondta.
Megjegyezte, az orosz fegyveres erők háborús bűnöket követtek el, és most meg kell találni, kik ezért a felelősök.
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
Am heutigen orthodoxen Osterfest denken wir besonders an die vielen orthodoxen Christinnen und Christen in der Ukraine, die dieses Fest nicht im Kreis ihrer Familie, nicht in Frieden feiern können. Klar ist: Wir unterstützen die Ukraine – so lange wie nötig.
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) May 5, 2024
Ukrajna kész a semlegességről és a biztonsági garanciákról tárgyalni, de a demilitarizálásról és „nácitlanitásról”, valamint az orosz nyelv védelméről nem – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az orosz sajtónak az Ukrajna elleni háború kezdete óta adott első interjújában, amelyet vasárnap este közölt a Lettországban szerkesztett, orosz és angol nyelvű Meduza hírportál – számolt be az MTI.
Az ukrán elnök rosszallását fejezte ki amiatt, hogy az orosz fél a nyilvánosságnak is kiszivárogtatott ultimátumban fogalmazta meg a Kijevvel szembeni tárgyalási pozícióját. Az orosz nyelv védelmével kapcsolatban azt mondta, hogy „a háború minden napja megkérdőjelezi még a fogalmát is annak, hogy mi is az orosz nyelv”.
„Az emberek ezt nem akarják majd. Az emberek nem akarnak majd (oroszul) olvasni, mozit nézni, beszélni” – vélekedett az elnök.
Zelenszkij szerint Ukrajnában mindenki olyan nyelven beszél, amilyenen csak akar. A kölcsönös tisztelet szükségességéről beszélt a szomszédos országok esetében, arról, hogy Kijev a történelem, a nyelv és a kulturális örökség iránti „tükörtiszteletet” rögzítő megállapodásokat kíván kötni velük.
„Szóval, mit jelent ez? Hogy ne játszadozzunk tovább, ahogy a magyarok is játszadoznak ezzel egy kicsit, de kevesebbet, Oroszország pedig többet. Ne játszadozzunk tovább az iskolabezárással Ukrajnában. Ha orosz iskolát akarnak, ha valaki oroszul akar tanulni – magániskolát, tessék, nyissanak, de azzal a feltétellel, hogy ha önök nálunk nyitnak egyet, mi önöknél nyitunk” – fogalmazott az államfő.
Leszögezte, hogy szerinte Oroszországban az orosznak, Ukrajnában az ukránnak kell lennie az államnyelvnek.
Azt mondta, hogy a legfontosabb pontban, a biztonsági garanciák, a semlegesség, és a nem-nukleáris státus kérdésében Kijev készen áll a megegyezésre. „Ha jól emlékszem, emiatt kezdték a háborút” – hangoztatta.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a megállapodást parlamenti ratifikációval és néhány hónapon belül referendumon kell megerősíteni, amelyet kezeseknek kell garantálniuk, és amely szerinte csakis az orosz csapatkivonás után lehet legitim. Az ukrán alkotmányban a szükséges változtatásokhoz a hatályos jogrend értelmében két ülésszak, vagyis egy teljes év szükséges.
Az ukrán államfő ismételten személyes találkozót szorgalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Úgy vélekedett, hogy Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország az érintettség okán nem lehet a tárgyalások helyszíne.
Azt mondta, hogy egyelőre nem érti teljesen a békefenntartók Ukrajnába vezénylésére vonatkozó lengyel javaslatot. Hozzátette: lengyel partnereinek elmagyarázta, hogy országának nincs szüksége egy befagyasztott konfliktusra a területén.
Hamisítványnak nevezte azt az állítólagos parancsot, amelyet az orosz védelmi tárca szerint Mikola Balan vezérezredes, az ukrán nemzeti gárda parancsnoka írt alá, és amely Moszkva szerint annak bizonyítéka, hogy Kijev erőszakkal készült visszafoglalni a szakadároktól a Donyec-medencét. Azt állította, hogy minden készülő ukrán támadásra vonatkozó dokumentum hamis, és Kijev sem a Donyec-medence, sem a Krím ellen nem akart támadást indítani.
Felhívta a figyelmet arra, hogy nemrégiben az az álhír kezdett el keringeni, miszerint már elkészültek a kitüntetések, amelyeket a Krím visszafoglalásában részt vevő katonák kaptak volna. Rámutatott, hogy ezekhez járó okleveleken az ő nevét, adományozói minőségben, V.A. Zelenszkijként tüntették fel, amelyből az A az apai nevének rövidítése lenne. Mint mondta, helyesen az O betűt kellett volna használni, ukrán módra, az Olekszandr név után, nem pedig a név orosz megfelelőjének, az Alekszandr-nak a rövidítését.
Viccnek nevezte az állítást, miszerint Ukrajnában katonai biolaboratóriumok működnek. Mint mondta, Ukrajnának emellett nukleáris és vegyi fegyvere sincsen.
Ukrajna katonai célját a minél kevesebb áldozatban, a háború időtartamának lerövidítésében és az orosz erőknek a február 24-i támadás előtti „kompromisszumos területekre” való visszavonulásában nevezte meg. Az állította, hogy az orosz erőknek mintegy 20 ezer katonájuk esett el. (Az orosz vezérkari főnök első helyettese pénteken 1351 halottat ismert el.)
Zeleneszkij a Meduza mellett a Kommerszant és a Novaja Gazeta című lap, valamint a betiltott Dozsgy kérdéseire is válaszolt a Zoomon adott interjúban, amelyet vasárnap egy időben, vasárnap este kívántak megjelentetni. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) azonban felszólította az orosz médiát, hogy ne tegye közzé az interjút, és „ellenőrzést” indított a „felelősség mértékének megállapítására”.
A Roszkomnadzor vasárnap blokkolta a német Bild bulvárlap és Alekszandr Nyevzorov orosz újságíró honlapját, tömeges rendbontásra, szélsőségességre, valamint jogellenes tömegakciókban való részvételre szólító felhívás címén.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna kész a semlegességről és a biztonsági garanciákról tárgyalni, de a demilitarizálásról és „nácitlanitásról”, valamint az orosz nyelv védelméről nem – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök az orosz sajtónak az Ukrajna elleni háború kezdet...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1648455180
[modified] => 1648465121
)
[title] => Zelenszkij: Kijev nem tárgyal a „nácitlanításról”, a demilitarizálásról és az orosz nyelv védelméről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=44926&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 44926
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 44928
[image] => Array
(
[id] => 44928
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-orosz-sajto.jpg
[original_lng] => 65309
[original_w] => 1281
[original_h] => 497
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-orosz-sajto-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-orosz-sajto-300x116.jpg
[width] => 300
[height] => 116
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-orosz-sajto-768x298.jpg
[width] => 768
[height] => 298
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-orosz-sajto-1024x397.jpg
[width] => 1024
[height] => 397
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-orosz-sajto.jpg
[width] => 1281
[height] => 497
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-orosz-sajto.jpg
[width] => 1281
[height] => 497
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/zelenszkij-orosz-sajto.jpg
[width] => 1281
[height] => 497
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1648454321:5
[_oembed_3ff17ee11d3dd9014a1269dc7e780620] =>
[_oembed_time_3ff17ee11d3dd9014a1269dc7e780620] => 1648424934
[_thumbnail_id] => 44928
[_edit_last] => 5
[views_count] => 5054
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_7634a9ef37f9aa4260896e8eaddf378c] =>
[_oembed_time_7634a9ef37f9aa4260896e8eaddf378c] => 1663685943
[_oembed_8bacd2c03a1d0bfa51c968eecefe9914] =>
Discussed macro-fin aid to ?? for the current year & 2023 with President of the European Commission @vonderleyen. Noted the importance of continuing the grain initiative for world food security. Discussed increasing sanctions & opposing actions of Iran, which supports aggression
Дякую @POTUS і народу ?? за черговий пакет військової допомоги на $400 млн. За бронетехніку, яка допоможе нам звільняти українську землю. Цінуємо цю незмінну підтримку!
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
A Putyin tervezte villámháború kudarcot vallott, miközben az ukrajnai nép egész Európát védelmezi – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a La Repubblica című olasz napilapnak adott interjúban csütörtökön.
Zelenszkij kijelentette, hogy a kelet-ukrajnai Hosztomel, Volnovakha, és Bucha városa „nem létezik többé, de a legfájóbb veszteséget az emberéletek jelentik”. „Városainkat lerombolták, de mi a helyünkön maradunk (..) miközben az ellenség soraiban önbizalmukat veszítik, mi a szembeszállásból merített lelki erővel állunk ellen a bombázásoknak” – mondta az ukrán államfő. Ukrajna elnöke a háború első hónapjának végén a La Repubblica baloldali napilap főszerkesztője Maurizio Molinari kérdéseire válaszolt, egy meg nem nevezett helyszínről. Úgy vélte, „a háború nem Ukrajnában zajlik, hanem Európában, Ukrajna az előretolt állást képviseli, amely jelenleg feltartóztatja az agresszort” – állította Zelenszkij. Úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin 48-72 órás villámháborút tervezett, de az orosz fegyveres erők szerinte egy hónap alatt több veszteséget szenvedtek, mint tíz év alatt Afganisztánban. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg „szabályok nélküli háborút” folytat, példaként említette többek között a bombatámadások érte 246 ukrajnai kórházat, amelyből tizenhárom teljesen lerombolódott. Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy készen áll tárgyalóasztalhoz ülni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, „mert mindannyiunknak szüksége van a békére”. Feltételként szabta meg viszont azt, hogy Moszkva nem támaszthat ultimátumot Kijevnek. Az ukrán elnök „lehetséges veszélynek” nevezte, hogy Fehéroroszország is támadást indít Ukrajna ellen, hangsúlyozva, hogy Ukrajna „minden esetleges helyzetre fel van készülve”. Hangoztatta, hogy ha Európa és a NATO nem biztosítja az ukrajnai légtér lezárását, akkor az országnak a védekezéshez légvédelmi eszközökre, vadászgépekre van szüksége. Mindennapjairól Zelenszkij elmondta, hogy sosem aludt sokat, de most nagyon keveset alszik, és nehezen tud kapcsolatot tartani családtagjaival. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnát végső esetben sem hagyja el. „Az egyetlen félelmem az, hogy Európa egyik legnagyobb országát eltörlik a Föld színéről” – jelentette ki az ukrán elnök.
Продовжив дружній діалог з Президентом ?? @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили ??-?? взаємодію у безпековій сфері.
Every time there are doubts about the type of weapons for ??, about the range or other characteristics – it means that ?? soldiers are giving their lives so that we have this time. The time that is spent to convince so that the supply of the necessary weapons takes place. pic.twitter.com/0k9dMOZl1X
Our actions will be powerful. We’re preparing the soldiers. We’re very much looking forward to the delivery of weapons. We are bringing ?? victory as close as possible. We are ensuring the spirit of unity to the maximum. Efficiency - to the maximum. Preparation - to the maximum. pic.twitter.com/3SplwZQBw9
"Russia should be grateful if Ukraine is in NATO. Since Ukraine will never come to their territory in the future," Zelenskyi said.
"Russia says it is fighting NATO on the territory of Ukraine to justify their actions to the Russian society. But in truth it is because they don't… pic.twitter.com/9e8CNm9ZUD
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
I received a report from Commander-in-Chief Syrskyi on the current situation at the frontline, with particular focus on the Pokrovsk, Kurakhove, and Lyman directions. In the Donetsk region, the situation remains difficult, but our combat brigades are holding their positions and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 25, 2024
„Látjuk, és meg vagyunk hatódva attól az összefogástól, amit a magyar nép tanúsít az ukránok megsegítésében.” Ukrajna és Magyarország nem ellenségek, Oroszország agressziója gyökeresen átalakítja a világot, a fronton harcoló kárpátaljaiak pedig hazánkat is védik – többek között erről is beszélt a Mandinernek Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövet, akit nagy port kavart kijelentéseiről is kérdeztek.
Hogyan alszik mostanában?
Hogyan alhat az az ember, akinek a hazáját orosz rakéták és tankok támadják? Amikor a hírfolyamban arról olvasol, hogy orosz katonák egy gyerekes családot lelőttek a szülővárosodban, az utcán, ahol magad is sokszor jártál? Amikor látod egy gyermek holttestét Kijivben a rákos betegek szétlőtt kórházának romjai között, vagy a hírt arról, hogy Mariupolban bombázták a szülőotthont, amelynek következtében hárman meghaltak, tizenheten pedig megsebesültek? Amikor éjszaka arról kapsz hírt, hogy az orosz támadás következtében tűz ütött ki Európa legnagyobb atomerőművében, a zaporizzsjaiban, és bevillan az agyadba, hogy mi történt 1986-ban, amikor felrobbant a csernobili atomerőmű, és egy személyes ismerősöd is részt vett a mentésben, aki belehalt az elszenvedett sugárzásba? Őszintén szólva február 24. óta, amióta tart az Ukrajna elleni orosz invázió, folyamatosan az az érzésem, hogy álmodom, s mindjárt fel fogok ébredni, de sajnos ez nem álom. Ami a hazámmal történik, sokkal rosszabb bármely rémálomnál.
Egy olyan feszült helyzetben, mint a mostani, nehéz kihívás lehet egy megtámadott ország nagykövetének lenni. Hogyan értékeli a saját teljesítményét?
Teljesen igaza van abban, hogy ez rendkívüli kihívás, de büszke vagyok arra, hogy Ukrajna állampolgára lehetek, és képviselhetem országomat. Amikor védőink fáradhatatlanul harcolnak országunkért, békés polgáraink pedig fegyvertelenül is odaállnak az orosz tankok elé, és megállítják őket, akkor mi, diplomaták, szintén kötelesek vagyunk mindent megtenni azért, hogy mozgósítsunk Ukrajna nemzetközi támogatása érdekében. A nagyköveti teljesítménynek mostanában egyetlen mutatója van: hogy milyen szinten támogatja és segíti az az ország Ukrajnát, ahol a nagykövet állomáshelye van.
Több mint két hete tart a háború: a jelen állás szerint lát arra esélyt, hogy Ukrajna megnyeri a háborút?
Biztos vagyok abban, hogy győzni fogunk. És nemcsak én, hanem az ukránok több mint kilencven százaléka így gondolja. Az 1991-es függetlenedés óta nem volt példa ilyen nemzeti egységre, mint ahogy nem volt példa nyugati partnereink által tanúsított egységre és határozottságra sem. Ám további segítségre van szükségünk, hogy a győzelem minél hamarabb bekövetkezzen, és minél kevesebb életet kelljen ezért áldozni. Ma azt látjuk, hogy nem sikerült Oroszország villámháborúja Ukrajna elfoglalására, és ezért a nyílt terrorhoz és a békés lakosság elpusztításához folyamodik.
Mariupol blokád alatt van, mint ahogy egykor, a második világháború idején a nácik tartották blokád alatt Leningrádot. Az oroszok bombázzák és rakétákkal lövik Harkivot, Mikolajivot és sok más kisebb települést. Súlyos támadás alatt áll Csernyihiv. Szétbombázták közvetlenül Kijiv mellett Irpinyt és Bucsát. Magát Kijivet is rendszeresen tűz alatt tartja az orosz hadsereg. Az oroszok semmitől sem riadnak vissza. Megtámadták a kijivi tévétornyot, ami a babij jari emlékhely mellett áll – a második világháborúban a nácik itt több mint 33 ezer zsidót gyilkoltak meg. Történelmi templomokra lőnek, amely a világ kulturális és keresztény örökségének a részei. Elfoglalták a csernobili és a zaporizzsjai atomerőművet, a nem kellő körültekintés atomkatasztrófával fenyeget. Lőnek a humanitárius folyosókra, megakadályozva ezzel, hogy a békés lakosság elhagyja az ostromlott városokat. Szombaton egy ilyen humanitárius folyosón legyilkoltak egy hat nőből és egy gyermekből álló csoportot. Melitopol város polgármesterét elrabolták. Az utóbbi napokban aktívan hamis vadakat terjesztenek Ukrajnáról, hogy mi vegyi fegyvereket dolgozunk ki, ami a tapasztalatokat figyelembe véve arra utalhat, hogy Oroszország vegyi támadást is indíthat Ukrajna ellen. Ezzel az egésszel – miközben Oroszország azt hangoztatja, hogy ukrán nacionalistákkal és radikálisokkal harcol – valójában ő viselkedik náci államként, még Kijiv bombázását is hajnali 4-kor kezdte meg, mint a náci német hadsereg 1941-ben.
De mindennek ellenére mi nem adjuk fel.
A magyar emberhez hasonlóan az ukrán ember is csak a Jóisten, a hazája és a szerelme előtt térdel le. De emellett letérdelünk hőseink előtt is, akik készek életüket áldozni hazájuk védelmében. Oroszország nem tartozik ebbe a sorba.
Mi számítana győzelemnek a kijevi kormány számára?
Mind az ukrán vezetés, mind pedig az ukrán nép számára a győzelem a háború befejezése és Ukrajna egész területéről az orosz katonaság kivonása lenne, valamint Oroszország lemondása arról, hogy megszabja nekünk, hogyan éljünk. Ahogy az elnökünk mondta, a győzelem számunkra a nemzetünk megmaradásában, a szabadságának és az értékeinek megőrzésében fog állni, amelyekért most harcolunk.
Ha a harcok beszüntetését, avagy a háború végét az jelentené, hogy Ukrajna elismeri a Krím vagy a kelet-ukrajnai „népköztársaságok” elszakadását, abba belemenne Kijev, vagy ez elfogadhatatlan feltétel Ukrajna számára?
Nem mondunk le a területeinkről. Mi nem akartunk és nem akarunk háborút. Készek vagyunk tárgyalni, mi több, ezt folyamatosan kezdeményezzük.
Ám nem fogunk kapitulálni. Ukrajna vezetése továbbra is gyors EU- és NATO-tagságot sürget az ország számára – hogyan látja ennek az esélyeit jelenleg?
Az EU- és az euroatlanti integráció benne van az alkotmányunkban. Európában senki sem védte még az európai értékeket az élete árán – mi ezt megtettük és megtesszük most is.
Mint ahogyan önök is tudják, a napokban történelmi eseményre kerül sor – beadtunk a tagságra vonatkozó kérvényünket az EU-hoz, a március 11-i EU-csúcson pedig az Európai Unió vezetői igent mondtak erre a kérelemre. A határozat nem tükrözte teljes mértékben az elképzelésünket, mert már ezen a csúcson szerettük volna elérni a tagjelölti státusunk politikai elismerését. Külügyminiszterünk, Dmitro Kuleba szavaival az esemény így is forradalmi volt országunk és az EU közeledésének történetében.
Ma biztosak vagyunk abban, hogy el fogjuk érni az EU-tagságot. A kérdés csak az, hogy ez mikor fog bekövetkezni. Szeretném megköszönni Magyarországnak, hogy csatlakozott nyolc EU-tagállam kezdeményezéséhez, ami arra irányult, hogy Ukrajna gyorsított eljárásban nyerjen felvételt. Most szükségünk van Magyarország aktív támogatására ahhoz, hogy ezt el is érjük.
A NATO-val kapcsolatosan a szövetség 2008-as csúcstalálkozója zöld jelzést adott Ukrajnának. Sajnos azóta sem valósult ez meg, s mindaddig biztonsági vákuumban maradunk, amíg ez a helyzet nem változik meg. A budapesti memorandum, amely a biztonságunkat volt hivatott garantálni, sajnos, amint az önök is látják, üres papír maradt. Ezért ma számunkra kérdés, hogy jelen szakaszban hogyan szavatolható a biztonságunk, amíg nem realizálódik a NATO-tagság. Ezen is dolgozunk.
Ön a közelmúltban több olyan kijelentést is tett, amik nagy médiafigyelmet kaptak Magyarországon. Sokan fel is háborodtak rajtuk. Tartja még ezeket?
Először is, minden egyes kijelentést abban a kontextusban kell értékelni, amiben elhangzott, nem pedig kiragadva. Másodszor, ha nem lettek volna ezek a kijelentések, ön kérne most tőlem interjút? Lett volna lehetőségem elmondani az önök olvasóinak is, hogy milyen az a háború, amit Oroszország folytat Ukrajna ellen? Nem kertelek. Mindig is nem egyszerűen tiszteltem a magyarokat, hanem lelkesedtem értük, mert történelmük során számtalanszor tettek tanúbizonyságot erős lélekről. Ez a hozzáállásom mit sem változott. Úgy vélem, egy erős lelkű nép képes megérteni mások fájdalmát, és történelmi pillanatokban képes történelmi döntéseket hozni.
Meggyőződésem, hogy a magyarok azok, akik most talán a legjobban meg tudják érteni az országomat. Önök megélték 1956-ot, és tudják, milyen az, amikor látod az orosz tankokat, és azt várod, hogy valakik a segítségedre siessenek. Lehetséges lenne az, hogy önök most nem támogatnak bennünket, amikor a segítségüket kérjük? A kemény szankciók, a fegyverszállítmányok, az ukrán légtér lezárása, repülőgépek és légvédelmi eszközök rendelkezésünkre bocsájtása, szállítójárművek biztosítása, amelyekkel többek között kimenekíthetjük a békés lakosságot a humanitárius folyosókon keresztül az ostromlott városokból, védőfelszerelések – ezekre van szükségünk, hogy megállítsuk az orosz tankokat és megvédjük magunkat az orosz bombázásoktól. Ebben szükségünk van minden partnerünk segítségére. Attól függően, ki mit tud adni.
A magyarok voltak azok, akik megmutatták, hogy akkor is lehetséges győzni, ha az ellenség többszörös túlerőben van. Az egri vár védői Dobó István kapitány vezetésével – ez nemcsak történelem, hanem a hősök vére, amelyik ott folyik az önök ereiben.
Ma Ukrajna az egri vár, az elnökünk pedig Dobó István. Oroszország nagyobb nálunk, azonban ez nem jelenti azt, hogy legyőzhetetlen. Önök, az egri hősök leszármazottai, ezt pontosan tudják. Az 1848-49-es forradalom a szabadság, a függetlenség és az államiság szellemét képviselte. Mindazt, ami az én felfogásomban minden magyart jellemez. Ezek ugyanazok az értékek, amiket most az ukránok védelmeznek. Lehetséges lenne, hogy önök nem támogatnak bennünket ebben a harcban?
Én ilyen népnek tartom a magyarokat. Ha élesen szólalok fel arról, hogy háború van és nem lehet belőle kimaradni, az féltés, hogy ez a háború ne érje el a magyar földet. De ehhez közös erőfeszítéssel meg kell állítanunk ukrán területen. Az egész világot igyekszünk fellármázni: mindannyiótokért harcolunk! Ha nem akarnak belekeveredni a háborúba, ami „nem az önök háborúja”, akkor segítsenek nekünk megállítani, hogy valóban ne legyen az önök háborúja. Csak gondoljanak bele Lavrov orosz külügyminiszter szavaiba, amit március 10-én Törökországban mondott újságírói kérdésre válaszolva: „Oroszország egyetlen országot sem akar megtámadni, minthogy Ukrajnát sem támadta meg.” Van-e még valaki, aki úgy gondolja, hogy Oroszország „nem támadta meg” Ukrajnát? Van-e még valaki, aki azt szeretné, hogy Oroszország ugyanígy „ne támadja meg”?
Tényleg „csak a sírban lesz stratégiai nyugalma” a magyaroknak?
Ezt a kérdést külön köszönöm. Az elején bemutatott, hogy annak országnak vagyok a nagykövete, amelyet megtámadtak. Azért vagyok a posztomon, hogy védelmezzem Ukrajna érdekeit, s ezzel egyidejűleg elősegítsem az ukrán-magyar kapcsolatok fejlődését. Meggyőződésem, hogy közös érdekünk megállítani a háborút, de nem úgy, hogy Ukrajna megadja magát és a magyar-ukrán államhatárból magyar-orosz államhatár lesz. Az, hogy felkapták a fejüket arra a kijelentésemre, hogy a sírban lesz stratégiai nyugalom,reményt ad nekem arra, hogy azt is meghallják, amiért ezt mondtam.
Zelenszkij elnök szintén arra int, hogy meg kell őriznünk a nyugalmunkat a jelen körülmények között is. Nyugalomra van szükség ahhoz, hogy megfontoltan cselekedjünk. Ám a kulcsfogalom ebben a mondatban a „cselekedni”.
Nem tudom elfogadni, amikor a politikusok vagy a szakértők „nyugodtan” azt javasolják az országomnak, hogy adja meg magát; amikor teljes lelki „nyugalommal” beszélnek arról, hogy veszíteni fogunk, ezért harcolni sem érdemes, a partnereinknek pedig nem kell bennünket segíteniük, vagy amikor „nyugodtan” beszélnek arról, meddig állhat még fenn az az ország, amelyik a hazám. Gondolom, minden olvasójuk olvasta és hallotta az efféle nyilatkozatokat, mint ahogy én is olvastam és hallottam. A stratégiai nyugalomnak az ilyesfajta értelmezése valóban a sírhoz vezet: előbb bennünket, aztán pedig azokat, akiket Oroszország utánunk megkíván. Éppen ezért élesen és kategorikusan elutasítom ezeket a nyilatkozatokat, ésmeggyőződésem, hogy a magyar miniszterelnök sem erre gondolt, amikor a stratégiai nyugalomról beszélt, hanem ugyanarra, amire a mi elnökünk, amikor nyugalomra int – kiegyensúlyozott, megfontolt cselekvés kell, nem pedig tétlenség. Küzdeni fogunk és mindent megteszünk a talponmaradás és a győzelem érdekében. De ezt ne csak tétlenül szemléljék: nyugodt és kiegyensúlyozott tettekkel segítsenek bennünket. Ne próbáljanak meg temetni minket.
Ön azt a kérdést is feltette, hogy „Van joguk március 15-én ünnepelni azoknak, akiknek a szabadságnál a rezsicsökkentés fontosabb?”. Ezt hogy érti? Aki nem szimpatizál Ukrajnával, az ne ünnepelje a magyar forradalom évfordulóját?
Bizonyára tudja, hogy minden március 15-én a nagykövetek jelen vannak a magyar zászló ünnepélyes felvonásánál. Oroszország 2014 óta folytat háborút Ukrajna ellen. Ezért az elmúlt években a szertartást figyelve és az ebből az alkalomból elhangzott beszédeket hallgatva mindig azt éreztem, hogy azokról az értékekről van szó – a magyarságról és a magyar szellemről, valamint arról, hogy mi a magyarokkal közel állunk egymáshoz a világlátásunkban, a szabadságra és a függetlenségre való törekvésünkben –, melyeket a legfontosabb értékeknek tartunk, és amikért készek vagyunk harcolni.
Oroszország Ukrajna elleni háborújának megállítása nemcsak Ukrajnáról szól. Itt nem arról van szó, hogy valakinek mennyire szimpatikus ez az ország. A világnézetről van szó, és arról, hogy a szabadság a legmagasabb emberi érték, amelyet semmiféle gazdasági osztalék nem pótolhat. Meggyőződésem, hogy a március 15-i felvonuláson a magyarok azért fognak részt venni, mert osztják ezeket az értékeket.
Ha már március 15.: Kárpátalján a múltban is több atrocitás érte ukrán szélsőségesek részéről a nemzeti ünnepen megemlékező magyarokat. Ezekről mi a véleménye?
Tisztázzuk ezt a kérdést is. Gyakorlatilag minden magyar tud a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) irodája elleni támadásokról, a magyar szervezeteket és diplomáciai képviseleteket ért fenyegetésekről. Ám vajon hány magyar tud arról, hogy a KMKSZ elleni barbár támadás tetteseit kézre kerítettük – lengyel állampolgárok voltak egy olyan oroszpárti szélsőjobboldali szervezetből, melynek tagjai részt vettek a donbászi háborúban a Kreml csatlósaiként? S mennyit tudnak arról, hogy az ukrán nyelvű fenyegetőleveleket, amelyeket az „ukrán nacionalisták” számlájára írtak, olyan emberek fogalmazták, akik még az Ukrajna szóban is nyelvtani hibát ejtettek?
Ukrajna és Magyarország nem ellenségek, sohasem voltunk és sohasem leszünk azok. Csak egyetlen ország van, amelyiknek előnye származik abból, ha etnikai feszültséget szít országaink között. Magyarországon sokan vannak, akik hitelt adtak az „ukrán nacionalistákról és radikálisokról” szóló mítosznak. Az orosz propaganda valóban nem kispályás és nem lazsál, a legtapasztaltabbakat és a legokosabbakat is képes megtéveszteni. Ám most le kell hulljon a lepel azok szeméről (sic!), akik beleestek ebbe csapdába. Oroszország éppen az „ukrán nacionalisták” uralma alól akar „felszabadítani” bennünket, amikor kórházakat, iskolákat, lakóházakat, kenyérgyárat és cipőgyárat bombáz. Az „ukrán nácikra” és Ukrajna orosz nyelvű lakossága elnyomására hivatkozva bombázza Oroszország azokat a településeket, amelyeknek többnyire éppen orosz nyelvű lakossága van (amelyik egyébként ugyanúgy ukrán zászlóval a kezében megy ki az állig felfegyverzett „felszabadítók” elé és énekli el Ukrajna himnuszát). Valóban nem akarják most sem meglátni, hol is van az igazság?
Zelenszkij elnök a „multinacionális ukrán nemzet független államaként” definiálta Ukrajnát a Die Zeitnak adott interjújában. Ukrajnában eközben még érvényben van az a súlyosan diszkriminatív nyelvtörvény, ami a magyar kisebbséget is rendkívül hátrányosan érinti. Hol az igazság?
Azt hiszem, most helyénvalóbb kérdés lenne, hogy hogyan fognak egyáltalán tanulni a különböző nemzetiségű gyerekek országunkban, amikor Oroszország a háború tizenhat napja alatt már hetvenkilenc gyermeket ölt meg és közel százukat megsebesítette. Szétlőttek kétszáznyolcvan iskolát – ezekből kilenc a földdel vált egyenlővé. A háború minden napjával átlagban tizenhét iskola pusztul el. A háború miatt hétmillió gyermek nem tud iskolába járni Ukrajnában. Ehhez még számítsa hozzá, hány ukrán nő és gyermek hagyta el az országot menekültként. Ezek a számok napról napra egyre nőnek.
Meggyőződésem, hogy minden vitás kérdésben, beleértve az oktatás kérdését is, megegyezünk Magyarországgal. Már közel voltunk ehhez a megállapodáshoz a múlt évben felállított oktatási munkacsoport keretében, ám a háború közbeszólt. Ma pedig az elsődleges közös feladatunk az orosz agresszió megállítása.
Visszatérve a háborúhoz: hogyan értékeli a Magyarország nyújtotta segítséget?
Hálásak vagyunk Magyarországnak minden segítségért: az EU által már bevezetett szankciók támogatásáért, a humanitárius segítségnyújtásért, a sebesültek gyógyítására és a beteg gyerekek fogadására kifejezett készségéért.
Látjuk és meg vagyunk hatódva attól az összefogástól, amit a magyar nép tanúsít az ukránok megsegítésében, akik kénytelenek voltak Magyarországra menekülni a háború elől. Látjuk azokat is, akik tüntetnek az orosz nagykövetség előtt, követelve, hogy Oroszország fejezze be a háborút Ukrajna ellen. Őszinte hálánkat fejezzük ki mindezekért. Legyenek megértéssel, amikor még több segítséget, még több szankciót, fegyvert, védőfelszerelést, és az Ukrajna feletti légtér lezárását kérem – ezt nem azért teszem, mert azt gondolom, hogy Magyarország nem tesz semmi. És nem azért, mert hálátlan lennék. Hanem azért, mert itt nem lehet megállni. Megállnia Oroszországnak kell, s nem Ukrajnának és a bennünket segítő világnak!
Ismételten kérem tehát, és újra és újra kérni fogom: segítsenek nekünk! Ez a kérésünk nem csak Magyarországhoz szól, de én magyarországi nagykövet vagyok, ezért Magyarországhoz fordulok. Nemcsak fegyverekre van szükségünk, hanem védőfelszerelésekre is, mindenre, ami életet menthet. Többek között Magyarországtól a napokban kaptunk több mint tízezer, vérvételhez szükséges zsákot – ez az, ami életet ment. Szállítójárművekre, mentőautókra van szükségünk, hogy ki tudjuk vinni a sérülteket a tűzvonalból és ki tudjuk menekíteni az embereket a humanitárius folyosókon keresztül. Egyébként, ha ezelőtt csak arról volt szó, hogy Magyarország támogatja az Ukrajnában élő magyarokat, ma ez fordítva is igaz, mert az ukrajnai magyarok, akik Ukrajnát védik és harcolnak az orosz agresszor ellen, ezzel Magyarországot is védik attól, hogy háború ne jöjjön önökhöz. Ezért amikor Ukrajnát segítik, azzal segítenek az ő életüket is megmenteni.
Ön szerint hogyan javíthatná a kapcsolatait Magyarország és Ukrajna?
Nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy Oroszország mai átfogó agressziója Ukrajna ellen gyökeresen átalakítja a világot. Meggyőződésem, hogy a háború után egy egészen más koordinátarendszerben élünk majd. Oroszország indokolatlan és alaptalan háborúja Ukrajna ellen mindannyiunkat arra ösztönöz, hogy sok mindent átértékeljünk. Az ukrán–magyar kapcsolatok máris átalakulóban vannak. Az igaz barát bajban ismerszik meg. És azokkal, akikkel közösen legyőzted a bajokat, mindig meg tudod oldani az összes többi kérdést.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Arról, hogy mi történt 2021-ben a Kárpátaljai Megyei Tanácsban, milyen kihívásokkal találta szemben magát a kárpátaljai magyarság, hogyan reagált erre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), Barta Józsefet, a Szövetség ügyvezető alelnökét, a megyei tanács KMKSZ-frakciójának vezetőjét kérdeztük 2022 első napjaiban.
– Kezdjük egy rövid összefoglalóval. Mit emelne ki az elmúlt évből?
– Először is köszöntöm a Kárpátalja hetilap olvasóit, mindannyiunknak boldog új évet kívánok! Ha röviden kellene összefoglalni a legfontosabb eredményeinket az elmúlt évben, a következő dolgokat emelném ki: sikerült megőrizni Kárpátalján a békét, csillapítani a magyarellenességet, lassítani az elvándorlást, megőrizni súlyunkat a regionális és helyi politikában, megőrizni oktatási intézményrendszerünket, részben nyelvi jogainkat, sikerült elindítani egy gazdasági fejlődést és a túlélésen túl a boldogulás lehetőségének megteremtését. Időnként kemény küzdelemmel, de egész jól vettük a Covid-járvány akadályait, és részben le is küzdöttük a járvány okozta nehézségeket.
– A KMKSZ második éve szerepet vállal a koronavírus elleni harcban.
– A Covid-járvány jelentősen megnehezítette mindannyiunk életét és megrontotta annak a minőségét. A koronavírus elleni küzdelemnek két fontos szakasza volt eddig: az első a védekezés, a második a támadás szakasza. Mindkettőben részt vett a KMKSZ is. Az első szakasz 2020 elejére tehető, amikor mi is bekapcsolódtunk a folyamatba és pénzgyűjtést indítottunk, sikeresen. Védőeszközöket vásároltunk, amelyeket eljuttattunk egészségügyi és oktatási intézményekbe. A támadás szakasza 2021-re tehető. Amikor a világban engedélyezték az első vakcinákat, és elkezdődött az oltakozás, ami Ukrajnában nagyon nehezen indult be, nagy igény volt a segítségünkre. Kéréssel fordultunk Magyarország Kormányához, s mint mindig, most is segítettek. Három oltópontot nyitottak a három kijelölt határátkelőhely magyar oldalán, ahol két hónap alatt több mint 20 ezer kárpátaljai kapta meg a védőoltást. Mi mindegyik oltóponton az oltakozás teljes idejére tolmácsokat biztosítottunk, hiszen nemcsak magyarok, hanem jelentős számban kárpátaljai ukránok is felvették ott az oltást. A teljes zárlatok idején kérésünkre a magyar kormány meghagyta a lehetőséget a határátkelésre 30 km-es zónában, 24 órára. Ez fontos volt a kapcsolattartás folyamatos fenntartása végett a határ menti övezetben.
– Hogyan sikerült a járványon kívüli kihívásokkal felvenni a küzdelmet?
– Alapszabályunk első mondata így hangzik: „A KMKSZ a Kárpátalján élő magyarok kulturális, politikai és szociális jogait védő nemzetiségi-társadalmi szervezet.” Egész szervezetünk több mint 40 ezres tagsággal, 111 alapszervezettel, 5 középszintű szervezettel a kultúránk megőrzéséért, gazdagításért és a jövő nemzedéknek való átadásáért dolgozik. A kárpátaljai magyarok hatékonyabb politikai érdekképviselete céljából hoztuk létre a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Pártot. A hatékonyabb szociális érdekképviselet érdekében hoztuk létre jótékonysági alapítványainkat. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány feladata, melynek elnöke Gulácsy Géza, a Magyarországról érkező szociális támogatások célba juttatása Kárpátalján az arra jogosan igényt tartó lakosoknak. Tavaly közel 40 ezer ilyen szociális projekt részesült pozitív elbírálásban. Az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány feladata, melynek igazgatója Berki Marianna, lebonyolítani a gazdasági támogatásokat: a mezőgazdaságit, a kis- és közepes vállalkozásokét, a turisztikaiakat, illetve a különböző földügyieket, köztük a földprivatizációs programokat. A harmadik alapítványunk a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány, melynek elnöke Brenzovics László, feladata pedig a Magyarországról érkező infrastrukturális beruházások lebonyolítása és kivitelezése.
– A KMKSZ jelentős képviselői gárdával van jelen Kárpátalja önkormányzati szerveiben is.
– Nem lehet hatékony érdekképviseletet megvalósítani úgy, ha nem vagyunk ott, ahol a döntések rólunk is születnek, és nem tudjuk azokat befolyásolni. A legutóbbi, 2020. októberi választásokon sikeresen szerepelt a KMKSZ. Megszereztük a Kárpátalján leadott érvényes szavaztok 11,5 százalékát, amivel 8 mandátumhoz jutottunk a 64 fős megyei tanácsban, ez a kárpátaljai lakosság 1/8-ának, azaz 12%-ának felel meg. Vagyis arányosan tudtuk biztosítani az érdekképviseletünket a megyében. Ez sajnos nem azért sikerült így, mert minden magyar KMKSZ-listára szavazott, hanem azért, mert nagyon sok szavazatot kaptunk az ukránoktól is. A KMKSZ-frakció a harmadik legnagyobb a megyei tanácsban, és a legegységesebb máig.
A megyei tanácson kívül nagyon fontos eredményeket értünk el alacsonyabb szinteken is. Két járási tanácsban vagyunk jelen: a beregszásziban 15 képviselővel, itt Rezes Károly személyében a mi jelöltünk lett a tanács elnöke, illetve az ungváriban 6 képviselővel. Ezenkívül 19 kistérségi tanácsban is ott vagyunk, ez az egyharmada a Kárpátalján lévő 64 kistérségnek, ami nagyon jó eredmény ahhoz képest, hogy milyen az arányunk az összlakossághoz mérten. 93 mandátumot szereztünk a városi, nagyközségi és községi tanácsokban.
A kistérségek több-kevesebb problémával küzdenek. Fontos, hogy legyen szakmai és anyagi támogatás. A pénzügyi segítség részünkről abban nyilvánult meg tavaly, hogy a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által finanszírozott szociális projektek adóilletékéből 19,2 millió hrivnyát utaltunk 11 önkormányzat számlájára. A szakmai segítség pedig abban mutatkozott meg, hogy újraindítottuk a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulását (KHÖT), amelynek újraválasztott elnöke Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere, ügyvezető igazgatója pedig Rezes József. A vezetők igyekeznek szakmailag segíteni az újonnan megalakult önkormányzatokat, megpróbálják összehangolni a tevékenységüket, s bevonni a határ menti kapcsolatok fejlesztésébe.
– Tavaly szokványosnak nem nevezhető dolgok történtek a megyei képviselő-testület tevékenységében…
– A történéseket ismerjük: a választások után megindultak a koalíciós tárgyalások, amelyek eredményeképpen mi nem kerültünk be a 4 párt által 37 képviselővel létrehozott többségbe. A koalíciós tárgyalásokból egy idő után kimaradtunk, s ehelyett házkutatásokra került sor durva módszerekkel. Ellenzékbe szorultunk, de konstruktív ellenzék lettünk. Ez azt jelenti, hogy mi adtuk be a legtöbb képviselői interpellációt, és aktívan részt vettünk a megyei tanács munkájában. Már az indulásnál látszott, hogy nehezen fog működni ez a többség. Belső feszültségek keletkeztek, amelyek miatt hat hónap múlva ez a koalíció széthullott.
Kijevi kezdeményezésre egy új többség alakult 5 frakcióból, 38 képviselővel, hogy biztosítva legyen a tanács működése, ami feltétlenül szükséges a stabilitáshoz. Ennek a koalíciónak mi is a része lettünk. A megalakulást hosszú tárgyalási folyamat és egyezkedés előzte meg, amelyek során mi is elmondtuk az elvárásainkat és követeléseinket. Ezek között az első helyen szerepelt az, hogy a bűnvádi eljárásokat, amelyeket alapítványaink ellen indítottak, zárják le. Nos, nem azért, mert nem teljesültek az elvárásaink, más ok miatt, de ez a koalíció is széthullott féléves működése után.
A koalíción belül voltak olyan frakciók, illetve olyan képviselők, akik ultimátumot intéztek a többséghez a különböző rendszerreformok ügyében. Kárpátalján 131 kommunális – egészségügyi, oktatási, kulturális, sport-, ifjúsági, szociális – intézmény van a megyei tanács tulajdonában. A kezdeményezők elképzelése az volt, hogy nagy mamutintézményeket kell létre hozni: a 131-ből 5-öt, 6-ot, és egybe kell vonni azok irányítását – az összes egészségügyit, oktatásit stb. – egy vezérigazgatóval, vezetőséggel, könyvelőséggel. Mi és egy másik frakció úgy gondoltuk, hogy ezzel „Titanicokat” hoznánk létre, ami nagyon veszélyes lehet, különösen az egészségügyi intézmények összevonása Covid-járvány idején. Valóban szükségesek a reformok, optimalizálni kell a rendszereket, de nem így, hanem megfontoltan, alapos számításokat végezve, a gazdasági és más belátható következményekkel kalkulálva, fokozatosan végrehajtva azokat. Ezt az álláspontot a kezdeményezők nem támogatták, és végül „szétrobbant” a koalíció.
Volt egy időszak, amikor bizonytalanná vált Kárpátalján a regionális politika, amikor a képviselők egy csoportja a legitimitás és illegitimitás, a törvényesség és törvénytelenség mezsgyéjén több ilyen, általuk megyei közgyűlésnek nevezett rendezvényt tartottak, s különböző döntéseket hoztak. De aztán visszatértek a legitimitás talajára, többek között a KMKSZ követelésére is.
Ez meg is történt. Megalakult egy új többség 5 frakcióból, a testület megválasztotta az új elnököt, Volodimir Csubirkót, hisz a korábbi vezető lemondott. Ez a többség egyelőre megvan, de mi nem vagyunk a része. Korábban felajánlották a tisztséget a vezetőségben, amit nem fogadtuk el amiatt, mert a bűnvádi eljárásokat nem fejezték be, elnökünk még mindig Magyarországról kénytelen irányítani a szervezetet. Viszont nem lettünk ellenzék sem, úgy definiáljuk magunkat: a többséghez nem tartozunk, viszont konstruktívan együttműködünk minden olyan kérdésben, ami Kárpátalja és a kárpátaljai magyarok érdekeit elősegíti.
– A KMKSZ az elmúlt évben számos esetben nyilatkozatban foglalt állást az ukrajnai törvényekkel és tervezetekkel kapcsolatban. Történt-e előrelépés az ukrán–magyar kapcsolatokban?
– Nem tapasztalunk romlást, de nincs jelentős közeledés sem. Ezek a problémák 2017-re nyúlnak vissza, amikor az oktatási törvényt elfogadták. Az új oktatási törvény ellen tiltakoztunk mi, tiltakozott Magyarország s a megyei tanács is. Két fontos dolgot elértünk: a 7. cikkely hatályba léptetését kitolták 2023-ra, időt nyertünk az oktatás nyelvét illetően, valamint a magán oktatási intézményeket kivonták a törvény 7. cikkelyének hatálya alól.
A másik jelentős csapás a nyelvtörvény 2019-es elfogadása volt, ami még komolyabb problémákat hozott létre. A hatályba léptetése szakaszonként történik, bizonyos passzusai már most is hatályban vannak, de jövő év júliusától, amikor is a kiszolgálás nyelve az ukrán lesz, még tovább romlik a helyzet. A törvény komoly szankciókat, pénzbeli és egyéb büntetéseket helyez kilátásba, s a nyelvi rendőrség létrehozását számos helyen. Hihetetlen, hogy Ukrajna Alkotmánybírósága ezt a törvényt alkotmányosnak minősítette.
Közben elfogadták a teljes középiskolai oktatásról szóló törvényt. Ennek az implementálásáról is tárgyal az ukrán–magyar kormányközi vegyes bizottság, amelynek vannak bizonyos eredményei. Olyan megoldásokat próbálnak találni, amelyek megfelelnek a törvény követelményeinek, de elfogadhatóbbá teszik azt a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok számára is. A bizottság munkája progresszív és produktív is volt, de megszakadt, amikor Magyarország aláírta a hosszú távú gázszerződést Oroszországgal, ami nem felelt meg Ukrajna gazdasági érdekeinek. Bízunk benne, hogy folytatódnak a tárgyalások, és pozitív eredményt hoznak majd.
– A KMKSZ mit javasolt a kialakult helyzetben?
– Kompromisszummal álltunk elő. Maradjanak így a törvények, de akkor két dolgot kérünk: az egyik, hogy Ukrajna ismerje el a kárpátaljai magyarokat őshonos népnek, a másik pedig, hogy hozzanak létre egy olyan állami programot, amely javítaná az ukrán nyelv elsajátításának minőségét az oktatási intézményeinkben. Az ukrán nyelv elsajátítása nekünk nagyobb gond az értelmiség kinevelése tekintetében, mint Ukrajna számára az, hogy esetleg nem megfelelően tudjuk az államnyelvet. Azonban egyetlen Ukrajnában élő kisebbség – rajtunk kívül a románok, a bolgárok, az oroszok – sem került be az őshonos népek közé, ehelyett három Krímen élő – a krími tatárok, a karaimok és a krimcsákok – igen.
Van lehetőség arra, hogy módosítsák a törvényt a jövőben, és minket is besoroljanak az őshonos népek közé. Ez elfogadható, kompromisszumos megoldás lenne számunkra, ha megkapnánk az őshonos népeknek járó garantált oktatási, nyelvhasználati jogokat. Nem az lenne, ami volt, de jobb annál, ami most van.
– Volodimir Zelenszkij ukrán elnök decemberben beterjesztette a parlament elé a többes állampolgárságról szóló törvényjavaslatát.
– Már rég aktuális Ukrajnában a többes állampolgárság kérdésének rendezése. Egyfolytában mondtuk, hogy a kettős állampolgárság nem alkotmányellenes, nincs törvény, amelyik ezt tiltaná. Sokak szerint ez alkotmányellenes, s szankciókat helyeztek kilátásba azok ellen, akik felvették Magyarország állampolgárságát. Mivel Ukrajna elnöke, az Alkotmány őrzője terjesztette be a többes állampolgárság kérdését szabályozó törvénytervezetet, egyértelművé vált, hogy ez nem alkotmányellenes intézmény. Mi üdvözöltük is a kezdeményezést, azonban a szöveg közzétételét követően kiderült, hogy ez nem az, amire szükség lenne. Ugyanis miközben alkotmányosnak minősíti a többes állampolgárságot, korlátozásokat vezet be azok számára, akik felveszik egy másik ország állampolgárságát: ezeket a személyeket teljesen kizárnák a közéletből és a politikai életből, nem tölthetnének be tisztségeket állami hivatalokban, önkormányzati szerveknél. A kettős állampolgár nem lehetne párttag, képviselő, sőt választási bizottsági tag vagy agitátor sem. Ez számunkra elfogadhatatlan, és a kárpátaljai magyarság jövőjét is veszélybe sodorja. A javaslatunk az, hogy vonják vissza ezt a törvénytervezetet. A szándékot támogatjuk, de a korlátozásokat csökkenteni kellene.
Küzdünk a jogainkért, talán egyelőre látható eredményeket nem hozott ez a küzdelem, de mindenképpen eredmény, hogy ezek az intézkedések még nem jelentek meg visszavonhatatlanul a politikában, a társadalomban, és így még mindig van időnk és lehetőségünk arra, hogy változás történjen. Deák Ferenc mondta: „Amit erő vagy hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse újra visszaadhatja. De amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önként lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és kétséges.” Ezt tekintjük a mottónknak: „Nem mondunk le jogainkról, a küzdelmet továbbra is folytatjuk!”
– Mit üzen olvasóinknak az új esztendő alkalmából?
– A legfontosabb az egészség! Bízzunk benne, hogy a Covid elleni védekezés és támadás évei után az idei a koronavírus elleni győzelem éve lesz. Fontos, hogy továbbra is kitartóan küzdjünk a beszűkített és elvett jogaink visszaszerzéséért. Bízunk benne, hogy ebben a küzdelemben és a támogatási projektek további kivitelezésében partner lesz Magyarország az áprilisi parlamenti választások után is.
Fontos számunkra, hogy a gazdasági fellendülést, amit elkezdtünk, folytathassuk. Hosszú távú programunk, hogy biztosítani tudjuk a megélhetési lehetőséget a kárpátaljai magyarok számára, lelassítva ezzel az elvándorlást, sőt lehetővé téve a visszatérést.
Mi azért dolgozunk, hogy itt, Kárpátalján megőrizhessük magyarságunkat, lehetőség nyíljon a boldogulásra, karrierépítésre, az egzisztencia megteremtésére. Szeretnénk nemcsak túlélni ezeket a nagyon nehéz időszakokat, hanem fejlődni és megerősödni is. Úgy érzem, hogy az itthon maradtak magyarságtudata megerősödött. Abban bízom, hogy a megvívott csatáink konkrét, pozitív eredményeket is hoznak. Ehhez kívánok mindannyiunknak jó egészséget, kitartást, bölcsességet, bátorságot, hogy közösségként eredményekre és győzelemre vigyük a küzdelmeinket.
[type] => post
[excerpt] => Arról, hogy mi történt 2021-ben a Kárpátaljai Megyei Tanácsban, milyen kihívásokkal találta szemben magát a kárpátaljai magyarság, hogyan reagált erre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), Barta Józsefet, a Szövetség ügyvezető alelnök...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1642085280
[modified] => 1642026678
)
[title] => Barta József: „Mi azért dolgozunk, hogy itt, Kárpátalján megőrizhessük magyarságunkat”
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=37644&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37644
[uk] => 37821
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 37645
[image] => Array
(
[id] => 37645
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/barta-jozsef.jpg
[original_lng] => 42452
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/barta-jozsef-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/barta-jozsef-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/barta-jozsef-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/barta-jozsef.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/barta-jozsef.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/barta-jozsef.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/barta-jozsef.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1642173811:8
[_thumbnail_id] => 37645
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 9007
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3ff17ee11d3dd9014a1269dc7e780620] =>
[_oembed_time_3ff17ee11d3dd9014a1269dc7e780620] => 1649136868
[_oembed_8bc471b880c1d5d788436308bc4006f4] =>
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
